Kft.-üzletrész értékesítése magánszemélynek

Kérdés: A kft. egy másik kft. tulajdonosa. A kft. ezt az üzletrészét eladta egy magánszemélynek. Hogyan kell a fenti esetet szabályosan könyvelni? Az üzletrészeladás milyen adóvonzattal, illetve adatszolgáltatási kötelezettséggel jár?
Részlet a válaszából: […] ...üzletrész piaci értéke, akkor a különbözet [az Szja-tv. 77/A. §-ának (1) bekezdése szerint] a magánszemély jövedelme, amelynél az adókötelezettségének a jogcímét a magánszemély és az értékpapírt (üzletrészt) juttató között egyébként fennálló jogviszony és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 23.

Iparűzésiadóalap-megosztás a telephelyek között

Kérdés: Közhasznú nonprofit kft.-ként működő társaságunk vállalkozói tevékenységet is folytat 3 telephelyen. 2023. év vonatkozásában a társaság vállalkozói eredménye pozitív lett, így iparűzési adó fizetésére vagyunk kötelezettek, ezáltal felmerült, hogyan is kellene megosztanunk az iparűzési adót. Az iparűzésiadó-megosztási szabály szerint a személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás, az eszközérték-arányos megosztás módszerét vagy a kombinált módszer szerinti adóalap-megosztási módszer valamelyikét vagyunk kötelesek alkalmazni. A társaság 1. telephelyén nincs alkalmazott, az ingatlan bérbe van adva, abból származik a nyereség. A 2. telephelyen eszköz nincs, mivel béreljük az ingatlant az eszközökkel együtt is, így ott minimális saját tulajdonú eszköze van a társaságnak. Bármelyik módszert is választjuk, az egyik önkormányzatnak "nem teszünk jót". Amennyiben a kombinált módszert alkalmazzuk, hogy az 1-re és a 2-es telehelyre is a kedvezőbb módszerrel, kombinált megállapítási lehetőséggel élve állapítjuk meg az adót, akkor ezzel a 3. telephelyen (= székhelyen) lévő önkormányzatnak juttatunk kevesebb adót. Van az ilyen jellegű megosztásra vonatkozóan valami ajánlás? Mit jelent a kombinált módszerű számítás? A fent leírtat, hogy egyikre-másikra a kedvezőbb alkalmazást?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazható [2.1 pont első mondat], valamint, hogy az említett három módszer közül nem alkalmazható az, amelynek eredményeként valamely, adókötelezettséggel érintett (székhely, telephely szerinti) településre nem jutna adóalap(rész) [7. pont].A komplex megosztási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 11.

Családi gazdaság tagjainak iparűzésiadó-kötelezettsége

Kérdés: Egy 5 fős Őstermelők Családi Gazdaságának egyik tagja egyéni vállalkozó is. Emiatt nem adhatnak be közös iparűzésiadó-bevallást. Az egyéni vállalkozó tag a 2023-as adóévre az egyszerűsített adóalap megállapítását választotta. A másik négy tag számára az általános módszer szerinti adóalap a kedvezőbb (a magas anyagköltség miatt), ezért ők nem választották 2023-ra a Htv. 39/A. §-a szerinti adózást. Lehetséges-e, hogy az őstermelésből származó bevételük után eltérő módszerrel adóznak az iparűzési adóban? A másik négy tag adhat-e le közös bevallást?
Részlet a válaszából: […] ...alapulvételével a tagok egyike állapítja meg, vallja be és fizeti meg az adót. Ennélfogva a családi gazdaság tagjaira vonatkozik a közös adókötelezettség-teljesítés lehetősége, s nem a tagok egyikére-másikára, vagy meghatározott csoportjára. Ennek hátterében az áll,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Munkaruha-juttatás elszámolása

Kérdés: A kft. bérleti díjat fizet a dolgozóinak kiadott munkaruhákért. Ezt szolgáltatás igénybevételeként, áfa levonása mellett könyveli. Azon dolgozók számára, akik nem "jogosultak" munkaruha-juttatásra (irodisták), de mégis kapnak, hogyan számolható el a bérelt munkaruha?
Részlet a válaszából: […] ...díja az Szja-tv. 28. §-ának (7) bekezdése szerint egyéb jövedelem, amely esetben a kifizetőt, illetőleg a magánszemélyt terhelő adókötelezettséget a kifizető és a magánszemély közötti jogviszony figyelembevételével kell megállapítani. Mivel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Kezelt vagyon felhalmozott tartalékának osztalékkénti kifizetése

