Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

5 találat a megadott alapítványi támogatás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Alapítvány ingyenesen kiosztott termékei

Kérdés: Egy alapítvány alapcéljait érintő témájú könyveket vásárol, illetve a szerzői jogok megvételét követően saját maga jelentet meg, valamint saját munkavállalóin és főszerkesztőjén keresztül saját negyedéves folyóiratot ad ki, melyeket céljaival összhangban saját szervezésű vagy támogatott konferenciákon tudásteremtés érdekében ingyenesen oszt ki, illetve juttat el a társszervezetekhez, támogatottakhoz, együttműködő partnerekhez nem értékesíti azokat. Mikor jár el helyesen az alapítvány ezen könyvek, folyóiratok számviteli kezelése során?
1. A vásárolt könyveket beszerzési áron, a maga által kiadott (saját előállítású) könyveket pedig a közvetlen önköltségen (nyomtatási díj, fordítás, lektorálás stb.) készletre veszi, és a kiosztások alkalmával feljegyzések, átadás-átvételi jegyzőkönyvek, szállítólevelek alapján az 55. Egyéb, személyi jellegű ráfordítások közé elszámolja, így a költség abban az évben merül fel, amikor a cél teljesült, a könyvet a címzettek megkapták, nem pedig a könyvek előállításakor/beszerzésekor.
2. Az 1. esethez hasonlóan a könyveket beszerzési áron/előállítási értéken (közvetlen önköltség) készletre veszi, azonban tekintve, hogy nem értékesíti, így ezen könyvek piaci értéke számára nulla, így azonnal 100%-os értékvesztést számol el rá a tárgyévben, így a mérlegben mindig nulla értéken szerepelnének a könyvek, s csak nulla értékű készletanalitikát vezetne a mozgásokról, ekkor azonban a költség nem jelenne meg az 55. Egyéb, személyi jellegű ráfordításokon, hanem a 86. Egyéb ráfordítások között.
3. Tekintve, hogy a célja nem az értékesítés, és a költségek bevétellel nincsenek ellentételezve, az összemérés elvét nem kell érvényesíteni, azaz nincs készletezés, a költségeket a felmerüléskor a megfelelő helyen számolja el (51, 52, 54, 56), és nem számol önköltséget, nincs STKÁV, nem számol el értékvesztést. A felelősségteljes gazdálkodás követelménye miatt viszont vezeti a nullás értékű készletanalitikát, és követi, dokumentálja a könyvek mozgását (hasonlóan, mint pl. a reklámcélú [kis értékű] üzletpolitikai ajándékoknál, pl.: gravírozott tollak, kitűzők, jegyzettömbök).
Részlet a válaszból: […]kérdésben leírt bizonylatolással - azonban eltérően kell eljárni akkor, amikor közvetlenül vagy közvetítő útján magánszemélyhez jutnak el a szóban forgó könyvek, illetve amikor azokat gazdálkodó szervezetek kapják.Feltételezzük, az alapítvány célja az, hogy ezen könyvekben lévő tudásanyag, ismeret közvetlenül vagy közvetítő útján a magánszemélyekhez jusson el. Ez esetben- a vásárolt könyvek beszerzési ára a készlet csökkenésével közvetlenül elszámolható a személyi jellegű egyéb kifizetések között (T 559 - K 261);- a saját előállítású könyvek közvetlen önköltségét azonban először át kell minősíteni áruvá a saját elő­állítású eszközök aktivált értékekénti elszámolással (T 581 - K 251 és T 261 - K 582), majd az áruvá átminősített könyv értékét kell a személyi jellegű egyéb kifizetések között elszámolni (T 559 - K 261).Ha a kérdés szerinti könyveket véglegesen gazdálkodó szervezetek kapják meg, akkor a térítés nélküli átadás/átvétel szabályait kell alkalmazni:- vásárolt könyvek beszerzési árát a készlet csökkenésekor egyéb ráfordításként kell elszámolni (T8647 - K 261);- a saját előállítású könyvek közvetlen önköltségét is, átminősítés után: T 581 - K 251 és T 261 - K582, majd T 8647 - K 261.A kérdésben ismertetett második eset azért nem megfelelő, mert téves ismereten alapul. Az értékvesztés elszámolásakor a vevők piaci megítélését kell figyelembe venni, és nem azt, hogy a terméket az alapítvány nem fogja értékesíteni, és így nem lesz bevétele.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8322
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Alapítvány által adott tárgyak utáni adózás

