Használt ingatlannak minősülő épített ingatlan áfája

Kérdés: A vállalkozás tevékenysége ingatlan-bérbeadás (adókötelessé tételt nem választott), és újingatlan-értékesítése adóköteles (Áfa-tv. 86. §-a szerint). Az új ingatlan építése során az anyag és a szolgáltatás áfaösszegét levonták, továbbértékesítési cél miatt. A használatbavételi engedélytől számított 2 év eltelt, az értékesítés nem történt meg. Az Áfa-tv. értelmében az új ingatlan használt ingatlannak minősül. A vállalkozás nem élt a használt ingatlan értékesítése esetében az adókötelessé tétel választásával. Adómentesen értékesíti az ingatlant 2 év után? A levont áfa összegét ki kell igazítani? A figyelési időszakot (240 hónap) csak tárgyi eszközökre kell alkalmazni, vagy továbbértékesítési céllal épített ingatlan esetében is? A rendeltetésszerű használatbavétel lehet a használatbavételi engedély időpontja?
Részlet a válaszából: […] ...helyezték, az ingatlan megépítése befejeződött, a használatbavételi engedélytől számított 2 év eltelt, és ha értékesítik, akkor adómentes vagy adóköteles az értékesítés.Az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének j) pontjánál az adómentesség alól kivételként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 12.

Kataidőszak alatt kiszámlázott bevétel katabevétel?

Kérdés: 2022. 08. 31-ével a bt.-nek megszűnt a kataadózása, és a társasági adó alá került. A kata időszaka alatt kiszámlázott bevételt a megszűnés után utalták. A nyitómérlegben követelésként szerepel. Ezt a bevételt hogyan kell könyvelni, és a tulajdonos milyen módon jut hozzá, mivel ez még katabevételnek számít?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a nyitómérlegben kimutatott saját tőke - néhány tétellel csökkentve - a magánszemély adózott befektetésének minősül, azaz adómentesen kivehető osztalékként.(Kéziratzárás: 2022. 12....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 15.

Pénzforgalmi számla megnyitása

Kérdés: Kérdések: a) Pontosan milyen határidővel köteles a vállalkozó a pénzforgalmi számla megnyitására? Az Art. 114. §-ában szereplő, az adószám közlésétől számított 15 napos határidő itt nehezen értelmezhető, hiszen adószám közléséről nem igazán beszélhetünk, hacsak nem azt tekintjük ebben az esetben az adószám közlésének, amikor az adóhatóság a vállalkozót kiértesíti az adószáma áfakódjának 1-ről 2-re történő megváltoztatásáról. b) Az értékhatárt átlépő számlán a vállalkozó még értelemszerűen csak az alanyi mentességhez tartozó 1-es áfakódú adószámot tudja feltüntetni, azonban a 2-es áfakódú adószám adóhatóság általi közlése még ezt követően is akár hetekig tarthat. Ez alatt az átmeneti időszak alatt a vállalkozó a számlákon az adószámát 1-es vagy 2-es áfakóddal kell szerepeltesse? c) Az értékhatárt átlépő számlán szereplő áfával összefüggő esetleges fizetési kötelezettséget még a magán- vagy már a pénzforgalmi számláról kell teljesíteni? Befolyásolja-e ezt az a tény, hogy az adóhatóság az alanyi mentesség megszűnését már átvezette-e a bevallási/fizetési határidőig, a nyilvántartásain is kiadta-e már a 2-es áfakódú adószámot?
Részlet a válaszából: […] ...Eltérő szabályozás hiányában azon adózónak is, aki az alanyi adómentességre az értékhatár átlépése miatt a továbbiakban már nem jogosult, az Ön által is említett, az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 114. § (1) bekezdése szerint kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 15.

Vagyonfelosztás tételeinek könyvelése

Kérdés: Végelszámolás zárómérlegével kapcsolatos a kérdésem. A kft. évek óta veszteséges volt. Lekötött betétben és folyószámlán volt pénze. A saját tőke alatta volt a jegyzett tőkének. A vagyonfelosztás során volt adóköteles és adómentes vagyonrész is, mivel nagyobb összeg állt rendelkezésére a saját tőke összegénél, kötelezettsége nem volt. Hogyan lehet számviteli szempontból helyesen könyvelni a vagyonfelosztás tételeit úgy, hogy a zárómérlegben "0" legyen minden sor? Számoltunk a várható kifizetések hatásaival is, de az adóköteles rész összegének helyes könyvelését nem tudjuk megoldani.
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki, mihez kapcsolódik az adóköteles rész. Feltételezzük, hogy a kft. tulajdonosa(i) magánszemély(ek) volt(ak), a részükre kiadásra kerülő vagyon több volt, mint a saját tőke (a tulajdonosok által befektetett összege), amely többletrészt adófizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 15.

Importelemet is tartalmazó láncügylet

Kérdés: Magyarország gépet vásárol Németországból, amelyet Törökországból fognak szállítani Magyarországra. Hogyan alakul a számlázás, milyen számlát fogadhatok be Németországból, ha Törökország rendezi a fuvarozást, vagy ha Magyarország rendezi a fuvarozást? "A": Törökország. "B": Németország. "C": Magyarország. "A"-ból jön "C"-be a vásárolt gép.
Részlet a válaszából: […] ...a "B" és "C" szereplő közti ügylet Törökországban teljesül, így a német partnernek egy török szabályoknak megfelelő (feltehetően adómentes export) számlát kell kiállítania a magyar beszerző felé. [Megjegyzendő, hogy a Tanács a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 24.