Kérdés: Egy több éve, 3-4 fő alkalmazottal működő gazdasági társaság 2022-ben létrejött Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján vagyonkezelővé vált, korábbi tevékenysége megtartása mellett. Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján, a jelenleg hatályos jogszabályok figyelembevételével, amennyiben a keletkezett hozam/felhalmozott tartalék terhére kifizetés történik a kedvezményezett részére, akkor osztalékjövedelemként felmerül az szja-, illetve (felső korlátos) szocho-kötelezettség. Ezt (jelenlegi információnk alapján) a vagyonkezelő társaság tudja csak a 08-as bevallásába beállítani. Jól tudjuk? Tehát a gyakorlatban a vagyonkezelő társaság adószámláján megjelenik a saját tevékenységéhez kapcsolódó, illetve a vagyontömeg elkülönült könyvelésével kapcsolatos kötelezettség (illetve annak pénzügyi teljesítése). Hogyan, milyen bizonylat alapján kerül ez a vagyontömeg elkülönült számviteli nyilvántartásában könyvelésre?
Részlet a válaszából: […] ...jár el. Az Air. meghatározza a bizalmi vagyonkezelő speciális jogait és kötelezettségeit. A bizalmi vagyonkezelő a kezelt vagyon adókötelezettségeit saját nevében, a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyontömeg adószámának feltüntetésével teljesíti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Üzletrész apportálása jegyzett tőke emelését meghaladó értéken

Kérdés: Egy magánszemély egy rt.-be apportál egy tulajdonában álló 1 millió Ft névértékű kft.-üzletrészt (a kft. alapításakor a magánszemély az 1 millió Ft-ot utalással rendelkezésre bocsátotta). Az apportálással járó tőkeemelés az rt.-ben 1 millió Ft jegyzett-tőke-emelés melletti 4 millió Ft tőketartalék-emeléssel valósulna meg. A kft. szóban forgó üzletrészéhez tartozó saját tőke értéke az apportálás előtt kb. 5 millió Ft. Az apportálással kapcsolatos egyéb jogi kérdések mind a kft., mind az rt. oldaláról rendben vannak. Az ügyletből keletkezik-e a magánszemélynek szja-kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...van az apportálással kapcsolatban a magánszemélynél egyéb felmerült kiadás -, úgy azok együttes összegének a különbözete pozitív. Az adókötelezettség megállapításánál az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 7.

Fizikai dolgozók nyelvoktatásának minősítése

Kérdés: Társaságunk egy német vállalat ipari tevékenységet végző, főként bérmunkát és ipari szolgáltatást biztosító kapcsolt vállalata, ugyanakkor konszolidált beszámolót nem készít. A 2023-as évben a dolgozók részére biztosított összes németóra díját bérként elszámoltuk és leadóztuk. Mivel 2023-ban ügyvezetőváltás történt (a magyar ügyvezető helyett az egyik német tulajdonos látja el az ügyvezetői teendőket), és a dolgozóknak fokozottan szükséges használni a német nyelvet, hogy kapcsolatot tudjanak tartani az ügyvezetéssel és a kapcsolt jogviszonyú céggel, elgondolkodtunk a változtatáson a következők alapján.
A szellemi dolgozóknak egyértelműen szükséges a német nyelv ismerete, mert az ügyvezetőkkel és a partnerekkel németül tudnak kommunikálni. Ez esetben úgy gondolom, sem a dolgozónak, sem a munkáltatónak nem keletkezik adókötelezettsége, mert ez egyértelműen elszámolható szolgáltatási díj. A fizikai munkát végző dolgozók közül is többen részt vesznek a németórákon, de nekik napi szinten nem kell használniuk a német nyelvet, ugyanakkor a gépek beállítása és a kapcsolódó különböző német nyelvű programok kezelése és a kapcsolattartás a német kollégákkal egyértelműen igényli. De nem mindenkinek kell használni a német nyelvet, így nehezebben alátámasztható a nyelvismeret szükségessége, mint a szellemi dolgozóknál. A szellemi dolgozók többségében a haladó csoportba járnak, és ezután nem fizetünk ez évtől adót. A fizikai dolgozók nyelvoktatása a kérdéses. Ha alá van támasztva, hogy néha nekik is kell használni a német nyelvet, akkor lehet meglátásunk szerint adómentes. Az ő órájukat külön tanár tartja, de jár erre az órára szellemi dolgozó is. Vagyis úgy gondolom, dolgozónként külön kell/kellene megítélni az adózás kérdését, vagy megfelelő alátámasztottsággal, a munkaköri leírásban a pontos feladatleírással bizonyítható az adómentesség ennél a csoportnál is?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján álláspontunk szerint a fizikai dolgozók nyelvoktatása is tekinthető olyan juttatásnak, amely a tevékenység ellátásának hatókörében, a tevékenység ellátásának feltételeként történik, így ezáltal a juttatás nem minősül bevételnek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 22.

