A határ túloldalán bérelt raktár

Kérdés: Az alábbi kérdésben kérem szíves véleményüket (áfa szempontjából). Egy magyar kft. székhelye a határ mentén található. A cégnek lehetősége adódott, hogy kedvező feltételekkel a határ túloldalán béreljen raktárt (nem lenne telephely, csak az áru tárolására szolgálna). A kft. webáruházat és kiskereskedelmi boltot üzemeltet Magyarországon. Az áru jelentős része egy harmadik EU-s országból érkezik. Az lenne a cél, hogy az árut ebből a harmadik EU-s országból ne Magyarországra, hanem ebbe a határ túloldalán lévő bérelt raktárba szállítsák, és a kft. vagy a raktárból szállítaná az árut közvetlenül a magyar vevőkhöz, vagy előbb áthozná azt a magyar székhelyére, és innen történne a szállítás. A vevők mindkét esetben adóalanyok és nem adóalanyok egyaránt.
1. Szükséges-e telephelyként bejegyezni a raktárt, ha ott semmilyen tevékenység nem történik, kizárólag az áruk tárolása?
2. Mennyiben jelent többletadminisztrációs terhet a kft.-re a másik országban tárolt áruk Magyarországra történő értékesítése (pl. a raktár országában az adószám kiváltása, vagyonáthelyezés stb.)?
3. Mennyiben befolyásolná az előbbi pontban említetteket, ha a kft. nem raktárt bérelne, hanem egy raktárt üzemeltető cégtől venne igénybe raktározási szolgáltatást, ahol a ki- és betárolással, valamint a megőrzéssel kapcsolatos tevékenységet ez a másik cég végezné?
Részlet a válaszából: […] ...szükséges humán és technikai erőforrásokkal. Amennyiben a gazdasági társaság saját maga egy önálló raktárt, vagy egy olyan raktárrészt bérel, ami kifejezetten neki van fenntartva és rendelkezésére bocsátva, és ezeken a helyeken az értékesítésre szánt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 13.

Ingatlanok fogalma

Kérdés: Több esetben előfordult, hogy a kérdésekhez-válaszokhoz kapcsolódóan az ingatlant másként értelmezte a kérdező és másként a választ adó. Sokszor nincs azonos véleményen a könyvelő és az ellenőrzést végző sem. Ebből számos probléma adódik, jellemzően a számlázás, a könyvviteli elszámolás, a terv szerinti értékcsökkenés meghatározása, tehát a gyakorlati alkalmazás során. Afélreértések elkerülése, a végrehajtások során az ellentmondások feloldása, de legalább azok csökkentése terén jelentős segítség lehet, lehetne az, ha az ingatlanokhoz kapcsolódó fogalmakat viszonylag részletesen bemutatnák.
Részlet a válaszából: […] ...indokolt aktiválni a rendeltetésszerű használatbavételkor az épület irodarészét, az üzemcsarnok- (üzem-) részét, illetve a raktárrészét, feltéve, hogy az előbbiek szerinti rendeltetést, használatot, annak az épületre jellemző adatait az ingatlan-nyilvántartásba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 11.

Különbözeti árrés alapja

Kérdés: Használtautó-kereskedéssel foglalkozó cég a különbözet szerinti adózást választotta. Mikor jár el helyesen a cég a különbözeti árrés alapjának meghatározásakor? Az autókat az EU-n belül szerzi be, szintén különbözeti áfával. Helyesen jár-e el, ha a beszerzési árba beszámítja a mindenkori autó alvázszámával, motorszámával feltüntetve kiállított szállítási, szerelési, licitköltségeket, vagy csak a gépjármű beszerzési értékét veszi figyelembe? Külön számlát kap a gépjármű áráról, amely viszonteladói különbözeti ár, illetve külön számlát az egyéb költségek, mint a szállítási díj, kezelési díj, ezek pedig EU-s fordított adózással vannak kiállítva.
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 217. §-a alapján az adó alapja a viszonteladó árrése, csökkentve magával az árrésre jutó adó összegével. Az árrés a termék értékesítési árának (kisebbítendő tag) és beszerzési árának (kivonandó tag) a különbözetével egyezik meg. Az Áfa-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 27.

