385 cikk rendezése:
311. cikk / 385 Üzleti partnernek adott bruttó 5000 forint alatti ajándék
Kérdés: 2005-ben az üzleti partnereknek adott bruttó 5000 Ft alatti ajándék kis értékű ajándéknak minősül-e, és nem kell figyelembe venni az üzleti ajándék adómentes, illetve adóköteles részének számításánál?
312. cikk / 385 Cégemblémás ajándék adózása
Kérdés: Cégemblémával és hirdetési szöveggel ellátott naptárajándék kis értékű ajándék, egyéb reprezentáció vagy reklámtárgy?
313. cikk / 385 Üzletrész elajándékozása
Kérdés: A tagok személyében változás történt. Akft. 50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagja kilépett, üzletrészét 3 gyermekének ajándékozta, ők lettek az új tagok. A kft. alapításakor a szülő vitte be az apportot. A cégbejegyzés megtörtént. Mi a teendő a számvitelben?
314. cikk / 385 Érme ajándékozásra
Kérdés: Amennyiben a cégnél ajándékozásra érmét vásárolnak, amelyet az MNB bocsát ki, azt a házipénztár "pénztárjelentésében" kell-e kezelni, vagy esetleg teljesen elkülönítve, de átláthatóan? Névértéken vagy beszerzési áron? Az adózás melyik formája vonatkozik az érmékre (az érméket külföldiek is kapják)?
315. cikk / 385 Vevőnek adott ajándék
Kérdés: Az autókereskedő társaság elvégzi a vevő helyett az új autó üzembe helyezését, amiért külön díjat nem számít fel. Az okmányiroda és a közlekedési felügyelet ragaszkodik ahhoz, hogy a befizető a tulajdonos legyen, így az eredeti befizetési bizonylat, a feladóvevény a vevő nevére szól. A kereskedőcég nem rendelkezik a saját nevére szóló számlával, ezért a befizetett összegeket követelésként mutatja ki. Ezen követelések azonban nem kerülnek kiegyenlítésre, mert az üzembe helyezés a szalon ajándéka. Hogyan történjen a rendezés számviteli és adózási szempontból?
316. cikk / 385 Ajándékba adott polaroidfilm
Kérdés: Egy cég fotózással foglalkozik, és értékesít is a fotózáshoz kellékeket, eszközöket. Minden vevőnek ajándékba ad a vásárlás mellé egy polaroidfilmet, aminek a beszerzési értéke 220 Ft. Érvényesítheti-e a cég ezeket a költségeket reklámozás miatt felmerült költségnek? Adhatja-e ezeket ingyen, vagy járulékköteles ajándéknak minősülnek?
317. cikk / 385 Ingatlanértékesítésből származó jövedelem
Kérdés: Ingatlanértékesítésből származó jövedelem kiszámításával kapcsolatban az Szja-tv. 62. §-ának (2) bekezdése szól a megszerzésre fordított összegről. Ezt egészíti ki a (3) bekezdés. Ha valaki építkezett (vagy magánházi, vagy társasházi építkezés), majd azt pl. 8 év múlva eladja, alkalmazható-e a (3) bekezdés szerinti 75%-os csökkentés, hivatkozva arra, hogy elvesztek a bizonylatok? Ugyanis építkezés esetén nincs illeték, öröklés, csere, kárpótlás. Maximum a telekre vagy egy valameddig kész ingatlanra van adásvételi szerződés, ami után még sok kiadás felmerült. Általánosságban kérdezem, hogy a (3) bekezdést milyen esetekben lehet használni?
318. cikk / 385 Kis értékű ajándék
Kérdés: A 2004. évtől milyen feltételekkel adható adómentesen kis értékű ajándék?
319. cikk / 385 Praxisjog értékesítése
Kérdés: Háziorvos praxisjogot vásárolt 2000. évben, 2001. január 1-jétől elköltözik. Ezt eladja, és vesz egy másikat az új lakhelyen. Az eladási árból levonhatja-e a beszerzési árat, és a fennmaradt rész tekinthető-e egyéb jövedelemnek?
320. cikk / 385 Ingatlan szerzéskori értéke
Kérdés: Több magánszemély 1985-ben telekingatlant (termőföldet) vásárolt, amely 2003. évben belterületi ingatlan minősítést kapott. Az ingatlan közös tulajdona megszűnt, a felparcellázott telek az egyes magánszemélyek tulajdonába került. A felparcellázás következtében az egyik tulajdonos szolgalmi jogot adott a felső szomszédjának. Mi számít az Szja-tv. szerinti szerzési értéknek, illetve hogyan állapítsa meg jövedelmét/adóalapját a szolgalmi jogot biztosító tulajdonos a 2003. évi szja kiszámításakor? Az Szja-tv. szerinti vagyoni értékű jognak minősül-e a szolgalmi jog?
