Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

9 találat a megadott adókötelezettség tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Külföldi szervezet adókötelezettsége

Kérdés: Egy belföldi zrt.-nek 100%-os tulajdonosa egy svájci székhelyű vállalat. Az alapító kölcsönt nyújtott 2009-ben a belföldi cégnek, negyedéves kamatfizetés mellett. Kérdésünk, hogy a társasági adóról szóló törvény 2. §-a (4) bekezdésének b) pontja, illetve 15. §-a alapján kell-e a külföldi cég részére fizetett kamat után 30%-os társasági adót levonni? A törvény mentesíti azon országokat, amelyek székhelye olyan államban van, amellyel Magyarországnak hatályos egyezménye van a kettős adóztatás elkerüléséről. Ezek alapján Svájccal van olyan hatályos egyezmény, ami alapján nem kell megfizetni a társasági adót? Illetve ugyanezen tényállás alapján (itt a spanyol cég nyújtott hitelt a magyar cégnek kamatfizetés mellett) Spanyolországgal van-e ilyen egyezménye Magyarországnak?
Részlet a válaszból: […]Államszövetség között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén Budapesten, az 1981. évi április hó 9. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló 1982. évi 23. törvényerejű rendelet, a spanyol-magyar egyezményt a Magyar Népköztársaság kormánya és Spanyolország kormánya között Madridban, az 1984. évi július hó 9. napján aláírt, a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezmény kihirdetéséről szóló 12/1988. (III. 10.) MT rendelet tartalmazza. Ebből következően, ha a kölcsönt svájci vagy spanyol illetőségű nem magánszemély nyújtotta a magyar illetőségű cégnek (adózónak), akkor a fizetett kamatból nem kell adót vonni. Az illetőséget azonban igazolni kell az első kifizetés előtt, vagy helyette elfogadhat[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. november 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4778
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Kiválás: adókötelezettség megosztása

Kérdés: Év közbeni kiválás esetén meg kell-e osztani, illetve megosztható-e a jogelőd és a kiváló társaság között a társaságiadó- és az egyéb adókötelezettség a vagyonmegosztás arányában? Hogyan kell könyvelni a kiváló társaság vagyonának kivezetését a jogelőd társaságnál?
Részlet a válaszból: […]átalakulás időpontjával nem zárja le. Ide kapcsolódik azonban a Tao-tv. 26. §-ának (3) bekezdése, amely szerint: az átalakulás napjától számított 30 napon belül a jogutód (a kiválással létrejött társaság) köteles a jogelőd (az átalakuló társaság) által bevallott adóelőlegből számított (megosztott) adóelőleget bevallani, és ennek alapján köteles a bevallás esedékességének napjától az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig adóelőleget fizetni. Kiválás esetén a változatlan formában tovább működő társaság is jogutódnak minősül. Így tehát az, amit a két társaság között meg kell osztani, az az átalakulás időpontját követő időszakra fizetendő társaságiadó-előleg. Az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete, illetve végleges vagyonmérlege adatai képezik az átalakulással létrejövő gazdasági társaságok (jelen esetben a kiválással létrejövő és a változatlan társasági formában tovább működő társaság) vagyonmérleg-tervezete, illetve végleges vagyonmérlege induló adatait. Ezekbe az eszközök és a kötelezettségek, továbbá a saját tőke nem a vagyonmegosztás arányában kerül be, attól számos esetben indokolt lehet eltérni! A kiválással létrejövő társaságba csak azokat az eszközöket indokolt bevinni, amelyek a társaság jövőbeni tevékenységéhez szükségesek, a kötelezettségek közül pedig azokat, amelyek a létrejövő társaság korábbi tevékenységéhez kapcsolódnak, vagy amelyek az átvett eszközöket finanszírozzák (szállítók, hitelezők). Adótartozás átvétele gyakorlatilag kizárt! Az átalakulás napjával a végleges vagyonmérleget az a gazdasági társaság, amelyik az átalakulás napjával nem szűnik meg (kiválásnál a változatlan társasági formában tovább működő társaság), a folyamatos könyvelés adatai alapján készíti el, analitikus és főkönyvi nyilvántartásait nem zárja le, azokat folyamatosan köteles vezetni, az átvett-átadott eszközöket-kötelezettségeket (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is), ezek különbözeteként a saját tőkét a folyamatos[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. december 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3460
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

