Találati lista:
171. cikk / 193 Pályázathoz kapcsolódó áfa levonhatósága
Kérdés: A közhasznú társaság célja a kis- és középvállalkozások felkészítése az uniós csatlakozásra, azok tájékoztatása, a tevékenység megvalósításához szükséges pályázatok készítése, a pályázatban kiírt feladat megvalósítása. Mivel ezeket a pályázatokat általában nettó módon számolja el a pályázatot kiíró, a pályázati bevételekhez kapcsolódó költségszámlákban feltüntetett áfát levonhatjuk-e?
172. cikk / 193 Bérleti díj késedelmes számlázása
Kérdés: A kft. a 2001-ben végzett adóköteles tevékenység után 2002-ben tárgyi adómentes tevékenységre tért át. Az adóköteles tevékenységhez bérelt eszközök bérleti díjáról a felek 2001-ben nem tudtak megegyezni. Milyen teljesítési időponttal kell 2002-ben a számlát kiállítani az eszközök bérbeadójának? Levonható-e az áfa?
173. cikk / 193 Családi gazdaságok áfaszabályai
Kérdés: Mit jelent áfa szempontjából az egységes adózási mód választása? A családi gazdálkodó az őstermelőkre vonatkozó szabályok szerint adózik-e? Szükséges-e, hogy a családtagok közül legalább egynek legyen adószáma?
174. cikk / 193 Pályázati díjak számlázása, áfája
Kérdés: Különböző pályázatok benyújtásának feltétele a pályázati díjak előzetes befizetése. A pályázati díj a pályázandó támogatásnak általában a 2-5 ezreléke. Újabban ezen összegeket számlázzák, méghozzá 25 százalékos áfával. Kell-e számlázni és áfaköteles-e?
175. cikk / 193 Társasház számlázási kötelezettsége
Kérdés: Köteles-e a társasház számlát adni a bérleti díjról és a rezsiköltségről, ha a helyiségeket iroda, illetve üzleti célra adja bérbe? Vagy elszámolhatók a költségek csekk, illetve átutalás alapján? Szerződés van!
176. cikk / 193 A le nem vonható áfa utólagos módosítása
Kérdés: Az Áfa-tv. 39. §-ának (1) bekezdése alapján a levonható és a le nem vonható előzetesen felszámított adó összegét utólag módosítani kell, amennyiben a rendeltetésszerű használatbavétel évére vonatkozó végleges felhasználási arányhoz képest a tárgyi eszköz adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz történő felhasználásának aránya a tárgyévben 10 százalékpontot meghaladóan változik. Hogyan kell ezt az előírást értelmezni? Milyen módon kell az utólagos módosítást elvégezni? Tárgyidőszaki eredmény-e az utólagos módosítás? Miben tér el ez az egyszeres könyvvitelt vezetőknél?
177. cikk / 193 Iparűzési adó: az adóalap-megosztás szabályai
Kérdés: A 2001-től hatályos Htv. alapján a törvény által meghatározott eszközérték és a személyi jellegű ráfordítás szerinti adóalap-megosztás esetünkben – az építőipari tevékenység speciális jellegéből adódóan – nem valósítható meg, a számított adatok erősen torzított arányokat eredményeznek. A megosztási módszer alkalmazásával törvényt sértünk, mivel nem alkalmazható olyan módszer, amely az egyes telephelyeknél "0" adóalapot eredményez. Mi a megoldás?
178. cikk / 193 Iparűzési adó: ideiglenes építőipari tevékenység
Kérdés: Építőipari tevékenység esetén mikortól kell fizetni az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adót, illetőleg mely naptól kezdődően kell számítani a Htv. 37. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti tevékenységvégzés időtartamát? Hogyan kell eljárni építőipari tevékenység esetén a napok számítása során az iparűzési adónál? Van-e iparűzésiadó-kötelezettség akkor, ha a munkákat kizárólag alvállalkozók végzik?
179. cikk / 193 Iparűzési adó: ideiglenes jellegű tevékenység
Kérdés: Székhelyen, telephelyen kívül végzett építőipari tevékenység esetén mikortól és meddig kell fizetni az ideiglenes jellegű tevékenység utáni napi iparűzési adót?
180. cikk / 193 Üzletszerűen végzett hitelnyújtás
Kérdés: Milyen elhatárolási szempontjai vannak az engedélyhez kötött hitel- és kölcsönnyújtásnak és az Szt. szerinti pénzkölcsönzésnek?
