Keresés eredménye

3 találat a megadott adómentes tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!
1. találat: Adóval számlázott adómentes szolgáltatás
Kérdés: Az irodát a cég egy kft.-től bérli, az ingatlan azonban lakásként van az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezve. A bérleti díj havonta (2001 szeptemberétől) 25 százalékos áfával érkezett, melyet a bérbevevő kifizetett, és annak áfatartamát levonásba helyezte. A bérbevevőt mennyire terhelheti ebben az esetben felelősség az eladó által rosszul kiállított számla miatt, mivel az nem tárgyi adómentesen számlázta a bérleti díjat? És a jövőben hogyan kell eljárni? Vissza kell utasítani? Javíttatni kell, vagy nem lehet levonni ennek áfáját? Ha esetleg a bérlő megvenné a lakást, mire kell különösen figyelnie az adásvételnél az adókötelezettség szempontjából?
Részlet a válaszból: […]kötelező a tárgyi adómentesség). Ugyancsak jó megoldás lehet, hogy magában a bérleti szerződésben rögzítik a bérleti díj áfarendszerbeli sorsát is. (Vagyis pl. "A ... pontban foglalt bérleti díj az áfát nem tartalmazza, de bérbevevő - figyelemmel arra, hogy bérbeadó az adóhatóságnál az adózás tekintetében áfakötelezettséget választott - tudomásul veszi, hogy a bérleti díjon felül 25 százalékos áfát is áthárítanak rá." Sőt: "Bérbeadó az áfakötelezettség választására vonatkozó bejelentését bérbevevőnek a bérleti szerződés aláírásáig bemutatta.") A múltbeli helyzet rendezésére a számlahelyesbítés a legalkalmasabb eszköz. Jogszabályváltozás miatt ennek azért is nagy jelentősége van, mert a lakóingatlannal kapcsolatban levonási joggal élni 2004 óta -[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. április 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2147
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2. találat: Adómentes termékértékesítés eladási árának módosítása
Kérdés: 2004. május hónapban német ügyfél részére a kft. számlát állított ki, amely adómentes termékértékesítés volt. A német partner az áru egy részét megreklamálta, a reklamált tételről jóváíró számlát állítottunk ki augusztus hónapban. Melyik havi bevallást kell módosítani? Havi adóbevallók vagyunk, három hónap adómentes termékértékesítésnek meg kell egyeznie az összesítő nyilatkozatban lévővel. Ha a június havi bevallásban kell szerepelnie, akkor ez az egyezőség már nem áll fenn.
Részlet a válaszból: […]helyesbítő számla kibocsátásának napját tartalmazó adómegállapítási időszakban köteles figyelembe venni. Ebből viszont az következik, hogy a helyesbítő számla szerinti tételt a III. negyedévről készült összesítő nyilatkozatnak kell tartalmaznia. (Megjegyezzük, az Szt. hivatkozott előírása alapján az engedmény miatti helyesbítéssel a számviteli nyilvántartásokat az eredeti teljesítési időponttal kell korrigálni.) Amennyiben a reklamálás eredményeként a kiszállított termékek egy részét visszaszállították (mert nem felelt meg a szerződés szerinti követelményeknek), arról is helyesbítő számlát kell kiállítani (teljesítés volt, de az nem volt megfelelő) az Áfa-tv. 45. §-ában foglaltak szerint. (A különbözet ez esetben a visszaszállított termékek számlázott összegével[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. október 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1896
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
3. találat: Üdülési csekk adóvonzata
Kérdés: A dolgozónak, illetve a családtagnak adott üdülési csekknek milyen adóvonzata van, hogyan kell könyvelni, ha annak egy részét a dolgozó megtéríti?
Részlet a válaszból: […]ellenérték nélkül vagy engedménnyel magánszemélynek juttatott üdülési csekkek értékéről, az engedmény mértékéről és a megfizetett adóról magánszemélyenként, az adóazonosító jel feltüntetésével adatot kell szolgáltatnia az adóhatóság számára, az Art.-ben a kifizetőre vonatkozó előírt határidő lejártáig. A leírtak alapján az üdülési csekknek a természetes személy részére történő átadásakor meg kell állapítani, hogy az üdülési csekk teljes értéke, vagy annak csak egy része képezi-e a személyi jövedelemadó alapját. Az így megállapított adóalap után, ha az üdülési csekket a munkavállalóknak, az alkalmazottaknak juttatták, a kifizetőt 44 százalék személyijövedelemadó-, 31 százalék társadalombiztosításijárulék- és 3 százalék munkaadóijárulék-fizetési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. november 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 446