Készletszámlák árfolyama, áfája és számviteli kezelése

Kérdés: Társaságunk élelmiszeripari termékek előállításával foglalkozik, a termékek gyártása belföldi üzemben történik. Az ehhez szükséges alapanyagokat a külföldi anyavállalattól szerzi be, amely devizás számlát állít ki. A számviteli politika alapján folyamatos készletnyilvántartást vezetnek. A könyvelési program nem integrált rendszer, a készlet nyilvántartása külön készletprogramban történik. Kérdésünk az árfolyam helyes kezelésére vonatkozik. A kapott számlán az alábbi dátumok és információk vannak: a számla kelte: 2022. 06. 17., a felrakodás dátuma az anyavállalatnál: 2022. 05. 23., amikor az áru elindul az EU-s tagországból. Az áru kb. 2 nap alatt érkezik be a magyarországi raktárba, a készletre vétel dátuma: 2022. 05. 25. A készletre vétel a beérkezés dátumához tartozó MNB-árfolyamon történik a szállítólevél alapján. A számla könyvelési programban való rögzítésekor a számla kelte szerinti MNB-árfolyamot használjuk, a 2. alapanyagok főkönyvi számlán és az áfabevallásban is ezen árfolyammal szerepel. Mely napi árfolyamot kellene használnunk, hogy megfelelő legyen számviteli szempontból és az Áfa-tv. szempontjából is? A számla könyvelésekor két árfolyamot kellene használni: egyet a számviteli teljesítéshez, ami megegyezik a készletprogramban használttal, és külön az áfához is meg kellene adnunk az árfolyamot, amely a számla kelte szerinti vagy a teljesítést követő hó 15-ei árfolyam lenne? Tudomásunk szerint áfa szempontjából a Közösségen belül termékbeszerzés esetében alkalmazandó árfolyam az adófizetési kötelezettség megállapításának időpontjában érvényes árfolyam. Az Áfa-tv. 63. §-a (1) bekezdésében foglaltak értelmében a fizetendő adót az ügylet teljesítését tanúsító számla kibocsátásakor, de legkésőbb a teljesítést követő hónap tizenötödik napján kell megállapítani.
Részlet a válaszából: […] Valóban éveken keresztül két árfolyamot kellett használni: a teljesítéskori választott árfolyamot a beszerzés könyvelésekor, az Áfa-tv. szerinti árfolyamot pedig az áfa bevallásához. Évekkel ezelőtt azonban változott a számviteli előírás.Az Szt. 60. §-ának (5a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 13.

Áfa-tv. szerinti árfolyam használata

Kérdés: Az Szt. 60. §-a (5a) bekezdésének számviteli politikában történő választása azt is jelenti, ha egy belföldi szállító által devizában kiállított, általunk befogadott szállítói számlában pl. KHB banki devizaeladási árfolyamon határozzák meg a számlában feltüntetett áfát, akkor társaságunk ezen az árfolyamon könyvelheti az adott számlát és annak áfáját, annak ellenére, hogy egyébként társaságunk az MNB-középárfolyamot választotta? Azaz nem kell az MNB-árfolyamon könyvelnünk, és árfolyam-különbözet elszámolásával "ráállnunk" a számlában szereplő áfa összegére, hanem egy tételben, a számlában szereplő árfolyam alkalmazásával is tudjuk könyvelni az áfát?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy igen, de feltétel, hogy a szállító helyes, az Áfa-tv. 80. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti eladási árfolyamot alkalmazott.Az Szt. 60. §-ának (5a) bekezdése az egyszerűsítés jegyében született. Éppen azért, hogy az áfa (a fizetendő és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 13.

Devizaárfolyam harmadik országból importált áru esetében

Kérdés: Harmadik országból (Kína) importált áru esetében nem kötnek adásvételi szerződést, nagyon kevés dokumentumot kapunk. Megrendeljük az árut, amelyről a vámhivatal határozatot ad ki. Eddigi eljárásunk úgy alakult, hogy a teljesítés helyét és idejét a vámhatározat kiadására határoztuk meg. Az árfolyamot pedig a határozatban szereplő árfolyamra tettük. A kft. az MNB-árfolyamra is bejelentkezett. Több fórumon olvastuk, hogy nem megfelelő az átváltás a határozatban megállapított árfolyamon, hanem az MNB-árfolyamon kellene, amennyiben azt választotta a cég. Maradhat-e így, ebben a formában ez évben az eljárásunk, és a jövőben térjünk át az MNB-árfolyamra, vagy pedig módosítsuk már a 2020. évet is?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 60. §-ának (1) bekezdése szerint a külföldi pénzértékre szóló kötelezettséget (és ezzel az importált áru értékét) a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó - a (4)-(6) bekezdés szerinti - devizaárfolyamon átszámított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 25.

