Levonható áfa elszámolása, ha le nem vonhatóvá válik

Kérdés: A vállalkozás 2003. év végéig kizárólag adóköteles tevékenységet végzett, így az áfát levonta. 2004. évtől ingatlan-bérbeadási tevékenységet is végez, amelyre nem kérte az adózás általános szabályok szerinti folytatását, így az tárgyi adómentessé vált. Hogyan kell az arányosítást alkalmazni az alábbi példa alapján:- az 1997. évben rendeltetésszerűen használatba vett ingatlan visszaigényelt áfája 900 000 Ft, a végleges felhasználási arány "1", mert kizárólag adómentes tevékenysége volt,- a 2004. évi levonási hányad 0,91, nincs teendő a tárgyi eszköz levonható áfájához kapcsolódóan, mert nincs 10 százalékpontot meghaladó változás,- a 2005. évi levonási hányad 0,85, a pótlólag bevallandó adó: 900 000 (1-0,85):10 = 13 500 Ft,- a 2006. évi levonási hányad 0,91, nincs teendő, mert a változás nem éri el a 10 százalékpontot,- a 2007. évi levonási hányad 0,55, nincs teendő, mert a használatbavételt követő 9 év már eltelt.Változik-e a fenti számítás, ha az ingatlannak csak egy része van bérbeadva?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mert az arra utal, hogy a kérdező az Áfa-tv. 39. §-a (1)–(2) bekezdésének rendelkezéseit nem ismeri, illetve nem pontosan ismeri és alkalmazza.A felvetettekre a válasz annak függvényében kétféle módon adható meg, hogy az adott ingatlant 2004....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.
Kapcsolódó címkék:    

Visszaküldött exporttermék elszámolása

Kérdés: A kft. saját előállítású termékét exportálta júliusban Szlovákiába. A vevő a terméket garanciális javításra augusztusban visszaküldte pro forma számlával. Határozat alapján az áfát meg kellett fizetni. A vevő a teljes vételárat szeptemberben megfizette, a kijavított termék visszaszállítására októberben került sor pro forma számlával. Helyes volt-e a leírt esetekben a pro forma számlák használata? Hogyan kell kontírozni a gazdasági eseményeket, ha a kft. készleteiről nem vezet folyamatosan mennyiségi és értékbeni nyilvántartást? Negyedéves áfabevalló a kft.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben megfogalmazottakra nehéz válaszolni, hiszen azok alapvetően ellentétesek a számviteli előírásokkal, illetve azok az Szt. tételes előírásaival, a számviteli alapelvekkel nem támaszthatók alá.Ha a kft. saját előállítású termékét exportálta, és az exportált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.
Kapcsolódó címkék:  

Munkába járás költségeinek bizonylatolása

Kérdés: Az Szt. 166. §-a alapján a munkába járás útiköltségének elszámolásához a dolgozónak milyen bizonylatokat kell leadnia? Elegendő-e a bérlet, illetve a jegy, vagy szükség van számlára is? Intézményünk a 78/1993. kormányrendelet szerint 80, illetve 86 százalék utazási költségtérítést fizet.
Részlet a válaszából: […] A munkába járás helyközi utazási bérletének, illetve menetjegyének a munkáltatót terhelő részét az intézmény kétféleképpen számolhatja el.Amennyiben az utazási bérletet, illetve a menetjegyet a munkavállaló a saját nevében vásárolja meg, a munkáltató pedig a bérlet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.
Kapcsolódó címkék:  

Adóköteles termékértékesítés tárgyi adómentes lesz

Kérdés: A fogtechnikusok termékértékesítésének jelentős része 2004-től átkerült a tárgyi adómentes körbe. A korábban beszerzett tárgyi eszközeikre kell-e alkalmazni az Áfa-tv. 39. §-a (3) bekezdése szerinti arányosítást?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy igen, de nem az Áfa-tv. 39. §-a (3) bekezdése alapján. A fogtechnikusok az adóköteles tevékenységhez általuk beszerzett tárgyi eszközök előzetesen felszámított áfáját a beszerzéskor levonásba helyezték. 2004-től tevékenységük jelentős része...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 29.
Kapcsolódó címkék:  

Előzetesen felszámított áfa megosztása

Kérdés: Az államháztartási támogatások miatt az előzetesen felszámított áfa megosztása levonható, illetve le nem vonható része az Áfa-tv. 38. §-a alapján különböző módon történhet, annak függvényében, hogy a beszerzéshez kapcsolódó, vagy költséget ellentételező támogatás miatt történik. Kérjük ezt egy példa keretében bemutatni!
Részlet a válaszából: […] Egy havi áfabevalló vállalkozás januári adatai a következők:1. áfa nélküli adóköteles bevétele (a vállalkozás főtevékenységét jelentő termékértékesítésből):8 millió Ft;2. ingatlan-bérbeadásból származó tárgyi adómentes bevétele: 2,5 millió Ft;3. az adóköteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 15.
Kapcsolódó címkék:    

