Nettó értékű tárgyi eszközök selejtezése

Kérdés: Cégünknél olyan tárgyi eszközöket selejteztünk év közben, amelyeknek még volt számvitel szerinti könyv szerinti és társasági adó szerint számított nyilvántartási értéke. Tehát a nettó értéke nem volt nulla. Ezek az eszközök már használhatatlanok voltak, a selejtezés dokumentálva lett. Ez a számvitel szerint terven felüli értékcsökkenésnek minősül, és a könyv szerinti értékkel növelni kell az adóalapot. Lehet-e csökkenteni a társaságiadó-alapot, ha a selejtezett tárgyi eszköz nem szerepelt a nyilvántartásunkban az év utolsó napján, így a terven felüli értékcsökkenés nem csökkenti az adóalapot a Tao-tv. 1. sz. melléklet 10. pont d) alpontja szerint?
Részlet a válaszából: […] ...kérdező problémájára egyértelmű választ ad a Tao-tv. normaszövege. A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján: az adózás előtti eredményt csökkenti az értékcsökkenési leírásként az 1. és 2. számú mellékletben foglalt előírások szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 12.

HUF követelés/kötelezettség euróban történő kiegyenlítése

Kérdés: A szakirodalom szerint a HUF-ban jóváhagyott osztalékot a kifizetés napján érvényes számlavezető banki devizaeladási árfolyamon kell euróra váltani. Az Önök 3838. kérdésre adott válaszában a HUF-os vevői követelés euróban történő kiegyenlítésekor devizavételi árfolyamot kell alkalmazni. Segítségüket kérem annak tisztázásában, hogy a HUF-ban adott kölcsön, a HUF-ban kiállított számla, a HUF-ban jóváhagyott osztalék euróban történő kiegyenlítésekor milyen árfolyamon célszerű meghatározni, hogy az adott HUF összegért mennyi eurót fizessen a másik partner? Van-e különbség az árfolyamnál, ha készpénzben vagy utalással fizetik ki az euróösszeget? Kérjük, válaszuknál azt is vegyék figyelembe, hogy ami egyik félnél követelés, az a másik félnél kötelezettségként jelenik meg.
Részlet a válaszából: […] ...lehet euróban kifizetni, annyi euróval, amennyi eurót a forintban fizetendő összegért a kifizetéskor venni lehet a piacon. Itt azonban az adózási szempontból további problémák adódnak.Ha a forintban jóváhagyott osztalékot a tulajdonosoknak euróban kívánják kifizetni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 12.

Energiahatékonysági kvóta megállapítása, értékesítése

Kérdés: Adott egy fuvarozással foglalkozó cég. Megkereste őket egy olyan közvetítő, akinek van jogosultsága kvótát értékesíteni. Felajánlották, hogy a cég részére megállapítják az újonnan beszerzett (teher)gépkocsik által elért megtakarítást, ezt a megállapított kvótát megvásárolják, és továbbértékesítik (mi így értelmezzük, de lehetséges, hogy nekünk kell továbbértékesíteni és jutalékot fizetni a cégnek). A megállapított kvótát a piaci ár 10%-án vásárolják meg. Az értékesítés feltehetően egyéb bevétel lesz, nem áfa hatálya alá tartozó ügyletként. Szükséges-e ezzel szemben a feltárt (?) megtakarítást készletre venni, az immateriális javak közé besorolni, majd értékesítéskor egyéb ráfordításként kivezetni? Ha nyilvántartásba kell venni, akkor milyen értéken? Feltételezzük, nem piaci értéken, hanem azon, amin majd értékesítik. A kérdés energiahatékonysági kvótához kapcsolódik.
Részlet a válaszából: […] ...árbevételeként kell elszámolni. Mivel a kvótának bekerülési értéke nincs, a nettó árbevételként elszámolt összeg része lesz az adózás előtti eredménynek. Az áfa felszámítását indokolja a kvóta készletként való kezelése. Az egy-egy tehergépkocsihoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 12.

Kataidőszak alatt kiszámlázott bevétel katabevétel?

