Iparűzési adó: az adóalap-megosztás szabályai

Kérdés: A 2001-től hatályos Htv. alapján a törvény által meghatározott eszközérték és a személyi jellegű ráfordítás szerinti adóalap-megosztás esetünkben – az építőipari tevékenység speciális jellegéből adódóan – nem valósítható meg, a számított adatok erősen torzított arányokat eredményeznek. A megosztási módszer alkalmazásával törvényt sértünk, mivel nem alkalmazható olyan módszer, amely az egyes telephelyeknél "0" adóalapot eredményez. Mi a megoldás?
Részlet a válaszából: […] A helyi iparűzésiadó-alap megosztása során valóban a törvény mellékletében szereplő megosztási módszerek közül csak az alkalmazható, amelyik a tevékenységre leginkább jellemző. Az is igaz, hogy a tevékenységre leginkább jellemző megosztás nem eredményezhet nulla adóalapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Iparűzési adó: ideiglenes építőipari tevékenység

Kérdés: Építőipari tevékenység esetén mikortól kell fizetni az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adót, illetőleg mely naptól kezdődően kell számítani a Htv. 37. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti tevékenységvégzés időtartamát? Hogyan kell eljárni építőipari tevékenység esetén a napok számítása során az iparűzési adónál? Van-e iparűzésiadó-kötelezettség akkor, ha a munkákat kizárólag alvállalkozók végzik?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 37. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti tevékenységek – székhelyen, telephelyen kívüli településen történő – végzése esetén akkor beszélhetünk ideiglenes jellegű iparűzési tevékenységről, ha a tevékenység végzésének időtartama megszakításokkal vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Iparűzési adó: ideiglenes jellegű tevékenység

Kérdés: Székhelyen, telephelyen kívül végzett építőipari tevékenység esetén mikortól és meddig kell fizetni az ideiglenes jellegű tevékenység utáni napi iparűzési adót?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 37. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti tevékenységek – székhelyen, telephelyen kívüli településen történő – végzése esetén akkor beszélhetünk ideiglenes jellegű iparűzési tevékenységről, ha a tevékenység végzésének időtartama adóéven belül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

Üzletszerűen végzett hitelnyújtás

Kérdés: Milyen elhatárolási szempontjai vannak az engedélyhez kötött hitel- és kölcsönnyújtásnak és az Szt. szerinti pénzkölcsönzésnek?
Részlet a válaszából: […] A Hpt. 3. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint engedélyhez kötött (PSZÁF) pénzügyi szolgáltatás az üzletszerűen végzett hitel és kölcsön nyújtása. A Hpt. 2. számú mellékletének I. része tartalmaz értelmező rendelkezéseket a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

Áfa: természetbeni juttatás

Kérdés: Mi tekinthető az Áfa-tv. szerint reprezentációnak, természetbeni juttatásnak?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. nem tartalmazza a "reprezentáció" fogalmát, s nem beszél természetbeni juttatásokról sem. Általános rendező elv ugyanakkor, hogy csak az adóköteles tevékenység folytatásához felmerült beszerzések áfája vonható le (meghatározott feltételek mellett igényelhető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.

Italautomata működtetésének adóterhei

Kérdés: A kft. területén italautomata működik, amelyet bérelünk egy másik cégtől. A kávét-teát-cukrot-poharat mi vesszük meg. Az italhoz bárki "jutányos áron" hozzájuthat, amit egyéb bevételként könyvelünk, az áfát befizetjük utána. A beszerzés, illetve a bérleti díj áfája visszaigényelhető-e, illetve van-e valami más adóvonzata?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. általános rendező elve szerint az adóköteles tevékenység folytatása érdekében felmerült beszerzések áfája levonható, az Áfa-tv.-ben meghatározott feltételek mellett visszaigényelhető.Amennyiben a dolgozók kedvezményes árat is, de fizetnek a gépből származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.

Védőital

Kérdés: Kérem, ismertessék a védőitallal kapcsolatos adózási szabályokat!
Részlet a válaszából: […] Előre kell bocsátani, a munkáltató által nyújtandó védőital-juttatás feltételeinek meghatározása (eldöntése) jellemzően nem számviteli, nem adózási kérdés. Adózási szempontból úgy tehetjük fel a kérdést, hogy védőital juttatása esetén keletkezik-e adófizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.

Szakmai konferencián biztosított étkezés áfája

Kérdés: Szakmai konferenciákon biztosított étkeztetés áfája levonható-e a konferenciaszervezőnél?
Részlet a válaszából: […] A tanfolyamszervező cég esetén a tanfolyamon biztosított étkezési szolgáltatás a tanfolyam járulékos költségeként a cég bevételszerző tevékenységének része, s mint ilyennek, az Áfa-tv. 33. §-a (1) bekezdésének a) pontjában megfogalmazott adólevonást tiltó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.

Az átalakulás áfája

Kérdés: Kérem, ismertessék az átalakuláshoz kapcsolódó áfaszabályokat!
Részlet a válaszából: […] A megszűnés különös esete az átalakulás, amelyben elképzelhető, hogy egy szervezet (a beolvadó vagy a szétváló) megszűnik. [Kiváláskor szintén nem feltétlenül következik be megszűnés, de az átalakulás egyik formájaként az adómentességi szabályok ilyenkor is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 28.

Támogatások számviteli elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a kettős könyvvitelben a különböző típusú kapott támogatásokat?
Részlet a válaszából: […] A támogatásokat a számviteli elszámolás szempontjából csoportosíthatjuk egyrészt úgy, hogy visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő támogatás, másrészt ez utóbbiakat aszerint is, hogy milyen célra adta azt a támogató (fejlesztési célra, illetve a költségek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.
1
…
17
18
19