Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

15 találat a megadott adózás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Egyenes és fordított adózás a számlán

Kérdés: A Számviteli Levelek 321. számában a 6587. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan megküldöm a NAV Központi Hivatalának a válaszhoz kapcsolódó tájékoztatását. Ezen tájékoztatóból idézek: Az Áfa-tv. 169. §-a i)-n) pontjainak előírásaiból "álláspontom szerint az következik, hogy fordított adózás hatálya alá tartozó tétel szerepeltethető olyan számlában is, amelyben egyenes adózás hatálya alá tartozó tételek kerültek kiszámlázásra. Ahogyan a különböző adómértékű tételeknél az adómértéket szerepeltetni kell, ugyanúgy a fordított adós tételeknél ezen tényt kell az adómérték helyett feltüntetni. Ugyanakkor az Áfa-tv. 142. § (7) bekezdése alapján a fordított adózás hatálya alá eső ügyletekről a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtójának olyan számla kibocsátásáról kell gondoskodnia, amelyben áthárított adó, illetőleg még az ún. visszafelé számított százalékérték sem szerepelhet. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ugyanazon a számlalapon nem szerepelhet olyan tétel, amely adót tartalmaz, hanem azt jelenti, hogy a fordított adózás hatálya alá tartozó ügylet számlázása során az ilyen tételre vonatkozóan adó felszámítása nem történhet meg, sőt az Áfa-tv. 169. § k) és n) pontja alapján adóösszeg nem, csak a »fordított« adózás kifejezés tüntetendő fel. Nem értek egyet tehát a beadványhoz mellékelt Számviteli Levelek magyarázatával." Kérdésem: a fentiek ismeretében is fenntartják álláspontjukat?
Részlet a válaszból: […]tájékoztatója is, és a Számviteli Levelek 321. számában a 6587. számú kérdésre adott válasz is.Nem vitatkozunk a NAV tájékoztatójában foglaltakkal, de semmi olyan okot nem találtunk, amely indokolná szóban forgó válaszunk visszavonását. Majd a jogalkalmazó eldönti, hogy a két szakértői vélemény közül melyiket fogadja el. Szerencsésebb lenne, ha a jogalkotó az Áfa-tv. módosításával tenné egyértelművé a szabályozást.Véleményünk szerint az Áfa-tv. 142. §-ának (7) bekezdése egyértelműen fogalmaz: "Az (1) bekezdés alkalmazása esetében a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója olyan számla kibocsátásáról gondoskodik, amelyben áthárított adó, illetőleg a 83. §-ban meghatározott százalékérték nem szerepel." Az "amelyben ... nem szerepel" - szerintünk - azt jelenti, hogy egyáltalán nem szerepel azon áthárított adó...Az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. február 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6893

2. találat: Alvállalkozók adózása

Kérdés: A kft. épületkivitelezési tevékenységet végez, ezért az új Áfa-tv. szerint fordítottan adózik. Az alvállalkozóknak (az egyéb szolgáltatást nyújtóknak) hogyan kell számlázniuk abban az esetben, ha egy komplett épület kivitelezésénél nem az ingatlannal kapcsolatos szolgáltatást nyújtanak (például mobil-WC bérlése, szaktanácsadás, egyéb, nem közvetlenül az ingatlanon végzett munkák)? Fordítottan adóznak? Mi a teendő abban az esetben, ha az alvállalkozó, aki építészeti munkát végez, mégis áfásan küldi a számláját? A fővállalkozó levonhatja?
Részlet a válaszból: […]építési szerződés alapján végzett építési-szerelési munkák - az átmeneti rendelkezések figyelembevételével - 2008. január 1-jétől jellemzően, 2008. május 1-jétől korlátozottabb körben fordítottan adóznak. Nagyon lényeges azonban - ebben a vonatkozásban - az átmeneti szabály, az új Áfa-tv. 269. §-ának (1) bekezdése. Az átmeneti rendelkezésekből következően, ha az építési szerződést 2008. január 1-jét megelőzően megkötötték, és legkésőbb 2007. december 31-éig - a régi Áfa-tv. szerint - előlegfizetésre, illetve részteljesítésre sor került, akkor - főszabályként - 2007. december 31-e utáni előlegfizetések, illetve részteljesítések adóztatása során is a régi Áfa-tv. előírásait kell alkalmazni, azaz az áfát továbbra is a számla kibocsátója számítja fel a számlában, őt terheli az áfafizetési kötelezettség. Tehát nem érvényesülnek a fordított adózás szabályai még akkor sem, ha a teljesítés 2007. december 31-e után volt. Így a kérdés szerinti kft. sem biztos, hogy fordítottan adózik! Az előbbiekből az is következik, amennyiben az építési szerződést 2008. január 1-jét megelőzően kötötték meg, és 2007. december 31-éig előlegfizetés nem történt, részteljesítést nem számoltak el, egyértelmű, hogy csak az új Áfa-tv. szabályai alkalmazhatók. Az átmeneti rendelkezés alapján, ha az építési szerződésben érintett felek mindegyikére az új Áfa-tv. rendelkezései együttesen és összességében kedvezőbbek, az új Áfa-tv. előírásai szerint lehet eljárni. Ennek a feltétele az volt, hogy erről a döntésről valamennyi érintett fél közös elhatározással, előzetesen és írásban nyilatkozott az állami adóhatóságnak, amelynek legkésőbb 2008.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. április 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3603
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Szlovák cég magyar tulajdonosának adózása

