187 cikk rendezése:
161. cikk / 187 Épületbővítés
Kérdés: A betéti társaság bővíti a már meglévő üzemét. Az építési engedélyben üzembővítés, belső átalakítás, a homlokzat megváltoztatása, valamint szolgálati lakás kialakítása szerepel. A beruházáshoz szükséges összes anyagot a megrendelő biztosítja. Saját vállalkozásban végzett beruházásnak minősül a beruházás. Hova kell könyvelni az anyagot év közben és év végén, ha addig a beruházás nem fejeződött be? Az üzem bővítése és a szolgálati lakás kialakítása során a vásárolt anyag, a külső cég által számlázott kivitelezői díj nem különíthető el. A bt. negyedéves áfabevalló, hogyan lehet elkülöníteni a szolgálati lakásra jutó anyagbeszerzések áfatartalmát? Hogyan számolhatók el a szolgálati lakásba vásárolt berendezések és azok áfavonzata?
162. cikk / 187 Kis értékű ajándék áfája
Kérdés: Társaságunk partnereinek vagy potenciális vevőinek különféle reklámanyagokat (póló, sapka, dzseki, óra stb.) ad. Ezen átadásokat természetbeni juttatásként könyveljük, mert az APEH-vizsgálatok során csak ezt fogadták el. Ezeket a tételeket bruttó értéken (áfával) számoljuk el, mivel a természetbeni juttatás áfája nem igényelhető vissza. Az Áfa-tv. szerint az alkalmi jelleggel nyújtott kis értékű ajándékok áfája levonásba helyezhető. Milyen kis értékű ajándékokra vonatkozik ez a rendelkezés?
163. cikk / 187 Államháztartási támogatás miatt le nem vonható áfa
Kérdés: Kizárólag adóköteles tevékenységet végző társaságunk államháztartási (mezőgazdasági) támogatásban részesül. Kell-e cégünknek az arányosítás szabályait alkalmaznia?
164. cikk / 187 Internet-hozzáférés áfája
Kérdés: Az internetszolgáltatás áfája teljes egészében vagy csak 70 százalékban igényelhető vissza? A CD Jogtárban lévő Áfa-tv. 33. §-a csak a 70 százalékot engedi visszaigényelni, míg az Adókódex szerint a szigorítást az internet-hozzáférésnél nem kell alkalmazni. Melyik a helyes álláspont?
165. cikk / 187 Pályázathoz kapcsolódó áfa levonhatósága
Kérdés: A közhasznú társaság célja a kis- és középvállalkozások felkészítése az uniós csatlakozásra, azok tájékoztatása, a tevékenység megvalósításához szükséges pályázatok készítése, a pályázatban kiírt feladat megvalósítása. Mivel ezeket a pályázatokat általában nettó módon számolja el a pályázatot kiíró, a pályázati bevételekhez kapcsolódó költségszámlákban feltüntetett áfát levonhatjuk-e?
166. cikk / 187 Bérleti díj késedelmes számlázása
Kérdés: A kft. a 2001-ben végzett adóköteles tevékenység után 2002-ben tárgyi adómentes tevékenységre tért át. Az adóköteles tevékenységhez bérelt eszközök bérleti díjáról a felek 2001-ben nem tudtak megegyezni. Milyen teljesítési időponttal kell 2002-ben a számlát kiállítani az eszközök bérbeadójának? Levonható-e az áfa?
167. cikk / 187 Családi gazdaságok áfaszabályai
Kérdés: Mit jelent áfa szempontjából az egységes adózási mód választása? A családi gazdálkodó az őstermelőkre vonatkozó szabályok szerint adózik-e? Szükséges-e, hogy a családtagok közül legalább egynek legyen adószáma?
168. cikk / 187 Pályázati díjak számlázása, áfája
Kérdés: Különböző pályázatok benyújtásának feltétele a pályázati díjak előzetes befizetése. A pályázati díj a pályázandó támogatásnak általában a 2-5 ezreléke. Újabban ezen összegeket számlázzák, méghozzá 25 százalékos áfával. Kell-e számlázni és áfaköteles-e?
169. cikk / 187 Társasház számlázási kötelezettsége
Kérdés: Köteles-e a társasház számlát adni a bérleti díjról és a rezsiköltségről, ha a helyiségeket iroda, illetve üzleti célra adja bérbe? Vagy elszámolhatók a költségek csekk, illetve átutalás alapján? Szerződés van!
170. cikk / 187 A le nem vonható áfa utólagos módosítása
Kérdés: Az Áfa-tv. 39. §-ának (1) bekezdése alapján a levonható és a le nem vonható előzetesen felszámított adó összegét utólag módosítani kell, amennyiben a rendeltetésszerű használatbavétel évére vonatkozó végleges felhasználási arányhoz képest a tárgyi eszköz adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz történő felhasználásának aránya a tárgyévben 10 százalékpontot meghaladóan változik. Hogyan kell ezt az előírást értelmezni? Milyen módon kell az utólagos módosítást elvégezni? Tárgyidőszaki eredmény-e az utólagos módosítás? Miben tér el ez az egyszeres könyvvitelt vezetőknél?
