Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

5 találat a megadott adóév tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Adóév értelmezése (eva)

Kérdés: Mettől meddig tart egy adóév?
Részlet a válaszból: […]amely január 1-jétől december 31-éig tart. Ha az adóalanyiság év közben megszűnik, akkor a megszűnés időpontjáig tart az adóév, amely
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. március 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1142
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Áfamentes, áfaköteles tevékenység, bevallások gyakorisága

Kérdés: Kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet végző kft. meglévő tárgyi eszközeit értékesíti. Hogyan kell az általános forgalmi adót elszámolnia? Ugyanezen cég a jövőben áfaköteles szolgáltatást közvetít egy tárgyi adómentes tevékenységet folytató társaságnak. Az áfa szempontjából hogyan kell eljárnia, be kell-e jelentkeznie, milyen bevalló lesz a cég (havi, negyedéves, éves)?
Részlet a válaszból: […]kell adnia, a negyedévet követő hónap 20. napjáig. Továbbá - mivel megszűnt kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet folytató adóalanynak lenni - a kft.-nek a jövőben valamennyi negyedévről bevallást kell adnia. (Még akkor is, ha az adott negyedévben tárgyi eszköz értékesítése nem történt.) Amennyiben év közben az elszámolandó adó meghaladja az 1 millió forintot, a bevallással lezárt negyedévet követően havi bevallásra kell áttérni. A kft.-nek azonban nemcsak fizetendő adója van az értékesítései után, hanem pótlólag az áfalevonási joga is megnyílik az áfatörvény 39. § (3) bekezdésének a) pontja alapján az alábbiak szerint: Ha a tárgyi eszköz beszerzése és értékesítése között 60 hónapnál (ingatlan esetén 120 hónapnál) kevesebb idő telt el, és a társaság rendelkezik a nevére szóló, a beszerzést igazoló számlákkal, a figyelési időszak hátralévő részére eső előzetesen felszámított adó levonható. Az adólevonás abban a bevallásban érvényesíthető, amelyben a továbbadás fizetendő adója is szerepel. Például tegyük fel, hogy a kft. 1997 márciusában fénymásolót vett, a számlában 100 pénz le nem vonható áfa szerepelt. A fénymásolót 2001 júniusában értékesítik 500 + áfáért. Amennyiben a kft. negyedéves bevalló, a július 20-áig adandó bevallásában szerepeltet (500 x 0,25)=125 fizetendő adót, és jogosult arra, hogy levonható adóként 15 pénzt elszámoljon. (A 100 pénz le nem vonható áfából a 60 hónapos figyelési periódusban havonta 100:60 = 1,66 "pénz kopik el". A társaságnál 1997 márciusától 2001 májusáig volt a fénymásoló [a továbbértékesítés hónapját úgy kell venni, mintha az eszköz már nem a társaságnál volna, még akkor is, ha csak a hónap utolsó napján adják el a jószágot], így 51 hónapra jutó előzetesen felszámított adó terheli csak a társaságot. Az 51 hónapra 84,99 pénz a le nem vonható áfa, az összes, 100 pénzből hátra van még 100-85 = 15 pénz.) Két további megjegyzés az adólevonáshoz: 1. a fizetendő és a pótlólag levonható adó között nincs számszaki összefüggés, a fizetendő adó összege a pótlólag levonható előzetesen felszámított adó összegét nem befolyásolja; valamint 2. a fentiek szerinti áfaelszámolás független attól, hogy a nyilvántartásban az eszközök hogyan szerepelnek (pl. nullára leírták-e, vagy selejtezés címén a nyilvántartásból törölték-e azokat). Az áfaköteles szolgáltatás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. március 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 80
Kapcsolódó tárgyszavak: , , , ,

3. találat: Adóév az áfában

Kérdés: Hogyan érinti a naptári évtől eltérő üzleti év az áfabevallási rendet?
Részlet a válaszból: […]áfaelszámolás szempontjából az adóév a tárgyév január elsejétől a tárgyév december 31-éig tart. Így valahányszor az áfabevalláshoz valamely értékhatárt figyelembe kell venni (pl. az előző évi összesített áfa eléri-e az 1 millió Ft-ot, illetve
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. január 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 21
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

4. találat: Az üzleti évre áttérés bejelentésének elmulasztása

Kérdés: Mit tehet az a vállalkozás, amelyik 2001-től a naptári évtől eltérő üzleti évre kíván áttérni, de elmulasztotta ennek bejelentését?
Részlet a válaszból: […]mérlegfordulónap megváltoztatását a megelőző naptári év augusztus 15-ig kell bejelentenie. A naptári évtől eltérő üzleti évre 2001-ben történő áttérés esetén a bejelentési kötelezettségnek 2000. december 31-ig kellett eleget tenni. A bejelentés elmulasztása nem zárja ki az áttérést, de az adóhatóságnak joga van a mulasztás miatt bírságot kiszabni. Ennek mértéke késedelmes bejelentés esetén 100 ezer forintig, ha a mulasztást az adóhatóság állapítja meg, 200 ezer forintig, újabb határidő kitűzése esetén ennek kétszereséig terjedhet. A mulasztási bírság kiszabásánál az adóhatóságnak mérlegelési joga van. Lehetőség van továbbá kérelemre vagy hivatalból annak mérséklésére, elengedésére. Az elengedés és mérséklés kivételes méltányosságból történhet. Méltánylást jelentő körülmény bírságmérséklésre,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. január 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 20
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

5. találat: Áttérés a naptári évtől eltérő üzleti évre

Kérdés: Az üzleti év 2000. január 1-jétől eltérhet a naptári évtől. Be kell-e jelenteni valahová a megváltozott üzleti évet, vagy csak elkészíti a vállalkozó éves beszámolóját például 2001. november 30-i fordulónappal, és azt követően benyújtja azt a számviteli törvényben előírt helyekre? Az áttéréskor milyen hosszú lesz és meddig tart az üzleti év? 2001. január 1-jétől 2001. november 30-ig, vagy 2001. január 1-jétől 2002. november 30-ig?
Részlet a válaszból: […]beszámolót sem az eddig megszokott időpontban kell letétbe helyezni, illetve közzétenni. A letétbe helyezésre, a közzétételre a cégeket a számviteli törvény kötelezi. Ebből következően a közhiteles cégnyilvántartásnak része a számviteli törvény szerinti beszámoló is, hiszen éppen a forgalom biztonsága, a hitelezői érdekek védelme céljából kell azt a számviteli törvény szerint letétbe helyezni, közzétenni. A gazdasági társaságokról szóló törvény, illetve a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény külön nem nevesíti az üzleti évre vonatkozó adatok bejelentési kötelezettségét, és így nem határozza meg annak időpontját és bizonylatát sem. Mivel a naptári évtől eltérő üzleti év választása hatással van közvetve vagy közvetlenül az eredményre, az eredmény megállapítására, az eredmény alapján a tulajdonosokat megillető osztalék kifizetésére, továbbá azért, mert a választásnak adózási és egyéb következményei is lehetnek, mindenképpen szükséges, hogy a tulajdonosok döntsenek az üzleti év kezdetéről és végéről (mérlegfordulónapjáról) a törvény által biztosított lehetőség mellett, és ezen döntésüket a létesítő okirat módosításával hozzák nyilvánosságra, kerüljön az a cégjegyzékbe bejegyzésre. A naptári évtől eltérő üzleti évről a tulajdonosoknak a döntést olyan időben kell meghozni és azt a létesítő okiratba[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. január 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 19
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,