Találati lista:
21. cikk / 597 Túraszervezőnél az szja 1%-a terhére a működési költség elszámolása
Kérdés: Egy természetjáró, túraszervező – közhasznú minősítéssel nem rendelkező – kettős könyvvitelt vezető egyesületnél működési költségként elszámolható-e:
a) Az szja 1%-os felajánlásokból kapott összeg a könyvelési díjra, ha külső megbízott könyvelő látja el számla ellenében, vagy csak ha a könyvelési díjat magánszemélynek megbízási díjként vagy munkabérként fizetjük ki, és személyi jellegű juttatásként könyveljük?
b) Az egyesület közgyűlésére nyújtott vendéglátás költsége, a vendéglátás ez esetben milyen adókötelezettséggel jár? A vendéglátás költségeit személyi jellegű juttatásként (reprezentáció) könyveljük?
a) Az szja 1%-os felajánlásokból kapott összeg a könyvelési díjra, ha külső megbízott könyvelő látja el számla ellenében, vagy csak ha a könyvelési díjat magánszemélynek megbízási díjként vagy munkabérként fizetjük ki, és személyi jellegű juttatásként könyveljük?
b) Az egyesület közgyűlésére nyújtott vendéglátás költsége, a vendéglátás ez esetben milyen adókötelezettséggel jár? A vendéglátás költségeit személyi jellegű juttatásként (reprezentáció) könyveljük?
22. cikk / 597 Kereskedelmi képviselet könyvvezetése és áfája
Kérdés: Egy horvát cég kereskedelmi képviseletet szeretne nyitni Magyarországon, mellyel kapcsolatosan kérdéseim merültek fel. A kereskedelmi képviselet saját nevében nem folytathat vállalkozási tevékenységet, de befogadhat számlákat, és telephelyet is bérelhet, bár a telephely bérlését egyelőre nem tervezik. A számviteli törvény hatálya nem terjed ki rá. Kérdéseim a kereskedelmi képviselettel kapcsolatosan: Kötelezett-e bankszámlanyitásra? Ha nem kell alkalmaznom az Szt. paragrafusait, akkor milyen nyilvántartásra kötelezett? Állíthat-e ki számlát, és ha igen, akkor a szállító adatainál csak a horvát cég adatait kell szerepeltetnie? Áfabevallásra kötelezett?
23. cikk / 597 Kiváláshoz kapcsolódó áfa-, illeték-, kivakérdések
Kérdés: Adott a Kereskedő Kft., amelynek tulajdonosai 2 fő magyar magánszemély 99,6%-os és 0,4%-os arányban. A társaság 2021. 01. 01. óta kivaadózás alatt működik, előtte a társasági adó hatálya alá tartozott. A társaság rendelkezik egy nagy értékű ingatlannal, amelyben tevékenységét folytatja. Az ingatlant a társaság 1997-ben építtette, az építés után az áfát visszaigényelte. A társaság a saját tulajdonú ingatlanját mind bérbeadás, mind eladás tekintetében áfamentesen végzi. Gazdasági megfontolások mérlegelése után felmerült az a gondolat a tulajdonosokban, hogy az ingatlant el szeretnék választani a tevékenységtől. Ennek módja az átalakulás, azon belül is a kiválás. Az eredmény a következő lenne: 1. új társaság Kereskedő Kft.: ebben maradna a tevékenység, az alkalmazottak, az alaptevékenység, 2. új társaság Ingatlan Kft.: ebbe kerülne át az ingatlan (telek és ingatlan). A kiválást követően az Ingatlan Kft. bérbe adná az ingatlanját a tevékenység végzéséhez a Kereskedő Kft.-nek. Mindkét cégben a mostani cég tulajdonosai maradnának a jelenlegi tulajdoni aránnyal. A társaság tulajdonosai nem terveznek pénzeszközt szerezni az átalakulás kapcsán. A kérdéseim a következők:
1. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség a szétválás/kiválás kapcsán?
2. Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség a kiváláshoz kapcsolódóan?
3. Keletkezik-e kiva/tao fizetési kötelezettség az átalakulás miatt?
4. A magánszemély tulajdonosoknál keletkezik-e bármiféle adó-, illeték-, egyéb közteherfizetési kötelezettség?
1. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség a szétválás/kiválás kapcsán?
2. Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség a kiváláshoz kapcsolódóan?
