Duális képzés és szakirányú oktatás adókedvezménye

Kérdés: Társaságunk (duális képzőhely) szakképzési munkaszerződés keretében nem saját munkavállaló magánszemélyek szakirányú oktatását/gyakorlati képzését folytatja. Az Szkt. 107. § (3.a) bekezdése szerinti szabály egy háromszereplős konstrukció esetén alkalmazandó, melynek alanyai a duális képzőhely, a foglalkoztató (duális képzőhelytől eltérő személy), a felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személy. Ha a képzésben részt vevő személy főállású egyéni vállalkozó, az egyéni vállalkozás más foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak minősül-e, azaz az egyéni vállalkozó "harmadik" személynek minősül? Értelmezésem alapján: A felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személy, ha szakirányú oktatásban szakképzési munkaszerződéssel párhuzamosan fennálló foglalkoztatásra irányuló más olyan jogviszony mellett veszt részt, amelyben a foglalkoztató a duális képzőhelytől eltérő harmadik személy, a munkabér 50%-ára jogosult, illetve az elszámolható normatíva is 50%. Milyen foglalkoztatási jogviszonyra vonatkozik az 50%? Ha nincs foglalkoztató, akkor a teljes munkabér és teljes normatíva jár?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a duális képzőhely a Szocho-tv.-ben meghatározottak szerint jogosult a szakirányú oktatás arányosított önköltsége alapján adókedvezmény érvényesítésére.A Szocho-tv. 17/A. §-a tartalmazza a szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezményét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Mérsékelt iparűzési adó könyvelése I.

Kérdés: Tájékoztatást kérek az iparűzési adó helyes könyvelésére, mivel az iparűzési adó mérséklése kapcsán nincs egységes álláspont a meg nem fizetett adó könyvviteli elszámolására. Két lehetőséget említenek a különböző cikkek:
Az egyik szerint: a csökkentett összegű iparűzési adó elszámolása a ráfordítások között. A második szerint a teljes összegű iparűzési adó elszámolása és a csökkentés mértékének megfelelő összeg egyéb bevételként történő elszámolása. Kérdés, hogy a 2. esetben egyéb bevételként az adóelőlegekre vonatkozó (már realizált) csökkentett összeget kell elszámolni egyéb bevételként, vagy a teljes (az év végi bevallásban megállapított) összegre vetített kedvezmény összegét?
Részlet a válaszából: […] ...mértékű iparűzési adót pedig egyéb ráfordításként mutassanak ki.Az adómérték-csökkentés azonban nem támogatás, legfeljebb adókedvezmény, kevesebb adót kell fizetni. Támogatás akkor lehetne, ha a kormányrendelet arról intézkedne, hogy a meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 14.

Energiahatékonysági kvóta elszámolása

Kérdés: Üzemanyag-kereskedelemmel foglalkozó társaság a 2021-es évtől keletkező energiahatékonysági megfelelési kötelezettségének eleget téve kvótát vásárolt (tehát nem beruházással tesz eleget ezen előírásnak) 2022 februárjában (a 2022. év végéig kell teljesíteni a 2021-es kötelezettségét). Több kvótát vásárolt, mint amivel a 2021-es évi kötelezettségét teljesíti, így a többlet egy részét értékesíteni kívánja a 2022-es évben, egy részét pedig megtartja a későbbi időszaki kötelezettségének a teljesítésére. Kérem bemutatni az ügylet helyes számviteli elszámolását (2021-2022), illetve azt is, ha esetleg adótörvényt érintő hatása is van (társasági adó, áfa).
Részlet a válaszából: […] ...mellett - készleten vagy az immateriális javak között marad.Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményéről a Tao-tv. 22/E. §-a rendelkezik. Ezen rendelkezések értelemszerűen nem vonatkoznak az energiahatékonysági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 14.