Kérdés: 2022. 08. 31-ével a bt.-nek megszűnt a kataadózása, és a társasági adó alá került. A kata időszaka alatt kiszámlázott bevételt a megszűnés után utalták. A nyitómérlegben követelésként szerepel. Ezt a bevételt hogyan kell könyvelni, és a tulajdonos milyen módon jut hozzá, mivel ez még katabevételnek számít?
Részlet a válaszából: […] Azáltal, hogy a követelés a nyitómérlegben szerepel a forrásoldalon, az eredménytartalék (a saját tőke) része. A Katv. 26. § (6)-(7) bekezdése szerint a nyitómérlegben kimutatott saját tőke - néhány tétellel csökkentve - a magánszemély adózott befektetésének minősül,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 15.

Pénzforgalmi számla megnyitása

Kérdés: Kérdések: a) Pontosan milyen határidővel köteles a vállalkozó a pénzforgalmi számla megnyitására? Az Art. 114. §-ában szereplő, az adószám közlésétől számított 15 napos határidő itt nehezen értelmezhető, hiszen adószám közléséről nem igazán beszélhetünk, hacsak nem azt tekintjük ebben az esetben az adószám közlésének, amikor az adóhatóság a vállalkozót kiértesíti az adószáma áfakódjának 1-ről 2-re történő megváltoztatásáról. b) Az értékhatárt átlépő számlán a vállalkozó még értelemszerűen csak az alanyi mentességhez tartozó 1-es áfakódú adószámot tudja feltüntetni, azonban a 2-es áfakódú adószám adóhatóság általi közlése még ezt követően is akár hetekig tarthat. Ez alatt az átmeneti időszak alatt a vállalkozó a számlákon az adószámát 1-es vagy 2-es áfakóddal kell szerepeltesse? c) Az értékhatárt átlépő számlán szereplő áfával összefüggő esetleges fizetési kötelezettséget még a magán- vagy már a pénzforgalmi számláról kell teljesíteni? Befolyásolja-e ezt az a tény, hogy az adóhatóság az alanyi mentesség megszűnését már átvezette-e a bevallási/fizetési határidőig, a nyilvántartásain is kiadta-e már a 2-es áfakódú adószámot?
Részlet a válaszából: […] ...adózónak is, aki az alanyi adómentességre az értékhatár átlépése miatt a továbbiakban már nem jogosult, az Ön által is említett, az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 114. § (1) bekezdése szerint kell a pénzforgalmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 15.

Lízingelt eszköznél a maradványérték és a piaci érték különbözete

Kérdés: Nyílt végű lízing lezárásakor a társaság átengedi nyugdíjas munkavállalójának a személygépkocsi megvásárlásának jogát, őt jelöli ki vevőnek. A magánszemélynél a piaci ár és a maradványérték (amin megvásárolhatja) közötti összeg a vállalkozás által juttatott jogviszonyos jövedelemnek minősül (nem kerül kiszámlázásra). A jövedelmet a társaságiadó-törvény rendelkezései alapján bérszámfejtjük, az szja-t bevalljuk és megfizetjük. (Vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, valamint az adózóval korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjas, valamint az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója részére személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összeg.) A számfejtett jövedelmet a bérköltség vagy a személyi jellegű egyéb kifizetések közé számoljuk el, illetve miként fog kifutni a (kereset)elszámolási számla? Nyilvántartásba kell vennünk a vagyoni értékű jogot egyéb bevételként, majd ennek kivezetésekor az egyéb ráfordítással szemben fog kifutni a juttatás nettó értéke? Pl. T11/K96, T55/K4711, T4711/K4621, T86/K4711?
Részlet a válaszából: […] ...bruttósítani, és a bruttósított összeg már költségtétel a társaságnál, azt személyi jellegű egyéb kifizetésként kell könyvelni.Az adózásra vonatkozó válasz után néhány mondat a számviteli elszámolásra vonatkozóan is.A Ptk., az Szt. előírásainak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 15.