Le nem vonható áfa elszámolása, ha levonhatóvá válik

Kérdés: Számítástechnikai oktatással foglalkozó cégünk tevékenysége 2003. június 30-ig kizárólag tárgyi adómentes volt, 2003. július 1-jétől az Áfa-tv. változása miatt viszont adóköteles. A 2003. július 1-je előtt beszerzett tárgyi eszközöknél az előzetesen felszámított és le nem vonható áfát a beszerzési értékben figyelembe vettük, és a le nem vonható áfát is tartalmazó beszerzési ár alapján határoztuk meg az értékcsökkenés összegét is. Milyen módon tudjuk ezt az előzetesen felszámított áfát utólagosan módosítani, ha ezen tárgyi eszközöket 2003. július 1-jétől az áfás tevékenységhez használjuk?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a válasz az Áfa-tv. 39. §-ának előírásaiból következik. Az Áfa-tv. 39. §-ának (1) bekezdése alapján, a tárgyi eszköz tekintetében az adóalany a rendeltetésszerű használatbavétel évét követő 4 évben, illetve – ha a tárgyi eszköz ingatlan – 9...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 15.
Kapcsolódó címkék:  

Épületbővítés

Kérdés: A betéti társaság bővíti a már meglévő üzemét. Az építési engedélyben üzembővítés, belső átalakítás, a homlokzat megváltoztatása, valamint szolgálati lakás kialakítása szerepel. A beruházáshoz szükséges összes anyagot a megrendelő biztosítja. Saját vállalkozásban végzett beruházásnak minősül a beruházás. Hova kell könyvelni az anyagot év közben és év végén, ha addig a beruházás nem fejeződött be? Az üzem bővítése és a szolgálati lakás kialakítása során a vásárolt anyag, a külső cég által számlázott kivitelezői díj nem különíthető el. A bt. negyedéves áfabevalló, hogyan lehet elkülöníteni a szolgálati lakásra jutó anyagbeszerzések áfatartalmát? Hogyan számolhatók el a szolgálati lakásba vásárolt berendezések és azok áfavonzata?
Részlet a válaszából: […] A bt. nevében kérdező olyan kérdéseket tett fel, amelyekre elsődlegesen neki kellene választ adni. A kérdezői válasz hiányában számos feltételezéssel kell élnünk, és azokra alapozva adjuk meg a választ.A kérdés alapján a szolgálati lakás kialakítását úgy értelmezzük,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 1.
Kapcsolódó címke:

Kis értékű ajándék áfája

Kérdés: Társaságunk partnereinek vagy potenciális vevőinek különféle reklámanyagokat (póló, sapka, dzseki, óra stb.) ad. Ezen átadásokat természetbeni juttatásként könyveljük, mert az APEH-vizsgálatok során csak ezt fogadták el. Ezeket a tételeket bruttó értéken (áfával) számoljuk el, mivel a természetbeni juttatás áfája nem igényelhető vissza. Az Áfa-tv. szerint az alkalmi jelleggel nyújtott kis értékű ajándékok áfája levonásba helyezhető. Milyen kis értékű ajándékokra vonatkozik ez a rendelkezés?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. nem rendelkezik a természetbeni juttatások áfájáról. Általános rendező elv az, hogy csak az adóköteles tevékenység folytatásához szükséges beszerzések áfája vonható le (meghatározott feltételek mellett igényelhető vissza). Nincs mód azonban az áfa levonására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 22.
Kapcsolódó címkék:  

Államháztartási támogatás miatt le nem vonható áfa

Kérdés: Kizárólag adóköteles tevékenységet végző társaságunk államháztartási (mezőgazdasági) támogatásban részesül. Kell-e cégünknek az arányosítás szabályait alkalmaznia?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 2004-től hatályos 38. §-a alapján a megrendelés ellenértékének nem minősülő, vagy az árat nem befolyásoló államháztartási, nem fejlesztési célú támogatásokat – mint tárgyi adómentes tevékenység ellenértékét – kell kezelni, azaz olyan adóalanynak is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 22.

Internet-hozzáférés áfája

Kérdés: Az internetszolgáltatás áfája teljes egészében vagy csak 70 százalékban igényelhető vissza? A CD Jogtárban lévő Áfa-tv. 33. §-a csak a 70 százalékot engedi visszaigényelni, míg az Adókódex szerint a szigorítást az internet-hozzáférésnél nem kell alkalmazni. Melyik a helyes álláspont?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 33. §-ának (4) bekezdése alapján a helyi és távolsági távbeszélő-szolgáltatás (SZJ 64.20.11 és 64.20.12), mobiltelefon-szolgáltatás (SZJ 64.20.13), továbbá az internetprotokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitel (SZJ 64.20.16-ból) igénybevétele esetén nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.
Kapcsolódó címkék:  
1
16
17
18
20