Tagi kölcsön kamata

Kérdés: Gazdasági társaság ügyvezetője (aki egyben tulajdonos és személyesen közreműködő magánszemély) tagi kölcsönt nyújt a társaságnak. Mekkora kamat mellett teheti ezt meg jogszerűen? A kölcsön kamata egyéb jövedelem vagy önálló tevékenységből származó jövedelem lesz? A kölcsönt nyújtó magánszemély nyugdíjas. Terheli-e más adó az szja-kötelezettségen kívül?
Részlet a válaszából: […] ...minősülne, amely után a magánszemélyt terhelő 15%-os személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség mellett 13%-os szociális hozzájárulási adót kellene a társaságnak fizetnie, mivel Szocho-tv. 5. § (1) bekezdés j) pontja alapján a saját jogú nyugdíjas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 22.

Visszaküldött termék könyvelése

Kérdés: A vállalkozás 2023. december 18-án értékesítette a termékeit, amelyek egy részét minőségi kifogás miatt a vevő 2024. január 15-én visszaküldte. Az eladó helyesbítő számlát állított ki a visszáruról a teljesítés időpontjának 2023. december 18-át megjelölve. Melyik időszak (2023 vagy 2024) árbevételét fogja csökkenteni a visszáru értéke, illetve helyesen állapította-e meg az eladó a teljesítés időpontját?
Részlet a válaszából: […] ...az Szt. 73. §-a (2) bekezdésének e) pontja, mely szerint a vásárolt és saját termelésű készlet értékesítéséhez kapcsolódó visszáru... helyesbítő ... számlában... rögzített - áfát nem tartalmazó - értéke az értékesítés nettó árbevételét csökkenti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 22.

Számviteli szétválasztási szabályzat

Kérdés: Társaságunk intézményi hulladékgyűjtési, szállítási, tárolási, előkezelési szolgáltatási szerződés keretében a MOHU-nak mint megrendelőnek végez tevékenységet. E szerződés szerint a társaság intézményi szolgáltatónak minősül. A Ht. tv. 50. §-a szerint: A társaság beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére, a beszámoló összeállítására, a könyvek vezetésére, valamint a nyilvánosságra hozatalra és közzétételre az Szt. rendelkezéseit az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni. A kötelezett - a számviteli politika részeként - olyan szétválasztási szabályzatot dolgoz ki, és az egyes tevékenységeire olyan elkülönült nyilvántartást vezet, amely biztosítja az egyes tevékenységek átláthatóságát, valamint kizárja a keresztfinanszírozást. Az elkülönült nyilvántartás a (3) bekezdés szerint:
a) a koncessziós társaság és a koncesszori alvállalkozó esetében
aa) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység.
Ennek a szétválasztási szabályzatnak milyen módon tudunk megfelelni, milyen kötelező elemeket kell, hogy tartalmazzon? Az elkülönítés az általános költségek tekintetében magával hozza az önköltségszámítás módszertanának a módosítását is. Elegendő-e az utókalkuláció során megállapított általános költségfelosztás során eleget tenni a teljes körű szétválasztásnak, a közvetlen költségek azonnali szétválasztása mellett? Miként értelmezzük a "hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység"-et? A MOHU-val kötött szerződés gyűjtést és szállítást tartalmaz, ezért erre a kettőre különítettük el a könyvelést, mely biztosítja a közvetlen költségek évközi elválasztását. Helyes-e ez a gyakorlat? Ha egy hulladéktörvénnyel érintett tevékenységből nincs árbevétel, annak a költségét át lehet csoportosítani másik tevékenységhez?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységekre felosztani lehessen, mindenképpen indokoltnak tartjuk a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal egyetértő hozzájárulását megkérni.(Kéziratzárás: 2024. 02....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 22.

