Egyéni vállalkozó átalakulása egyszemélyes kft.-vé

Kérdés:

Az egyéni vállalkozó át szeretne alakulni kft.-vé. Az egyéni vállalkozónak nincs szállítói tartozása, mindent kifizetett, vevői követelése van, 3 millió forint, adótartozása nincs. Van leltárkészlete (egy villamossági boltról van szó), amelynek az árukészlete 80 millió forint, tárgyi eszközeinek könyv szerinti értéke 15 millió forint, és rendelkezik egy saját tulajdonú bolthelyiséggel, ahol a tevékenységét végzi. Azt olvastam, hogy nem kell áfát fizetnie az árukészlet és a tárgyi eszközök után, illetve illetéket sem. Kérdésem az, hogy ha nem visz be apportot a társaságba, hanem befizet 3 millió forint jegyzett tőkét, akkor a tárgyi eszköz, a bolthelyiség és az árukészlet hogyan kerül be a kft.-be, illetve keletkezik-e az egyéni vállalkozónak szja-fizetési kötelezettsége, és ha igen, hogyan kell kiszámolni, hogy mennyi az alapja? Az egyéni vállalkozás nem megszűnik, hanem jogutódlással átalakul kft.-vé.

Részlet a válaszából: […] ...az általános szabályok szerint kell megállapítani, figyelemmel az Szja-tv. 10. és 11. számú mellékletében foglaltakra. A magánszemély az adóévről szóló adóbevallásában a megállapított jövedelmet, valamint az annak megfelelő vállalkozói személyijövedelemadó-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 6.

Kapcsolt vállalkozások kkv-besorolása

Kérdés: Az alábbi vállalkozások kapcsoltságának témakörében szeretnék segítséget kérni a kkv-besoroláshoz. „A” belföldi gazdasági társaság és „B” más EU-s országban lévő gazdasági társaság tulajdonosa ugyanazon magánszemély, a két vállalkozás a kkv-törvény értelmében kapcsolt vállalkozásnak minősül (tevékenységüket egy szomszédos piacon folytatják), mindkét vállalkozás asztalosipari termékek gyártásával és értékesítésével foglalkozik más gazdasági társaságok részére. A vállalkozások külön-külön és együtt is beleférnek a kkv-vállalkozások kategóriájába a kkv-törvény alapján.
„B” vállalkozás megvásárol egy „C” vállalkozást (100%-os tulajdoni részesedés keletkezik), mely munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozik, a „C” vállalkozás létszáma eléri a 250 főt, így ezen vállalkozás már nem minősül kkv-nak önmagában sem.
„C” vállalkozás tevékenysége szomszédos piacnak minősül?
„A”, „B”, „C” vállalkozások kapcsolt vállalkozásnak minősülnek-e a kkv-törvény értelmében, illetőleg „A” vállalkozás elveszíti-e kkv-minősítését azáltal, hogy a „B” vállalkozás felvásárolja „C” vállalkozást? Illetőleg, amennyiben esetleg „A” vállalkozás elveszíti a felvásárlás miatt a kkv-minősítését, akkor mely dátumtól veszíti el (kétéves szabály, hogy érvényes a besorolás megállapításánál), mely évtől nem minősül kkv-vállalkozásnak?
Részlet a válaszából: […] ...– 2026. május 31. Az innovációs járulék vagy az olyan társasági adóban érvényesíthető kedvezmények tekintetében, amelyeknél az adóév első napján ismert besorolás számít, a kkv-státusz 2027. január 1-től szűnne meg.(Kéziratzárás: 2025. 01....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 6.

Motorkerékpárra fejlesztési tartalék feloldása

Kérdés:

Közúti árufuvarozó motorkerékpárt vásárolt. Nyilatkozatot tett, hogy csak a vállalkozás érdekében használja. Fejlesztésitartalék-feloldást szeretne a motorkerékpárra elszámolni. Megteheti-e ezt a teljes bekerülési értékre? Amennyiben nem a fejlesztési tartalékot oldja el, értékcsökkenést elszámolhat a teljes bekerülési értékre? Kell-e útnyilvántartást vezetnie a céges használat igazolására?

Részlet a válaszából: […] ...akkor vezethető ki a nyilvántartásból, ha és amennyiben az egyéni vállalkozó a nyilvántartásba vétel évében és az azt követő három adóév során általa kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz nem ingyenes megszerzése vagy előállítása érdekében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 6.