Kérdés: Magyar belföldi illetőségű magyar állampolgárnak Szlovákiában működik fuvarszervezéssel foglalkozó 100 százalékos tulajdonában lévő, Szlovákiában belföldi illetőségű cége. Kérdés, hogy a magyar állampolgár tulajdonosnak kell-e adót fizetnie Magyarországon a fenti társaságától kapott osztalék után (Szlovákiában nincs osztalékadó), ha igen, mennyit? A magyar állampolgár a tulajdonában álló cég egyik ügyvezetője, és annak tevékenységében kereskedelmi igazgatóként részt vesz. Mi a konkrét feltétele annak, hogy az osztalék után ne kelljen Magyarországon adóznia, vonatkozzon rá az 1996. év C. tv. 10. cikk 4. pontja? Mit értünk az alatt, hogy "az érdekeltség, amelynek alapján az osztalékot fizették, ténylegesen ehhez a telephelyhez vagy állandó bázishoz tartozik"?
Részlet a válaszból: […](8) bekezdése alapján. A Szlovák Köztársasággal a kettős adóztatás elkerülésére kötött, 1996. év C. tv. 10. cikk 4. pontja rendelkezését akkor kellene alkalmazni, ha a magyar állampolgár Szlovákiában állandó bázist tartana fenn (azaz ott a magyar fogalmak szerint egyéni vállalkozóként is végezne tevékenységet, és a szlovák cégben lévő
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. október 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3335
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Üzletrész-értékesítés adói

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió Ft) 20 millió Ft-ért és egy - a nyilvántartás szerint - 10 millió Ft (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van mind a magánszemélynél, mind a kft.-nél?
Részlet a válaszból: […]bekezdése fogalmazza meg: a saját üzletrész visszavásárlásának az is feltétele, hogy a visszavásárlásra a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegében, illetve a közbenső mérlegben kimutatott - különböző tételekkel korrigált - adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített - korrigált - adózott eredmény fedezetet nyújtson úgy, hogy a lekötött tartalékkal, az értékelési tartalékkal, továbbá a visszavásárlás értékével csökkentett saját tőke összege nem csökken a jegyzett tőke összege alá. A visszavásárlásnak tehát az adott esetben feltétele az, hogy a szabad rendelkezésű adózott eredmény és az eredménytartalék összevont értéke több mint 30 millió Ft legyen, haladja meg a visszavásárlási értéket. És mennyi lehet a visszavásárlási érték? A készpénzben meghatározott része nem kíván különösebb értelmezést. A kérdés szerint az üzletrész ellenértéke fejében még 10 millió Ft (nettó) értékű ingatlant is beszámítanak. De mennyi az ingatlan valós értéke? Tényleg 10 millió? A számviteli, az adózási előírások szerint a kft.-nek piaci értéken (ha indokolt, akkor áfával növelten) az ingatlant el kell adnia a tulajdonosnak, számláznia kell, és a számlázott érték miatti követelés összegét kell az üzletrész vételárában számításba venni. Valószínűsíthető, hogy az ingatlan - dokumentált - piaci értéke lényegesen meghaladja annak könyv szerinti értékét. (A különbözet a kft.-nél az ingatlanértékesítés nyeresége, és mint ilyen az adózás előtti eredmény része!) Ha az előbbiekben felsorolt minden feltétel teljesül, akkor lehet szó az alapító tag üzletrésze visszavásárlásának, csak ezt követően lehet beszélni a gazdasági események könyveléséről: - a visszavásárolt üzletrész vételára: T 373 - K 478, a vételárnak megfelelő összegben az eredménytartalék lekötött tartalékba történő átvezetése: T 413 - K 414; - a vételár készpénzzel történő kiegyenlítése: T 478 - K 384, 381; - az ingatlan piaci értéken történő értékesítése: T 311 - K 961, 467; - az ingatlan könyv szerinti (nettó) értékének kivezetése: T 861 - K 121-124 és T 121-124 - K 129; - az ingatlan piaci értékének beszámítása az üzletrész vételárába: T 478 - K 311. A nem egyedüli tag magánszemélynek - az Szja-tv. 67. §-a alapján - az árfolyamnyereségre vonatkozó előírások szerint keletkezik adófizetési kötelezettsége. A jövedelem a kapott ellenérték (az adott esetben a 30 millió forintot meghaladó összeg) és a szerzési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. október 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3334
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Kiemelkedően közhasznú alapítvány adózása

