El nem ismert reklám-közzétételi költség

Kérdés: Társaságunknak havonta kb. 900 E Ft költsége keletkezik egy nagy internetes transznacionális szolgáltatótól. Mivel más reklámköltségünk nincsen, illetve nem haladja meg a havi 2500 E Ft-ot, reklámadó-kötelezettségünk nincs. Növelni kell-e a társaságiadó-alapot 2014. adóévben ettől a szolgáltatótól származó reklámköltséggel, mivel ők nem magyar vállalkozás, és nem fizetnek reklámadót? A megállapodásunk a szolgáltatóval nagyon régóta él, de szerződésünk nincs velük, illetve annak idején csak regisztrálni kellett, és azóta küldik a számlát.
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 3. számú melléklete "A" fejezetének 2014-ben hatályos 16. pontja szerint, a társaságiadó-alanynál nem minősül a vállalkozási tevékenység érdekében elismert költségnek a reklám közzétételével kapcsolatban elszámolt költség, ha az adózó nem rendelkezik a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 16.

K+F közvetlen költsége adóalap-csökkentés

Kérdés: A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének t) pontja értelmezéséhez kérnék segítséget. Egy kft. pályázati forrásból megvalósuló kutatási-fejlesztési tevékenységet végez, 70%-os támogatási intenzitás mellett. A több éven át megvalósuló projekt tartalmaz ipari kutatást és kísérleti fejlesztést is. A kísérleti fejlesztés közvetlen önköltsége aktiválásra kerül, így ebben az esetben az elszámolt értékcsökkenés és ennek arányában elszámolt bevétel különbözetét adóalap-csökkentő tételként vesszük figyelembe. Az ipari kutatás esetében a közvetlen költséghez rendelhető adóévben kapott támogatás, juttatás összegének értelmezésével kapcsolatosan lenne kérdésem. Figyelembe kell-e venni támogatásként az adott évben befolyt projekthez kapcsolódó előleget, amit kötelezettségként tartunk mindaddig számon, amíg annak elszámolása nem történik meg, így az sem ismert előre, hogyan oszlik meg ipari kutatásra, és kísérleti fejlesztésre ez az összeg? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha adott évben felmerült közvetlen költség elszámolására a következő adóévben kerül sor, így a támogatásként befolyt összeg előző évi és tárgyévi költségek utólagos finanszírozására szolgál?
Részlet a válaszából: […] ...7. §-a (1) bekezdésének t) pontja szerint az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vehető K+F közvetlen költségből az adóévben kapott vagy az adóhatóságtól igényelt támogatást kell levonni. Ez azonos azzal az összeggel, amelyet az ipari...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 16.

Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: A kft. jegyzett tőkéje 3 millió Ft, a saját tőkéje 97,5 millió Ft. A tulajdonos 3 társaság, tulajdoni részarányuk 30-30-40%. A 40%-os, 1,2 millió Ft névértékű üzletrészt a társaság piaci áron, 39 millió Ft-ért visszavásárolta. Milyen társasági­adó-vonzata lenne, ha a társaság a visszavásárolt 40%-os üzletrészt 20-20%-os arányban a tulajdonosok részére térítésmentesen átadná? Esetleg kedvezőbb lenne, ha a visszavásárolt üzletrészt bevonnák, majd a jegyzett tőkét az eredménytartalék terhére megemelnék?
Részlet a válaszából: […] ...átadott eszköz könyv szerinti értéke, ha az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amelyet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 26.

Elhatárolt veszteség figyelembevétele a kivaalapnál

Kérdés: Belföldi, kisvállalati adó hatálya alá tartozó gazdasági társaság várható 2014. évi pénzforgalmi eredménye + 10 000 E Ft lesz. A társaság 2014. év folyamán 2000 E Ft értékű, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközt szerzett be. A 2012. évi CXLVII. tv. 20. §-ának (11) bekezdése szerint csökkentheti-e a gazdasági társaság a következő évek (2015, 2016 stb.) adóalapját a 2014. évben beszerzett tárgyi eszköz (2000 E Ft) értékével, mint "elhatárolható veszteséggel", függetlenül attól, hogy a 2014. évi pénzforgalmi eredménye pozitív lesz? A NAV e kérdésre vonatkozó válasza a törvény 20. §-a (9) bekezdésének idézésére korlátozódott, amelyből nem tudtunk egyértelmű válaszra következtetni.
Részlet a válaszából: […] ...el 6624-es válaszunkat is!A kivaalany a 2000 E Ft tárgyi eszköz értékének megfelelő összeggel akkor csökkentheti a 2014. adóévi adóalapját (nem csak a pénzforgalmi szemléletű eredményét), ha a beruházás ellenértékét 2014-ben kifizette, és rendelkezik a Katv. 20...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 12.

Kivaalanyiság előtti fejlesztési tartalék feloldása

Kérdés: Kiva hatálya alá tartozó kft. feloldhat-e kiva előtt képzett fejlesztési tartalékot a kiva hatálya alatt?
Részlet a válaszából: […] ...Katv. 28. §-ának (1) bekezdése szerint, ha egy társaságiadó-alany áttér a kiva szerinti adózásra, akkor az áttérést megelőző adóév társaságiadó-kötelezettségét a jogutód nélküli megszűnés szabályai szerint állapítja meg, azzal az eltéréssel, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 12.