Egyéni vállalkozónál a fejlesztési tartalék feloldása

Kérdés: Árufuvarozó egyéni vállalkozó tehergépkocsit szerzett be, zárt végű lízing konstrukcióban, 4 éves futamidővel. Indulás 2023. november, a teljes bekerülési értéke nettó 32 millió Ft. Az első lízingdíjat pénzügyileg rendezte 2023. novemberben. 2022. évben 40 millió fejlesztési tartalékot képzett, ezt szeretné feloldani a 2023. évi tehergépkocsi-beszerzéssel. A tárgyieszköz-nyilvántartásban a teljes bekerülési értékkel szerepel. A fejlesztési tartalékot a teljes bekerülési értékkel oldhatja fel, vagy csak annyi összeggel, amelyet pénzügyileg rendezett?
Részlet a válaszából: […] A fejlesztési tartalék nem oldható fel a teljes bekerülési értékkel, csak annyi összeggel, amelyet az egyén vállalkozó pénzügyileg rendezett. Az Szja-tv. 49/B. § (16) bekezdése alapján fejlesztési tartalékként nyilvántartásba vett összeg akkor vezethető ki a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 22.

Beszerzési ár része a saját fuvarköltség?

Kérdés: Saját gépjárművel történő szállítás esetén is része a beszerzési árnak a fuvarköltség? Árukereskedelemmel foglalkozunk, és a megvásárolt árut saját járművekkel szállítjuk a raktárba. Ez esetben is a beszerzési ár részét képezi az áruhoz kapcsolódó saját fuvareszköz önköltségszámítás alapján meghatározott költsége? Úgy gondoljuk, amennyiben a megérkezett árut még a raktárba be kell rakodni, annak a költsége is a beszerzési ár része. Számviteli szempontból a T 2 - K 58, majd a T 8 - K 2 megoldás a helyes, ahogy a saját fuvar önköltsége a készletre, illetve az elábéra kerülne?
Részlet a válaszából: […] ...a fuvareszköz önköltségszámítás alapján meghatározott költségét kívánja beszerzési értékként készletre venni, illetve az eladott áruk beszerzési értékeként kimutatni. Ez nem jó!A saját gépjárművel történő árubeszállítás költségei­nek a beszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 22.

Visszaváltási díj a helyi adóban

Kérdés: A 2023. évi LXXXIII. törvény az egyes adótörvények módosításáról IV. fejezetének helyi adókról szóló része szabályozza a visszaváltási díjas termékek figyelembevételét a helyi adóban. A törvény úgy fogalmaz, hogy a helyi adó kiszámításánál az árbevétel és az elábé összegét is csökkenteni kell a visszaváltási díj összegével. Nem egyértelmű számunkra, hogy a szabályozásban az újra használható, a nem újra használható, vagy az önkéntes alapon visszaváltási díjas termékekkel kapcsolatos tételekről van-e szó. Illetve mi az értelme a szabálynak a forgalmazó esetében, ahol a visszaváltási díj árbevétel és elábé? Könyvelése együtt mozog egyező összegben, így az adóalapra nincs hatása a korrekciónak. Gyártó esetében gondoljuk azt, hogy ennek a szabálynak adóalaphatása van, ahol a nem újra használható termékek árbevételével szemben nincs elszámolható elábététel. Kérjük, ismertessék számunkra a változás gyakorlati jelentőségét!
Részlet a válaszából: […] ...Htv. 2024. január 1-jétől hatályos 52. § 22. pont j) alpontja szerint a gyártó, forgalmazó esetén a helyi iparűzési adó alapjának kiindulópontját képező nettó árbevétel az a) és e)-i) alpontok szerinti nettó árbevétel, csökkentve a hulladékról szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 8.

Közösségi adószám megléte, az áfabevallás gyakorisága

Kérdés: A közösségi adószám megléte befolyásolja-e az áfabevallás gyakoriságát? Ha van közösségi adószámunk, akkor az meghatározza, hogy milyen gyakorisággal kell bevallást beadnunk, függetlenül attól, hogy a bevétel- és költségadatok alapján más gyakoriság lehetne? Közösségi adószámmal lehetünk áfakörön kívüliek? Ha ki akarunk lépni az áfakörből, milyen nyomtatványt kell kitölteni?
Részlet a válaszából: […] Az adózók áfabevallásának gyakoriságát az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 2. melléklet I./B./3. pontja szabályozza, és tételesen felsorolja, hogy mely adózói körnek kell havi, negyedéves, illetve éves rendszerességgel beadnia az áfabevallásait. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 8.