3. találat: Ajándék nem magánszemélynek

Kérdés: A társaság a forgalom növelése érdekében akciót hirdet, amely szerint a 10 legtöbbet vásárló meghatározott ajándékot kap. A vevők között egyéni vállalkozó és nagykereskedelemmel foglalkozó cég is van. Ha csak viszonteladók között hirdetik meg az akciót, akkor minősülhet-e az ajándék üzletpolitikai célból nyújtott terméknek, és minősülhet-e természetbeni juttatásnak? Milyen tb-, szja-, eho- és áfafizetési kötelezettség merül fel, és az áfa visszaigényelhető-e?
Részlet a válaszból: […]célból nyújtott kedvezmény, árengedmény, viszszatérítés, termék, szolgáltatás révén nyújtott természetbeni juttatás minősül. Ha ez nem teljesül, akkor a juttatás ellenérték nélküli termékátadás, amellyel a juttatónak a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének n) pontja alapján növelni kell az adóalapot. [A juttatásban részesülő viszonteladó pedig csökkentheti az adóalapot a kapott eszköz könyv szerinti, legfeljebb piaci értékével azonos összegben elszámolt bevétellel a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének ly) pontja alapján]. Ebből következően a juttatás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. január 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2454

4. találat: Életbiztosítás adókötelezettsége

Kérdés: Az életbiztosítást a kifizető köti magánszemélynek, biztosítási szerződésben nevesítik a magánszemélyt, mint kedvezményezettet (elérésre szóló biztosításról van szó). Milyen járulékokat kell megfizetni? Milyen jövedelemnek minősül az adóköteles biztosítási díj?
Részlet a válaszból: […]nevesítik a magánszemélyt mint kedvezményezettet, akkor a biztosítási díj munkaviszonyból származó adóköteles jövedelemnek minősül, ami után személyi jövedelemadót, egyéni járulékot,
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. február 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2052
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Külföldiek adózása

Kérdés: Mely szabályok irányadók a külföldi illetőségű magánszemély adózása, járulékfizetése esetén?
Részlet a válaszból: […]terheli. A 2. § (5) bekezdése egyszerre több rendelkezést is tartalmaz, melyek a következők: ha nemzetközi szerződés az szja-törvénytől eltérően rendelkezik, akkor a nemzetközi szerződés szabályait kell alkalmazni; nemzetközi szerződés hiányában a viszonosság elvét (ennek meglétéről a pénzügyminiszternek a külügyminiszterrel egyeztetett állásfoglalása az irányadó) lehet alkalmazni; a nemzetközi szerződésben nem szabályozott egyéb adókötelezettségekre az Szja-tv. szabályait kell alkalmazni. Látható, hogy az Szja-tv. saját rendelkezéseinek hatályát alárendeli a nemzetközi szerződéseknek és a viszonosság elvének. A nemzetközi szerződés megnevezés magában foglalja Magyarországnak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. október 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 405

6. találat: Ajándéksorsolás

Kérdés: A vállalkozás utazási irodáiban meghirdetett, havonta a vásárlók között kisorsolt nyeremény után milyen adókötelezettség keletkezik, hogyan kell azt bevallani és megfizetni?
Részlet a válaszból: […]számú melléklet B) fejezet 12. pont]. A személyijövedelemadó-törvény 76. §-a rendelkezik a nyeremények utáni adókötelezettségről. E rendelkezés szerint, ha a nyeremény nem pénz, akkor a juttatónak kell a nyeremény általános forgalmi adó nélküli piaci árának 25 százalékát személyi jövedelemadóként megállapítani. Az adót logikusan a nyeremény átadását követő hónap 12-éig kellene megfizetni, mint a levont jövedelemadó-előleget. Ám a kifizető kötelezettségeként előírt adó befizetéséről az Art. külön nem rendelkezik, így a nem nevesített kötelezettségekre előírt határidő, a juttatást követő hó 20-a lehet a befizetés határideje (Art. 2. számú melléklet). Valószínű, egyszerűbb azonban a többi személyi jövedelemadóval együtt a juttatást követő hó 12-éig[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. október 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 382
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Off-shore cégek könyvvezetése, adózása

