219 cikk rendezése:
51. cikk / 219 Társult vállalkozás konszolidálása
Kérdés: Konszolidációnál, ha van egy társult cég, amelynek csak az eredményét konszolidáljuk, abban az esetben, ha ennek a társultnak van leányvállalata vagy társult vállalkozása, azokat konszolidálni kell a társulatba, és úgy kell a társult eredményét tovább konszolidálni?
Példa:
"A" cég 48%-kal tulajdonos "B" társaságban – ez társult vállalkozás. Ha "B" 90%-ban tulajdonosa "C"-nek, akkor őt teljeskörűen konszolidálni kell "B"-be, és az így kapott eredményt konszolidáljuk "A"-ba? Ha "B" 45%-ban tulajdonosa "C"-nek, akkor ez "A" szempontjából 21,6%, így az ő eredményét konszolidálni kell "B"-be, és az így kapott eredményt konszolidáljuk "A"-ba? Ha "B" 20%-ban tulajdonosa "C"-nek, akkor vele már nem kell foglalkozni, mert az "A" cég részesedése 9,6%, így ő már nem társult? Vagy mivel a "B"-nek társultja, ezért a "B"-be kell konszolidálni az eredményt, és az így kapott "B"-t kell konszolidálni "A" cégbe?
Példa:
"A" cég 48%-kal tulajdonos "B" társaságban – ez társult vállalkozás. Ha "B" 90%-ban tulajdonosa "C"-nek, akkor őt teljeskörűen konszolidálni kell "B"-be, és az így kapott eredményt konszolidáljuk "A"-ba? Ha "B" 45%-ban tulajdonosa "C"-nek, akkor ez "A" szempontjából 21,6%, így az ő eredményét konszolidálni kell "B"-be, és az így kapott eredményt konszolidáljuk "A"-ba? Ha "B" 20%-ban tulajdonosa "C"-nek, akkor vele már nem kell foglalkozni, mert az "A" cég részesedése 9,6%, így ő már nem társult? Vagy mivel a "B"-nek társultja, ezért a "B"-be kell konszolidálni az eredményt, és az így kapott "B"-t kell konszolidálni "A" cégbe?
52. cikk / 219 Társult vállalkozásban lévő részesedés piaci értékelése
Kérdés: "A" vállalat részesedést vásárol "B" vállalkozásban 51%-ban. "A" vállalat konszolidált beszámoló készítésére kötelezett a magyar szabályok szerint (IFRS-alkalmazásra nem kötelezett). 20×1 évben teljeskörűen bevonásra kerül. 20×2 év folyamán részesedése 40%-ra csökken, "B" társaságot társult vállalkozássá minősítik át. Az év végi konszolidáció során "A" vállalat a konszolidált beszámolójában a társult vállalkozásra független piaci értékbecslés alapján "B" vállalat részesedésének felértékelése mellett dönt. Az Szt. 130. § (1) értelmében a társult vállalkozás nem teljes körű bevonása az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalat mérlegében kimutatott könyv szerinti értékkel, vagy a törvényben meghatározott időpontban érvényes saját tőkéből a konszolidálásba bevont vállalkozás tulajdoni hányadára jutó értékkel lehetséges. De van egy olyan kitétel, hogy ez az összeg nem lehet magasabb, mint a konszolidálásba bevont vállalkozás könyveiben szereplő részesedés beszerzési értéke. A fenti (vagy más) paragrafus tiltja-e az equity módszerrel konszolidált társaságokra értékhelyesbítés kimutatását, felértékelését? Helyesen járt-e el "A" vállalat azzal, hogy a konszolidált beszámolójában a "B" vállalatban lévő 40%-os részesedés könyv szerinti értéke és értékbecslésben megállapított piaci értéke közti pozitív különbözetet a befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése (illetve értékelési tartalék) soron mutatta ki?
53. cikk / 219 Fióktelep által használt személygépkocsi
Kérdés: Német vállalat magyarországi fióktelepe az "anyavállalat" tulajdonában álló személygépjárműveket használ, azokkal kapcsolatban üzemanyagköltsége, szervizköltsége keletkezik. Hogyan számolja el ezeket a költségeket az "anyavállalat", illetve a fióktelep? Szükséges-e bérleti díjat megállapítani és számlázni a német vállalat és annak fióktelepe között? Esetleg elegendő az értékcsökkenési leírást a magyar fióktelepnél kimutatni költségként? Keletkezik-e, és ha igen, milyen esetekben cégautóadó-fizetési kötelezettség a magyar fióktelepnél?
