Keresés eredménye

15 találat a megadott adózás tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Egyenes és fordított adózás a számlán
Kérdés: A Számviteli Levelek 321. számában a 6587. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan megküldöm a NAV Központi Hivatalának a válaszhoz kapcsolódó tájékoztatását. Ezen tájékoztatóból idézek: Az Áfa-tv. 169. §-a i)-n) pontjainak előírásaiból "álláspontom szerint az következik, hogy fordított adózás hatálya alá tartozó tétel szerepeltethető olyan számlában is, amelyben egyenes adózás hatálya alá tartozó tételek kerültek kiszámlázásra. Ahogyan a különböző adómértékű tételeknél az adómértéket szerepeltetni kell, ugyanúgy a fordított adós tételeknél ezen tényt kell az adómérték helyett feltüntetni. Ugyanakkor az Áfa-tv. 142. § (7) bekezdése alapján a fordított adózás hatálya alá eső ügyletekről a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtójának olyan számla kibocsátásáról kell gondoskodnia, amelyben áthárított adó, illetőleg még az ún. visszafelé számított százalékérték sem szerepelhet. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ugyanazon a számlalapon nem szerepelhet olyan tétel, amely adót tartalmaz, hanem azt jelenti, hogy a fordított adózás hatálya alá tartozó ügylet számlázása során az ilyen tételre vonatkozóan adó felszámítása nem történhet meg, sőt az Áfa-tv. 169. § k) és n) pontja alapján adóösszeg nem, csak a »fordított« adózás kifejezés tüntetendő fel. Nem értek egyet tehát a beadványhoz mellékelt Számviteli Levelek magyarázatával." Kérdésem: a fentiek ismeretében is fenntartják álláspontjukat?
Részlet a válaszból: […]foglaltakkal, de semmi olyan okot nem találtunk, amely indokolná szóban forgó válaszunk visszavonását. Majd a jogalkalmazó eldönti, hogy a két szakértői vélemény közül melyiket fogadja el. Szerencsésebb lenne, ha a jogalkotó az Áfa-tv. módosításával tenné egyértelművé a szabályozást.Véleményünk szerint az Áfa-tv. 142. §-ának (7) bekezdése egyértelműen fogalmaz: "Az (1) bekezdés alkalmazása esetében a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója olyan számla kibocsátásáról gondoskodik, amelyben áthárított adó, illetőleg a 83. §-ban meghatározott[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. február 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6893
2. találat: Alvállalkozók adózása
Kérdés: A kft. épületkivitelezési tevékenységet végez, ezért az új Áfa-tv. szerint fordítottan adózik. Az alvállalkozóknak (az egyéb szolgáltatást nyújtóknak) hogyan kell számlázniuk abban az esetben, ha egy komplett épület kivitelezésénél nem az ingatlannal kapcsolatos szolgáltatást nyújtanak (például mobil-WC bérlése, szaktanácsadás, egyéb, nem közvetlenül az ingatlanon végzett munkák)? Fordítottan adóznak? Mi a teendő abban az esetben, ha az alvállalkozó, aki építészeti munkát végez, mégis áfásan küldi a számláját? A fővállalkozó levonhatja?
