Családi gazdaságok áfaszabályai

Kérdés: Mit jelent áfa szempontjából az egységes adózási mód választása? A családi gazdálkodó az őstermelőkre vonatkozó szabályok szerint adózik-e? Szükséges-e, hogy a családtagok közül legalább egynek legyen adószáma?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a családi gazdaságok áfaszabályaival összefüggésben – a felsoroltakon kívül – több kérdés is érkezett, a leglényegesebb tudnivalók az alábbiak szerint foglalhatók össze:Általános forgalmi adó bejelentési kötelezettségeAz általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 23.
Kapcsolódó címkék:  

Pályázati díjak számlázása, áfája

Kérdés: Különböző pályázatok benyújtásának feltétele a pályázati díjak előzetes befizetése. A pályázati díj a pályázandó támogatásnak általában a 2-5 ezreléke. Újabban ezen összegeket számlázzák, méghozzá 25 százalékos áfával. Kell-e számlázni és áfaköteles-e?
Részlet a válaszából: […] A pályázati díjak adómértékének megállapításánál elsődlegesen azt kell eldönteni, hogy a pályázati díj tárgyi adómentes közigazgatási szolgáltatás ellenértékének minősül-e (Áfa-tv. 2. számú mellékletének 20. pontja), vagy valami másnak.Önmagában a díjazás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 18.
Kapcsolódó címkék:  

Társasház számlázási kötelezettsége

Kérdés: Köteles-e a társasház számlát adni a bérleti díjról és a rezsiköltségről, ha a helyiségeket iroda, illetve üzleti célra adja bérbe? Vagy elszámolhatók a költségek csekk, illetve átutalás alapján? Szerződés van!
Részlet a válaszából: […] A társasház az áfa tekintetében adóalanynak minősül azáltal, hogy saját nevében adóköteles tevékenységet végez, azaz ellenérték fejében helyiséget ad bérbe (Áfa-tv. 4-5. §). Míg a társasház a tagjai felé nem köteles számlát kiállítani a közös költség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 18.
Kapcsolódó címke:

A le nem vonható áfa utólagos módosítása

Kérdés: Az Áfa-tv. 39. §-ának (1) bekezdése alapján a levonható és a le nem vonható előzetesen felszámított adó összegét utólag módosítani kell, amennyiben a rendeltetésszerű használatbavétel évére vonatkozó végleges felhasználási arányhoz képest a tárgyi eszköz adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz történő felhasználásának aránya a tárgyévben 10 százalékpontot meghaladóan változik. Hogyan kell ezt az előírást értelmezni? Milyen módon kell az utólagos módosítást elvégezni? Tárgyidőszaki eredmény-e az utólagos módosítás? Miben tér el ez az egyszeres könyvvitelt vezetőknél?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 47. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint a bekerülési (beszerzési) érték részét képezi az előzetesen felszámított, de le nem vonható áfa. Az Szt. 47. §-ának (3) bekezdése viszont külön kiemeli, nem része a bekerülési (beszerzési) értéknek az Áfa-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 23.
Kapcsolódó címkék:  

Iparűzési adó: az adóalap-megosztás szabályai

Kérdés: A 2001-től hatályos Htv. alapján a törvény által meghatározott eszközérték és a személyi jellegű ráfordítás szerinti adóalap-megosztás esetünkben – az építőipari tevékenység speciális jellegéből adódóan – nem valósítható meg, a számított adatok erősen torzított arányokat eredményeznek. A megosztási módszer alkalmazásával törvényt sértünk, mivel nem alkalmazható olyan módszer, amely az egyes telephelyeknél "0" adóalapot eredményez. Mi a megoldás?
Részlet a válaszából: […] A helyi iparűzésiadó-alap megosztása során valóban a törvény mellékletében szereplő megosztási módszerek közül csak az alkalmazható, amelyik a tevékenységre leginkább jellemző. Az is igaz, hogy a tevékenységre leginkább jellemző megosztás nem eredményezhet nulla adóalapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.
Kapcsolódó címkék:  

Iparűzési adó: ideiglenes építőipari tevékenység

Kérdés: Építőipari tevékenység esetén mikortól kell fizetni az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adót, illetőleg mely naptól kezdődően kell számítani a Htv. 37. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti tevékenységvégzés időtartamát? Hogyan kell eljárni építőipari tevékenység esetén a napok számítása során az iparűzési adónál? Van-e iparűzésiadó-kötelezettség akkor, ha a munkákat kizárólag alvállalkozók végzik?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 37. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti tevékenységek – székhelyen, telephelyen kívüli településen történő – végzése esetén akkor beszélhetünk ideiglenes jellegű iparűzési tevékenységről, ha a tevékenység végzésének időtartama megszakításokkal vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Iparűzési adó: ideiglenes jellegű tevékenység

Kérdés: Székhelyen, telephelyen kívül végzett építőipari tevékenység esetén mikortól és meddig kell fizetni az ideiglenes jellegű tevékenység utáni napi iparűzési adót?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 37. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti tevékenységek – székhelyen, telephelyen kívüli településen történő – végzése esetén akkor beszélhetünk ideiglenes jellegű iparűzési tevékenységről, ha a tevékenység végzésének időtartama adóéven belül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

Üzletszerűen végzett hitelnyújtás

Kérdés: Milyen elhatárolási szempontjai vannak az engedélyhez kötött hitel- és kölcsönnyújtásnak és az Szt. szerinti pénzkölcsönzésnek?
Részlet a válaszából: […] A Hpt. 3. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint engedélyhez kötött (PSZÁF) pénzügyi szolgáltatás az üzletszerűen végzett hitel és kölcsön nyújtása. A Hpt. 2. számú mellékletének I. része tartalmaz értelmező rendelkezéseket a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.
Kapcsolódó címkék:  

Áfa: természetbeni juttatás

Kérdés: Mi tekinthető az Áfa-tv. szerint reprezentációnak, természetbeni juttatásnak?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. nem tartalmazza a "reprezentáció" fogalmát, s nem beszél természetbeni juttatásokról sem. Általános rendező elv ugyanakkor, hogy csak az adóköteles tevékenység folytatásához felmerült beszerzések áfája vonható le (meghatározott feltételek mellett igényelhető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.
Kapcsolódó címkék:  

Italautomata működtetésének adóterhei

Kérdés: A kft. területén italautomata működik, amelyet bérelünk egy másik cégtől. A kávét-teát-cukrot-poharat mi vesszük meg. Az italhoz bárki "jutányos áron" hozzájuthat, amit egyéb bevételként könyvelünk, az áfát befizetjük utána. A beszerzés, illetve a bérleti díj áfája visszaigényelhető-e, illetve van-e valami más adóvonzata?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. általános rendező elve szerint az adóköteles tevékenység folytatása érdekében felmerült beszerzések áfája levonható, az Áfa-tv.-ben meghatározott feltételek mellett visszaigényelhető.Amennyiben a dolgozók kedvezményes árat is, de fizetnek a gépből származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.
Kapcsolódó címkék:  
1
17
18
19
20