3. Keletkezik-e kiva/tao fizetési kötelezettség az átalakulás miatt?
4. A magánszemély tulajdonosoknál keletkezik-e bármiféle adó-, illeték-, egyéb közteherfizetési kötelezettség?
24. cikk / 597 Beolvadás után szerzési érték a tulajdonosnál
Kérdés: 2009-ben ügyfelem a társával alapított egy kft.-t, az akkori 500 E Ft jegyzett tőkével. A kft. megvásárolt egy 20 M Ft alaptőkéjű részvénytársaságot, illetve ennek többségi tulajdonát. Ezt követően az évek során felvásárolta a többi tulajdonos részvényét is, míg végül egy 0,5%-os részvénypakett kivételével a társaság tulajdonosa lett. A részvényekért a névértékük többszörösét fizette, a vételárat pedig a tagoktól kapott tagi kölcsönökből fedezte. 2014-ben a kft. beolvadt a részvénytársaságba, az alaptőke leszállításra került (6000 E Ft-ra), a kft. két korábbi tulajdonosa az immár beolvasztott kft.-vel együtt tovább működő zrt.-nek pedig 99,5%-ban a tulajdonosává vált. Most a tulajdonosok eladnák a zrt.-ben lévő részvényeiket. A kapott vételár miként adózik ebben a szituációban? Mely összeget kell az eladó tulajdonosoknál szerzési értéknek tekinteni? Hogyan tudom megállapítani az eladók adóköteles jövedelmét?
25. cikk / 597 Panzió átalakítása lakássá – értékesítés, áfa
Kérdés: Egy vállalkozás megvásárolt egy használt épületet, amely korábban panzióként üzemelt. Ők lakásokká szeretnék azt átalakítani, és (ha lehet) 2 éven belül 5% áfával értékesíteni. (A vállalkozás egyébként használt lakások megvásárlásával és felújításával foglalkozik, amit nem tettek áfássá. A felmerült költségek után tehát áfát nem vonunk le.) Jól gondolom-e, hogy:
1. Ebben az esetben azonban az átminősítés miatt áfásan kell értékesíteni a felújított, átalakított ingatlanokat, és a felújítási költségek áfatartalma levonható akkor is, ha az átminősítés még nem történt meg, csak folyamatban van.
2. A beruházás végén a vállalkozás kapni fog egy használatbavételi engedélyt, és a 2 évet (ameddig áfásan kell értékesíteni) innen kell majd számolni.
3. Ha nem sikerül 2 éven belül eladni, akkor áfamentesen értékesíthető, és a korábban levont áfát önellenőrzéssel vissza kell fizetni.
Hogyan kell eljárni, ha a lakásoknak csak egy részét sikerül áfásan eladni? Mi a teendő a korábban levont áfával?
1. Ebben az esetben azonban az átminősítés miatt áfásan kell értékesíteni a felújított, átalakított ingatlanokat, és a felújítási költségek áfatartalma levonható akkor is, ha az átminősítés még nem történt meg, csak folyamatban van.
2. A beruházás végén a vállalkozás kapni fog egy használatbavételi engedélyt, és a 2 évet (ameddig áfásan kell értékesíteni) innen kell majd számolni.
3. Ha nem sikerül 2 éven belül eladni, akkor áfamentesen értékesíthető, és a korábban levont áfát önellenőrzéssel vissza kell fizetni.
Hogyan kell eljárni, ha a lakásoknak csak egy részét sikerül áfásan eladni? Mi a teendő a korábban levont áfával?
26. cikk / 597 Külföldön megfizetett forrásadó könyvelése
Kérdés: Egy magyar társaság osztalékjövedelmet szerez egy olyan külföldi országban levő leányától, ahol a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alapján az ilyen osztalékjövedelmet forrásadó terheli, a magyar társasági adóból levonható a forrásadónak megfelelő összeg, legfeljebb azonban az osztalékból származó jövedelemre eső magyar társasági adó. Egyes vélemények szerinti az ilyen forrásadót a magyar társaságnál a számviteli törvény 87. § (2) bekezdése alapján adófizetési kötelezettségként kell könyvelni, mivel a forrásadó alapvetően az egyezmény alapján beszámítható a magyar társasági adóba. Más vélemények szerint nem alkalmazható a számviteli törvény 87. § (2) bekezdése, mivel a forrásadó nem az üzleti év adózás előtti eredményét terheli, hanem az osztalékból származó jövedelmet, így azt egyéb ráfordításként kell könyvelni. Amennyiben a külföldről kapott osztalékjövedelem után megfizetett forrásadó egyéb ráfordításként kerül könyvelésre, az tovább csökkenti a magyar társaság adózás előtti eredményét, és mivel nem kapcsolódik hozzá társaságiadóalap-módosító tétel, ezért az, hogy a forrásadót egyéb ráfordításként vagy adókötelezettségként könyveli a társaság, hatással lesz a társasági adó összegére. Kérjük szíves véleményüket az osztalékjövedelem után külföldön megfizetett forrásadó könyvelésével kapcsolatban!