Részlet a válaszból: […]szabály, az új Áfa-tv. 269. §-ának (1) bekezdése. Az átmeneti rendelkezésekből következően, ha az építési szerződést 2008. január 1-jét megelőzően megkötötték, és legkésőbb 2007. december 31-éig - a régi Áfa-tv. szerint - előlegfizetésre, illetve részteljesítésre sor került, akkor - főszabályként - 2007. december 31-e utáni előlegfizetések, illetve részteljesítések adóztatása során is a régi Áfa-tv. előírásait kell alkalmazni, azaz az áfát továbbra is a számla kibocsátója számítja fel a számlában, őt terheli az áfafizetési kötelezettség. Tehát nem érvényesülnek a fordított adózás szabályai még akkor sem, ha a teljesítés 2007. december 31-e után volt. Így a kérdés szerinti kft. sem biztos, hogy fordítottan adózik! Az előbbiekből az is következik,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. április 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3603
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3. találat: Szlovák cég magyar tulajdonosának adózása
Kérdés: Magyar belföldi illetőségű magyar állampolgárnak Szlovákiában működik fuvarszervezéssel foglalkozó 100 százalékos tulajdonában lévő, Szlovákiában belföldi illetőségű cége. Kérdés, hogy a magyar állampolgár tulajdonosnak kell-e adót fizetnie Magyarországon a fenti társaságától kapott osztalék után (Szlovákiában nincs osztalékadó), ha igen, mennyit? A magyar állampolgár a tulajdonában álló cég egyik ügyvezetője, és annak tevékenységében kereskedelmi igazgatóként részt vesz. Mi a konkrét feltétele annak, hogy az osztalék után ne kelljen Magyarországon adóznia, vonatkozzon rá az 1996. év C. tv. 10. cikk 4. pontja? Mit értünk az alatt, hogy "az érdekeltség, amelynek alapján az osztalékot fizették, ténylegesen ehhez a telephelyhez vagy állandó bázishoz tartozik"?
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. október 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3335
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
4. találat: Üzletrész-értékesítés adói
Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió Ft) 20 millió Ft-ért és egy - a nyilvántartás szerint - 10 millió Ft (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van mind a magánszemélynél, mind a kft.-nél?
Részlet a válaszból: […]tartalékkal, továbbá a visszavásárlás értékével csökkentett saját tőke összege nem csökken a jegyzett tőke összege alá. A visszavásárlásnak tehát az adott esetben feltétele az, hogy a szabad rendelkezésű adózott eredmény és az eredménytartalék összevont értéke több mint 30 millió Ft legyen, haladja meg a visszavásárlási értéket. És mennyi lehet a visszavásárlási érték? A készpénzben meghatározott része nem kíván különösebb értelmezést. A kérdés szerint az üzletrész ellenértéke fejében még 10 millió Ft (nettó) értékű ingatlant is beszámítanak. De mennyi az ingatlan valós értéke? Tényleg 10 millió? A számviteli, az adózási előírások szerint a kft.-nek piaci értéken (ha indokolt, akkor áfával növelten) az ingatlant el kell adnia a tulajdonosnak,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. október 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3334
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
5. találat: Kiemelkedően közhasznú alapítvány adózása
Kérdés: Egy kiemelten közhasznú alapítvány által fenntartott szakközépiskola alapító okirata alapján iskolarendszerű nappali és levelező, valamint iskolarendszeren kívüli OKJ-szakképesítést adó képzések lebonyolításával foglalkozik. A finanszírozás részben költségvetési támogatásból, részben pályázatokon elnyert támogatásból történik. A rendszeren kívüli képzéseknél előfordul, hogy a tanulók tandíjat fizetnek. Helyesen járunk-e el, ha az iskolarendszeren kívüli képzéseket alaptevékenységet kiegészítő tevékenységnek tekintjük? Elnyertünk egy eszközfejlesztéssel kapcsolatos pályázaton 25 M Ft támogatást. A pályázat utófinanszírozású. Az iskola jelenleg nem rendelkezik ennyi pénzeszközzel. Kölcsönözheti-e kamatmentesen részünkre az összeget az iskolát fenntartó alapítványt létrehozó kft.?
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. január 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2930
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6. találat: Természetbeni juttatások utáni adókötelezettségek
Kérdés: A 872. kérdésre adott válaszban részletezik a természetbeni juttatás utáni kötelezettségeket. Felfrissítenék, hogy most melyik járuléknak mi az adóalapja? Aktualitását a cégtelefonok 20 százaléka után fizetendő adók adják. Mi után kell fizetni például a munkaadói járulékot? A bérszoftverfejlesztő cég szerint az 54 százalékkal növelt összeg után. Helyes ez?
