Beolvadó társaság könyvvizsgálója

Kérdés: Az "A" kft. beolvad a "B" zrt.-be. Mindkét társaság az anyavállalat leányvállalata. Az anyavállalat könyvvizsgálója auditálhatja-e a vagyonmérleg-tervezeteket, illetve a végleges vagyonmérlegeket?
Részlet a válaszából: […] ...a valójában három vagyonmérleg-tervezetet, vagyonleltár-tervezetet, illetve végleges vagyonmérleget, végleges vagyonleltárt.Az anyavállalat könyvvizsgálóját az Átv. elvileg nem zárja ki a beolvadáshoz kapcsolódó könyvvizsgálatból, feltéve, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Üzletrész ellenében kötelezettségátvállalás

Kérdés: Az anyavállalat a 100%-ban tulajdonolt kft.-jének a kft. 10 000 E Ft névértékű üzletrészét átadja azzal, hogy a kft. átvállalja tőle a garanciális kötelezettségeit 36 000 E Ft értékben. Ez esetben nem szokványos "csereügyletről" van szó. Hogyan kell az ügyletet elszámolni a kft.-nél, illetve az anyavállalatnál? Hogyan kell kimutatni a kötelezettséget az anyavállalatnál? Az átvállalt kötelezettséget el lehet-e időbelileg határolni, mivel a garanciális kötelezettség terhére elvégzendő munkák a jövőben jelentkeznek?
Részlet a válaszából: […] ...konkrét válasz előtt néhány dolgot tisztázni kell!Azzal, hogy a kft. az anyavállalattól kap 10 000 E Ft értékű üzletrészt, olyannak kell tekinteni, mintha a kft. a saját üzletrészét vásárolná vissza. A Ptk. 3:174. §-a (4) bekezdése szerint a társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 21.

Saját váltó nyilvántartása

Kérdés: Társaságunk 50.000.000 Ft hitelt vett fel egy banktól forgóeszköz-finanszírozás céljából, a hitel lejárata 2019. 02. 26. A hitel biztosítékai: az anyavállalatunk egy másik leányvállalatának ingatlanaira bejegyzett jelzálogjogok és ezen leányvállalat készfizető kezessége. A hitelszerződés szerint a bank csak akkor folyósítja részünkre a hitelt, ha társaságunk átadja a bank részére az anyavállalatunk és az anyavállalat más leányvállalatai mint kezesek váltókezességével ellátott saját váltót. Társaságunk ki is állította a váltót 50.320.000 Ft-ról, a váltó esedékessége: megtekintéskor. A váltóra ráírva: "A váltót legkésőbb 2019. 04. 27-ig fizetés végett kell bemutatni." A bank szerint a váltóra kiegészítő biztosítékként van szükségük. Társaságunk a hitelt a szerződés szerinti ütemezésben és kamatokkal fizeti vissza, a váltó beváltására nem kerül sor. Van-e társaságunknak bármiféle könyvelési feladata a váltóval kapcsolatban a kiállításkor, illetve a lejáratkor?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy van könyvelési feladat a saját váltóval kapcsolatosan – a kérdés szerinti esetben is –, azt a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban ki kell mutatni, mint függő kötelezettséget. A saját váltót váltótartozásként a rövid lejáratú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 19.

Anyavállalattól vásárolt mintatermék

Kérdés: Ha az anyavállalattól vásárolt termékek egy részét mintatermékként (kvázi promóciós ajándékként) adjuk át a vevők részére, akkor az anyavállalattól való beszerzést az igénybe vett szolgáltatások között vagy egyéb ráfordításként kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...készletre kell venni, majd a felhasználáskor anyagköltségként, illetve az eladott áruk beszerzési értékeként kell elszámolni. Az anyavállalattól vásárolt mintatermék sem kivétel!Mi a mintatermék? Az Szja-tv. 1. számú melléklete 8.14. pontja b) alpontja szerint:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 10.

Egyszerűsített éves beszámoló az anyavállalatnál

Kérdés: Az Szt. 9. §-ának (3) bekezdése szerint az anyavállalat nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót. Anyavállalatnak minősül az Szt. 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint, ha a tulajdonosok szavazatának többségével tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik. Ez azt jelenti, ha egy társaságnak egy másik gazdasági társaságban 50%-ot meghaladó tulajdonrésze van, akkor nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót?
Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz az, hogy az anyavállalat nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót, csak éves beszámolót!Az anyavállalat fogalmánál a helyes hivatkozás az Szt. 3. §-a (2) bekezdésének nemcsak az a) pontja, emellett még van b) és c) és d) pontja is (ez pontosítás)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 26.