54. cikk / 219 Konszolidálásnál a külföldi leányvállalat könyvvizsgálata
Kérdés: Anyavállalat a számviteli törvény alapján konszolidálásra kötelezett. Konszolidálásba bevont leányvállalatai közül több nem magyarországi vállalat. A számviteli törvény 155. § (2)–(5) pontjai alapján kötelező a könyvvizsgálat a konszolidálásba bevont vállalkozások számára. A külföldi leányvállalat a külföldi ország jogszabályai alapján nem köteles könyvvizsgálatra, és önként sem választotta azt. Hogyan járjon el ilyenkor az anyavállalat? Kötelezze-e külföldi leányvállalatát a konszolidáció miatti könyvvizsgálatra?
55. cikk / 219 Első konszolidált beszámoló bázisadata
Kérdés: A konszolidált beszámolórészt képező konszolidált mérlegben és konszolidált eredménykimutatásban fel kell-e tüntetni az azonos bázisidőszak (2019) konszolidált adatait is? Ez gyakorlatilag azzal járna, hogy nemcsak a 2020-as évet, hanem a 2019-es évet is konszolidálni kellene, ami jelentős többletmunka a cégcsoport számára, ráadásul a leányvállalatok nem is alakították még ki 2019-ben a konszolidálást lehetővé tevő információs, értékelési rendszerüket, nem volt konszolidált számviteli politika stb. Mi a véleményük? A számviteli törvényben nem találtunk megoldást.
56. cikk / 219 Hosszú ideje fennálló tételek rendezése
Kérdés: Átvettük egy jelentős értékű ingatlant tulajdonló társaság (A), valamint anyavállalata (B) könyvelését. Az A cég ezt az ingatlant felújítani és hasznosítani kívánja, de a felújítás különböző okokból 8-10 éve áll, illetve jórészt meg sem kezdődött. A B vállalat tevékenysége kimerült abban, hogy kölcsönökkel folyamatosan finanszírozza az A cég működési költségeit. A B cég könyveiben szerepel egy jelentős összegű befejezetlen beruházás (a kapott anyag és listák alapján a 8-10 évvel ezelőtt az A cég érdekében igénybe vett szolgáltatások, tanácsadói és menedzsmentdíjak stb. 2008-2012 között merültek fel). A B cég a fenti költségek összegét 2015-ig a beszámolóiban szellemi termékként mutatta ki, majd 2015-ben átsorolta a befejezetlen beruházások közé, azóta befejezetlen beruházás. Az A cég könyvelésében ezek a költségek egyáltalán nem jelentek meg. A továbbszámlázás vonatkozásában azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az A és B cég közötti megállapodás alapján ezeket a tételeket az A cég által tulajdonolt ingatlan felújítását követően, az aktiválás után számolják el a felek egymás között. Kérdések rövidítve:
1. Mi a teendőnk, hogyan tudjuk rendezni a helyzetet? Milyen lépéseket kell megtennünk ahhoz, hogy a beszámoló a számviteli előírásoknak megfelelő legyen?
2. Hogyan, hol kellene/kellett volna kimutatni ezeket a tételeket? Hogyan érinti ez a két cég beszámolóit, társasági adóját, elhatárolt veszteségeit?
3. Ha a felek úgy állapodtak meg, hogy ezekkel a tételekkel majd a jövőben, évek múlva számolnak el egymással, nem kellett volna legalább 12 havonta elszámolni és számlázni?
4. Önök szerint valamilyen módon indokolható az, hogy ezeket a tételeket a B cég előbb szellemi terméknek, majd befejezetlen beruházásnak tekintette?
1. Mi a teendőnk, hogyan tudjuk rendezni a helyzetet? Milyen lépéseket kell megtennünk ahhoz, hogy a beszámoló a számviteli előírásoknak megfelelő legyen?
2. Hogyan, hol kellene/kellett volna kimutatni ezeket a tételeket? Hogyan érinti ez a két cég beszámolóit, társasági adóját, elhatárolt veszteségeit?
3. Ha a felek úgy állapodtak meg, hogy ezekkel a tételekkel majd a jövőben, évek múlva számolnak el egymással, nem kellett volna legalább 12 havonta elszámolni és számlázni?