Ingatlanértékesítés teljesülése előtti bérbeadás

Kérdés: Társaságunk az ingatlanértékesítéseit adókötelessé tette, és egy építési teleknek minősülő ingatlant ad el. Az ügylet áfa szempontjából egyenes adózás alá esik. A fizetés ütemezése: szerződéskötéskor foglaló és előleg, két hónap múlva második előleg, további két hónap múlva a teljes fennmaradt vételárrészlet megfizetése. A megfizetett összegekre a jóváírás napján kiállítjuk a megfelelő (előleg-) számlákat, illetve a végén a végszámlát. A tulajdonjog átruházása és a birtokbaadás a teljes vételár megfizetésével egyidejűleg történik. De! A vevő az adásvételi szerződéssel egyidejűleg létrejött, külön bérleti szerződés alapján bérbe veszi az ingatlant, és a bérleti szerződés alapján azt fióktelepként be is jelenti a cégbíróságon. Mi ilyenkor a teljesítés időpontja az adásvétel tekintetében? A bérleti szerződés alapján történő birtokbaadás megvalósítja az adásvételi szerződés szerinti birtokbaadást is? Vagyis a bérleti szerződés alapján történő birtokbaadás miatt a birtokbaadással egyidejűleg ki kell állítanunk a számlát a teljes vételárról?
Részlet a válaszából: […] ...szerződés.A valóságban azonban mind a kettő létezhet: az adásvételi szerződés szerint az ingatlan értékesítése az utolsó vételárrészlet megfizetésével megtörténhet, az ingatlan tulajdonjoga ezzel a vevőre száll át, a vevő birtokba léphet. A bérleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 27.

Árrésadózás alól kilépés, visszalépés

Kérdés: Cégünk használtautó-kereskedelemmel is foglalkozik. Alakulásunkkor az általános szabályok mellett az árrésadózást választottuk ezen tevékenységünkre. 2019. 05. 17-én az adóhatóság olyan irányú jogértelmezést tett közzé, mely alapján érdemes volt kilépnünk az árrésadózás alól a 2020-as adóévre. Ezt meg is tettük 2019 decemberében (tehát 2020. évben adómentesen értékesítettük a használtszemélygépkocsi-eladásainkat). Ugyanakkor úgy gondolom, hogy 2020. 11. 26-án az Országgyűlés által elfogadott 2021-es adócsomagban (Magyar Közlöny 261. száma, 8458. oldal, 37. §) ezt kívánták módosítani. Valóban jól értelmezem-e azt, hogy ha maradnánk a 2020-as évben alkalmazott áfaszabálynál (tehát nem árrésáfásan, hanem adó alól mentesen számláztunk), akkor a 2021. évben a módosítás kapcsán a teljes ellenérték után áfát kellene fizetnünk? Vissza tudunk-e lépni 2020. 12. 31-ig az árrésadózás alá, annak ellenére, hogy ebből legkorábban a 2022. évben tudunk majd kilépni? Hol találok erre vonatkozóan leírást?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 87. §-ának 2020. december 31-ig hatályos c) pontja alapján valóban adómentes lehetett a személygépkocsi értékesítése, amennyiben a beszerzésre az Áfa-tv. 124. § (1) bekezdés d) pontja vonatkozott volna, ha azt előzetesen felszámított adó terhelte volna,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 14.

