Totálkáros jármű esetében a bérleti díj fizetése

Kérdés: Bérbeadással foglalkozó cég egyik járműve totálkáros lett. A bérlő csak 2 hónappal később jelentette be a káreseményt a bérbeadó részére (a szerződés szerint 24 órán belül kellett volna bejelenteni), aki a bérleti díjat emiatt folyamatosan számlázta a bérbevevő felé, aki azt ki is fizette. Köteles-e a bérbeadó a káresemény utáni időszakra járó bérleti díjat sztornírozni? A bérbeadó a bérelt eszköz beszerzési értékének 5%-át mint kárátalányt jogosult kártérítésként beszedni totálkár esetén, a szerződés szerint. Ez a kártérítés áfahatályon kívüli tételként számlázható?
Részlet a válaszából: […] ...kárátalányt jogosult beszedni. A kárátalány – a kérdés szerinti esetben sem – a tényleges kár megtérítését jelenti. Ezért azt az áfa felszámításával számlázni kell! (Csak a tényleges kár megtérítését nem kell számlázni.)Az előbbiek összevetése mellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 9.

Polgári jogi társaság létrehozása könyvkiadásra

Kérdés:

Két könyvkiadó és egy szövetség polgári jogi társaságot hozott létre egy könyv kiadására. A felek polgári jogi társasági konzorciumi szerződést kötöttek a könyv kiadására, terjesztésére, értékesítésére. Vagyoni hozzájárulásként a felek a könyvkiadás egyes folyamatainak költségeit szétosztották, és döntöttek arról, hogy melyik folyamat költségét melyik tag állja. A könyv terjesztését megállapodás alapján mindegyik tag végezheti. A tagok között a legyártott példányokat szétosztották. A tagok jegyzőkönyvben rögzítették, hogy az elkészült könyvek közös tulajdont képeznek, ezért a legyártott darabszámok egymás közötti elosztása nem minősül értékesítésnek, csupán a raktárkészletek közötti mozgásnak. Így a legyártott példányok egymás közötti elszállítása nem jár számlakiállítással sem. A tagok megállapodtak abban, hogy a tevékenység együttes eredményéről évente elszámolnak egymással és a tevékenység eredményét egymás között a vagyoni hozzájárulás, a költségek arányában megosztják. A közös tevékenység felosztott eredményét a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként, illetve egyéb ráfordításaként számolják el. Az eredmény meghatározásánál figyelembevételre kerül az eladott könyvekre jutó teljes önköltség is.
Helyes-e az az értelmezés, hogy a könyvek közös tulajdont képeznek, a tagoknak egymás között a könyv előállításával kapcsolatos költségeket nem kell átterhelni, továbbszámlázni, illetve a könyvek tagok közötti szétosztását szintén nem kell értékesítésként kezelni és számlázni? Vagy a legyártott könyvek közös tulajdona nem értelmezhető számvitelileg, a legyártott példányszámokat az egyik tagnak kell a készletek között nyilvántartásba vennie a teljes önköltségen? Ha ez a helyes eljárás, akkor a tagoknak ki kell jelölni maguk közül egy tagot, aki a könyvet készletként teljes önköltségen nyilvántartásba veszi, és a könyv előállításával a másik két tagnál felmerült költséget részére át kell számlázni? Ebben az esetben a könyveket nyilvántartásba vevő tag a könyvek szétosztásakor ki kell, hogy számlázza a többi tag felé az átadott könyveket előre meghatározott értéken?

Részlet a válaszából: […] ...azt értékesítésként, számlázva át kell terhelni az ügyvitelt vezető tagra. A számlázási kötelezettség a számviteli törvény és az Áfa-tv. előírásaiból következik.)A könyveket értékesítheti az ügyvitelt vezető tag is, de a másik két tag is. A másik két tag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 9.
Kapcsolódó címkék:  

Önszámlázás esetén a deviza árfolyama

Kérdés: Szeretném kérni a véleményüket abban, hogy deviza-önszámlázás esetén az áfa összegét a saját vagy a partner választott árfolyamon kell számítani?
Részlet a válaszából: […] ...általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa-tv.) 159. § (1) bekezdése értelmében az adóalany köteles a 2. § a) pontja szerinti termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője részére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 25.
Kapcsolódó címke:

Használt termékek visszavétele a pénztárban

Kérdés: A kft. új és használt terítők, díszpárnák, dísztárgyak értékesítésével is foglalkozik. Az általános áfaszabályokon túlmenően a használt ingóság értékesítésére vonatkozó árrésadózást is alkalmazza. Holland magánszemély vásárolt használt terítőket, díszpárnát, amelyet árrésáfásan értékesítettünk részére. Számlát nem kért, pénztárgépes nyugtát állítottunk ki, bankkártyás fizetés történt. Az ügyfél egy hét múlva visszahozta a terméket, a kft. tulajdonosa hajlandó visszavásárolni azokat. Ugyanakkor a terítő már foltos volt, ezért csökkentett visszavásárlási árban állapodnak meg. A pénztárgép nem tud sztornónyugtát kiállítani, emiatt a „pénztárgép napi bevételének módosító tételei” nyomtatványt állítanánk ki, és készpénzben történne a csökkentett összeg kifizetése a házipénztárból. Ennek a számviteli elszámolása hogyan történik?
(A példát a válaszban ismertetjük az ismétlés elkerülése érdekében.)
Jó megoldás-e az, hogy a –60 E Ft-ról feljegyzést készítünk a fent nevezett nyomtatványon? Ezt úgy kezeljük, mintha most vásároltunk volna egy használt terítőt (árrést csökkent vagy készletet növel?), melyet, ha újra értékesítünk, árrésáfásan fogjuk értékesíteni? Melyik összeg lesz a beszerzési ár, 50 E Ft vagy 60 E Ft? Megtehetjük-e, hogy csökkentett áron vásároljuk vissza a terméket? Emiatt, hogy a pénztárgépben nem tudjuk ezt végigvezetni, ezért a GT (grand total) soha nem fog egyezni a házipénztárban lévő összeggel, ez így elfogadható?
Részlet a válaszából: […] ...eladási áránál kevesebbet fizet vissza az eladó, a különbözetet (itt 20 E Ft-ot) vagy a tisztítás ellenértékének tekinti (és akkor áfás árbevétel), vagy mert foltos a termék, a termék értékében bekövetkezett csökkenés, várhatóan alacsonyabb jövőbeni eladási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 25.
Kapcsolódó címke:

Vagyonkezelő, illetve kezelt vagyon elkülönült könyvelése

Kérdés:

A Számviteli Levelek 530. számában (2025. augusztus 28.) megjelent 10 002. sorszámú kérdésre adott válaszuk kapcsán merült fel a következő kérdés. Áfa kapcsán – úgy gondolom – a kezelt vagyon alanyi adómentes adóalany, míg a vagyonkezelő (mivel a vagyonkezelésen kívül egyéb áfás vállalkozói tevékenységet is végez) az általános szabályok szerint áfaalany. Az áfás vagyonkezelő és az alanyi adómentes vagyontömeg elkülönült számviteli nyilvántartását egy könyvelőiroda (kft.) végzi. Mi a helyes számlázási (és dokumentációs) eljárás a könyvelőirodánál? A számlát a vagyonkezelő felé állítja ki, amelyen két soron tünteti fel a vagyonkezelőre, illetve vagyontömegre jutó áfás könyvelési díjat? Bizonylatolás során a vagyonkezelő 2 összegben könyveli a díjat az alábbiak szerint: a könyvelési díj rá jutó részére él az áfalevonás jogával, míg a vagyontömeg könyvelése miatti díj kapcsán áfalevonási jogát nem gyakorolja, azt bruttó összegben megtérítteti a vagyontömeggel vagy a vagyonrendelővel (szerződés szerint)? Helyes a fenti eljárási mód?

Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz az, hogy nem helyes. A kiindulási pont az Áfa-tv., a számviteli törvény előírásaival ellentétes.Az Áfa-tv. 159. §-ának (1) bekezdése szerint az adóalany köteles a 2. § a) pontja szerinti termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 25.
Kapcsolódó címke:

Szennyvízszivattyú cseréjekor szennyvízkiszippantás

Kérdés: Szennyvízszivattyút kellett cserélni a telephelyen, amely nagy összegű beruházás volt. A szivattyúházban lévő szennyvíz kiszippantásának költsége belefér-e a bekerülési értékbe? Vagy az külön igénybe vett szolgáltatásnak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...(ha jegyzőkönyv alapján van hulladékértéke) csökkenteni kell;– a felszerelt szennyvízszivattyú bekerülési értékét (számlázott, áfa nélküli árát) beruházásként kell elszámolni, amelyet növelni kell a szivattyú felszerelési költségeivel, majd a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 25.
Kapcsolódó címke:

Bérbe adott ingatlanok nyilvántartása

Kérdés: Egy cég ingatlanokkal rendelkezik (saját tulajdonú ingatlanok adásvétele az egyik tevékenysége). A korábban megvásárolt ingatlanok jelenleg bérbeadásra kerültek. Számvitelileg jelenleg készletként kerülnek kimutatásra. Problémát jelent-e ez, vagy bérbe adott ingatlanként a tárgyi eszközök közé sorolandók? Az éven túli hasznosítási célból szükséges kiindulni a besorolás kapcsán, vagy esetleg a hosszú távúból, hogy készletként vagy tárgyi eszközként kerüljön besorolásra? (Az összes ingatlanban van bérlő, de csak néhány ingatlannál cél a következő évi értékesítés, a többinél várhatóan több év múlva kerül sor az értékesítésre.)
Részlet a válaszából: […] ...után mégis értékesítik, a készletként kimutatott ingatlan értékesítését áruértékesítésként kell elszámolni, az eladási árat (áfa nélkül) árbevételként kell kimutatni.A leírtakat a kérdésben foglaltakkal összehasonlítva, az következik, hogy a cég...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 11.
Kapcsolódó címke:

Áfamentes tárgyi eszköz értékesítése

Kérdés: Alanyi áfamentes kft. tárgyi eszközét értékesíti 27%-os áfamértékkel. Az Áfa-tv. 195. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján egyúttal áfalevonási jogát is gyakorolja. Mi a helyes kontírozási tétel?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 195. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján az alanyi mentesség időszakában keletkezett előzetesen felszámított adó levonására az adóalany akkor jogosult, ha tárgyi eszközként használt tárgyi eszközét nem alanyi adómentes (azaz adóköteles)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 11.
Kapcsolódó címke:

Igénybe vett adótanácsadói számla a vagyonkezelőnél

Kérdés: Hogyan történik a vagyonkezelő által vagyonkezelői tevékenységéhez igénybe vett adótanácsadásról befogadott áfás szállítói számla helyes könyvelése a vagyonkezelő könyvelésében, illetve a kezelt vagyon könyvelésében? Ennek a kontírozására szeretnék útmutatást kapni. Ha az adótanácsadói számla, mint szállítói kötelezettség, a vagyonkezelő könyveiben szerepel, de a pénzügyi teljesítés a kezelt vagyon könyvelésében szereplő bankszámláról történik (mert a kezelt vagyon hozamából kell teljesíteni a vagyonkezelői szerződés szerint), akkor ennek a tranzakciónak mi a helyes könyvelése a kezelt vagyon könyveiben, milyen főkönyvi számla áll szemben a bankszámlával, valamint mi történik a vagyonkezelő könyveiben szereplő szállítói kötelezettséggel?
Részlet a válaszából: […] A vagyonkezelő által a saját vagyonkezelői tevékenységéhez igénybe vett adótanácsadásról befogadott szállítói számlát a vagyonkezelőnek a saját könyvelésében kell elszámolnia (őt terheli a kötelezettség), mint igénybe vett szolgáltatást (T 52 – K 45). Amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 11.
Kapcsolódó címkék:  

Vállalkozásba adott beruházáshoz igénybe vettek saját munkavállalókat

Kérdés: Társaságunk új tárgyi eszközt hoz létre, raktárcsarnokot épít. A kivitelezést egy vállalkozás végzi el (Kivitelező). A teljes beruházási érték döntő többségét a Kivitelező fogja számlázni, azonban a Beruházó (társaságunk) munkavállalói is fognak dolgozni az építkezésen, illetve társaságunk is fog saját magának beszerezni. Kérem véleményüket a következőkben:
1. Az Áfa-tv. szerint nem kezelendő saját rezsis beruházásként, tekintettel arra, hogy a kivitelezői szolgáltatás díja meghaladja a Beruházó saját költségeit.
2. A Kivitelező által benyújtott számlákat közvetlenül a beruházási számlára könyveljük. A beruházó által beszerzett anyagok költségét, felmerült bér- és járulékköltségét a megfelelő 5-ös számlára könyveljük, majd ezeket a tételeket év végén T 16 – K 58 könyvelési tétellel mutatjuk ki beruházásként.
Éven átnyúló beruházás esetében is így járunk el.
3. Az iparűzési adó alapjából a beruházó által beszerzett anyagok költsége nem vonható le.
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 10. §-ának d) pontja alapján termékértékesítésnek minősül az építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő ingatlan átadása a jogosultnak. Mivel a kivitelező által megvalósításra kerülő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 11.
Kapcsolódó címke:
1
7
8
9
343