Egyéni vállalkozó osztalékfizetése

Kérdés: Egyéni vállalkozó osztalékkifizetése kapcsán kérdezem: Adott egy adózás előtti eredmény, a vállalkozó kifizeti a 9% nyereségadót. Osztalékadója nem volt, mert az adott évben értékcsökkenés alá vont tárgyi eszközök nettó értéke, valamint beruházási költség címen levont összeg magasabb volt, mint az osztalékalap. Jelen esetben mi a kivehető leadózott jövedelme?
Részlet a válaszából: […] Számszakilag: 274.000 bevétel-8000 kisváll.-i kedvezmény-27.000 fejl. tartalék = 239.000. Költsége: 211.000. Jövedelem: 28.000. Ez után fizeti a 9% nyereségadót. Beruházási költség: 8000, écs. alá vont tárgyi eszközök nettó értéke 34.000. Osztalékalap: 36.000-42.000 = 0.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.

Beolvadásos kiválás

Kérdés: A kérdés egy társaság átalakulásával kapcsolatos. A társaságban, 50-50 százalékban két magánszemély a tulajdonos. Az átalakulás nem kedvezményezett beolvadásos kiválás lesz oly módon, hogy a kiváló tag az eredeti társaság vagyonának egy részével egy már működő társasághoz mint jogutódhoz csatlakozik. A tagok megállapodhatnak-e a vagyonmegosztásban a törzstőkétől eltérő arányú vagyonról? Értelmezésünk szerint a jogelőd társaságnál az átadott vagyon után áfafizetési kötelezettség nem keletkezik. Az átalakulás könyv szerinti értéken történne, így a Tao-ban az átadott tárgyi eszközöknél keletkezhet különbözet. Az átalakulás során egy ingatlan is átadásra kerül, ott – mivel az átalakulás nem kedvezményezett – illetékfizetési kötelezettség merül fel a jogutódnál. Helyes ez az értelmezés? A kérdéses kiválás keletkeztet-e a kiváló vagy a maradó magánszemélynél szja- vagy egyéb adófizetési kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 3:45. § (2) bekezdés a) pontja szerint beolvadásos kiválás, amikor a kiváló tag a jogi személy vagyonának egy részével már működő jogi személyhez mint jogutódhoz csatlakozik. A Ptk. nem írja elő, hogy e vagyoni résznek a tag részesedésével arányosnak kell lennie....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 16.

Ingatlan értékesítése a piaci érték alatt

Kérdés: A zrt. értékesítette a jelenleg bérbeadás alatt álló ingatlanát a társaság két tulajdonosának, akik magánszemélyek (az egyik 50%-ot meghaladó tulajdoni hányaddal rendelkezik). Mindkét vevő munkaviszonyban áll a társaságnál. A létrejött adásvételi szerződés alapján a tulajdonjog átszáll a vevőkre, de a zrt. az ingatlant albirtokosként 2017. december 31-ig továbbra is birtokában tartja, és addig a bérleti díj is őt illeti meg. Erre való tekintettel a vételárat lényegesen a piaci ár alatt határozták meg. (A kivetett illeték alapja az eladási ár négyszerese!) A zrt.-nél keletkezik-e társaságiadóalap-növelő kötelezettség a piaci ár alatt történő értékesítés miatt? A két magánszemélynek keletkezik-e az adásvétel időpontjában jövedelme a piaci ár alatt történő vásárlás miatt? Ha a magánszemélyeknek keletkezik jövedelme, akkor a szerzéskori értékbe valamilyen módon beleszámít-e az, hogy az ingatlan haszna (bérleti díja) két évig az eladó zrt.-t illeti meg? Ezt a jövedelmet munkaviszonyból származó jövedelemnek vagy egyéb jövedelemnek kell tekinteni? A zrt.-nél vagyoni értékű jognak kell-e számítani azt, hogy a bérleti díjat jogosult beszedni?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt egy megjegyzés: a kérdés szerinti szerződés nehezen értelmezhető: piaci ár alatt értékesíteni az ingatlant azért, hogy a vevő az ingatlan kétévi hasznát az eladónak átengedje. Ha a vevők kapnák az egyébként őket megillető bérleti díjat, akkor az így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 26.

Pótbefizetés visszafizetése új tulajdonosnak

Kérdés:

A korábbi üzletrész-tulajdonos által befizetett tagi pótbefizetésre már nincs szükség, az üzletrész megvásárlását követően az új magánszemély tulajdonos részére kerül kifizetésre. Az adásvételi szerződésben a korábbi tulajdonos minden követeléséről lemondott. A kifizetésre kerülő pótbefizetés összege az új tulajdonosnál az Szja-tv. szerint hogyan adózik, tőkekivonásként vagy összevonandó jövedelemként? A társaság saját tőkéje: jegyzett tőke 3 millió forint, eredménytartalék -20 millió Ft, a lekötött tartalék (pótbefizetés) 20 millió Ft. A társaság 50 százalékos üzletrészét az új tulajdonos 2 millió Ft-ért vásárolta meg.

Részlet a válaszából: […] Olvassa el 6712-es válaszunkat is!A Gt. 120. §-ának (4) bekezdése szerint a veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a – visszafizetés időpontjában a tagjegyzékben szereplő – tagok részére vissza kell fizetni. Hasonlóan fogalmaz az új Ptk. 3:183. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 30.

Külföldi telephely adózott jövedelme

Kérdés: Külföldi telephelyen is dolgozó építőipari cég a külföldön megtermelt jövedelme után osztalékot szeretne fizetni. Mivel a nyereségadót külföldön megfizette, az osztalék után a külföldi adótörvények szerint kell adóznia, vagy a magyar adótörvények szerint? Kiveheti-e a külföldön adózott jövedelmet osztalékként a forintpénztárból?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a magyar cég külfölditelephelye a magyar cég része, annak a bevételeit, költségeit, ráfordításait(ideértve a külföldön megfizetett adókat is) a magyar cég magyarországikönyveiben is egy az egyben szerepeltetni kell. Így a magyar cég csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 20.