Nyilvántartás a szokásos piaci árról

Kérdés: Egy EU-s társaság magyarországi leányvállalataként működő, szállítmányozással foglalkozó mikrovállalkozás melyik években volt kötelezett transzferár-nyilvántartásra? Az anyavállalatával együtt számított átlagos statisztikai létszáma – az elmúlt öt évben – 85-90 fő volt, tehát az 50 főt meghaladta. Az anya- és a leányvállalataival együtt, az "oda-vissza" történt teljesítések összesített értéke – éves szinten – egyik évben sem haladta meg az 50 millió Ft-ot. Jól gondolom, hogy – az elévülési időre való tekintettel – 2008., 2009., 2010., 2011. és 2012. évben transzferár-nyilvántartási kötelezettsége volt? A 20/2013. (VI. 18.) NGM rendelet 1. §-ának (1) bekezdése alapján 2013. évtől pedig nincs ilyen kötelezettsége, mert az egymás között összesített nettó teljesítés értéke 50 millió Ft-nál kisebb.
Részlet a válaszából: […] ...Az az adózó, amely a 2014. adóévben és azt megelőzően sem minősült kisvállalkozásnak, a Tao-tv. 18. §-ának (3) bekezdése alapján nem mentesülhetett a szokásos piaci ár nyilvántartásának elkészítése alól. A következők fennállása esetén a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 12.

Kiva-adóalap

Kérdés: Kiva-adózás alá tartozó kft. 2013. és 2014. években is kiva szerint adózik. 2013-ban fejlesztési tartalék feloldására került sor, a 2013. évben beszerzett tárgyi eszközökre vonatkozóan. Ezek a beruházások pénzügyileg is teljesültek, tehát 2013-ban csökkentették a kiva alapját. Ez nem jelent kétszeres figyelembevételt, növeli-e a kiva adóalapját?
Részlet a válaszából: […] ...fejlesztési tartalék feloldásához nem ír elő pénzforgalmi szemléletű eredménynövelést, míg ezen eredmény a beruházással kapcsolatos adóévi kifizetés összegével csökken.Emellett ha az adóalany rendelkezett elhatárolt veszteséggel, annak terhére – döntése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 19.

Ideiglenes iparűzési adó kezelése

Kérdés: Egy építőipari cég Budapesten állandó jellegű, iparűzési adó alá tartozó tevékenységet végez. Emellett egyszerre több vidéki munkát is végez 2014. november-2015. január időszakban, ezek viszont ideiglenes jellegűek (180 nap alattiak). Ha 2015. februárban bevallja és befizeti (ahogyan kell) a vidéki önkormányzatokhoz az "ideiglenest", akkor azt melyik időszakban vonhatja le az "állandóból"? Az egészet a 2015-ös adóból, vagy megosztva, a 2014-re jutót a 2014-ből, a 2015-re jutót a 2015-ből?
Részlet a válaszából: […] ...illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama az adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. A Htv. 40/A. §-a (1) be­kezdésének a) alpontja alapján a székhely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 19.

Helyi iparűzési adónál a K+F tevékenység anyagköltsége

Kérdés: Egy magyarországi társaság saját tevékenységi körében végez K+F tevékenységet. A társaság a K+F költségeit az immateriális javak között aktiválja. A helyi adóról szóló 1990. évi C. tv. 39. §-ának (1) bekezdése értelmében az adóalap-csökkentő tételként tudja elszámolni többek között az anyagköltséget, illetve az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségét. A helyi adóról szóló törvény fogalmi meghatározásánál az 52. § 37. pontja az Szt. 78. §-ának (2) bekezdésére utal, ami alapján az üzleti évben felhasznált vásárolt anyagok bekerülési értékével lehet az iparűzési adó alapját csökkenteni. Az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségének fogalmát a Htv. 52. § 25. pontja a Tao-tv. 4. §-ának 32. pontjára hivatkozva határozza meg, mely közvetlen költségbe az anyagköltség is beletartozik. A fentiek alapján a K+F-hez felhasznált anyagköltség kétszer csökkenti a helyi iparűzési adó alapját, egyszer mint anyagköltség, másodszor mint a K+F közvetlen költségének része?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 39. §-ának (1) bekezdése értelmében a helyi iparűzésiadó-alap számítása során a nettó árbevétel – többek között – csökkenthető az anyagköltség és az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés (K+F) közvetlen költségével. Előbbi nettó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 19.

Reklámadóról általában

Kérdés: Kérem, ismertessék a reklámadóval kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, feladatokat!
Részlet a válaszából: […] ...a havi 2,5 millió forint feletti összeg 20%-a.Az adóra – a megrendelő adóalany kivételével – elő­leget kell bevallani és fizetni. Az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig az előleget a várható adó összegére ki kell egészíteni. Az adóval az adóévet követő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 11.
1
30
31
32
103