Túraszervezőnél az szja 1%-a terhére a működési költség elszámolása

Kérdés:

Egy természetjáró, túraszervező – közhasznú minősítéssel nem rendelkező – kettős könyvvitelt vezető egyesületnél működési költségként elszámolható-e:
a) Az szja 1%-os felajánlásokból kapott összeg a könyvelési díjra, ha külső megbízott könyvelő látja el számla ellenében, vagy csak ha a könyvelési díjat magánszemélynek megbízási díjként vagy munkabérként fizetjük ki, és személyi jellegű juttatásként könyveljük?
b) Az egyesület közgyűlésére nyújtott vendéglátás költsége, a vendéglátás ez esetben milyen adókötelezettséggel jár? A vendéglátás költségeit személyi jellegű juttatásként (reprezentáció) könyveljük?

Részlet a válaszából: […] ...költsége reprezentációnak és az adóköteles rész egyes meghatározott juttatásnak minősül. Egyesület esetében mentes az adó alól az adóévben a reprezentáció és a minimálbér 25 százalékának megfelelő egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 9.

Adók önellenőrzése

Kérdés: Kérdésem az önellenőrzésekhez kötődik. Több adónemben (áfa, cégautó, reprezentáció) is beadtunk 2024-ben előző éveket érintően önellenőrzéseket. Ezen tételek nem számítanak jelentősnek. Elhatárolásokat csak a reprezentáció esetében képeztünk adott évben az adók (szja, szocho) kapcsán. Kérem szíves segítségüket, hogy ezen önellenőrzéseket a társaságiadó-bevallásban, mint növelő vagy csökkentő tételeket, meg kell-e jeleníteni? Ha igen, hol? Illetve a befizetett önellenőrzési pótlékok növelő tételnek minősülnek-e?
Részlet a válaszából: […] ...módosítás a következő:– A Tao-tv. 7. § (1) bekezdés u) pont szerint az adóalapot csökkenti az önellenőrzés során megállapított, adóévi bevételként, vagy aktivált saját teljesítmény növeléseként, vagy adóévi költség, ráfordítás csökkenéseként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 12.

Kivás kisvállalkozásnál többségitulajdonos-váltás

Kérdés: Kiva alatt adózó kisvállalkozás vagyunk, az idei év január közepétől a többségi tulajdonosunk egy svájci illetőségű társaság lett. Mikortól kell figyelembe venni az alábbi szabályt? A vállalkozási méret besorolásánál nemcsak az adott vállalkozás adatait kell figyelembe venni, hanem minden kapcsolódó vállalkozásét és partnervállalkozásét is. Ugyanakkor: Egy vállalkozás csak akkor veszíti el a kis- és középvállalkozás minősítést, ha két egymást követő beszámolási időszakban túllépi a törvényben meghatározott határértékeket [1996. évi LXXXI. tv. 7. § (1) bek.; 2004. évi XXXIV. tv. 3. § (1) és (2) bek., 4. §, 5. § (3) bek.]. Ezt a két szabályt szeretnénk értelmezni ránk vonatkozóan az alapján, hogy a 2023. évi éves beszámolónkban az árbevételi határértéket meghaladtuk, ez volt az első év. Jól értelmezzük, hogy a 2024. évi éves beszámolóban (2 éves szabály/2. év) közölt értékhatár feletti árbevételadatok miatt a 2025-ös évre már középvállalkozásnak fogunk számítani? Jól értelmezzük, hogy a svájci többségi tulajdonos miatt a kivaalanyiságunk nem szűnik meg, mivel kilépéskor a törvény – szemben a belépési korlátokkal – nem írja elő a kapcsolt vállalkozások adatainak figyelembevételét? Éppen ezért a jelenlegi értelmezés alapján a kivaalanyiság megszűnésének vizsgálatakor nem kell a kapcsolt vállalkozások adatait nézni. A jogszabály szövegezése alapján, ha egy cég a kivaalanyiságot választotta, akkor az nem szűnik meg csak azért, mert a kapcsolt vállalkozásokkal összeszámított árbevétele, illetve átlagos statisztikai létszáma meghaladja a jogszabályban előírt határokat.
Részlet a válaszából: […] ...meghaladták a kisvállalkozásra előírt mértéket.A Tao-tv. 7. § (1) bekezdés zs) pontban megfogalmazott adóalap-csökkentést viszont az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó alkalmazhatja. Így, ha már a 2024–2025. évi beszámoló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 12.