Kérdés: Egy kiemelten közhasznú alapítvány által fenntartott szakközépiskola alapító okirata alapján iskolarendszerű nappali és levelező, valamint iskolarendszeren kívüli OKJ-szakképesítést adó képzések lebonyolításával foglalkozik. A finanszírozás részben költségvetési támogatásból, részben pályázatokon elnyert támogatásból történik. A rendszeren kívüli képzéseknél előfordul, hogy a tanulók tandíjat fizetnek. Helyesen járunk-e el, ha az iskolarendszeren kívüli képzéseket alaptevékenységet kiegészítő tevékenységnek tekintjük? Elnyertünk egy eszközfejlesztéssel kapcsolatos pályázaton 25 M Ft támogatást. A pályázat utófinanszírozású. Az iskola jelenleg nem rendelkezik ennyi pénzeszközzel. Kölcsönözheti-e kamatmentesen részünkre az összeget az iskolát fenntartó alapítványt létrehozó kft.?
Részlet a válaszból: […]tevékenységként fogadta el a bíróság, akkor a kérdésben leírt eljárás helyes, ha nem így fogadta el, akkor vállalkozási tevékenységnek kell tekinteni. A kft. és az alapítvány vonatkozásában a kapcsolt vállalkozási viszony nem értelmezhető, így az alapítványt létrehozó kft.-nek nem keletkezik adózás előtti eredménynövelési kötelezettsége amiatt, hogy
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. január 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2930
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Természetbeni juttatások utáni adókötelezettségek

Kérdés: A 872. kérdésre adott válaszban részletezik a természetbeni juttatás utáni kötelezettségeket. Felfrissítenék, hogy most melyik járuléknak mi az adóalapja? Aktualitását a cégtelefonok 20 százaléka után fizetendő adók adják. Mi után kell fizetni például a munkaadói járulékot? A bérszoftverfejlesztő cég szerint az 54 százalékkal növelt összeg után. Helyes ez?
Részlet a válaszból: […]54 százaléka. A Tbj-tv. 4. §-ának k) pontja alapján járulékalapot képező jövedelem - többek között - az Szja-tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval növelt összege [ide nem értve az Szja-tv. 69. §-ának (10) bekezdése szerinti üzleti ajándék, reprezentáció címén adott terméket és nyújtott szolgáltatást]. A Tbj-tv. 19. §-ának (1) bekezdése alapján a foglalkoztató által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke a járulékalapot képező jövedelem 29 százaléka. A Tbj-tv. 4. §-ának a) pontja alapján foglalkoztató a jogi vagy természetes személy, ha biztosítottat foglalkoztat, vagy a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat. A biztosítottak körét a Tbj. tv. 5. §-a részletezi. A leírtakból következően a 29 százalékos társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettség akkor áll fenn, ha a Tbj-tv. szerinti foglalkoztató (a kifizető) a biztosítottnak juttatja a természetbeni juttatást. Ez esetben nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni, de kell munkaadói járulékot. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 40. §-a szerint a munkaadónak munkaadói járulékot kell fizetnie a személyijövedelemadó-köteles természetbeni juttatás után [kivéve az Szja-tv. 69. §-ának (10) bekezdése szerinti üzleti ajándék, reprezentáció címén adott terméket és nyújtott szolgáltatást]. A hivatkozott törvényi előírás alapján egyértelmű, hogy a természetbeni juttatás (az adóalap) után kell a munkaadói járulékot megfizetni, és nem a személyi jövedelemadóval növelt összeg után. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. január 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2913
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Ösztöndíj adóterhe

Kérdés: MTA kutatóintézete - amely egyébként az egyetemmel kötött együttműködési szerződés alapján aktívan részt vesz a hallgatók képzésében - fizethet-e egyetemi hallgatói jogviszonyban lévő PhD-hallgatónak ösztöndíjat? A kifizetést terheli-e valamilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszból: […]által fizetett összeg nem tekinthető annak. Bár a pontos körülményeket a kérdés nem tartalmazza, fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy ha az intézet hallgatói munkadíjat fizet az egyetemistának, akkor ez a minimálbér összegéig adóterhet nem viselő járandóságnak számít. A kutatóintézet más kifizetése adóköteles,
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. június 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2688
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Hulladékfelvásárlás, fordított adózás