Kérdés: Az alapítványt irodalmi díj alapítása céljából hozták létre. Az alapítvány kuratóriuma az írók munkássága alapján választja ki a díjazottakat. A díjazottak a pénzbeli jövedelem mellett - egyéb jövedelemnek tekintjük - a díj nevét adó költőt ábrázoló szobrot kapnak, illetve gravírozott tollat, amelyen a díj elnevezése szerepel. Milyen adózási szabályok vonatkoznak e kétféle tárgyra? Változik-e a megítélés, ha más is kap gravírozott tollat? Változnak-e az adózási szabályok, ha a fenti juttatásokat közhasznú egyesület adja, amelynek alapító okiratában a konkrét díj elnevezése nem szerepel, de a magyar irodalom képviselete, népszerűsítése igen?
Részlet a válaszból: […]jövedelemkénti kimutatás és az ennek megfelelő adóztatás megfelelő).Ha a gravírozott tollat többen kapják, az az alapítványnál is az egyes meghatározott juttatások közé tartozónak tekintendő [Szja-tv. 70. §-a (3) bekezdésének b) pontja], mivel az alapítvány cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült juttatásnak nehezen képzelhető el.A fentiek szerinti adózási szabály önmagában azért, mert azokat közhasznú egyesület adja, nem változik. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 3. pontja tartalmazza a közcélú juttatások körében adómentes juttatásokat. Ezek közül - a kérdéshez kapcsolódóan - kiemelendő a 3.3. pont, mely szerint a közhasznú[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. január 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7185
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Alapítvány támogatásának elszámolása

Kérdés: A kozmetikai krémeket értékesítő kft. úgy szeretne támogatni egy alapítványt, hogy minden megvásárolt termék árából 10 forintot juttatna az alapítványnak. A terméken ezt feltüntetnék. Milyen szerződés szükséges ehhez? Hogyan kell elszámolni? Milyen társaságiadó-vonzata van?
Részlet a válaszból: […]amelyben feltétlenül rögzíteni kell a támogatni kívánt közhasznú tevékenységet, továbbá azt, hogy a támogatás eseti jellegű vagy tartós adományozásnak tekintendő, valamint azt is, hogy az alapítvány hozzájárul nevének, és adományozott voltának a kozmetikai termékeken való feltüntetéséhez, a támogatás folyósításához és a folyósított támogatásokról igazolást ad. A kft.-nél az alapítványnak átadott támogatást (átadott pénzeszközt), mint véglegesen átadott eszközt az átadással egyidejűleg rendkívüli ráfordításként kell elszámolni. Ha az alapítvány részére átadott pénz adománynak minősül, akkor az átadáskor elszámolt rendkívüli ráfordítás a Tao-tv. 3. számú mellékletének B/17. pontja alapján a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások közé tartozik, annak összegével[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. július 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5508
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Alapítványi támogatások elszámolása