Iparűzési adó 1%-ának könyvelése

Kérdés: Helyes-e az a könyvelési mód a 2021. évi tényleges iparűzési adóra vonatkozóan, hogy ráfordításként csak a fizetendő 1%-os mértéket könyveljük? A tényleges 2% mértékű ráfordítás mellett az 1% támogatás 96-osba történő könyvelését az önkormányzat határozata nélkül nem lehet megtenni, ezáltal 2021-ben nem lenne jó a kimutatott eredmény.
Részlet a válaszából: […] ...csökkentését - különösen a sajtó - támogatásnak minősítették. Ez az adómérték-csökkentés azonban nem támogatás, legfeljebb adókedvezmény. Támogatás akkor lehetne, ha a kormányrendelet arról intézkedne, hogy a meghatározott körbe tartozó vállalkozóknál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 24.

Vagyontárgyak átadása egyéni cég tulajdonába

Kérdés: Az egyéni vállalkozó 2021. november 1. napon egyéni cég alapítását határozta el. Az egyéni cég alapítását készítő ügyvéd vagyonmérleg-tervezetet kért az átalakuláshoz, amelyet meg is kapott, ezeket megküldte a Cégbíróságnak. Az egyéni céget 2021. november 30. nappal jegyezték be. Az egyéni cég alapító okiratában a társaság jegyzett tőkéjeként 3.000.000 Ft lett megállapítva, mely teljes egészében pénzbeli hozzájárulás. A vagyonmérlegben meghatározott eszközökre vonatkozóan az alapító okirat semmilyen információval nem rendelkezik, annak értékét nem tartalmazza. Az egyéni vállalkozó az eszközöket - tárgyi eszköz, készlet, követelés, pénzeszköz - az egyéni cég tulajdonába szándékozta adni, ahogyan azt a vagyonmérlegben kimutatta, de az alapító okirat erre vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz.
1. Ha módosításra kerülhet az alapítói okirat a bejegyzést követően azzal, hogy az egyéni vállalkozó az eszközöket az egyéni cég tulajdonába adja, elfogadható-e az?
2. Jól tudjuk-e, hogy a tárgyi eszközök után illetékfizetési kötelezettség áll fenn, illetve amennyiben az egyéni cég alapító okirata módosítható, abban az esetben nem terheli áfafizetési kötelezettség az egyéni cégbe adott eszközöket?
3. Amennyiben nem fogadható el az alapító okirat módosítása, abban az esetben az egyéni vállalkozó a megszűnés szabályai szerint kell, hogy eljárjon?
Részlet a válaszából: […] ...döntése szerint -, az egyéni cég tulajdonába adott eszköz esetében érvényesített kisvállalkozói kedvezményre, a kisvállalkozások adókedvezményére vonatkozó szabályok szempontjából nem kell a magánszemély egyéni vállalkozói jogállását megszűntnek tekinteni.2....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.

Adókedvezmény miatti többletadó

Kérdés: Hogyan kell helyesen feltüntetni a 2020. év beszámolójában a 2019. évi taobevallásban helytelenül figyelembe vett adókedvezmény miatti többletadót? A 2019. évi taobevallást önellenőriztük, és az adót 2020. 09. 28-án pénzügyileg teljesítettük. A hiba nem minősül jelentősnek.
Részlet a válaszából: […] A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 71. § (3) bekezdése szerint "az ellenőrzés által megállapított nem jelentős összegű hibák eredményre gyakorolt hatását az eredménykimutatás megfelelő tárgyévi adatai tartalmazzák". Ez azt is jelenti, hogy az ellenőrzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 17.

Hitelmoratórium esetén az adókedvezmény

Kérdés: A veszélyhelyzet miatt több cég élt a hitelmoratórium lehetőségével. A felfüggesztett hitelkamat több szakmai fórum állásfoglalása szerint a 2020-as üzleti évet terheli, így azt elő kell írni a 872 Fizetendő kamatok és kamat jellegű ráfordítások megnevezésű főkönyvi számlán. A Tao-tv. 22/A. § (2) bekezdése viszont "fizetett" kamatot nevesít. Akérdés tehát az, hogy erre az általunk lekönyvelt és meg nem fizetett kamatra is jár-e az adókedvezmény?
Részlet a válaszából: […] ...Tao-tv. 22/A. § (2) bekezdése szerint az adókedvezmény a feltételeket teljesítő hitelre az adóévben fizetett kamattal egyezik meg. Tekintettel arra, hogy a felfüggesztés miatt nem volt kamatfizetés, így az adókedvezmény nem érvényesíthető. Az majd akkor vehető igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 29.