Euró átváltása

Kérdés: Társaságunk a könyveit forintban vezeti, a deviza- (euró-Ft) váltáshoz spotügyletet alkalmaz. Eurót ad el, azaz átvált forintra. Az eurócsökkenést az átváltáskori árfolyamon kell könyvelni, vagy az egyébként alkalmazott súlyozott átlagáron? Mely árfolyamot kell alkalmazni, ha a saját bankunk euró- és forintbankszámlája között történik az ügylet, és ha az Akcenta OLB spotügyletet alkalmazzuk?
Részlet a válaszából: […] Az euróbankszámlán lévő euró, a valutapénztárban lévő euró csökkenését - függetlenül attól, hogy az euró azért csökken, mert azt forintra átváltják, vagy azért csökken, mert az euróval devizában fennálló kötelezettséget egyenlítenek ki, és függetlenül attól is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 15.

Devizában számlázott tételek árfolyama

Kérdés: Partnerünk az általa nyújtott szolgáltatásokat, értékesített termékeket euróban számlázza. Cégünk forintban vezeti a könyveit. A számlázás gyakran hetekkel később történik, mint maga a teljesítés. A számlát sem a teljesítés napjával állítják ki. A számlázott eurót milyen árfolyamon kell forintra átszámítva könyvelni? Mennyiben változik ez, ha a szolgáltatásokról elszámolási időszakonként kerül a számla kiállításra?
Részlet a válaszából: […] A külföldi pénzértékre szóló kötelezettségek forintra történő átszámítására vonatkozóan az Szt. 60. §-a egyértelműen rendelkezik. Az (1) bekezdés alapján a külföldi pénzértékre szóló kötelezettséget a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 9.

Hitelkártya használata

Kérdés: A bankkártya használatával kapcsolatos követelményeket a Számviteli Levelek 412. számában a 8020. kérdésre adott válaszban részletezték. Kérem, hogy a hitelkártya használatával kapcsolatos könyvelési tételeket is mutassák be.
Részlet a válaszából: […] A hitelkártya használatával kapcsolatos általános követelményeket lényegében a kérdésben hivatkozott válasz tartalmazza. Így a következőkben a könyveléssel összefüggő követelményekre, számlaösszefüggésekre utalunk.A munkavállalók részére átadott, a társaság nevére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 28.

Devizás gyűjtőszámla

Kérdés: A gyűjtőszámlát a könyvelési nyilvántartásokban egy tételben vagy teljesítési időpontonként kell rögzíteni? Ha az árbevételt tételesen indokolt könyvelni, devizában kiállított gyűjtőszámla kiegyenlítése esetén az árfolyam-különbözetet is tételesen kell meghatározni?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt nézzük meg a gyűjtőszámla fogalmát az Áfa-tv. 164. §-a alapján. Ha az adóalany az adott naptári hónapban ugyanannak a személynek, szervezetnek, több számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletet teljesít, számlakibocsátási kötelezettségéről úgy is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 10.

Devizaárfolyam megváltoztatása

Kérdés: Társaságunk számviteli politikája szerint 2019. 12. 31-ig a devizás tételeknél a számlavezető pénzintézet által meghirdetett devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlagát alkalmazza. 2020. január 1-jétől az MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamra térünk át. Az áttéréshez kapcsolódóan át kell-e értékelni a 2019. december 31-i devizás, devizaalapú követeléseinket, kötelezettségeinket a január 1-jétől használni szándékozott devizaárfolyamon?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 60. §-ának (4) bekezdése alapján a társaság a számviteli politikájában dönt arról, hogy a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek [ideértve a (7) bekezdés szerinti devizaalapú tételeket is] forintértékének meghatározásakor milyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 10.

Devizahitel miatti negatív egyenleg árfolyama

Kérdés: Cégünk a devizás bankszámla könyvelése során azt az eljárást alkalmazza, hogy a jóváíró tételeket a jóváírás napján érvényes MNB-árfolyamon tartja nyilván, a terhelések forintértékét a súlyozott átlagár módszerével határozza meg. A probléma abból adódik, hogy a kft. és számlavezető bankja közötti megállapodás alapján a cég folyószámlahitelre jogosult. Ez esetben a bankszámla mínusz egyenleget mutat. Ha mínusz egyenlegű a devizaszámla, akkor a kiadásokat kell a választott árfolyamon könyvelni, a bevételeket pedig súlyozott átlagáron, mert ilyenkor a banki hitel visszafizetése történik?
Részlet a válaszából: […] A válasznál abból kell kiindulni, hogy akkor járna el helyesen a bank, ha a folyószámlahitelt hitelként mutatná ki.A folyószámlahitel akkor keletkezik, ha a bank a devizaszámlát terhelő kifizetést teljesít, valójában ehhez a bank devizát ad el úgy, hogy annak az ellenértékét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Devizában kiállított számlák könyvelése

Kérdés: Segítségüket kérem a devizában kiállított időszaki elszámolású számlákkal kapcsolatban. A decemberi teljesítésű fuvarokat január elején számlázzuk, ahol a számla teljesítési időpontja már januári. Melyik évhez kell ezeket könyvelnem?
Részlet a válaszából: […] A kérdés sajnálatos módon arra utal, bizonytalanok abban, hogy a fizikai értelemben vett teljesítés vagy az Áfa-tv. szerinti teljesítés időpontjában történjen a könyvelés.Sajnos, tudomásul kell venni, hogy a szerződés szerinti teljesítés és az Áfa-tv. szerinti teljesítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 7.
1
2
3
6