23 talált állásfoglalás az áramfogyasztás kifejezésre

Kérdés: Társaságunk rendelkezik elektromos autókkal. Milyen megoldások vannak arra, ha a dolgozó otthon tölti fel az autóját? Mennyit és milyen címen lehet/kell téríteni? Hogyan kell ezt adójogi szempontból kezelni? Az alábbiakra gondoltunk:
1. Ha a dolgozó otthon külön mérőórát szereltet fel, ezen tölti a céges autót, a felhasznált elektromos áram díját térítjük. A mérőóra a magánszemély nevén van. Mennyit fizethet a cég? Ez munkaviszonyból származó vagy egyéb jövedelem? Esetleg útnyilvántartás alapján adómentes?
2. Ha bérleti szerződést kötünk a töltő használatára az energiát is beleértve, az önálló tevékenységből származó jövedelem a magánszemélynél?
3. Egyes esetekben okostöltőt tudunk alkalmazni, ami méri az otthon letöltött kW-ot, ennek az árát a cég megtéríti. Ez adómentes költségtérítés vagy munkaviszonyból származó jövedelem?
4. Ha a munkáltató fizeti a dolgozó otthonában a töltőállomás kiépítését, az kezelhető-e úgy, hogy a cég tulajdona? A felhasznált energia költség lesz a cégnél? A magánszemélynél az ingatlanján ez értéknövekedést okoz, ez adóköteles?
5. Az Szja-tv. ezt nevesíti. A tölthető plug-inok esetében a fogyasztási norma 70%-ával, míg tisztán elektromos járművek esetében 3 liter/100 km 95-ös ólmozatlan benzin aktuális NAV-üzemanyagárának az összegével kalkulálhatunk adómentesen. Ha mindig otthon tölti, akkor a megtett km-ek alapján így kalkulálhatunk. De követhető ez, ha időnként a cégnél tölt?

Kérdés: Társaságunk saját vállalkozásban csarnokot épít. A villamoshálózat csatlakozási díjának a kezelésével kapcsolatos a kérdésünk. Az Szt. 26. §-ának (3) bekezdése alapján a csatlakozási díjat az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogként vesszük nyilvántartásba. A vagyoni értékű jog leírási kulcsa igazodik-e a csarnok leírási kulcsához? (A használat időtartama ugyanaz.)

Kérdés: A társasház néhány lakástulajdonosa saját költségén elektromos autótöltőt telepített a társasházban, amelynek a fogyasztását a társasház fizeti az áramszolgáltató felé. Az elektromos autótöltő az egyes tulajdonosok részére kiállított, névre szóló felhasználói kártyával vehető igénybe. Az egyes felhasználói kártyához tartozó áramfogyasztás az áramszolgáltató által biztosított online felületen külön-külön kimutatásra kerül. A társasház ezen névre szóló kimutatás alapján társasházi havi egyenlegközlőben közzéteszi az egyes tulajdonosok elektromosautótöltő-áramfogyasztásának díját, amelyet a tulajdonosok megfizetnek a társasház folyószámlájára. A tulajdonosok által a társasház részére megfizetett elektromosautótöltő-áramfogyasztási díj a társasház részéről vállalkozási tevékenység bevételének, vagy esetleg valamilyen más jogcím szerinti bevételnek minősül? A társasháznak van számlakiállítási kötelezettsége az elektromos autótöltő áramfogyasztásának díjáról a fogyasztó tulajdonosok részére, vagy elegendő a társasház havi egyenlegközlőben történő előírás?

Kérdés:

A társasház saját költségén elektromos autótöltőt létesített, amelynek fogyasztását a társasház fizeti az áramszolgáltató felé. Az elektromos autótöltő az egyes tulajdonosok részére kiállított, névre szóló felhasználói kártyával vehető igénybe. Az egyes felhasználói kártyához tartozó áramfogyasztás az áramszolgáltató által biztosított online felületen külön-külön kimutatásra kerül. A társasház ezen, névre szóló kimutatás alapján a társasházi havi egyenlegközlőben közzéteszi az egyes tulajdonosok elektromos autótöltős áramfogyasztásának díját, amelyet a tulajdonosok megfizetnek a társasház folyószámlájára. A tulajdonosok által a társasház részére megfizetett elektromos autótöltős áramfogyasztási díj a társasház részéről vállalkozási tevékenység bevételének vagy esetleg valamilyen más jogcím szerinti bevételnek minősül? A társasháznak van számlakiállítási kötelezettsége az elektromos autótöltő áramfogyasztásának díjáról a fogyasztó tulajdonosok részére, vagy elegendő a társasházi havi egyenlegközlőben történő előírás?

Kérdés: Áramszámla áfájának megosztásában kérem segítségüket. Cégünk fő tevékenysége személygépjármű-, könnyűgépjármű-kereskedelem, és a telephelyén tölti a céges elektromos autóit. A töltések után az elektromos áram áfája nem helyezhető levonásba az áramszámlából, de a telephelyi iroda áramfogyasztása levonható. Sajnos sehol sem találtam egzakt választ és támpontot arra, hogy mi alapján kell az adatokat gyűjteni és elszámolni. Milyen nyilvántartást kell vezetni erről, ami számviteli szempontból is megállja a helyét? Egyes kiépített töltők esetében mérhető a gépjármű által felvett energia, azonban ezek nem hiteles almérők, hiszen B osztály szerinti pontosságú mérések. Ezek az adatok elfogadhatók egy esetleges adóellenőrzés során? Hol található, mely törvényben vagy rendeletben arra vonatkozó előírás, szabály, hogy mely mérési módszer alapján kell az adatokat megállapítani? Illetve, ha rendelkezésre állnak a fogyasztási adatok, azokat milyen áron kell kiszámolni, tekintve, hogy egy áramszámlán találhatók áfás és áfamentes tételek is?