Részlet a válaszból: […]szerinti üzleti ajándék, reprezentáció címén adott terméket és nyújtott szolgáltatást]. A Tbj-tv. 19. §-ának (1) bekezdése alapján a foglalkoztató által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke a járulékalapot képező jövedelem 29 százaléka. A Tbj-tv. 4. §-ának a) pontja alapján foglalkoztató a jogi vagy természetes személy, ha biztosítottat foglalkoztat, vagy a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat. A biztosítottak körét a Tbj. tv. 5. §-a részletezi. A leírtakból következően a 29 százalékos társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettség akkor áll fenn, ha a Tbj-tv. szerinti foglalkoztató (a kifizető) a biztosítottnak juttatja a természetbeni[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. január 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2913
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
7. találat: Ösztöndíj adóterhe
Kérdés: MTA kutatóintézete - amely egyébként az egyetemmel kötött együttműködési szerződés alapján aktívan részt vesz a hallgatók képzésében - fizethet-e egyetemi hallgatói jogviszonyban lévő PhD-hallgatónak ösztöndíjat? A kifizetést terheli-e valamilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség?
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. június 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2688
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
8. találat: Hulladékfelvásárlás, fordított adózás
Kérdés: Belföldi adóalany belföldi felvásárlótól vásárol hulladékot, és azt továbbértékesíti. Az áfabevallásban a kapott számla alapján befizetendő adója lesz, amely le is vonható? Ugyanakkor a működésével kapcsolatos egyéb költségeinek az áfája is levonható. Így állandó visszaigénylési pozícióba kerülhet?
Részlet a válaszból: […]sorhoz adott előírás, amely eltér az általunk leírtaktól. Ezért a magánszemélyektől történő hulladékfelvásárlásnál, illetve a magánszemélyek részére történő hulladékértékesítésnél a következőket kell figyelembe venni (az utolsó bekezdésben foglaltak helyett): A nem adóalanytól (magánszemélytől) történő, az Áfa-tv. 10. melléklete szerinti hulladék felvásárlása esetén a 35. sorban nem szerepelhet adat, azaz nem keletkezik áfafizetési kötelezettség. Abban az esetben viszont, ha az Áfa-tv. 10. számú melléklete[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. április 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2580
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
9. találat: Német telephelyen végzett munkák elszámolása
Kérdés: Egy magyarországi cégnek 1989 óta telephelye van Németországban, ott adószámmal rendelkezik. Németországban ingatlanokon végez építés-szerelést, felújítást. Az eddigi gyakorlat szerint a németországi telephely adatait nem vették figyelembe a hazai könyvelésnél. Természetesen a bizonyos tételeket a felmerülés helyén vettük figyelembe. Helyesen jártunk-e el?
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. július 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2261
10. találat: Német fióktelep könyvelése, adózása
Kérdés: Magyar székhelyű kft. Németországban fióktelepet létesített, amely Németországban bejegyzett, adószámmal rendelkezik. Hogyan kell a kft.-nek könyvelnie, megjelenítenie a fióktelep gazdasági eseményeit? A bank és pénztári tételeinél milyen árfolyamot kell alkalmaznia? Mi tekinthető a német bizonylatok hiteles fordításaként? Az adóbevallásokat (áfa, szja, tao) hogyan érintik a fióktelep elszámolásai?
Részlet a válaszból: […]megfelelő adatrögzítéshez, könyveléshez, az utólagos ellenőrzéshez szükséges adatokat magyarul is fel kell tüntetni. (A magyarra fordítás helyességét nem feltétlenül kell fordítóirodával hitelesíttetni, a hitelesség követelményeit a számlarendben kell rögzíteni.) Az Áfa-tv. előírásait a Magyar Köztársaság területén kell alkalmazni, így a fióktelep tevékenysége az áfabevallást nem érinti. A személyi jövedelemadóval kapcsolatban a kft.-nek munkáltatóként vagy kifizetőként akkor keletkezik levonási, bevallási, befizetési, adatszolgáltatási kötelezettsége, ha a magánszemélynek jutatott jövedelem belföldön adóköteles. A munkavállalók esetében ez akkor teljesül, ha belföldi illetőségűek, a munkát külföldön végzik, de az adott évben nem tartózkodnak 183 napnál[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. július 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2260
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 15 | >>>>>>

Tovább szűkítem a találatok körét:

Keresés