Adatszolgáltatás, alanyi adómentesség, rezsiköltség továbbszámlázása

Kérdés: A NAV felé történő számla adatszolgáltatás magánszemély, illetve cég részére történő bérbeadás esetén hogyan alakul adószámmal rendelkező magánszemélynél nyomdai úton kiállított számlatömb használatakor? Lakáscélra történő tárgyi adómentes bérbeadás bevétele az alanyi mentesség határába beszámítandó-e, amennyiben más önálló tevékenységből is származik a magánszemélynek bevétele?
A bérbeadó adószámos magánszemély a lakáskiadáshoz kapcsolódó áthárított rezsiköltségeket köteles-e továbbszámlázni a magánszemély bérlő, illetve egyéni vállalkozó bérlő felé, illetve ezen bevételek adóalapot képeznek-e?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 165. § (1) bekezdés a) pontja alapján mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól az adóalany többek között az adómentes ingatlan-bérbeadás esetén, feltéve, hogy gondoskodik olyan, az ügylet teljesítését tanúsító okirat kibocsátásáról, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 10.

Tulajdonjogtól eltérő vagyonjogi megállapodás

Kérdés: Házaspár válásuk okán értékesíti az 50-50%-ban tulajdonolt ingatlanját. A vagyonjogi megállapodásban viszont ettől eltérő 80-20%-os elosztás van rögzítve. Az szja-bevallásban az ingatlaneladásból szerzett jövedelem kiszámításánál mit kell figyelembe venni bevételként? Az eladott ingatlan 50%-át (ez szerepel az adásvételi szerződésben), vagy a ténylegesen megkapott értéket (vagyonjogi megállapodás szerint)?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelem utólagos, vagyonjogi megállapodás (80-20%-os elosztás) alapján történő elosztásából az egyik félnél keletkező jövedelem adómentesnek tekinthető. Az Szja-tv. 1. számú melléklet 7.6. pont alapján a házassági vagyonközösség megszüntetése következtében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 22.

Alanyi adómentes vállalkozó külföldön igénybe vett szolgáltatásainak áfája

Kérdés: Alanyi adómentes vállalkozó EU-s és/vagy 3. országbeli partnerének számláz szolgáltatást. A szolgáltatás nyújtása érdekében igénybe vesz szolgáltatásokat EU-s és 3. országbeli partnerektől. Jól gondolom, hogy 2025-ben is igaz, hogy ebben az esetben az alanyi adómentes vállalkozó nem alanyi adómentes minőségében jár el? Így áfabevallásra kötelezett, és azon áfák levonására jogosult, melyek a nyújtott szolgáltatások érdekében merültek fel?
Részlet a válaszából: […] ...az alanyi adómentesség választása a székhely szerinti ország mellett más közösségi tagországban is lehetségessé vált, ezzel egyidejűleg módosultak az Áfa-tv. előírásai is.Tekintettel arra, hogy a belföldi alanyi adómentesség csak a belföldön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 8.