Kérdés: Társaságunk ingatlanja egy olyan telepen helyezkedik el, amely társasházként működik. Kilenc tulajdonos van. (Döntő többségben társaságok.) Jelenleg a megfelelő áramszolgáltatás igénybevétele problémás, ezért új csatlakozási pont kiépítéséről döntöttek a társasházi tulajdonosok, mely során majd minden tulajdonos saját mérőórával fog rendelkezni. A csatlakozási pontot kiépítő elosztói engedélyes szolgáltató csak egy tulajdonossal köt szerződést, ő a meghatalmazott. A 9 tulajdonos akként állapodott meg, hogy társaságunk lesz a lebonyolítója a folyamatnak, a szükséges csatlakozási pont kiépítésének terheit pedig közösen viselik. A csatlakozási pontot kiépítő elosztói engedélyes részére a csatlakozási alapdíjat, vezetékdíjat áfával növelt összegben előre kell a szolgáltató részére átutalni, két részletben. A megrendelői szerződés aláírása után 10%-ot a tervezési feladatok megkezdéséhez, 90%-ot a kivitelezés megkezdése előtt. A többi tulajdonos előre átutalta a szerződéskötéskor az elosztói engedélyessel szerződő tulajdonos felé az őket érintő teljes ellenértéket. A beérkezett összegeket a csatlakozási pont létesítésére adott előlegnek tekintettük, előlegszámlákat állítottunk ki. Helyesen gondoltuk-e, hogy a többi tulajdonos felé áfát is tartalmazó előlegszámlát kellett kiállítanunk, mivel az ellenérték átutalásra került? Ha igen, akkor az elosztói engedélyes által számlázott 10%-os, illetve 90%-os díj megfizetésekor keletkezik-e részarányos közvetített szolgáltatás továbbszámlázási kötelezettség részarányos előleg jóváírásával részünkről (projektelszámolás?), vagy csak a kivitelezés befejeztével kell végszámlát kiállítani? Természetesen ebben az esetben a már megfizetett díjakat társaságunk könyveiben készletként tartjuk nyilván. A 2023. gazdálkodási év zárásakor társaságunknak hogyan kell szabályosan kezelnie számviteli nyilvántartásaiban a gazdasági eseményeket?

Kérdés: Szíveskedjenek szakmai állásfoglalást adni a háztartási méretű kiserőműveknél (HMKE) többlettermelésként jelentkező, a villamosenergia-hálózatba visszatáplált áram számviteli elszámolásáról. Részletezve: Havi szaldós elszámolás esetén, amennyiben a HMKE-rendszernél a hónapot tekintve többletbetáplálás nem történik – tehát a hálózatból vételezett energia több, mint a HMKE által visszatáplált energia –, az energiaszolgáltató nettó számlát állít ki, a felhasznált energia mennyiségét csökkenti a visszatáplált energia mennyiségével. Az így nettósított számlát cégünk költségként könyveli. Abban az esetben, ha a betáplálás meghaladja a villamos hálózatból vételezett energiát, a szolgáltató csak rendszerhasználati díjat számláz, áramdíjat nem, a többletbetáplálást cégünknek kell a szolgáltató felé számlázni. Az általunk kiállított számlát árbevételként könyveljük. Helyes ez az elszámolás? Ugyanaz a HMKE által termelt energia egyszer költségcsökkentő, máskor árbevétel? Amennyiben számlázunk, terméket vagy szolgáltatást értékesítünk?

Kérdés: A kft. elektromos cégautóját a dolgozó otthonról tölti, útnyilvántartást nem vezetünk, az autó magáncélú használata megengedett. A dolgozó egy applikációval rögzíti az otthon vételezett áramot, és ez alapján számoltatná el a felmerült költséget. Milyen formában lehetséges az áram költségének elszámolása a cég felé? Esetleg megállapodás alapján (megbízási szerződés keretében)? Ez esetben a magánszemély dolgozónak kell adószámot kiváltania, vagy adómentes magánszemélyként járhat el? Számlát kell kiállítania, vagy elég egy elszámolási bizonylat? A cégnél a költségtérített összeg anyagjellegű ráfordításként könyvelendő, vagy személyi jellegű egyéb kifizetésként?

Kérdés: A kft. a tulajdonában lévő épületben kialakított egy helyiséget a dolgozók tulajdonában lévő elektromos rollerek töltésére, konnektorokat szereltek fel. A helyiség kialakítását beruházásként kell kezelni? Keletkezik-e a kft.-nek bármilyen adófizetési kötelezettsége azáltal, hogy a dolgozók ingyen használhatják a cég elektromos hálózatát?

Kérdés: A villanyszolgáltató partnerünk az új szerződés értelmében előző év alapján becsült fogyasztás szerint számláz, például decemberben januárra számlázott egy becsült összeget, és januárban február hónapra vonatkozóan. A tőle kapott tájékoztató alapján ezek "előre fizetendő részszámlák", és majd a tényleges fogyasztás alapján "utólag kiadott részszámlát" fognak kiállítani. Ezeket a számlákat költségként kell elszámolni, annak ellenére, hogy becsült adatok alapján a vonatkozó időszak előtt lettek kiállítva, vagy előlegnek minősülnek a tartalmuk alapján, mivel a szolgáltatás teljesítése még nem valósult meg?