Kérdés: Az ún. külföldön tevékenységet végző társaságok (off-shore cégek) könyvvezetése, adózása, bevallása mennyiben tér el az általánostól? Van-e erről kiadvány?
Részlet a válaszból: […]§-ának 28. pontjában előírt feltételeknek történő megfelelés tényének a devizahatósághoz (Magyar Nemzeti Bank) történő bejelentéstől kezdve devizakülföldinek minősül addig, amíg valamennyi feltételnek megfelel. A feltétel valamelyikének történő meg nem feleléssel külföldön tevékenységet végző és devizakülföldi jogállását elveszti, és az utóbbit ismételten akkor sem szerezheti meg, ha újból külföldön tevékenységet végzőnek minősül. Abban az esetben, ha a külföldön tevékenységet végző társaság devizakülföldi, a nyilvántartásait a létesítő okiratban meghatározott konvertibilis devizában vezeti, és a beszámolót is abban készíti el az új Szt. 20. §-ában foglaltak alapján. A társaságiadó-bevallást[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. július 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 274
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Külföldön végzett tevékenység társasági adója

Kérdés: Egy belföldi cég részlege tartósan külföldön végez tevékenységet, ott önállóan adózik. Hogyan jelenik meg a társaságiadó-kötelezettségben a külföldön elért jövedelem?
Részlet a válaszból: […]megfelelő jövedelemadót, nyereségadót) egyéb ráfordításként kellett elszámolni. A társaságiadó-kötelezettség megállapítása során első lépésben - az Szt. és a Tao-tv. előírásainak megfelelően - meg kell állapítani a cég egészére a társasági adó alapját. Az adóalap megállapítása során egyetlen sajátos előírást kell alkalmazni, mégpedig a külföldön az adóévre megfizetett (fizetendő) társasági adó ráfordításként elszámolt összegével növelni kell a Tao-tv. 6. §-a alapján számított adóalapot. Ezt követően meg kell határozni a külföldről származó jövedelmet, amely a külföldön végzett tevékenység magyar társasági adó előírása szerint megállapított adóalapja növelve a külföldön megfizetett (fizetendő) jövedelemadóval. A külföldről származó jövedelem (adóalap) megállapítása során a külföldi tevékenységhez közvetlenül felmerült költséget, a külföldön elért bevétellel arányos közvetett költséget, a tevékenységhez közvetlenül és közvetve felmerült adózás előtti eredményt módosító tételeket is figyelembe kell venni. Ezt követően a feladat attól függ, hogy azzal az állammal, amelyben a cég a tevékenységét végezte, kötött-e Magyarország egyezményt a kettős adóztatás elkerülésére. Ha kötött, akkor az egyezményben foglaltak szerint kell eljárni. Telephelyen végzett tevékenység esetére az egyezmények jellemzően úgy rendelkeznek, hogy a külföldön elért jövedelmet (adóalapot) ki kell venni a cég adóalapjából. Ez azt jelenti, hogy a cég egészére[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. július 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 273
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

9. találat: Támogatások áfakötelezettsége, elszámolása

Kérdés: A különböző támogatások elszámolásáról és áfakötelezettsége megítéléséről kérnénk részletes tájékoztatást.
Részlet a válaszból: […]közvetlenül kapcsolatba hozható. A támogatásokat különbözőképpen csoportosíthatjuk, és a csoportosításnak megfelelően eltérő lehet az áfakötelezettség és a számviteli elszámolás is. Jellemző támogatástípusok a következők: kapott támogatás konkrét megrendelés ellenértéke; kapott támogatás nem konkrét megrendelés ellenértéke, a kapott támogatás a támogatott által nyújtott szolgáltatások, értékesített termékek árát közvetlenül nem befolyásolja; kapott támogatás az adott intézmény működőképességének fenntartását szolgálja; kapott támogatás az árat közvetlenül befolyásolja; ún. jövedelemkiegészítő támogatások. A felsorolt támogatástípusok nem fedik le a támogatás teljes területét. A legjellemzőbbeket[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. március 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 96
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,