Részesedés vétel-eladás

Kérdés: Egy zártkörűen működő mezőgazdasági részvénytársaság (mely mezőgazdasági szövetkezet átalakulásával jött létre) részvényeiből egy külső befektető meg kívánja vásárolni a részvények többségét. Az ellenséges felvásárlás elkerülésére az rt. viszonylag jelentős saját részvényt volt kénytelen felvásárolni a névérték 50%-ának megfelelő árfolyamon. A korábbi években is kizárólag az rt. vásárolt a saját részvényeiből, 10-15% közötti árfolyamon. Kérdés, hogy az szja szempontjából ebben az esetben hogyan kell kiszámítani a szokásos piaci árat, mely alapján dönthető el, hogy képződött-e valakinél értékpapír megszerzéséből származó jövedelem? A korábban felvásárolt részvények már elkeltek, az újonnan vásárolt részvényekért, úgy tűnik, egyik részvényes sem akar adni 50%-ot. Ha pl. 25%-os árfolyamon veszik meg a részvényesek az rt.-től az említett, 50%-on vásárolt részvényeket, képződik-e jövedelmük?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. a szokásos piaci ár meghatározására atranszferárakról szóló irodalomban alkalmazott módszereket fogalmazza meg a 3.§ 9. pontjában. Részvényeknél a módszerek közül a következő jöhet számításba:a) az összehasonlító árak módszere (Szja-tv. 3. § 9/a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 25.

Evás bt. beltagjának pénzfelvétele

Kérdés: Az evás bt. beltagja folyamatosan veszi fel a bankból az evázott számlák ellenértékét (bevételeket). Kell-e valamilyen nyilvántartást vezetni az üzleti év során felvett összegekről? Kell-e jegyzőkönyv vagy nyilvántartás ezeknek az összegeknek a bel- és kültag közötti megosztásáról?
Részlet a válaszából: […] A választ annak az előrebocsátásával adjuk meg, hogy akérdésben szereplő bt. nem tartozik a számviteli törvény hatálya alá, azaz azEva-tv. szerinti bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezett. Az Eva-tv. 4.§-ának (4) bekezdése szerint az adóalany időrendben,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 12.

Visszatérés az Szt. hatálya alá (eva)

Kérdés: Bevételi nyilvántartást vezető bt. evaalanyisága év közben megszűnt. A bt. nyitómérlegét az Szt. 2/A. §-ában foglaltak szerint elkészítettük, a könyvvizsgálat megtörtént. A nyitómérlegben az eszközök és kötelezettségek különbözeteként keletkező saját tőkét az alábbiak szerinti részletezésben szerepeltettük: – jegyzett tőke: a tulajdonosok társasági szerződés szerinti vagyoni betétje, – tőketartalék: a korábbi évek adózott, osztalékként ki nem vett eredménytartaléka, csökkentve az evaidőszak alatt keletkezett költségekkel-ráfordításokkal (a társaság az áttéréskor nem volt kötelezett osztalékadót kiváltó adó fizetésére). Helyesen jártunk-e el a saját tőke elemeinek a fentiek szerinti megbontásánál? Ha a tulajdonosok – már az Szt. hatálya alatt – az evázott jövedelmet ki kívánják venni, könyvelhető-e a tulajdonosoknak történő átutalás tőketartalék-csökkenésként?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mert abban benne van részben aválasz is, igaz, hogy nem pontosan.Az Szt. 2/A. §-ának (4) bekezdése szerint a nyitómérlegbe azeszközöket piaci értéken, a kötelezettségeket a ténylegesen fizetendő, acéltartalékokat a számított, a törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.

Osztalék adója betéti társaságnál (eva)

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető, az Szt. hatálya alá tartozó evás bt. a bevételi és költségszámlák lekönyvelése után nagy összegű pénztárral és eredménytartalékkal rendelkezik. Ha a pénztárt úgy csökkenti, hogy a tag osztalékként kiveszi, mit fizet utána? Az eva kiváltja a magánszemély osztalékadóját is? Ha az evából kilép, milyen összeggel nyitja a házipénztárt?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt a kérdés néhány részletét tisztázni, illetvepontosítani kell!A kettős könyvvitelt vezető evás bt. is csak a Gt. és azSzt. előírásai megtartása mellett "vehet ki" osztalékot a számviteli beszámolótjóváhagyó taggyűlés határozata alapján. Arra nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 23.

Eva-tv. hatálya alóli visszalépés

Kérdés: Ha egy bt.-t 2005. december 31-ei hatállyal "kiraknak" az evából, akkor milyen dátummal kell a nyitó mérleget elkészíteni? Ezt a leltárral alátámasztott nyitó mérleget, miután ellenjegyezte a könyvvizsgáló, közzé kell-e tenni, letétbe kell-e helyezni? Vagy csak a bt.-nél kell megőrizni? Az eva előtti időszakról a jegyzett tőkén kívül semmi egyéb nem fog a nyitó mérlegben szerepelni? Az utolsó evás év bevétele sem? Ha lehet, akkor gyakorlatiasabban kérem részletezni a vonatkozó törvényt!
Részlet a válaszából: […] A gyakorlatiasabb válaszhoz pontosabban indokolt a kérdéstis megfogalmazni. Ezt azért kell előrebocsátani, mert a kérdésből nem derül ki,hogy a kérdező bt. bevételi nyilvántartásait az Eva-tv. előírásai szerintvezette, vagy az evaalanyiság alatt is a számviteli törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 14.
1
2