Találati lista:
291. cikk / 1034 Üzemeltető vagy a bérlő a reklámadó alanya
Kérdés: Bevásárlóközpontot működtető társaságként reklámfelületeket is bérbe adunk az egyébként tőlünk üzleteket bérlők részére, az ingatlanon belül és kívül. E bérleti szerződés alapján a bérlő jogosult a számára időlegesen átengedett ingatlanfelületeket használni. Emellett a bevásárlóközpont üzemeltetőjeként az üzletek bérlőivel abban is megállapodtunk, hogy hirdetési hozzájárulás fejében a bevásárlóközpont egészére hirdetési és értékesítést ösztönző tevékenységet folytatunk. Ennek keretében a bevásárlóközpont egészére nézve reklámszolgáltatásokat rendelünk meg másoktól, illetve különböző marketingakciókat szervezünk. A reklámra vonatkozó szerződés keretében a bevásárlóközpont egészét reklámozzuk, nem pedig az adott üzletet bérlőt. Ezeket a szerződéseket részben a reklámadótörvény hatálybalépése előtt kötöttük, azokat legfeljebb kisebb mértékben (pl. a reklámozás időtartama tekintetében) módosítottuk. Ezen esetekben ki minősül a reklámadó alanyának, illetve ha üzemeltetőként alanya vagyunk a reklámadónak, akkor mi képezi a reklámadó alapját, figyelemmel arra, hogy a saját létesítményt reklámozzuk?
292. cikk / 1034 Egyéni vállalkozó települési adója
Kérdés: Egyéni vállalkozóként mezőgazdasági tevékenységet végző gazdálkodó számára végzek könyvelést, s az egyik földterülete szerinti önkormányzat települési adóként bevezette a földadót. Az önkormányzati rendeletben csak annyi szerepel, hogy a tulajdonosnak a termőföld aranykorona-értéke után kell fizetnie. Kell-e ilyen adót fizetnie az egyéni vállalkozónak?
293. cikk / 1034 Bérelt üdülő felújítása, berendezése
Kérdés: A kft. üdülőt bérel, alkalmazottak üdültetésére és tréning helyszínéül. Az üdülőt felújította, műszaki cikkeket, kondigépeket, matracokat stb. vett bele. Az önkormányzatnál egyéb szálláshely címén jelentkezett be. Elszámolhatók-e költségként a felsorolt beruházások, tárgyi eszközök, levonható-e az áfa, illetve béren kívüli juttatásként hogyan számoljam el?
294. cikk / 1034 Tárgyi eszköz beszerzése magánszemélytől
Kérdés: Ha egy cég magánszemélytől adásvételi szerződés alapján tárgyi eszközt szerez be, akkor – mint kifizető – kell-e szja-t vonni az ügylet után? Kell-e nyilatkozatot kérni, hogy milyen költségeket kíván levonni a bevétel után? Ezt a cég csak a magánszemélytől tudhatja, aki elad. Köteles-e a vevő cég ezt vizsgálni?
295. cikk / 1034 Egyéni vállalkozó saját előállítású termékeinek értéke
Kérdés: Kizárólag mezőgazdasági termelést végző egyéni vállalkozó egyéni céget alapít. Hogyan kell meghatározni a saját termelésű termékek értékét, ha azok egy részét 2014 őszén, a másik részét pedig 2015 tavaszán vetették el, és 2015. nyár végén, illetve ősszel fogják betakarítani?
296. cikk / 1034 Evaalap az evából való kikerüléskor
Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető evás kft.-be az új tulajdonos 50 százalékot meghaladó részesedéssel lépett be év közben, ezáltal a társaság kikerült az Eva-tv. hatálya alól. Időarányosan kell számolni az evaalapot, vagy 30 millió Ft bevételi határig nem kell?
297. cikk / 1034 Kkvberuházási adóalap-csökkentése
Kérdés: Középvállalkozású kft.-nk egyes tárgyi eszközökre 50-70%-os támogatást kapott. A fenti, a tárgyévben beszerzett új tárgyi eszközök saját részére (a támogatáson felüli részre) igénybe vehető-e az adóalap-csökkentés?
298. cikk / 1034 Látványcsapatsport támogatása
Kérdés: Az egyik cég, amelynek könyvelünk, minden évben nyújt támogatást egy kézilabdacsapatnak. A tavalyi eredménye alapján nem tudtuk érvényesíteni a teljes támogatás összegét kedvezményként. Ilyen esetben a fennmaradó támogatás összege elismert költségként maradhat a rendkívüli ráfordítások között? Adóalap-növelő tételnek számít a továbbvihető támogatás összege? (A kiegészítő támogatásról tudjuk, hogy nem számít kedvezménynek, és Tao-növelő is, azzal így is jártunk el.) A 29-es bevallás 5 lapján beállították, hogy mennyit veszünk igénybe, és mennyit viszünk tovább a következő évekre, de könyveléstechnikailag nem találtunk szakirodalmat arra vonatkozóan, hogy van-e teendő a támogatás fel nem használt részével kapcsolatban.
299. cikk / 1034 Kiva-adóalap az adóalanyiság utolsó évében
Kérdés: Kivából 2015. december 31-én kilépő kft. zárása esetén a kilépési fordulónapon meglévő szállító-, illetve vevőállományt korrekciós tételként milyen értéken kell figyelembe venni? Úgy, mintha azt kiegyenlítették volna, tehát tényleges – áfás – értéken, vagy áfa nélküli (nettó) értéken?
300. cikk / 1034 Vásárolt ingatlan új ingatlan?
Kérdés: Partnerünk egy ipari parkban fog venni egy épületet. Használt ingatlanról van szó, de a cégnél még új ingatlanként fog szerepelni. Mi minősül új ingatlannak a beruházási adókedvezmény szerint?