Minimálbérnél kevesebb munkabér esetén az ekho alkalmazása

Kérdés: A munkáltató egy magánszemélyt alkalmaz heti 10 órában csomagoló munkakörben, havi 60 E Ft munkabérrel. Ez után megfizeti az általános szabályok szerinti adókat, járulékokat. Továbbá ugyanezt a magánszemélyt megbízza előadó-művészeti tevékenységre, mindig az adott projektre adott honorárium összegében - ami maximum havi 600 E Ft-ra tehető. Ez a megbízási díj már teljes egészében ekhós szabályok szerint adózna, mivel egy másik jogviszonyában (bár a munkáltató és megbízó személye azonos...) az általános szabályok szerinti közterheket fizet. Szabályos ez így?
Részlet a válaszából: […] ...ekho szerinti adózást az a magánszemély választhatja, aki a törvény szerint felsorolt foglalkozások valamelyikébe tartozik, és ezzel adóköteles bevételt szerez. Így mindenekelőtt azt kell tisztázni, hogy a kérdésben említett előadó-művészeti tevékenységre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 15.

Jogtalanul igénybe vett állami támogatás visszafizetése

Kérdés: A társaság 2020. évben AM rendelet szerint baromfitartók részére nyújtandó állami támogatást kapott, amelyet egyéb bevételként számolt el. Az Államkincstár 2022-ben a 2021. évi mérlegkészítést és -beadást követően határozatban elrendelte a támogatás visszafizetését, mivel a társaság egy másik jogszabály alapján már 800.000 eurós támogatásban részesült, az AM rendelet szerinti támogatás már meghaladta a 800.000 eurót. A 2022-ben visszafizetett összeg csökkenti-e az egyéb bevételt, illetve szükséges-e a 2020. évi társaságiadó-bevallást önellenőrizni? Mivel a társaságnál ez nem minősül jelentős összegű hibának, kell-e növelni az adóalapot, vagy alkalmazható erre a Tao-tv. 8. §-ának (8) bekezdése? Esetleg, mivel a támogatás igénybevétele és elszámolása nem volt jogszerű, a visszafizetést egyéb ráfordításként kellene könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...helyesbíteni. A 2020-ban elszámolt egyéb bevételt az eredménykimutatásban 2022-ben csökkenteni kell, ezáltal 2022-ben csökken a 2020. évi adózás előtti eredmény, a fizetendő társasági adó, az adózott eredmény. A 2022. évi mérlegben az egyéb bevétellel azonos összegben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 24.

Állampapír értéke

Kérdés: Egyik megbízónk garantált hozamú állampapírt kíván vásárolni, amelynek a vételi értéke jelenleg a névérték alatt van.
1. Hogyan kell nyilvántartani ezt az értékpapírt a cég könyveiben? (A vásárlási értéken névértéken vagy a lejáratkor garantált értéken?)
2. Ha ezt az értékpapírt ez a cég be akarja apportálni egy leányvállalatba vagy alapítványba, akkor mi lehet az apport értéke?
3. Mikor keletkezik a cég életében ezekből a lépésekből adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...értékesítésekor realizálódik, a beszerzési értéknél magasabb értéken történő beváltáskor, értékesítéskor a különbözet az adózás előtti eredményt növeli, és így adófizetési kötelezettséggel jár.Hosszú lejáratú állampapírok esetében célszerű élni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 24.

Felszámolásnál be nem jelentett követelés

Kérdés: "A" kft. vevő-szállító kapcsolatból eredő követeléssel rendelkezett "B" kft.-vel szemben. "B" kft. ellen harmadik fél felszámolási eljárást kezdeményezett. Ismereteink szerint a "B" kft. által összeállított, a felszámolást megelőző tevékenységet lezáró mérlegben "A" kft. követelése szerepelt. A felszámolási eljárás során "A" kft. nem jelentkezett be hitelezőként, a nyilvántartásba vétel feltételeként meghatározott díjat nem fizette be. "A" kft. a felszámoló írásbeli igazolásával, mely szerint nincs fedezet a követelésére, nem rendelkezik. A felszámolási eljárás törvényszéki végzés alapján egyezséggel zárult, "B" kft. felszámolására nem került sor. A felszámolás zárómérlegében "A" kft. követelése nem szerepel. Az érintett követelésre értékvesztést nem számolt el. Amennyiben "A" kft. a könyveiben szereplő követelést egyéb ráfordításként kivezeti, ez a tétel társaságiadóalap-növelőnek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...az elévült követelés miatt elszámolt ráfordítás. Így a be nem jelentett követelés egyéb ráfordításként elszámolt összegével az adózás előtti eredményt növelni kell.(Kéziratzárás: 2022. 11....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 24.
1
2
3
205