4. Önök szerint valamilyen módon indokolható az, hogy ezeket a tételeket a B cég előbb szellemi terméknek, majd befejezetlen beruházásnak tekintette?
57. cikk / 219 Bérbeadás vagy szálláshely-szolgáltatás
Kérdés: Társaságunk mint anyavállalat a tulajdonunkban lévő üdülőben részben a leányvállalatok dolgozóinak, részben a saját dolgozói részére üdülési lehetőséget biztosít május 1. és október 1. közötti időszakban, a külön üdülési szabályzatban rögzítetteknek megfelelően. A KSH szerinti besorolás: Nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatás a 173/2003. sz. kormányrendelet alapján. Saját dolgozóink térítésmentesen vehetik igénybe az üdülőt, ezen térítésmentes juttatás kalkulált értéke után a munkabérre vonatkozó adó- és járulékfizetési szabályok alapján teljesítjük adó- és járulékfizetési kötelezettségünket. A tagcégek részére évente határozott idejű bérleti szerződés alapján 27%-os áfát felszámítva engedjük át az üdülőt, az üdülési szabályzatban meghatározott heti turnusváltásokban megvalósuló üdülés céljára. A tagcégekkel kötött bérleti szerződés tartalmazza a bérleti időszakot, a bérleti díjat, azt, hogy az üdülőt csak beutalt személy használhatja. Nem tér ki a mellékszolgáltatásokra (ágyneműcsere biztosítása, gondnok foglalkoztatása). Minden üdülő kitakarítva adja át az üdülőt. Helyesen járunk-e el, ha bérletnek minősítjük a tagcégekkel kötött, május-október közötti időszakra vonatkozó szerződést, miközben a tagcégek dolgozói heti turnusváltásban veszik igénybe az üdülőt, vagy valójában "Szálláshely-szolgáltatásra" kellene szerződést kötnünk?
58. cikk / 219 El nem ismert tulajdoni részesedés kimutatása
Kérdés: A társaságnak két tulajdonosa van, 70-30%-ban. Mind a kettő önálló aláírási joggal rendelkező ügyvezető. A 30%-os tulajdonos a másik tulajdonossal való egyeztetés és taggyűlési határozat megléte nélkül a kft. nevében új társaságot alapított 3 M Ft készpénzbefizetéssel, majd néhány nap múlva megemelte a jegyzett tőkét 500 M Ft apport bejegyzésével. Apportként a társaság hitellel terhelt ingatlanát és műszaki eszközeit jelölte meg. A fenti jogi eljárást még 4 társaságon keresztülvezette. Csalás és hűtlen kezelés vádjával rendőrségi feljelentés történt, azonban mind a cégbíróság, mind a Földhivatal bejegyzett minden változást. A cégbíróság által bejegyzett, de az anyavállalat által el nem ismert tulajdoni részesedést ki kell-e mutatni a mérlegben, illetve az apportként bejegyzett, de a valóságban át nem adott műszaki berendezéseket ki kell-e vezetni a könyvelésből?
59. cikk / 219 Egyszerűsített éves beszámoló zrt.-nél
Kérdés: 2018. évben éves beszámolót készített a zrt., de az értékhatárok alapján egyszerűsített éves beszámolót is készíthet(ne). Vissza lehet-e térni az "alacsonyabb szintű" beszámolási formára, akkor is, ha a társaság az MNB felügyelete alá tartozik a végzett tevékenysége miatt?
60. cikk / 219 Kötelezett értesítése az engedményezésről
Kérdés: A tagok "A" kft. egyszerűsített végelszámolását határozták el. A pénzeszközt a vagyonfelosztási javaslat szerint a magánszemély tagok kapták, míg a követeléseket "B" kft.-re engedményezték. A céget a Cégbíróság 2018. 11. 30-ával törölte. A cégtörvény szerint a vagyon kiadása csak a törlést követően lehetséges. A kötelezett részére az engedményezési szerződés egy példányát 2018. 12. 15-ével megküldtük. A kötelezett jogásza szerint az engedményezési szerződés akkor kelt, amikor a végelszámolónak nem volt aláírási joga, emiatt azt nem fogadja be. Úgy véljük, helyesen jártunk el, mert csak a cégbírósági törlést követően lehet a vagyont rendezni. Elfogadhatóak-e a kötelezett érvei, illetve mi a teendő ez esetben?
