Találati lista:
1. cikk / 3565 Kisvállalati adózású társaság átalakulása
Kérdés:
2024. 11. 29-től a 2012. évi CXLVII. törvény 19. § (1) és (8a) pontjaihoz eltérő értelmezéseket olvastam. Szeretném, ha álláspontjukat kifejtenék a kisvállalati adózású társaság átalakulásához kapcsolódó számviteli és adózási feladatok kapcsán. (Mikor milyen beszámoló és bevallás kell, van-e könyvvizsgálati kötelezettség?) Társasági forma váltása esetén a kisvállalati adózású társaságnál, amely továbbra is a kivát választja, mik a teendők? (Beolvadásnál az átvevő, kiválásnál pedig a változatlan formában tovább működő társaságnak kell-e beszámolót és adóbevallást készítenie, indul-e új üzleti év ebben az esetben?)
2. cikk / 3565 Magánszemélynél szigetelés hitelesített energiamegtakarításért cserébe
Kérdés: Áfás magyar adóalany társaság magánszemélyek részére szigetelést készített (az anyagot a cég veszi, a munkát alvállalkozó végzi el) HEM (hitelesített energiamegtakarítási) jogosultságért cserébe. Az anyagról, munkáról számlát kap a cég saját nevére – ezt 51/52-be könyvelnénk – levonható áfával, illetve egy-egy elkészült munka egyéb dokumentumok alapján (a jog átadása, igazolások, felmérések stb.) a cég készletre veszi a HEM-et, ezt a 2-esben könyvelnénk a 96. Egyéb bevételekkel szemben áfa nélkül. Amikor a HEM-et értékesíti, akkor kivezetjük a készletből ráfordításra, és könyveljük a bevételt a 9-be a vevővel szemben áfásan. Helyes ez a gyakorlat?
3. cikk / 3565 Fejlesztési tartalék feloldása használt gépkocsi beszerzésekor
Kérdés: Fejlesztési tartalék feloldható az egyéb járművek (14-es fkv.) közé besorolandó használt személygépjármű beszerzése után? A használt személygépjárművet az ügyvezető fogja használni céges és magáncélra egyaránt, cégautóadó megfizetésével.
4. cikk / 3565 Kínai export elszámolása árbevételként
Kérdés: Egy magyarországi cég terméket exportál Kínába. Az adásvételi szerződésben az ár CIF PORT CHINA paritással került meghatározásra. A szállítás tengeri konténerhajón történik, Koper kikötőből, ami akár hónapokig is tarthat. A biztosítást és a fuvarköltséget a kínai kikötőig a magyar cég fizeti. Az áru értéke 100%-ban a hajóra rakodás után, de legkésőbb a kínai kikötőbe való érkezés előtt 15 nappal esedékes, ez alapján kerül a TELEX BL kiadásra, ami a vevőt az áru átvételére jogosítja a kínai kikötőben. Mikor számolhatja el a magyar cég az áru ellenértékét árbevételként, illetve mikor vezeti ki az árut a készletei közül?
5. cikk / 3565 Magánszemély üzletrészvételének adózása
Kérdés: Két magánszemély üzletrész adás-vételi szerződést kötött egy magyarországi kft. üzletrészének eladására. Az üzletrész vételárának meghatározása névértéken történt. A kft. sajáttőke-összege jelentősen meghaladja a névértéket. A társaság befektetett eszközei között ingatlanok is szerepelnek, de nem „belföldi ingatlan vagyonnal rendelkező társaság”. Milyen adókötelezettségek terhelik az adásvételt az eladó és a vevő vonatkozásában? Helyesen értelmezzük-e, hogy eladó esetében az értékesített üzletrész adókötelezettségének meghatározásánál az Szja-tv. 67. §-ában foglaltak szerint az üzletrész eladási és szerzési értéke közötti különbözet képez adóalapot, mint árfolyamnyereség? Esetünkben ezért az üzletrészét értékesítő magánszemélynek nem lesz jövedelme, mivel az üzletrész szerződés szerinti eladási árával megegyezik az üzletrész szerzési értéke. Helyesen értelmezzük-e, hogy ugyan a vevő részéről az Szja-tv. 77/A. § (1) bekezdésében meghatározott szokásos piaci érték (saját tőke összege) meghaladja a megszerzésre fordított kiadást, de a (2) bekezdésében foglaltak alapján vevőnk estében ez nem minősül bevételnek, mivel azt magánszemélytől szerezte? Helyesen értelmezzük-e, hogy a vevőt sem terheli szja-kötelezettség? Felmerül-e egyéb adókötelezettség az ügyletre vonatkozóan?
6. cikk / 3565 Utólag kapott forgalmi kedvezmény bizonylata, könyvelése
Kérdés: A kft. személygépkocsik gyorsszervizeként működik. A cég belföldi áfaalany. Rengeteg alkatrészt vásárolnak az alkatrészt forgalmazó cégtől, részben továbbértékesítési céllal, főként beépítve azokat a javítandó személygépkocsikba. Az alkatrészt forgalmazó cégtől a kft. indulásakor, tavaly tárgyi eszközöket is beszerzett, amelyre eszköztámogatási szerződést kötöttek. Ezeket az eszközöket a cég áfásan számlázta, a számlák áfaösszegét kellett csak kifizetni, a fennmaradó részre egyéves fizetési határidőt kaptunk. A számlafizetés határidejéig köteleztük magunkat arra, hogy x + áfa értékben vásárolunk járműalkatrészeket tőlük, ezért 48%-os alapkedvezményt kapunk az alkatrészek árából, illetve a beszerzett eszközök árának nettó összegét utólag adott forgalmi kedvezményként megkapjuk. Az utólagos kedvezményről, tehát a tárgyi eszközök nettó értékéről kapnunk kell majd egy jóváíró számlát? Mindaddig ezeket nyitott szállítónként kell nyilvántartani? Hogyan könyveljük ezeket az utólag adott kedvezményeket? Az eszközbeszerzéseket tárgyi eszközként könyveltük, értékcsökkentettük.