Kiváláshoz kapcsolódó áfa-, illeték-, kivakérdések

Kérdés: Adott a Kereskedő Kft., amelynek tulajdonosai 2 fő magyar magánszemély 99,6%-os és 0,4%-os arányban. A társaság 2021. 01. 01. óta kivaadózás alatt működik, előtte a társasági adó hatálya alá tartozott. A társaság rendelkezik egy nagy értékű ingatlannal, amelyben tevékenységét folytatja. Az ingatlant a társaság 1997-ben építtette, az építés után az áfát visszaigényelte. A társaság a saját tulajdonú ingatlanját mind bérbeadás, mind eladás tekintetében áfamentesen végzi. Gazdasági megfontolások mérlegelése után felmerült az a gondolat a tulajdonosokban, hogy az ingatlant el szeretnék választani a tevékenységtől. Ennek módja az átalakulás, azon belül is a kiválás. Az eredmény a következő lenne: 1. új társaság Kereskedő Kft.: ebben maradna a tevékenység, az alkalmazottak, az alaptevékenység, 2. új társaság Ingatlan Kft.: ebbe kerülne át az ingatlan (telek és ingatlan). A kiválást követően az Ingatlan Kft. bérbe adná az ingatlanját a tevékenység végzéséhez a Kereskedő Kft.-nek. Mindkét cégben a mostani cég tulajdonosai maradnának a jelenlegi tulajdoni aránnyal. A társaság tulajdonosai nem terveznek pénzeszközt szerezni az átalakulás kapcsán. A kérdéseim a következők:
1. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség a szétválás/kiválás kapcsán?
2. Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség a kiváláshoz kapcsolódóan?
3. Keletkezik-e kiva/tao fizetési kötelezettség az átalakulás miatt?
4. A magánszemély tulajdonosoknál keletkezik-e bármiféle adó-, illeték-, egyéb közteherfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó előírások szerinti – fejlesztési tartalékra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azaz a lekötést követő négy adóévben beruházást kell eszközölni,b) lekötött tartalékot nem képez, akkor ezen összegre a kivaalanyiság utolsó napján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 21.

Nagy értékű művészeti alkotás külföldi állampolgárnak

Kérdés: Egy egyesület alapcél szerinti tevékenységgel összegfüggésben szervezett rendezvénye során nagy értékű művészeti alkotást (díjat) ad át egy külföldi állampolgárságú magánszemélynek. Milyen adóvonzattal kell számolni az egyesületnél, illetve a magánszemélynél szja, szocho és tao tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...juttatása alapján meghatározott jövedelem azon része, amely a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 10.

Elszámolás a családi gazdaságból kilépő taggal

Kérdés: Családi gazdaság tagjai nyereségüket nem vették ki több éve, beruházásokat finanszíroztak, és a bizonytalan piaci helyzet miatt a termelés zavartalanságát. Az egyik tag most kilép, és önálló őstermelőként kíván dolgozni. Hogyan kell vele elszámolni, és milyen adóvonzata lesz az elszámolásnak? A tagok létszáma az időszakban nem változott, az alapító okirat szerint egyenlő arányban osztoznak a jövedelmen.
Részlet a válaszából: […] ...vagy tagok jövedelmét úgy kell meghatározni az év végén, hogy az őstermelők családi gazdaságának év végén meglévő tagjai által az adóévben megszerzett összes bevételt és elismert költséget az év végén fennálló taglétszám figyelembevételével kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 29.

Átalányadózó egyéni vállalkozó ekhós jövedelme

Kérdés:

Egy átalányadózó egyéni vállalkozó szeretne ekhós jövedelemre szert tenni.
1. Az átalányadózó jövedelme alapján választhatja-e az ekhót ?
2. Mi a teendő akkor, ha nyilatkozott arról, hogy jogosult ekhós jövedelemre, a kifizető már ki is fizette a neki járó összeget a nyilatkozat alapján, de kiderült, hogy nem volt jogosult a nyilatkozat átadására?

Részlet a válaszából: […] ...esetén nem alkalmazható az ekho. Az ekho választásának feltétele, hogy:– az adóévben a magánszemélynek bármely tevékenységgel összefüggésben munkaviszonyból származó, egyéni vállalkozóként vállalkozói kivét címén, társas vállalkozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 8.
1
2
3
102