27. cikk / 597 Üzletrész megszerzésének, illetve értékesítésének adóterhei
Kérdés: Magyar állampolgár, munkavállaló egy magyarországi kft.-nél, melynek 2 belföldi magánszemély a tulajdonosa. Három évvel ezelőtt, „opciós szerződést” kötöttek M és a kft. tulajdonosai, mint magánszemélyek, amelyben üzletrészszerzési lehetőséget biztosítottak M számára. Az „opciós szerződés” szerint, M üzletrészt szerezhet a fent említett cégben, előre meghatározott arányban (5%), ha a cégnél maradva tevékenységével a cég sikerességét növeli, és egy harmadik (független) fél a cég egészét, megfelelően magas áron, megvásárolja. Ilyen szerződés csak néhány dolgozóval köttetett, nem mindenkivel. A feltételek teljesültek, M a munkáltatói kft. 2 tulajdonosától visszterhes ügylet keretében vásárolta meg az „opciós szerződésben” megjelölt 5% üzletrészt a jegyzett tőke névértékén, melyet a kft.-t felvásárló cég felé rögtön tovább is értékesített.
Két kérdésre kérjük szíves állásfoglalásukat:
1. Milyen adót/járulékot kell M magánszemélynek a kft. 5%-os üzletrészének megszerzése után fizetnie, alkalmazható-e az Szja-tv. 77/A. § (2) bekezdés (h) pontja?
2. M magánszemély által a felvásárló cég felé történő üzletrész-értékesítés bevétele és az üzletrész szerzési értékének különbözete teljes egészében árfolyamnyereségből származó jövedelemnek számít-e, ha a felvásárló cégnek nincs semmilyen kapcsoltsági viszonya sem a felvásárolt kft.-vel, sem annak tulajdonosaival?
Két kérdésre kérjük szíves állásfoglalásukat:
1. Milyen adót/járulékot kell M magánszemélynek a kft. 5%-os üzletrészének megszerzése után fizetnie, alkalmazható-e az Szja-tv. 77/A. § (2) bekezdés (h) pontja?
2. M magánszemély által a felvásárló cég felé történő üzletrész-értékesítés bevétele és az üzletrész szerzési értékének különbözete teljes egészében árfolyamnyereségből származó jövedelemnek számít-e, ha a felvásárló cégnek nincs semmilyen kapcsoltsági viszonya sem a felvásárolt kft.-vel, sem annak tulajdonosaival?
28. cikk / 597 Kft.-üzletrész értékesítése magánszemélynek
Kérdés: A kft. egy másik kft. tulajdonosa. A kft. ezt az üzletrészét eladta egy magánszemélynek. Hogyan kell a fenti esetet szabályosan könyvelni? Az üzletrészeladás milyen adóvonzattal, illetve adatszolgáltatási kötelezettséggel jár?
29. cikk / 597 Iparűzésiadóalap-megosztás a telephelyek között
Kérdés: Közhasznú nonprofit kft.-ként működő társaságunk vállalkozói tevékenységet is folytat 3 telephelyen. 2023. év vonatkozásában a társaság vállalkozói eredménye pozitív lett, így iparűzési adó fizetésére vagyunk kötelezettek, ezáltal felmerült, hogyan is kellene megosztanunk az iparűzési adót. Az iparűzésiadó-megosztási szabály szerint a személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás, az eszközérték-arányos megosztás módszerét vagy a kombinált módszer szerinti adóalap-megosztási módszer valamelyikét vagyunk kötelesek alkalmazni. A társaság 1. telephelyén nincs alkalmazott, az ingatlan bérbe van adva, abból származik a nyereség. A 2. telephelyen eszköz nincs, mivel béreljük az ingatlant az eszközökkel együtt is, így ott minimális saját tulajdonú eszköze van a társaságnak. Bármelyik módszert is választjuk, az egyik önkormányzatnak "nem teszünk jót". Amennyiben a kombinált módszert alkalmazzuk, hogy az 1-re és a 2-es telehelyre is a kedvezőbb módszerrel, kombinált megállapítási lehetőséggel élve állapítjuk meg az adót, akkor ezzel a 3. telephelyen (= székhelyen) lévő önkormányzatnak juttatunk kevesebb adót. Van az ilyen jellegű megosztásra vonatkozóan valami ajánlás? Mit jelent a kombinált módszerű számítás, a fent leírtat, hogy egyikre-másikra a kedvezőbb alkalmazást?
30. cikk / 597 Családi gazdaság tagjainak iparűzésiadó-kötelezettsége
Kérdés: Egy 5 fős Őstermelők Családi Gazdaságának egyik tagja egyéni vállalkozó is. Emiatt nem adhatnak be közös iparűzésiadó-bevallást. Az egyéni vállalkozó tag a 2023-as adóévre az egyszerűsített adóalap megállapítását választotta. A másik négy tag számára az általános módszer szerinti adóalap a kedvezőbb (a magas anyagköltség miatt), ezért ők nem választották 2023-ra a Htv. 39/A. §-a szerinti adózást. Lehetséges-e, hogy az őstermelésből származó bevételük után eltérő módszerrel adóznak az iparűzési adóban? A másik négy tag adhat-e le közös bevallást?