7. cikk / 3565 Személyi jellegű egyéb kifizetés értelmezése
Kérdés: A számvitelről szóló tv. 79. § (3) bekezdésében foglaltak alapján:
„A személyi jellegű egyéb kifizetések közé tartoznak a természetes személyek részére nem bérköltségként és nem vállalkozási díjként kifizetett, elszámolt összegek, beleértve ezen összegek le nem vonható általános forgalmi adóját, továbbá az ezen összegek után a vállalkozó által fizetendő (fizetett) személyi jövedelemadó összegét is.” A munkáltató kft. nevére szóló képzési költségről kiállított számla kifizetése az oktató cég felé történik, és nem a dolgozó felé. Ebben az esetben is személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni a kiadást? Változtat a megítélésen, ha a dolgozó fizeti ki a képzési költséget a munkáltató nevére szóló számla alapján, mintegy megelőlegezi a kiadást, s azt követően a kft. valóban a dolgozó felé téríti meg a kiadást?
„A személyi jellegű egyéb kifizetések közé tartoznak a természetes személyek részére nem bérköltségként és nem vállalkozási díjként kifizetett, elszámolt összegek, beleértve ezen összegek le nem vonható általános forgalmi adóját, továbbá az ezen összegek után a vállalkozó által fizetendő (fizetett) személyi jövedelemadó összegét is.” A munkáltató kft. nevére szóló képzési költségről kiállított számla kifizetése az oktató cég felé történik, és nem a dolgozó felé. Ebben az esetben is személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni a kiadást? Változtat a megítélésen, ha a dolgozó fizeti ki a képzési költséget a munkáltató nevére szóló számla alapján, mintegy megelőlegezi a kiadást, s azt követően a kft. valóban a dolgozó felé téríti meg a kiadást?
8. cikk / 3565 Megbízási díjak kifizetéskori adózása
Kérdés: Társaságunk jelentős számú határozatlan idejű megbízási szerződéssel foglalkoztat közreműködőket. A szerződés szerint a Megbízott teljesítését a Megbízó által havonta, a tárgyhót követő hónap 12. napjáig elkészített teljesítési lista igazolja, melynek alapján a Megbízó kiállítja és aláírja a teljesítési igazolást. Megbízó a megbízási díjat köteles a Megbízott részére a lezárt hónapot követő hónap 15. napjáig az általa megjelölt bankszámlájára történő átutalással megfizetni. Felek rögzítik, hogy a megbízási díjból levonásra kerülnek azon mindenkori adók és a járulékok, melynek levonása és megfizetése a Megbízó kötelezettségét képezi. A jelenlegi gyakorlat szerint, mivel határozatlan idejű megbízási szerződésről van szó, az adott havi teljesítési igazolások alapján a teljesítés hónapjára számfejtük és valljuk be a 08-as bevalláson. A megbízási díjak az elvégzett feladatok alapján kerülnek meghatározásra, tehát nem fix összegű megbízási díj kifizetéséről van szó. Helyesen járunk-e el ebben az esetben, illetve helyesen járnánk-e el, ha ezen kifizetéseket nem a teljesítés hónapjában, hanem az azt követő hónapban vallanánk be és fizetnénk meg az ezzel kapcsolatos közterheket határozatlan idejű, de nem rendszeres összegű teljesítések esetén?
9. cikk / 3565 Iskolarendszeren kívüli képzés költségeinek viselése
Kérdés: A kft. elsősorban osztrák/német partnereknek értékesít. A munkavállalóinak emiatt szükséges a megfelelő minőségű munkavégzésükhöz a nyelvtudás. A kft. lehetőséget biztosít a munkavállalóinak, hogy a munkaviszony időtartama alatt szerezzék meg a munkavállalók ezt a tudást. A képzések nem számítanak iskolarendszeren belülinek. Amennyiben a kft. nevére szól a számla az oktatásról, egyéb igénybe vett szolgáltatásnak minősül? Az áfa ilyen esetben levonható, ha áfás számla készül? Ha a képzésről a dolgozó nevére állítja ki az oktatószervezet a számlát, van-e lehetősége a kft.-nek arra, hogy a képzés díjának egy részét megtérítse a dolgozó felé? Ilyen esetben a könyvelésben az egyéb személyi jellegű kifizetések között kell megjeleníteni?
10. cikk / 3565 Magánszemély részére folyósított kölcsön elengedése utáni szocho
Kérdés: Magánszemély kölcsönt kapott egy társaságtól. A folyósított kölcsönt a felgyűlt kamatokkal együtt a társaság elengedte a magánszeméllyel szemben, a követelést kivezette a könyveiből. A társaság az elengedés időpontjában nem állt semmilyen jogviszonyban a magánszeméllyel, a kölcsön és kamatai elengedéséről megállapodást kötöttek, melyben a társaság felhívta a magánszemély figyelmét, hogy az ebből származó bevétel egyéb jövedelemként adóköteles, és a magánszemély köteles a személyi jövedelemadó megfizetésére. Kérdésem arra irányulna, hogy ebben az esetben a magánszemély figyelembe veheti-e azt a bevételt olyan egyéb jövedelemként, mely után a magánszemély köteles a szocho megfizetésére, és így a „kapott” bevétel 89%-át kell jövedelemként figyelembe vennie? A magánszemély a bevétel megszerzésének évében elért, összevont adóalapba tartozó jövedelme meghaladja a szochofizetési felső határt, így esetében ezen jövedelem után külön szochofizetési kötelezettség már nem terhelné.
