Bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatos kérdések

Kérdés: A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló hatályos 2014. évi XV. törvény előírásai szerint:
1. Ügyvéd által ellenjegyzettnek kell lennie a bizalmi vagyonkezelői szerződésnek?
2. A bizalmi vagyonkezelő családtag esetén milyen végzettséghez kötött?
3. Az MNB-nek csak bejelentési kötelezettsége van?
4. Vagyonkezelésbe adáskor a felértékelt vagyon után nem keletkezik adófizetési kötelezettsége?
5. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik?
6. Milyen lényeges dologra kell még odafigyelni?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetőnek minősül.Amennyiben a vagyontárgy átadása és kiadása között már eltelt öt év, úgy a kiadott vagyontárgy adómentes, független attól, hogy eredeti formájában vagy eltérő megjelenési formában történik a kiadás.6. Sem engedélyezéssel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 6.

Kapcsolt vállalkozás bizalmi vagyonkezelésnél

Kérdés: Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján mind a vagyonrendelők, mind a kedvezményezettek magánszemélyek. A vagyonkezeléssel megbízott gazdasági társaság (továbbiakban Vagyonkezelő) tulajdonos/ügyvezetője egy magánszemély, aki egyben mint vagyonrendelő, és mint kedvezményezett is érintett a bizalmi vagyonkezelési szerződés konstrukciójában. A Vagyonkezelő társaság másik (önálló) ügyvezetője a tulajdonos/ügyvezető gyermeke. A Vagyonkezelő társaság kezelésében lévő vagyontömeg (továbbiakban: Vagyontömeg) egy társaságot alapít (továbbiakban Társaság). A Társaság ügyvezetője ugyanaz a gyermek, mint a Vagyonkezelő társaságban. A Társaság a tevékenység végzését a tulajdonos (Vagyontömeg) által kamatmentesen nyújtott tagi kölcsönből finanszírozza.
Jól gondoljuk-e, hogy:
1. Fentiek alapján egyértelmű, hogy kölcsönösen fennáll a kapcsolt viszony (Tao-tv. 4. § 23. pontja alapján) a Vagyonkezelő, a Vagyontömeg és a Társaság között?
2. Ha az 1. pont szerinti kapcsolt viszony fennáll, akkor alkalmazható a kamatmentes tagi kölcsön vonatkozásában a Tao-tv. 18. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozat, amely a tagi kölcsön „piaci ár” alapján megállapított kamatösszegéről akként rendelkezik, hogy az abban meghatározott összeggel a Társaság az adóalapját csökkenti, míg a Vagyontömeg ugyanezzel az összeggel növeli?
3. A Vagyontömegnek az adóévben fenti tagi kölcsönön kívül csak egyéb értékpapírokból, banki betétekből származott bevétele, ezért a Tao-tv. 20. § (b) pontja alapján nem kell az adót megfizetnie a fenti tagi kölcsön (mint követelés) kapcsán a 2. pont szerinti nyilatkozata alapján.
Részlet a válaszából: […] ...csak egyéb értékpapírokból, banki betétekből származott bevétele, így megilleti a Tao-tv. 20. § (1) bekezdés b) pont szerint adómenteség, azaz nem kell a tagi kölcsön piaci kamatával növelt adóalap után adót fizetnie.(Kéziratzárás: 2025. 02....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 6.

Szállítási költség átterhelésének áfája Közösségen belül

Kérdés: Közösségen belüli termékértékesítéshez kapcsolódó szállítási költség átterhelésének áfáját ugyanúgy Közösségen belüli adómentes termékértékesítésként szükséges a számlán feltüntetni és a bevallásban szerepeltetni? Az A60-as bevallásban így ez a szolgáltatási díj is a 01-es betétlapon feltüntetett termékértékesítések értékében jelenik meg?
Részlet a válaszából: […] ...§-a alapján – mint Közösségen belüli értékesítés – mentes az adó alól, a fuvarköltség is ugyanezen jogszabályhely szerinti adómentes tétel lesz, ennek megfelelően mind a bevallásban, mind az ’A60-as összesítő nyilatkozat 01-es lapján az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 6.