Saját gépkocsi használatának költségtérítése

Kérdés: Társaságunk munkavállalója Szegeden lakik, a társaság székhelye Budapesten van. A dolgozó a munkába járáshoz, illetve a céges ügyek intézéséhez a saját gépkocsiját szeretné használni. A munkaszerződés az alábbit tartalmazza: A Munkáltató a Munkavállalót távmunkavégzés kereteiben foglalkoztatja, melynek megfelelően a munkavállaló a munkát a munkaidő egy részében vagy egészében a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen végzi. Felek megállapodnak, hogy a munkavállaló hetente 3-4 munkanapot munkaterületen, 1-2 munkanapot a budapesti irodában, vagy otthon dolgozik. A kérdés az, hogy milyen költségtérítést kaphat a munkavállaló az alábbi esetekben? NAV fogyasztási norma × NAV üzemanyag-átlagár + 15 Ft/km amortizáció, vagy ez csak munkába járás, és csak 9-15 Ft-ot lehet km-ként adni adómentesen?
- A munkavállaló bemegy az irodába Szeged-Budapest-Szeged útvonalon, nem megy közben munkaterületre/ügyfelekhez;
- a munkavállaló kimegy munkaterületre, majd utána bemegy a budapesti irodába pl. Szeged-Kiskunfélegyháza-Budapest-Szeged;
- a munkavállaló kimegy munkaterületre: 1. Szegeden belül vagy 2. Szegeden kívül pl. Kecskemétre.
Részlet a válaszából: […] ...a költségtérítésként kapott összeg adókötelezettségéről rendelkezik. Ennek megfelelően nem tartozik az adóalapba - azaz gyakorlatilag adómentesen adható - a költségtérítés, ha annak összege a munkában töltött napokra nem haladja meg a kilométerenként 15 forintot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.

Adómentes juttatás szűrővizsgálatra

Kérdés: Adhat a munkáltató a munkavállalónak adómentes juttatást szűrővizsgálatra? Milyen esetekben adható? Pl. hosszú várakozási idő van a társadalombiztosításnál, és a munkavállaló magánrendelői szolgáltatást vesz igénybe. Elszámolható adómentes juttatásként mind munkavállalói, mind munkáltatói részről?
Részlet a válaszából: […] ...nem hivatkozhat arra, hogy a GDPR rendelkezései miatt nem ismerheti meg azt.Egyebekben az Szja-tv. 1. számú melléklet 8.39. pontja szerint adómentes a kifizető által biztosított védőoltás, járványügyi szűrővizsgálat - a juttatás időpontjától függetlenül,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.

Külföldi kiküldetés előlegével való elszámolás

Kérdés: Külföldi kiküldetéskor a munkavállaló előleget kap a felmerülő költségek fedezetére. Kiküldetés után ezzel elszámol (30 napon belül), a fennmaradó összeg lesz a napidíja összesen a cég belső szabályzata szerint. A külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségtérítés a 285/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet szerint naponta elszámolható összeg, mely a bevétel 30%-a, de legfeljebb napi 15 eurónak megfelelő forint lesz az adómentes napidíj. Az adómentes összegen felüli rész úgy adózik, mint a munkabér, tehát a jelenlegi szabályok szerint 15% szja és 18,5% társadalombiztosítási járulék kerül levonásra. Jól értem-e a következőket? A cég belső szabályzata szerint meghatározott külföldi kiküldetés összege - adómentes és adóköteles rész - képezi a munkavállaló ebből szerzett jövedelmét, a levont adókat a munkáltatónak megtéríti? Kérem szakmai segítségüket a fent leírtak helyes értelmezéséhez, elszámolásához!
Részlet a válaszából: […] ...szerint a kiküldetéssel történő elszámoláskor a felmerült költségek levonása után fennmaradó összeg lesz a napidíj. és ez az "adómentes és adóköteles" rész együtt képezi a munkavállaló külföldi kiküldetésből származó bevételét. Az elszámolás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.

Adófizetési kötelezettség főfoglalkozású átalányadózónál

Kérdés: Az átalányadózást választó egyéni vállalkozók adó- és járulékfizetési kötelezettségének helyes értelmezésében kérem segítségüket! Ha a főfoglalkozásúnak minősülő átalányadózó egyéni vállalkozó éves bevétele nem haladja meg a 2 M Ft-ot, ám ezt a bevételt már áprilisban eléri, akkor a fennmaradó hónapokra a minimálbér lesz a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó alapja, vagy mivel a bevétele nem haladta meg az adómentes értékhatárt, a további hónapokra nem keletkezik járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...2019. évi CXXII. törvény (Tbj-tv.) 40. § (1) bekezdésének b) pontja alapján az átalányban megállapított jövedelem (ide nem értve az adómentes részt) után 18,5% társadalombiztosítási járulékot fizet. A társadalombiztosítási járulék alapja havonta legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 13.

Őstermelő tárgyieszköz-értékesítése

Kérdés: 2022-től nem őstermelői bevétel a tárgyieszköz-értékesítés. Adott egy családi gazdaság ültetvénnyel, amit most értékesíteni kíván. Önállóan ültetvényt nem lehet értékesíteni, ha jól tudom, csak termőföldet, mivel annak károsodása nélkül nem tud elkülönülni. Ezek szerint az értéknövekedést eredményező beruházások - pl.: ültetvény, öntözőrendszer, melioráció, kerítés - elválaszthatatlan részét képezik a földterületnek, és egyszerűen termőföld-értékesítésnek minősül? Így kerül ki a nyilvántartásunkból, és vonatkozik rá az ötéves szabály? Tehát egy több tízmilliós ültetvény termőföld-értékesítésnek minősül, és öt év után adómentesen értékesíthető?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározni, és a jövedelmet ennek megfelelően kell megállapítani, és előfordulhat, hogy a földterület és az ültetvény öt év után adómentesen értékesíthető (Szja-tv. 59-62. §-a).(Kéziratzárás: 2022. 10....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 13.
1
2
3
87