Befejezetlen termelés vagy értékesítés

Kérdés: 2017. június 7. napján az ingatlant építő cég adásvételi szerződést kötött a vevővel. A szerződés tárgya egy lakás, gépkocsibeálló hely és tároló. A vevő a foglalót és a meghatározott időpontokban "vételárrészletet" fizet az eladónak, amit előlegként kezeltünk, hiszen a "vételárrész" utalása fizetési időpontokhoz, és nem készültségi fokhoz kötött. A szerződés szerint az utolsó "vételárrész" megfizetésének feltétele, hogy az eladó a lakóépületre vonatkozó jogerős használatbavételi engedélyt beszerezze, a társasház-alapítás tényét az ingatlan-nyilvántartási hatóság bejegyezze, a lakást és a teremgarázst az ingatlan-nyilvántartási hatóság önálló albetétként vegye nyilvántartásba, továbbá a lakás és a teremgarázs műszaki átadás-átvételére sikeresen sor kerüljön. Eladó a tulajdonjogát a vételár teljes kiegyenlítéséig fenntartja. A szerződés szerint a műszaki átadás-átvétel tervezett határideje 2018. 02. 28. Eladó a lakást a vételár teljes összegének kiegyenlítését követően átadás-átvételi jegyzőkönyv aláírásával egyidejűleg, legkésőbb 2018. 03. 31. napján adja a vevő birtokába. Felek a szerződésben megállapodnak abban, hogy ha bármely fél késedelembe esik, kötelesek a másik félnek napi 10.000 Ft késedelmi kötbért fizetni, amelynek maximuma 30 nap. Az átadás végül 2020. 04. 14. napján történt meg. A lakás, a teremgarázs és a tároló ekkor került kiszámlázásra. Úgy gondoltuk, hogy az ingatlan bekerülési értékét a kiszámlázás időpontjáig a befejezetlen soron tartjuk nyilván. Ezen álláspontunkat azonban megkérdőjelezi, hogy a vevő 2018 júniusában beköltözött a kérdéses lakásba. Az ingatlant építő cég a lakásra jutó rezsiköltséget 2020 áprilisában visszamenőlegesen kiszámlázta a vevőnek. Az ingatlant tehát a vevő már 2018 júniusában használatba vette arra való hivatkozással, hogy cserébe lemond a szerződésben kikötött kötbérről. Helyes-e a befejezetlen termelés soron szerepeltetni a nevezett lakás bekerülési értékét a kiszámlázás időpontjáig, amikor a rezsi továbbszámlázott tételeiből kiderül, hogy a lakást a vevő már 2018 márciusa óta birtokba vette? Hogyan jár el helyesen az ingatlant építő társaság számviteli és adózási szempontból?
Részlet a válaszából: […] Teljes terjedelmében idéztük a kérdést, amelyben leírtak alapján több egymásnak ellentmondó válasz is megfogalmazható. A válaszokat valójában az határozza meg, illetve befolyásolja, hogy mikor volt az adásvételi szerződés teljesítésének időpontja: 2020. 04. 14-én, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 6.

Nyugta helyett pénzmozgásbizonylat

Kérdés: A cég, melyet könyvelek, hímzett terítők, párnák, ruhák (új és használt) értékesítésével foglalkozik (árrésadózást alkalmazva). Pénztárgép használatára vagyunk kötelezettek. Főként külföldről érkező turisták vásároltak nálunk, bankkártyás fizetéssel. Eddig az volt a gyakorlat, ha a vevő számlát kért, akkor is beütöttük a pénztárgépbe azt (a pénztárgépes nyugtát a könyvelés részére átadott példányhoz tűztük). A bankkártyás vásárlásokat egy külön gyűjtőbe rögzítettük, de számlakérés esetén az ellenértéket is beütöttük. 2020. 07. 01-től milyen gyakorlatot kövessünk, hogy a kétszeres adatszolgáltatási problémát elkerüljük? Ha a vevő készpénzzel/vagy bankkártyával fizet, a vevő adóalany és számlát kér, be kell-e ütnünk a pénztárgépbe a számla ellenértékét? (Külön gyűjtőbe üssük, a számla készpénzes ellenértékét külön kasszába tegyük?)
Részlet a válaszából: […] A 2008. január 1. óta hatályos Áfa-tv., illetve a 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet (Számlarendelet) egy ügyletről egyféle bizonylat (számla vagy nyugta) kibocsátását írja elő. Míg a korábbi szabályozás megkívánta, hogy a pénztárgépben a számlával (egyszerűsített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 16.