Egyesületi sportverseny helyezettjeinek díjazása

Kérdés:

Egy közhasznú minősítéssel rendelkező egyesület sportversenyt szervez, melynek helyezettjei pénzdíjazásban részesülnek. A díjakat az egyesület fizeti ki versenykiírás szerinti helyezést elérő magánszemélyeknek. A kifizetett díjak a magánszemélyeknél egyéb jövedelemnek minősülnek. A kifizetőt szja- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség terheli. A versenyen részt vevőket a versenykiírás szerint külön kategóriákban is díjazzák tárgyjutalmakkal (pl. ifjúsági, senior, legeredményesebb megyei stb.), pl. serleg, könyv, vásárlási utalvány, ajándékcsomag.
1. Az egyéb jövedelemnek minősülő összeg átvételekor a díjazásban részesülő magánszemély érvényesíthet-e az szja-ban nyilatkozat alapján adómentes 10% költséghányadot? Nyilatkozhat-e a magánszemély e jövedelemtípusnál más költséghányad elszámolásáról az adóalap megállapítása szempontjából (pl. 40%)?
2. A kifizetett pénzdíjakat kettős könyvvitelt vezető egyesület esetén hogyan könyveljük (személyi jellegű ráfordítások vagy egyéb ráfordítások)?
3. A versenyen nyert és kiadott vásárlási utalványoknak van-e adómentes értékhatára?
4. A különdíjat nyerő versenyzőknél a tárgyjutalmak után a kifizetőnek keletkezik-e szja- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége? (A tárgyjutalmak értéke versenyzőként nem haladja meg a 30.000 Ft-ot.)
5. A tárgyjutalmak beszerzését a kettős könyvvitelt vezető egyesületnél hogyan könyveljük (anyagköltség vagy személyi jellegű kifizetés), ill. az átadását kell-e dokumentálni (ha igen, akkor milyen adatokat kérjünk a tárgyjutalomban részesülő versenyzőtől)?

Részlet a válaszából: […] ...egyesület személyi jellegű ráfordításként, mint személyi jellegű egyéb kifizetés könyvelheti [Szt. 79. § (1), (3) bekezdések].3. Adómentes a magánszemélynél az egyesülettől évente egy alkalommal kapott tárgyjutalom értékéből az 5000 forintot meg nem haladó összeg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 9.

Túraszervezőnél az szja 1%-a terhére elszámolhatók-e különböző költségek?

Kérdés:

Az egyesület által kifizetett és a nevére szóló számla alapján
a) elszámolható-e az egyesület által bérelt nyaraló éves díja (a nyaraló a szervezett túrák és táborok résztvevőinek biztosít szállást), és a használatából eredően keletkezik-e szja-vonzata a kifizető részéről, ha azt a túrán, ill. táborban részt vevőknek ingyenesen biztosítja?
b) Többnapos túrák esetén a résztvevőknek az egyesület adómentesen kifizetheti-e a felmerült utazási (pl. buszbérlés), szállás és étkezési költséget (a túrára jelentkezők által fizetendő részvételi díj az utazás, szállás és étkezés költségét tartalmazza)? A felmerült költségeket személyi jellegű ráfordításként vagy igénybe vett szolgáltatásként könyveljük?
c) Ha a túrák vagy táborok szervezése esetén említett utazási, szállás és étkezési költséget az egyesület a részvételi díjban nem – vagy nem az általa kifizetett teljes összeget – hárítja tovább? Ez esetben keletkezik-e adófizetési kötelezettsége?
d) Elszámolható-e az egyesület által összeállított program részeként a borkóstolón való részvétel díja?

Részlet a válaszából: […] ...éves díja (a nyaraló a szervezett túrák és táborok résztvevőinek biztosít szállást).a) Az Szja-tv. 1. számú melléklet 3.3. alpontja adómentességet biztosít a cél szerinti juttatásokkal összefüggésben, de csak a közhasznú minősítésű egyesületek számára. Így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 9.

Többször ugyanaz a célhely a kiküldetésnél

Kérdés:

Társaságunknál külföldi/belföldi kiküldetések vannak rendszeresen. Szeretném tudni, hogy ha egy munkavállaló egy hónapban többször ugyanazzal a célhellyel van kiküldetésben, akkor ezt annyiszor külön kiküldetésen kell nyilvántartani, vagy lehet egy hónapra összesíteni (napidíj, utazási költség stb.)?