Kamat- és kezelésiköltség-támogatás lízingnél

Kérdés: Egy kft. Széchenyi Lízing Go konstrukció keretén belül zárt végű lízingszerződést kötött tehergépjármű beszerzésére. A lízinget finanszírozó cég által felszámított kamatra és kezelési költségre az 1368/21. (VI. 10.) Korm. határozat alapján a kft.-t állami kamat- és kezelésiköltség-támogatás illeti meg. A kft.-ben kamatra (T871), illetve kezelési költségre (T532) a lízingcég által a havi értesítőkön szereplő teljes kamat-, ill. kezelési költséget könyveljük a lízinggel mint kötelezettséggel szemben (K449), az állami támogatásokat pedig kötelezettségcsökkentő tételként egyéb bevételre (T449 – K967). (Ezek „Előlegezett kamat-, illetve kezelésiköltség-támogatás”-ként kerülnek feltüntetésre a havi értesítő mellékletében.) A lízingbe adó pénzügyi társaság felé a törlesztendő tőkével együtt a csökkentett kamat- és kezelési költség kerül megfizetésre, miközben a fizetési értesítőjükön mindig a teljes összeg szerepel, a fentiekben részletezett támogatásokat pedig csatolt mellékletekben vezetik le, és ott tüntetik föl az aktuálisan fizetendő összeget is. Helyes-e így a könyvelésünk? Vagy eleve a ténylegesen, tehát a támogatásokkal csökkentett fizetendő kamatot, ill. kezelési költséget kell T871-re és T532-re könyvelni? (A havi mellékletekben fizetendő nettó kamatot és kezelési költséget is külön oszlopban szerepeltetik.)
A másik kérdésem, hogy a beszerzett teherautóra mint műszaki eszközre igénybe vehetjük-e a Tao-tv. 7. § (1) bekezdés zs) pontja szerinti adóalap-csökkentő kedvezményt? A társaság villanyszereléssel foglalkozik, kereskedelmi, vendéglátóipari stb. létesítmények teljes körű villamos hálózatát építik meg, ehhez használják a teherautóikat a villanyszerelési anyagok szállítására (3,5 tonna alatti tehergépkocsikat szereznek be általában, és ahogy növekedett a rendelésállomány, a munkamennyiség, úgy növelték a beszerzendő járművek számát).
A harmadik kérdésem, hogy a Tao-tv. 22/A. § (1) bekezdése, illetve (2) bekezdése szerinti társaságiadó-kedvezményt a teljes kamatra (vagyis amit a T871-re könyvelünk), vagy csak a támogatással csökkentett kamatösszegre (T871-ből a K967-re könyvelt összeget levonva) vehetjük igénybe?
Részlet a válaszából: […] ...alapon többféle jogcímen írja elő költség, ráfordítás figyelembevételét, az adózás előtti eredmény csökkentését (növelését), adómentesség, adókedvezmény igénybevételét, azzal egy esetben lehet (kell) élni, kivéve, ha a törvény valamely rendelkezése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 24.

Pénzforgalmi áfa értékhatárának átlépése

Kérdés: Van egy betéti társaság, amely pénzforgalmi áfát választott. A pénzforgalmi értékhatárt átlépte 2023. október 15-én, amit én sajnos 2024 márciusában vettem észre. Minden számláját kivettem 2023. október 16-tól a pénzforgalmi áfából – több száz számláról van szó –, de valahogy mégis bent ragadt pár költség- és bevételszámla, ami 423 ezer forint áfafizetési kötelezettséget eredményezett. Ezek a számlák azért most kerültek előtérbe, mert 2025 januárban lettek kiegyenlítve kompenzálással. Nem tudom, mi a teendő ebben az esetben. Úgy gondolom, hogy be kell adni 2023 decemberre egy önrevíziót. A társasági adót nem befolyásolja, viszont a beszámolóban a mérleg sorai változnak. Közben a társaság átalakult kft.-vé 2025. február 15-ével. Mi ilyenkor a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...be:a) a jogállásában olyan változás történik, amelynek eredményeként tőle adófizetés nem lenne követelhető (például alanyi adómentes jogállást választ),b) felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás alá kerül,c) tevékenységét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 10.

Tartozásátvállalás másként

Kérdés: Kft.-nk („A” cég) tulajdonosa egy másik kft.-nek („B” cég). A „B” cégnél rendelkezésre álló közel 40 millió forintot fel lehet adómentesen használni „A” cégben? Pl. szállítói kötelezettségek vagy adókötelezettség kiegyenlítésére? „B” cég nem szeretne kölcsönt nyújtani. Milyen egyéb lehetőségei vannak adómentesen a pénz kihelyezésére, és „B” cégnek a gazdasági tevékenysége során való felhasználására? Ha ez nem lehetséges, milyen adókötelezettség terheli „A” és „B” céget a fenti kötelezettségek kifizetésekor?
Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz az, hogy a kérdésben leírt pénzkihelyezések adómentesen nem bonyolíthatók le.A legegyszerűbb megoldás az, ha a „B” cég kölcsönt nyújt az „A” cégnek, és a kölcsönszerződésben abban állapodnak meg, hogy az „A” cég nem fizet kamatot az általa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 10.

Alanyi adómentesség választhatósága – jogszabályváltozás

Kérdés: 2025. január 1-re visszamenőleges hatállyal módosult az áfa alanyi adómentességének értékhatára. Választható-e az adómentesség akkor, ha az adóalany 2023-ban vagy 2024-ben átlépte a 12 millió forintos értékhatárt, de a 18 millió forintot nem érte el? Jól gondoljuk, hogy most újra választhat adómentességet annak ellenére, hogy a kétéves várakozási idő még nem telt el? Választhat-e alanyi adómentességet az, aki nem az értékhatár átlépése miatt, hanem más okból nem választotta azt 2025. évre, de most mégis szeretne élni a lehetőséggel?
Részlet a válaszából: […] ...alanyi adómentesség választhatóságára jogosító értékhatár emeléséről – 12-ről 18 millió forintra – az 5/2025. (I. 25.) Korm. rendelet szól. Ennek 3. § (1) bekezdése szerint az az adóalany választhatja az adómentességet a 2025. naptári évre, akinek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 20.