Vásárolt társasházi üdülő nyilvántartása

Kérdés: A társaság (vevő) 2018 őszén adásvételi szerződést kötött társasházi üdülő vásárlására. Az üdülő kulcsátadása és a birtokbaadás a 2019. év végi részműszaki átadást követően a 2020. évben történik meg. A vételár öt részletben került, illetve kerül megfizetésre. Az első négy vételárrészletet a szerződés előlegnek nevesíti, ebből az első foglaló. Az előlegszámlák kiegyenlítésre kerültek a vevő felé 2019. december 31-ig, a teljes vételár 90%-áig. A vevő részére a földhivatali nyilvántartásba bejegyzésre került 2019. évben a tulajdonjog-fenntartással történt eladás ténye, majd 2020. év elején tulajdonjog-adásvétel címen. Az üdülő teljes birtokbavételi jegyzőkönyvvel történő birtokbaadása még nem történt meg, nem készült el a végszámla. A vevőnél a 2019. évi egyszerűsített éves beszámolóban mi az ügylet helyes bemutatása? A tárgyi eszközök értéke soron a beruházásra adott előlegek kerülnek kimutatásra, és a kiegészítő mellékletben egy rövid szöveges leírás? Vagy befejezetlen beruházásként kell a nem számlázott szállításokkal szemben felvenni a teljes vételárértéket, és mellette bemutatni az adott előlegeket is?
Részlet a válaszából: […] A bizonylati elv követelménye, hogy minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). A kérdések megválaszolásához arról kell dönteni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 16.

Műtárgyak nyilvántartása és adózása

Kérdés: Vagyonkezeléssel és ingatlan-bérbeadással foglalkozó kft. hosszabb távon, 5-10 évig szabad pénzeszközét festmények - kortárs és antik festmények - vásárlására kívánja fordítani, későbbi - a befektetésből származó - haszon elérése céljából. A vásárlás a vállalkozás érdekében felmerült kiadásnak számít? Az áfa visszaigényelhető? Helyes-e a tárgyi eszközök között nyilvántartani?
Részlet a válaszából: […] ...a műtárgyak, a festmények eladóira vonatkoznak. Amennyiben a beszerzés számláját a hivatkozott törvényi előírások (különbözet-, árrésadóztatás) szerint állították ki, akkor a számla áfát nem tartalmazhat, így azt nem lehet levonni (ha törvényellenesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 9.

Utazásszervezők áfaelszámolása

Kérdés: Az utazásszervezők áfaelszámolása 2020. január 1-től megváltozott. Az árrésáfát utasonként, utanként külön-külön kell megállapítani, a negatív árréseket nem lehet összevonni, valamint az árrés elszámolását az út teljesítésekor kell megállapítani. Az előlegszámla mindig olyan áfatartalmú, mint amilyen az alapügylet. A gyakorlatban a következő kérdések merülnek fel:
1. Az utak foglalásakor (előleg számlázásakor) sokszor nem áll rendelkezésre a külföldi fél számlája, de az utazási iroda a szerződés alapján már átutalta a külföldi fél díját. Milyen bizonylatok fogadhatók el az előleg áfatartalmának megállapítása során? Lehetséges-e egy előkalkulált árrés alapján megállapítani az előleg áfatartalmát?
2. Szállás-, busz- vagy repülőgép-kontingens esetében a szerződött és kifizetett férőhelyek feltöltése nem mindig 100%-os. Ha nem teljes a kihasználás, akkor csökken az árrés összege. Milyen feltételekkel lehet figyelembe venni a várható kihasználás mértékét az előlegárrés meghatározása során? Hogyan történjen a tényleges kihasználtság után a helyesbítés?
Részlet a válaszából: […] ...Az utazásszervezési szolgáltatást végző adóalany által átvett előlegárrés adóalapjának és áfatartalmának megállapítása érdekében szükséges bizonylatok tekintetében az alábbiak mondhatók el. Az utazásszervezési szolgáltatás esetén a teljesítés időpontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 19.
1
2
3
8