Anyavállalat munkavállalóival kapcsolatos költségek a leányvállalatnál

Kérdés: Munkavállalók az anyavállalatnál vannak. Együttműködési megállapodás rögzíti, hogy az anyavállalatnál lévő munkavállalók egy része kizárólag a leányvállalat feladatait látja el. Ezen munkavállalókhoz kapcsolódó alábbi költségeket közvetlenül viselheti-e a leányvállalat, ha a számla a leányvállalat nevére szól, és a kifizetésekhez kapcsolódó adó- és járulékterheket megfizeti: a képzés költségei (iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli oktatás), külföldi kiküldetés (szállás, utazás, étkezés), mobiltelefon számlája, kávé-, vízfogyasztás.
Részlet a válaszából: […] ...meg. A kérdésben leírtak nem felelnek meg ezen követelménynek.Szerződéses kapcsolat együttműködési megállapodás formájában az anyavállalat és a leányvállalat között van. Ebből következően az anyavállalat a leányvállalat felé számlázhatja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 8.

Osztalék 2017-ben közbenső mérleg alapján

Kérdés: Társaságunk a 100%-os leányvállalatától a 2017. év terhére osztalékot vonna el. A 2016. évi beszámoló elfogadásakor döntött a tulajdonos osztalékról, amelyet a leányvállalat pénzügyileg rendezett, az anyavállalatnál 2017-ben bevételként elszámolták. Kérdés, hogy 2017-es évközi, könyvvizsgálattal alátámasztott beszámoló alapján van-e lehetőség további osztalékelvonásra, amelyet az anyavállalat bevételként elszámolhat (nem osztalékelőlegként)? Az osztalék forrása a leányvállalat korábbi eredménytartaléka, illetve az évközi beszámolóban kimutatott adózott eredmény.
Részlet a válaszából: […] ...történt a könyvelés is. A leányvállalat 2017. évi eredményének, eredménytartalékának ismeretében – közbenső mérleg alapján – az anyavállalat osztalékelőleg fizetéséről dönthet, amelyet azonban a leányvállalatnál fizetett osztalékelőleg-követelésként,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Interneten közzétett reklámszlogen

Kérdés: Ügyfelem egy külföldi tulajdonosi hátterű társaság, melynek magyar leányvállalata más magyarországi vállalkozásokkal (partnervállalatokkal) köt az anyavállalat nevében szerződést arra, hogy a partnervállalkozásokról információkat – valamint azok logóját, reklámszlogenjét – az ügyfelem magyar nyelvű honlapján jelenítse meg. A partnervállalkozás hirdetése az anyavállalat honlapján saját felhasználói fiók létrehozatalával történik. Az anyavállalat számára – a magyar leányvállalattal való elszámolás alapján – a partnervállalkozás online boltjában való vásárlás után forgalmi jutalék jár, amellett, hogy a partnervállalkozásnak egyszeri csatlakozási díjat is kell fizetnie. Ebben a konstrukcióban megvalósul-e a reklámadótörvény szerinti adókötelezettség, és ha igen, akkor ki minősül az adó alanyának (ügyfelem, annak leányvállalata vagy a partnervállalkozások), továbbá mely ellenérték után kell fizetni az adót?
Részlet a válaszából: […] ...árujának értékesítésére (vagy igénybevételének előmozdítására) irányuló szándék. (E szándékot az is alátámasztja, hogy az anyavállalatot forgalmi jutalék illeti meg a partnervállalkozások online boltjában történt vásárlások után.)A tényleírásból (jelesül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 30.

Leányvállalatnak nyújtott kölcsön kamata

Kérdés: "A kamatbevétel tehát áfamentes bevétel. Az előzetesen felszámított áfa megosztására vonatkozóan az Áfa-tv. 123. §-ának előírását kell alkalmazni" – írják a 4740. kérdésre adott válaszban. Helytálló-e ez a válaszadás, hogy az áfa megosztásánál figyelemmel kell lenni a kamatbevételre is?
Részlet a válaszából: […] ...számított, forintban megállapított és éves szinten összesített összege együttes értékének 10 százalékát. (Nem valószínű, hogy az anyavállalat által nyújtott kölcsön kamata meghaladja az anyavállalat tevékenysége kamattal növelt árbevételének 10 százalékát....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 9.

Társult, illetve jelentős tulajdoni részesedésű vállalkozás

Kérdés: Szíveskedjenek példákkal megvilágítani, hogy egy vállalkozás mikor minősül társult vállalkozásnak, és mikor jelentős tulajdoni részesedésű vállalkozásnak? Mi a különbség a kettő között? A zavart az okozza, hogy mindkettő definíciójában 20%-os részesedésről szól a számviteli törvény.
Részlet a válaszából: […] ...definícióban szerepel a legalább 20%-os részesedés. A társult vállalkozásban azonban az is szerepel, hogy társult vállalkozás, ahol az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalata a részesedéssel való rendelkezésen túlmenően mértékadó befolyást is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 26.
1
6
7
8
22