Alanyi adómentesség utólagos választása – jogszabályváltozás

Kérdés: Egy egyéni vállalkozó élni kíván a lehetőséggel, hogy 2025. január 1-re visszamenőleg alanyi adómentességet választ, mivel az éves bevétele várhatóan nem éri el a 18 millió forintot. Ugyanakkor januárban már több számlát is kibocsátott, amelyeken értelemszerűen még áfát tüntetett fel. Hogyan kell most ezeket a számlákat kezelni? Ha utólag adómentessé válik, vissza kell-e térítenie az áthárított áfát a vevőinek?
Részlet a válaszából: […] ...alanyi adómentesség választhatóságára jogosító értékhatár emeléséről szóló 5/2025. (I. 25.) Korm. rendelet 3. §-a alapján az új, megemelt értékhatárra tekintettel az adómentesség 2025. naptári évre választható. Aki tehát élni kíván ezzel a lehetőséggel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 20.

Bankkártyán fizetett borravaló könyvelése

Kérdés: Bankkártyás borravaló könyvelésével kapcsolatban kérem a véleményüket, tekintettel a 2025. 01. 01-től hatályos változásokra, mely szerint adómentes az a borravaló is, amelyet a vendéglátóegység üzemeltetője oszt szét a dolgozóinak, megfelelő nyilvántartás vezetése mellett. Cégünk felszolgálóegységeiben a vendég a fogyasztása ellenértékének bankkártyás fizetésekor egy külön erre a célra rendszeresített applikáción jelzi, hogy a fogyasztása ellenértékén felül kíván borravalót adni, és azt is, hogy annak összege hány százaléka a fogyasztásnak. Ilyen módon a borravaló összege a céges bankszámlán kerül jóváírásra, a szétosztás pedig az alábbiak szerint valósulhat meg.
1. A nap/hét végén a rendszerből lekért jelentés alapján a borravaló összege a boltvezető által kivételre kerül a pénztárból, majd azt a belső szabályzatban meghatározott módszer szerint a dolgozók között szétosztja.
2. A szétosztás – felhasználva a rendszerből lekért jelentést és a belső szabályzatot – a bérszámfejtésen keresztül, a havibér utalásával együtt valósul meg az egység dolgozóinak, azáltal, hogy a számfejtési programba adómentes juttatás jogcímén az egyes dolgozókra kalkulált összeg rögzítésre kerül.
Mivel a borravaló az áfa rendszerében nem minősül ellenértéknek, illetve azt a fogyasztó szándéka szerint nem a cégnek, hanem a felszolgálóegység dolgozóinak kívánja juttatni, véleményünk szerint annak egyéb bevételként, majd kiosztáskor egyéb személyi jellegű kifizetésként történő megjelenítése nem indokolt, hanem azt egy technikai mérlegszámlán indokolt könyvelni, melynek egyenlege a már a bankszámlán jóváírt, de még kiosztásra nem került borravaló összegét kell, hogy mutassa, mint kötelezettséget a dolgozók felé. Ez a könyvelési módszer független attól, hogy a fentiekben leírt 1-es vagy 2-es módszer szerint történik a szétosztás. Kérjük szíves véleményüket a könyvelés általunk leírt módjáról!
Részlet a válaszából: […] A rövid válaszunk az, hogy a hosszan részletezett könyvelési módszerrel nem tudunk egyetérteni, mert az független a számviteli törvény előírásaitól, sőt ellentétes azzal, mert durván megsérti a bizonylati elv és a bizonylati fegyelem követelményeit.A kettős könyvvitel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 20.

Borravalóból kik részesülhetnek?

Kérdés: A vendéglátóhelyen kapott borravalóból kik részesülhetnek? Csak a felszolgálók vagy a közreműködők is? Melyik jogszabályban található ez meg?
Részlet a válaszából: […] ...a Kertv. fentebb ismertetett rendelkezései alapján – a munkáltató és a munkavállaló közötti megállapodás tárgyát képezi.A borravaló adómentességében változás (könnyítés) lépett életbe 2025. január 1-jétől az Szja-tv. módosításával. A módosítás értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 20.
1
2
3
94