Egyéni vállalkozó átalakulása kft.-vé

Kérdés: Egyéni vállalkozó át szeretne alakulni az idei év során egyszemélyes kft.-vé. Az átalakulással kapcsolatban az alábbi kérdéseink merültek fel:
1. Mi történik az egyéni vállalkozásból kikerült készletekkel az egyéni vállalkozásban? Az el nem adott készleteket el kell-e számolni bevételként, majd apportként kerül be a kft.-be, a jegyzett tőkét emelve?
2. Továbbvihető az egyéni vállalkozásban képzett fejlesztési tartalék a kft.-ben?
3. A havi áfabevallásokban göngyölített áfa továbbutódlik a kft.-ben?
Részlet a válaszából: […] ...a korábban érvényesített kedvezmények - fejlesztési tartalék, a foglalkoztatási kedvezmény, kisvállalkozói kedvezmény, kisvállalkozói adókedvezmény - tekintetében; vagyis nincs visszafizetési kötelezettség [Szja-tv. 49/A. § (2)-(5a) bekezdés].Jogutódlással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 11.

Zöld rendszámú személygépkocsi adókedvezménye

Kérdés: Ügyfelem 2020 júliusában zöld rendszámos személygépkocsit vásárolt. Az autóvásárlással kapcsolatosan beszerezte a kormányrendelet szerinti igazolást, amely alátámasztja, hogy a beruházása energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásnak minősül, ami a társaságiadó-kedvezmény igénybevételéhez szükséges. A ténylegesen beszerzett energiatakarékos autó, valamint az árajánlatban megjelölt nem energiatakarékos autó beszerzési ára közötti különbséget szeretnénk igénybe venni mint adókedvezményt. Az első kérdésem az, hogy ezt a kedvezményt az árajánlat alapján is igénybe lehet venni, vagy kell, hogy legyen már meglévő üzemeltetett személygépjármű a cégben? A második kérdésem, ha az autó pénzügyi lízing keretében került beszerzésre, ahol az autó nettó áron kerül be a könyvekbe, és az áfa egy része levonható a lízing futamideje alatt, a kedvezmény alapja a nettó (nyilvántartásba vett elszámolható költség alapja) árak alapján kerül megállapításra? Ügyfelem arra hivatkozva, hogy a személyautó-beszerzés áfamentes, nem igényelhető rá vissza az áfa, a bruttó árak alapján szeretné a kedvezményt igénybe venni, ami így a különbözet áfaösszegével magasabb. Az eszköz a könyvekben nettó áron szerepel.
Részlet a válaszából: […] ...Tao-tv. 22/E. § (1) és (4) bekezdése alapján az adókedvezmény igénybevételének nem feltétele, hogy a cégnél legyen már meglévő üzemeltetett személygépkocsi.A Tao-tv. 22/E. § (4) bekezdése szerint az adókedvezmény alapja a beruházás tárgyát szolgáló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 25.

Bitumentartály - energiahatékonyság?

Kérdés: Cégünk aszfaltkeverő telep beszerzésének részeként bitumentartályokat vesz, melyek fűtése nem gázzal, hanem árammal fog történni, ezért a bitumentartályok beszerzése energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás. A bitumentartályok bekerülési értéke meghatározható külön beruházásként. Alkalmazható-e ebben az esetben a társaságiadó-törvény 22/E. § (4) bekezdésének a) pontja? Mely esetben kell alkalmazni a b) pontot?
Részlet a válaszából: […] ...amely egy olyan, hasonló, kevésbé energiahatékony beruházáshoz (például a gázfűtésű tartályhoz) merülne fel, amelyet az adózó adókedvezmény és más állami támogatás hiányában hitelt érdemlően végrehajtott volna.(Kéziratzárás: 2021. 01....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 4.
1
2
3
17