Bérelt lakás közüzemi díjainak megfizetése részletfizetéssel

Kérdés: A telephelyünkön magánszemélyek bérelnek lakáscélú felhasználásra ingatlant. A közüzemi díjak kiszámlázott ellenértékére kértek részletfizetést. Adható-e kamatmentesen részletfizetés szja- és taofizetési kötelezettség nélkül? Ha igen, van-e a kamatmentes időszaknak meghatározott időintervalluma/maximális törlesztési ideje?
Részlet a válaszából: […] ...kamatnak az a része, amely meghaladja az e követelés révén a kifizetőt megillető kamatot (kamatkedvezmény). A kamatkedvezmény után az adókötelezettség nem a magánszemélyt, hanem a kifizetőt terheli. A kamatkedvezményt a kifizető követelése révén a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 12.

Osztrák magánszemély részesedésének értékesítése

Kérdés: Egy osztrák állampolgárságú magánszemély tulajdonában van egy magyarországi székhelyű betéti társaság. A magánszemély állandó élettere Ausztria. Az osztrák magánszemély szeretné értékesíteni az üzletrészét. A részesedés ellenértéke után keletkezik-e Magyarországon adófizetési kötelezettség? Ha igen, akkor mi a teendő, ha magánszemély, mi a teendő, ha jogi személy a vevő?
Részlet a válaszából: […] ...Amennyiben az üzletrész vásárlása piaci értéken történik, akkor most nem, majd csak az üzletrész értékesítésekor keletkezhet adókötelezettség.(Kéziratzárás: 2023. 12....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 12.

Közhasznú alapítvány, egészségügyi dolgozók munkájának segítésére

Kérdés:

Egy állami fenntartású kórház egy adott osztályán dolgozó orvosok, egészségügyi dolgozók munkájának, munkakörülményeinek segítése, fejlesztése érdekében közhasznú alapítvány létrehozására és működtetésére került sor. Fő tevékenység megjelölése "9499. M.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység", alapcél szerinti tevékenysége a kórházi keretek között biztosított egészségügyi ellátótevékenység fejlesztése, továbbá a műszerpark és eszközkészlet bővítése, korszerűsítése. Az alapítvány rendszeresen finanszírozza az adott osztályon dolgozó orvosok, egészségügyi dolgozók szakmai továbbképzésének díjait, esetenként kiegészítő munkaruházatot, munkafelszerelést szerez be a részükre. Az alapítvány részéről a továbbképzések díjának finanszírozása az alábbiak szerint történik:
– főszabály szerint az alapítvány által közvetlenül, az alapítvány nevére kiállított számla és annak kiegyenlítése alapján;
– egyes esetekben az alapítvány által közvetetten, a dolgozók részére történő utófinanszírozás keretében, a továbbképzésen történt részvételről a dolgozók által bemutatott, a dolgozók nevére kiállított számlák és a dolgozók által történt kiegyenlítésről szóló kifizetési bizonylatok alapján.
Az alapítvány esetenként egy-egy orvosi műszert is vásárol a kórházi osztály műszerparkjának korszerű bővítése, kiegészítése érdekében. A kórházi osztályon dolgozó orvosok, egészségügyi dolgozók az alapítványnak nem tagjai, azzal nem állnak jogi kapcsolatban.
1. Az alapítvány a kórházi osztály dolgozói részére finanszírozott továbbképzések díját elszámolhatja-e költségként, mint az alapcél szerinti tevékenysége érdekében felmerült tételeket, vagy más kategóriában szükséges azokat kimutatnia – tekintettel a közvetlen finanszírozás és a közvetett, utófinanszírozás esetére is?
2. Az alapítvány a kórházi osztály dolgozói részére vásárolt kiegészítő munkaruházat, munkafelszerelés értékét elszámolhatja-e költségként, mint az alapcél szerinti tevékenysége érdekében felmerült tételeket, vagy más kategóriában szükséges azokat kimutatnia?
3. A kórházi osztály dolgozóinak van-e valamilyen adózási kötelezettsége az alapítvány által közvetlenül vagy közvetetten, utólagosan finanszírozott továbbképzési díjuk értéke után?
4. A kórházi osztály dolgozóinak van-e valamilyen adózási kötelezettsége az alapítvány által a részükre beszerzett munkaruházat, munkafelszerelés értéke után?

Részlet a válaszából: […] ...mint az alapcél szerinti tevékenység érdekében felmerült tételek.3–4. kérdések: A kórházi osztály dolgozóinak történő juttatások adókötelezettségével kapcsolatban az alapítványnak azt kell vizsgálnia, hogy e juttatások céljai az alapítvány alapító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 14.
1
2
3
57