Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

5 találat a megadott adómentes juttatás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Adómentes juttatások elszámolása

Kérdés: A nem pénzben kapott adómentes juttatásokat az Szja-tv. 1. számú melléklete részletezi. Ezek többsége tételesen nem szerepel a személyi jellegű egyéb kifizetések között, ennek ellenére elszámolhatók ott?
Részlet a válaszból: […]foglalkoztatásból származó ösztöndíja a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó mértékben;- a munkáltató által a munkavállaló (a vele azonosan kezelendő) számára biztosított olyan szolgáltatás (ideértve a berendezés, az eszköz használatát is), amelynek forrása az Európai Unió intézménye által meghirdetett pályázat alapján az Európai Unió valamely pénzügyi alapja és az államháztartás valamely alrendszerének költségvetése terhére elnyert támogatás;- az a juttatás, amelyet a magánszemély, mint károsult, jogszabályban meghatározott feltételek szerint a munkáltatójától kap segélyként, támogatásként helyreállítás, újjáépítés céljából;- az a juttatás, amelyet a magánszemély kártalanításként kap, kivéve a jövedelempótló kártalanítást, kárpótlást és kártérítést;- a tartásdíjként - jogszabályban meghatározott kötelezettség alapján - fizetett összeg;- a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép-használat (a számítógép költségei, illetve arányos költségei);- az ingyenes vagy kedvezményesen juttatott kegyeleti ellátás; foglalkozás-egészségügyi ellátás; bölcsődei, óvodai szolgáltatás, bölcsődei, óvodai ellátás, ideértve azt is, ha a kifizető a bölcsődei, óvodai szolgáltatás térítési díját a magánszemély nevére kiállított számla alapján téríti meg;- a munkavállalók részére térítésmentesen biztosított munkásszállás-szolgáltatás, az áfát is magában foglaló összegben;- a jogszabályban előírt használatra tekintettel juttatott védőeszköz, továbbá baleset- és egészségvédelmi eszközök, gyógyszerek, amelyeket - az eddigi gyakorlat szerint - egy éven belül elhasználódó anyagi eszközként, anyagköltségként számolunk el;- a csoportos személyszállítás költségei, amelynek a bekerülési értékét az igénybe vett szolgáltatások költségei között mutatjuk ki;- ha a kifizető üzletpolitikai (reklám-) céllal a magánszemélyek széles körében nyilvánosan meghirdetett kampány keretében, a juttatás feltételeinek megfelelő magánszemély számára adott árengedmény (nem könyvelendő, ha az eladáskor adták), visszatérítés vagy áru, szolgáltatás vásárlásához kapcsolódó más kedvezmény, ideértve, ha az - megjelenési formájától függetlenül - árura vagy szolgáltatásra váltható érték (csak akkor könyvelendő, ha beváltják, ha érvényesítik);- a kifizető üzleti forgalmának növelése érdekében valamely termék megismertetése céljából magánszemélynek adott áruminta;- a munkáltató által a munkavállalónak adott munkaruházati termék, amelyet azonban a tételes számviteli előírás szerint - mint egy éven belül elhasználódó anyagi eszközt - anyagköltségként kell elszámolni;- a kifizető által ugyanazon magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen juttatotta) a sporttörvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet,b) kulturális szolgáltatás igénybevételére (muzeális intézmény és művészeti létesítmény kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére) szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díjaz adóévben legfeljebb - az a) és b) pont szerinti juttatási körben külön-külön - a minimálbért meg nem haladó értékben, feltéve, hogy a belépőjegy, bérlet - a magánszemélynek ki nem osztott (nem juttatott) belépőjegyek, bérletek visszaváltása kivételével - nem visszaváltható, továbbá azzal, hogy nem adómentes az említett juttatásra szóló utalvány;- a munkáltató, a volt munkáltató által a csoportos létszámleépítés miatt elbocsátott vagy elbocsátandó munkavállalóknak nyújtott[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. április 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7908
Kapcsolódó tárgyszavak:

2. találat: Adómentes természetbeni juttatások

Kérdés: A munkavállaló a munkahelyén semmiféle béren kívüli juttatást nem kap, de beltagja egy mikrovállalkozásnak (családi bt.), ahonnan jövedelemkivétje (esetleg osztalékfizetés van, kb. 3 évente) nincsen! Bt.-tagként (személyesen közreműködőként) az Szja-tv. alapján részesülhet-e adómentes juttatásokban? (Üdülési csekk, kultúrautalvány, ajándékutalvány, egészségpénztár stb.) Ha igen, melyekben, milyen összeghatárig? Esetleg a kültag (is)?
Részlet a válaszból: […]kültagként adómentesen adható főbb juttatási formák: - A művelődési intézményi szolgáltatás (Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.6. pontja). Idetartozik a kifizető által a magánszemély részére vásárolt színházjegy vagy színházbérlet, vagy kultúracsekk (ha a csekk megfelel az utalvány formájában történő juttatás feltételeinek). - Adómentes a kifizető által fenntartott sportintézmény sportrendezvényén nyújtott szolgáltatás. Például, ha a kifizető saját sportintézményben (munkahelyi tornateremben, sportpályán) szervezett sportrendezvényen való ingyenes részvételt biztosít, vagy az, ha bármely sportintézmény (pl. sportuszoda, fitneszcentrum) fenntartója az ott szervezett sportrendezvényre (pl. versenyre, de nem az edzésre, szabadidősportra) ingyenes belépést biztosít. - A kifizető tevékenységében személyesen közreműködő tag képzésének költségként elszámolt értéke, feltéve, hogy a képzés a kifizető tevékenységéhez szükséges ismeretek megszerzését, bővítését célozza, továbbá a kifizető tevékenységében közreműködő magánszemély e feladatának ellátásához szükséges felkészítésének költségként elszámolt értéke, ide nem értve az iskolai rendszerű képzést. - Adómentes a gazdasági társaság személyesen közreműködő tagjának, a szövetkezet, a szakszervezet a tagjának, juttatók által a nyugdíjas tagjuknak,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. augusztus 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3763
Kapcsolódó tárgyszavak:

3. találat: Ügyvezető természetbeni juttatásai

Kérdés: A gazdasági társaság többségi tulajdonos tagjának, aki a társaság ügyvezető igazgatója, és a társaságnál heti 36 órát vagy azt meghaladó munkaidőben dolgozik, 2007. január 1-jétől a gazdasági társaság adhat-e adó- és járulékmentesen az Szja-tv.-ben meghatározott határig adómentes természetbeni juttatást? [Szja-tv. 69. §-a és 1. számú melléklete, pl. önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás, kockázati biztosítás, csekély értékű ajándék, étkezési utalvány?]
Részlet a válaszból: […]nem láthatja el. Ebből következően a társaság nem munkáltató, az ügyvezető igazgató pedig nem munkavállaló. Így az ügyvezető azokat a természetbeni juttatásokat adómentesen nem veheti igénybe, amelyeket a munkáltató biztosít munkavállalója (munkavállalói) részére. Sőt, ha ezen juttatásokat a társaság az ügyvezető igazgató részére biztosítja, akkor ezen juttatások fogyasztói áron számított értéke az ügyvezető igazgató egyéb jövedelmének minősül, ami után személyi jövedelemadót és járulékokat kell fizetni. A konkrét juttatásokhoz kapcsolódóan: Az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás nem természetbeni juttatás. Adóköteles természetbeni juttatás a több magánszemély - mint biztosítottak - javára kötött biztosítási szerződés alapján fizetett biztosítási díj[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. február 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2982
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Ügyvezető adómentes béren kívüli juttatása

Kérdés: A gazdasági társaság többségi tulajdonos tagja, aki a társaság ügyvezető igazgatója, a társaságnál heti 36 órát vagy azt meghaladó munkaidőben dolgozik, 2007. január 1-jétől részesülhet-e a gazdasági társaságtól adó- és járulékmentesen a törvényben meghatározott értékhatárig azon adómentes béren kívüli juttatásokban, amelyek együttes összege a 400 000 Ft/adóév értékhatárba beletartoznak?
Részlet a válaszból: […]attól, hogy az ügyvezető igazgató a társaság többségi tulajdonos tagja, vagy nem többségi tulajdonos tagja, vagy nem is tulajdonos tagja, illetve heti 36 órát dolgozik-e vagy sem. Az Szja-tv. 3. §-a 14. pontja szerint munkáltató az, akivel (amellyel) a magánszemély munkaviszonyban áll. A társaság az ügyvezető igazgatónak nem munkáltatója, mivel a Gt. 22. §-ának (2) bekezdése szerint vezető tisztségviselő ezen megbízatását munkaviszonyban nem láthatja el. Így az ügyvezető igazgató nem lehet munkavállaló, az ő részére biztosított juttatások nem minősíthetők a munkavállalóknak biztosított juttatásnak. A társaság és az ügyvezető közötti jogviszony nem minősül munkaviszonynak. A leírtakból következően az ügyvezető igazgatónak biztosított béren kívüli juttatások adómentességére az Szja-tv. 71. §-a nem alkalmazható! Az Szja-tv. 71. §-ának (2) bekezdésében foglalt juttatásokat külön-külön kell vizsgálni, hogy azok adómentesen adhatók-e, és ha igen, akkor milyen összegig. Nyilvánvaló, hogy azok a juttatások, ahol a törvényben munkáltatói hozzájárulásról, a munkavállaló részére ingyenes[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. február 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2981
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Adómentesen adható juttatások

Kérdés: A munkavállalók részére évente 3x5700 Ft/hó értékben adómentesen adható juttatásoknál járható-e az a megoldás, hogy a munkavállalók például élelmiszer, vegyi áru, ruházat vásárlásáról a cég nevére szóló számlát adnak le? Természetesen ha a számla értéke az adómentes határt meghaladja, akkor csak az adómentes határig történik kifizetés és elszámolás a könyvelésben.
Részlet a válaszból: […]kifizető csekély értékű ajándékként tart nyilván. Az adómentesség nem havonta, hanem 3 alkalommal lehetséges. Az nem okoz problémát, sőt az a helyes, ha számlát hoz a munkavállaló, hiszen csak a társaság nevére szóló számla alapján történhet a társaság könyveiben még nem szereplő tétel könyvelése, és így az úgy jelenik meg, mintha a társaság szerezte volna be. A csekély értékű ajándékot az arra illetékes által igazolt számla alapján (névre szólóan) kell a személyi jellegű egyéb kifizetések között elszámolni, függetlenül attól, hogy annak áfával növelt értéke meghaladja-e a havi minimálbér 10 százalékát. Amennyiben meghaladja, 2005-ben az 5700 Ft-ot meghaladó rész adóköteles természetbeni[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. augusztus 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2268
Kapcsolódó tárgyszavak:
Kapcsolódó összes tárgyszó: , ,