Kérdés: Belföldi adóalany belföldi felvásárlótól vásárol hulladékot, és azt továbbértékesíti. Az áfabevallásban a kapott számla alapján befizetendő adója lesz, amely le is vonható? Ugyanakkor a működésével kapcsolatos egyéb költségeinek az áfája is levonható. Így állandó visszaigénylési pozícióba kerülhet?
Részlet a válaszból: […]hivatkozott válasz utolsó bekezdésében leírtaknál elkerülte figyelmüket az áfabevallás kitöltési utasításában a 35. sorhoz adott előírás, amely eltér az általunk leírtaktól. Ezért a magánszemélyektől történő hulladékfelvásárlásnál, illetve a magánszemélyek részére történő hulladékértékesítésnél a következőket kell figyelembe venni (az utolsó bekezdésben foglaltak helyett): A nem adóalanytól (magánszemélytől) történő, az Áfa-tv. 10. melléklete szerinti hulladék felvásárlása esetén a 35. sorban nem szerepelhet adat, azaz nem keletkezik áfafizetési kötelezettség. Abban az esetben viszont, ha az Áfa-tv. 10. számú melléklete szerinti hulladékot a felvásárló (vagy más adóalany) nem adóalany (magánszemély) részére értékesíti (továbbértékesíti), akkor[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. április 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2580
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: Német telephelyen végzett munkák elszámolása

Kérdés: Egy magyarországi cégnek 1989 óta telephelye van Németországban, ott adószámmal rendelkezik. Németországban ingatlanokon végez építés-szerelést, felújítást. Az eddigi gyakorlat szerint a németországi telephely adatait nem vették figyelembe a hazai könyvelésnél. Természetesen a bizonyos tételeket a felmerülés helyén vettük figyelembe. Helyesen jártunk-e el?
Részlet a válaszból: […]eseményét a magyar társaság könyveiben és beszámolóiban szerepeltetni kell a külföldi telephely nyilvántartásában is (éppen a külföldi adóbevallások alátámasztására) és belföldön is, a társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének megbízható és valós bemutatásához, és nem utolsósorban a külföldön végzett tevékenység belföldi
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. július 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2261

10. találat: Német fióktelep könyvelése, adózása

Kérdés: Magyar székhelyű kft. Németországban fióktelepet létesített, amely Németországban bejegyzett, adószámmal rendelkezik. Hogyan kell a kft.-nek könyvelnie, megjelenítenie a fióktelep gazdasági eseményeit? A bank és pénztári tételeinél milyen árfolyamot kell alkalmaznia? Mi tekinthető a német bizonylatok hiteles fordításaként? Az adóbevallásokat (áfa, szja, tao) hogyan érintik a fióktelep elszámolásai?
Részlet a válaszból: […]szabályzatban (a számlarendben) meghatározott kft.-vezető által hitelesített másolatok alapján kell könyvelni, az így hitelesített bizonylatmásolatokon az Szt. 166. §-ának (4) bekezdése szerint a bizonylat hitelességéhez, a megbízható, a valóságnak megfelelő adatrögzítéshez, könyveléshez, az utólagos ellenőrzéshez szükséges adatokat magyarul is fel kell tüntetni. (A magyarra fordítás helyességét nem feltétlenül kell fordítóirodával hitelesíttetni, a hitelesség követelményeit a számlarendben kell rögzíteni.) Az Áfa-tv. előírásait a Magyar Köztársaság területén kell alkalmazni, így a fióktelep tevékenysége az áfabevallást nem érinti. A személyi jövedelemadóval kapcsolatban a kft.-nek munkáltatóként vagy kifizetőként akkor keletkezik levonási, bevallási, befizetési, adatszolgáltatási kötelezettsége, ha a magánszemélynek jutatott jövedelem belföldön adóköteles. A munkavállalók esetében ez akkor teljesül, ha belföldi illetőségűek, a munkát külföldön végzik, de az adott évben nem tartózkodnak 183 napnál hosszabb ideig Németországban, vagy a költséget nem a telephely viseli, illetve ha olyan jövedelmet kap a magánszemély a kft.-től, amely nem függ össze a külföldön végzett munkával. A Tao-tv. szerint (28. §) az adóalap és ezáltal az adókötelezettség megállapításánál kell figyelembe venni a fióktelepnek betudható jövedelmet. Először meg kell állapítani az adóalapot a kft. egészére úgy, hogy az adózás előtti eredményhez hozzá kell adni a külföldön fizetett (fizetendő) - társasági adónak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. július 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2260
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 15 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést