Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

3 találat a megadott ajándéksorsolás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Ajándéksorsoláson nyert utazás

Kérdés: A kft. ajándéksorsoláson nyert egy kétszemélyes utat még 2011-ben. A nyeremény piaci értékét a szervező cég írásban közölte. A nyereménysorsolás nem tartozik a szerencsejáték-törvény hatálya alá. A nyereményt két magánszemély használta fel 2011-ben, akik semmiféle jogviszonyban nem állnak a vállalkozásnál. A kft.-nek milyen társaságiadó-, személyijövedelem­adó-, járulékfizetési kötelezettsége keletkezik az átvett, majd továbbadott nyereménnyel kapcsolatban?
Részlet a válaszból: […]következő év(ek)re átvinni nem lehetett.]Nyilvánvaló, hogy a kft. - mint társaság - nem tud elutazni. Így a nyereményt át kell adni magánszemélyeknek, akik lehettek volna a kft. alkalmazottai is, de nem ők lettek, hanem olyanok, akik a kft.-vel semmiféle jogviszonyban nem álltak. Az utazási szolgáltatás olyan, hogy ott egyértelműen meghatározott (megállapítható) az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelem, ezért azt nem lehet az egyes meghatározott juttatások közé sorolni.Az Szja-tv. 4. §-ának (1)-(2) bekezdése alapján jövedelem a magánszemély által más személytől megszerzett bevétel egésze (a kérdés szerinti esetben ez költségekkel nem csökkenthető!). Bevétel a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték. Nem pénzben megszerzett bevételnek minősül különösen az utalvány (az adott esetben az utazási utalvány, amely szolgáltatásra cserélhető).A leírtakból következően a nyeremény piaci (áfát is magában foglaló) értéke a magánszemélyek egyéb jövedelme, amelynek összege alapján a kft.-t 27 százalék egészségügyi hozzájárulás terhelte (a magánszemélyek nem álltak jogviszonyban), a magánszemélyeknek az összevonandó jövedelembe tartozó összeg alapján személyijövedelemadó-fizetési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. október 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5613
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Ajándéksorsolás

Kérdés: Nyereményakció keretében a kft. tárgyi eszközt szeretne nyereményként kisorsolni. A kibocsátott sorsjegyek helyett a kft. termékeinek vonalkódját kell visszaküldeni. A nyeremények között nagy összegű tárgyi eszközök szerepelnek (pl. számítógép, mobiltelefon). Ebben az esetben a kft.-nek van-e személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettsége, illetve a tárgyieszköz-nyereményeket miképpen számolhatja el?
Részlet a válaszból: […]kihúzása esetén áru vagy szolgáltatás formájában nyereményt kell adni. Az Szja-tv. 76. §-ának másik rendelkezése szerint az ajándéksorsolásból származó nyeremény címén kapott bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni (hasonló a szabály az Szr-tv.-ben meghatározott engedélyhez kötött sorsolásos játékból származó jövedelem esetén is). Pénzbeli nyeremény után az adó összege 20 százalék, amelyet a magánszemélyeknek kiosztandó teljes nyereményösszegből egy tételben kell a kifizetőnek levonnia és befizetnie. Ha a nyeremény nem pénz, hanem más vagyoni érték (például tárgyi eszköz), akkor az általános forgalmi adó nélkül számított szokásos piaci értékét alapul véve, annak 25 százalékát kell adó címén a kifizetőnek megfizetnie. Az Szja-tv. 1. számú melléklet 8.14 pontja alapján a nyereményakció keretében adott nagy összegű tárgyieszköz-juttatás adómentes természetbeni juttatás lehet abban az esetben, ha azt üzletpolitikai (reklám) célból, bárkinek azonos feltételekkel és módon, nyilvános körülmények között adják. Az adómentesség szempontjából nagyon lényeges, hogy a juttatás bárkinek azonos feltételekkel és módon, nyilvános körülmények között történjen. Az említett, adómentességre vonatkozó rendelkezés külön nevesíti, hogy nem tartoznak ide az előzőekben felsorolt nyeremények, valamint a vetélkedőkön, versenyeken nyert díjak. Amennyiben a nyereményakció feltételei nem felelnek meg az Szja-tv. 1. számú melléklet 8.14 pontjában foglalt adómentességi feltételeknek, és a nyereményre vonatkozó, a 76. §-ban szabályozott rendelkezések alkalmazása sem jöhet szóba, úgy a nyereményakció keretében adott tárgyjutalom adóköteles természetbeni juttatásnak minősül az Szja-tv. 69. §-a alapján, amellyel kapcsolatban a 44 százalékos adófizetési kötelezettség, továbbá 29 százalékos társadalombiztosítási, 3 százalékos munkaadói járulék, illetve 11 százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli a kifizetőt. A Tao-tv. 3. számú melléklete B) fejezetének 12. pontja szerint a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség, ráfordítás az Szr-tv.-ben meghatározott sorsolásos játék, ajándéksorsolás keretében átadott, nyújtott nyeremény ráfordításként elszámolt értéke. Ez azt jelenti, hogy a személyi jellegű egyéb kifizetések között elszámolt könyv szerinti értékkel - nem a vállalkozási[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2002. augusztus 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 783
Kapcsolódó tárgyszavak:

3. találat: Ajándéksorsolás

Kérdés: A vállalkozás utazási irodáiban meghirdetett, havonta a vásárlók között kisorsolt nyeremény után milyen adókötelezettség keletkezik, hogyan kell azt bevallani és megfizetni?
Részlet a válaszból: […]számú melléklet B) fejezet 12. pont]. A személyijövedelemadó-törvény 76. §-a rendelkezik a nyeremények utáni adókötelezettségről. E rendelkezés szerint, ha a nyeremény nem pénz, akkor a juttatónak kell a nyeremény általános forgalmi adó nélküli piaci árának 25 százalékát személyi jövedelemadóként megállapítani. Az adót logikusan a nyeremény átadását követő hónap 12-éig kellene megfizetni, mint a levont jövedelemadó-előleget. Ám a kifizető kötelezettségeként előírt adó befizetéséről az Art. külön nem rendelkezik, így a nem nevesített kötelezettségekre előírt határidő, a juttatást követő hó 20-a lehet a befizetés határideje (Art. 2. számú melléklet). Valószínű, egyszerűbb azonban a többi személyi jövedelemadóval együtt a juttatást követő hó 12-éig[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. október 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 382
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
Kapcsolódó összes tárgyszó: , ,