Részlet a válaszából: […] ...a kiküldetési rendelvény alapján történő elszámolás esetén, ha törvényben meghatározott költségtérítést kap. Nem bevétel, azaz adómentes a saját személygépkocsi (ideértve a közeli hozzátartozó tulajdonát képező személygépkocsit is) használata miatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 12.

Cégautó használata kiküldetésnél

Kérdés: Társaságunknál külföldi/belföldi kiküldetések vannak rendszeresen. Ha cégautót használ a munkavállaló, abban az esetben milyen adózási kötelezettséggel jár, és mik az ehhez szükséges dokumentációk (kötelező-e útnyilvántartást vezetni, vagy a kiküldetést hasonlóan a saját autóshoz kell nyilván tartani? Sorszámozottnak kell-e lennie? Mik a formai követelmények? Kérem, segítsenek ebben, mert sehol nem találok erre egyértelmű választ, vagy használható kész nyomtatványt.
Részlet a válaszából: […] ...használata, az azzal összefüggő, úthasználatra jogosító bérlet, jegy juttatása az Szja-tv. 1. számú melléklet 8.37. pont szerint adómentes természetbeni juttatásnak minősül. A cégautó használata esetén a magánhasználat nyilvántartására – amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 12.

Körjáratok napjaira 9000 forintos napidíj

Kérdés:

Termékeink bizonyos részét saját sofőrjeink szállítják ki a megrendelők felé, de nem mindennap. Ebben az esetben részükre a körjáratok napjaira adható-e a 9000 Ft-os napidíj adómentesen, annak ellenére, hogy havonta cafeteriát is kapnak?

Részlet a válaszából: […] ...saját sofőrök napi 6 órát meghaladó kiküldetés esetén kaphatnak adómentesen naponta 9000 forint napidíjátalányt, ha a juttatás feltételei megfelelnek az Szja-tv. 3. számú melléklet II. 3. pontjában és a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 21.

Több adókedvezmény egyidejű érvényesítése

Kérdés: Egy magyar középvállalatnak minősülő adóalany a korábbi években a Tao-tv. 22/B. §-a szerinti fejlesztési adókedvezményt jelentett be, és a járó adókedvezmény kisebb hányadát már érvényesítette is. Ezen túlmenően jogosult volt a 7. § (1) bekezdés zs) pontja szerinti kedvezményre is. Az adózó olyan cégátalakulást tervez, hogy a kedvezményre jogosító projekt keretében létrehozott ingatlant, és az ingatlan hasznosításából adódó kiskereskedelmi tevékenységet külön cégekbe viszi, és a tevékenységet folytató cég az ingatlant a tulajdonos cégtől bérbe veszi. Ez a tranzakció lehetővé teszi-e a fent megjelölt adókedvezmények további érvényesítését, illetve felmerül-e bármely tétel kapcsán az adókedvezmény visszafizetése az átalakulás miatt? Befolyásolja-e a fenti választ, ha a Tao-tv. szerinti kedvezményezett átalakulás valósulna meg?
Részlet a válaszából: […] ...alapon többféle jogcímen írja elő költség, ráfordítás figyelembevételét, az adózás előtti eredmény csökkentését (növelését), adómentesség, adókedvezmény igénybevételét, azzal egy esetben lehet (kell) élni, kivéve, ha a törvény valamely rendelkezése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 7.

Gépkocsibeálló-bérlet áfája

Kérdés: Irodaházban bérelünk irodát és gépkocsibeálló helyet. Úgy értelmezem, hogy a hosszú távú gépkocsibeálló-bérlet nem tartozik az áfatörvény 124. §-a szerint áfalevonási tilalom alá, mert ez nem parkolási szolgáltatásnak minősül, hanem bérbeadásnak. Adóköteles és adómentes tevékenységet is végzünk, ennek megfelelően az áfát arányosítva igényeljük vissza. A személygépjárműveinkre nem vezetünk útnyilvántartást, magán- és céges használat is történik. A gépkocsibeállót a céges autóink használják a munkaidő alatt. Ön szerint a gépkocsibeálló bérleti díjának áfája visszaigényelhető arányosítva (adómentes-adóköteles tevékenység miatti arányosítás)?
Részlet a válaszából: […] Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa-tv.) 124. § (2) bekezdés e) pontja a parkolási szolgáltatást terhelő, előzetesen felszámított adó levonási jogát tiltja. Egyetértünk ezért a kérdésben foglalt azon megállapítással, hogy a parkolási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 7.
1
2
3
94