Kérdés: Az alapítvány külön adószámmal rendelkező óvodát működtet, kiadási számlái az óvoda nevére szólnak. Bevételt az óvoda az alapítványtól kap oly módon, hogy a szülők az óvodai ellátásért úgy fizetnek, hogy az alapítványt havi összeggel támogatják, amelyet az alapítvány - mint fenntartó - továbbutal az óvodának. A szülők a befizetésről bevételi pénztárbizonylatot kapnak. Kell-e egyéb dokumentum a könyveléshez? Kötelező-e mindenkinek adóigazolást adni? A fenti eljárással nem vállalkozási célú bevétel keletkezik? Ugyanez az alapítvány természetben kap támogatást (konzerv, cipő, ruha stb.), amelyet értékesíteni szeretne. A befolyt pénzt az óvodának utalná tovább az óvoda költségei fedezetére. Ez a bevétel is minősíthető cél szerinti bevételnek? A pénztárbizonylat mellett nyugtát is ki kell állítani? A beszerzési ár könyveléséhez elegendő egy nyilatkozat az adományozótól? Az adományozónak a nyilatkozaton szereplő értékről adható-e ki igazolás?
Részlet a válaszból: […]azt is, hogy az alapítvány támogatására történik a befizetés, amelyet a szülők és az alapítvány által korábban - eseti vagy egy időszakra szólóan - készített kötelezettségvállalás alapoz meg. (Erre a kötelezettségvállalásra kell a bevételi pénztárbizonylaton hivatkozni.) További bizonylatra nincs szükség. A könyvelés az így kiállított bevételi pénztárbizonylatok alapján történik a pénzeszközök növekedésével azonos összegben elszámolt támogatási (egyéb) bevételként. Az alapítvány által az óvoda részére átutalt összeget az átutalással egyidejűleg a költségek fedezetére adott támogatásként az egyéb ráfordítások között kell elszámolni. A természetben kapott támogatást - ha az alapítvány kettős könyvvitelt vezet - az átvett eszközök piaci értékén a rendkívüli bevételekkel szemben készletre kell venni, és a számviteli törvény vonatkozó előírása szerint azt halasztott bevételként időbelileg el kell határolni. (A készletre vétel piaci értéke lehet az adományozó - támogatási szándékot alátámasztó - írásbeli nyilatkozata szerinti értékadat is.) A könyvelés bizonylata a támogató nyilatkozata, amelyet a támogatást elfogadó alapítvány képviselője aláírásával hitelesít. Amikor a természetben kapott támogatást értékesítik, termékeket értékesítenek, így nem elegendő az ellenérték átvételét dokumentáló bevételi pénztárbizonylatot kiállítani, szükség van az értékesített termékeket terhelő áfa dokumentumainak a kiállítására is (legalább nyugta vagy számla kell), és a pénztárbizonylaton feltüntetni a nyugta, a számla számára való hivatkozást. Az értékesített termékek áfa nélküli összegét árbevételként, az értékesített termékek bekerülési értékét az eladott áruk bekerülési értékeként kell elszámolni, a fizetendő áfát pedig bevallani és befizetni. (Itt jegyezzük meg, az alapítvány - ha a feltételek adottak hozzá - alanyi adómentességet is választhat, és akkor nem kell áfafizetési kötelezettséget megállapítani!) Az értékesítés megtörténtekor az eladott termékek bekerülési értékével azonos összegben a halasztott bevételt az egyéb bevételekkel szemben meg kell szüntetni. A támogatás értéke ez esetben valójában a termékek értékesítéséből befolyt és árbevételként elszámolt összeg lesz. Az óvodának továbbutalt összeget ez esetben is a költségek fedezetére átadott támogatásként az egyéb ráfordítások között kell elszámolni. Egyszeres könyvvitel mellett a térítés nélküli átvételt dokumentálni kell, de könyvelni nem lehet. Könyvelni csak a tényleges értékesítés befolyt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. március 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4518
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Alapítványi támogatás magánszemélynek

Kérdés: Közhasznú alapítvány cél szerinti tevékenysége keretében támogatásból pénzbeli juttatásként részben vagy egészében finanszírozza magánszemélyek tanulmányi költségeit, konferencián való részvételi költségeit, a nappali tagozatos hallgatóknak második szakirány felvételére költségtérítést ad. Előfordul, hogy nemcsak pénzben, hanem tárgyiasult formában is nyújt támogatást vagy programot szervez. Ezeket a kiadásokat személyi vagy anyagjellegű ráfordításként, vagy egyéb ráfordításként kell könyvelni?
Részlet a válaszból: […]is túlnyomórészt a személyi jellegű egyéb kifizetések közé tartoznak. Ez következik az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja szerinti értelmező rendelkezésekből is. A magánszemélyek tanulmányi költségei (tanfolyami díj, vizsgadíj), a nappali tagozatos hallgatók második szakirány felvételére adott költségtérítés, a természetben adott juttatás, szabadidőprogramok szervezése egyértelműen a személyi jellegű egyéb kifizetések közé tartoznak az Szja-tv. vonatkozó rendelkezése szerint fizetendő személyi jövedelemadóval együtt. Ezeknek az alapítvány nevére szóló számlákban felszámított áfája sem vonható le, tehát az áfával növelt összegben kell könyvelni. Feltételezzük, hogy azok a magánszemélyek, akiknek bármilyen konferencián való részvételének a költségeit (szállásdíj, útiköltség, konferenciadíj)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. május 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4175
Kapcsolódó tárgyszavak:
Kapcsolódó összes tárgyszó: , ,