Göngyölegdíjak devizában

Kérdés: Belföldi partnerünkkel kötött szerződésben a göngyölegdíjak devizában kerültek meghatározásra, a számla devizában kerül kiállításra. Szerződésünk alapján göngyölegek visszavételéről jóváíró számlát állít ki a partner. A visszaszállított göngyölegek esetén a jóváírásnál milyen árfolyamot kell alkalmaznia (a számlán feltüntetnie) a partnernek? Befogadható-e a jóváíró számla akkor is, ha nem az eredeti számlát helyesbíti? Amennyiben nem köteles a partner az eredeti, kiszámlázott árfolyam alkalmazására, abban az esetben az árfolyam-különbözetet árfolyam-különbözetként kell kimutatni? Év végén a készletet át kell értékelni? Tudomásom szerint a betétdíjas göngyölegeket betétdíjas áron kell nyilvántartani, vagy esetleg mérlegelt átlagár alkalmazható? Például egy új partner ugyanazon göngyölegtípusokra (pl. szabvány méretű EUR raklap) más összegű betétdíjat számol fel.
Részlet a válaszából: […] ...betétdíjas göngyölegekre az a jellemző, hogy az árut, a terméket megvédje a külső károkozástól az eladótól a vevőig történő szállítás során. Ha ezen feladatát teljesítette, az árut, a terméket például kirakták belőle, akkor vissza kell juttatni az eladóhoz....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 8.

Vásárolt energiamegtakarítás nyilvántartása

Kérdés: A Számviteli Levelek 487. számában a 9233. kérdésre adott válasszal kapcsolatosan – energiahatékonyság – feltett kérdésemet szeretném tisztázni. Cégünk energiakereskedelemmel foglalkozik. Az áramot és a földgázt nem anyagköltségként könyveljük, hanem áruként, majd elábéként. Továbbértékesítjük az anyavállalat, illetve harmadik fél számára. A MEKH ránk vonatkozóan – mint mérlegkörfelelősre – bizonyos mennyiségű energiamegtakarítási kötelezettséget ír elő. Ezt megvásároljuk az anyavállalattól (de más cégtől is vásárolhatnánk), majd készletre vesszük. A MEKH felé a határidőknek és a szabályoknak megfelelően teljesítjük a kötelezettségünket (illetve mennyiségtől függően el is adjuk harmadik félnek). A kötelezettség a 86-ban szerepel, mint ráfordítás, vagy a 82-ben, mint elábé?
Részlet a válaszából: […] ...Természetesen, ha az anyagkészletként kimutatott energiahatékonyságot értékesítik, az értékesített energiahatékonyságot az eladott áruk beszerzési értékeként kell kimutatni akkor is, ha vásárolt anyag. A számviteli alapelvekkel nem támasztható alá az a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 8.

Borászati termék reprezentációs célra

Kérdés: 2023. 11. 16-tól mentes az adó alól a közvetlenül a szőlészetről és borászatról szóló 2000. évi CLXIII. törvény (Btv.) 9. §-ának (1) bekezdése szerinti forgalomba hozatalt kezdeményező borászatiüzem-engedélyestől palackozott kiszerelésben vásárolt, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott, a Btv. 1. §-ának 3. pontja szerinti borászati termék reprezentációs és nem reprezentációs célú vendéglátás keretében, továbbá üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként történő juttatása. Hogyan kell bizonyítani, hogy a vásárolt borok a fentieknek megfelelnek, ha bortermeléssel foglalkozótól vásárol egy cég palackozott magyar bort? A borok átadásához vásárolt dísztasakok is az üzleti ajándék részei, ezen összegre is vonatkozik az adómentesség? Az üzleti ajándékról milyen nyilvántartást kell vezetni?
Részlet a válaszából: […] ...igénybe az szja-kedvezmény (nem kell megfizetni a bekerülési érték 1,18-szorosa után a személyi jövedelemadót és a szociális hozzájárulási adót),- ha borászatiüzem-engedélyestől történik palackozott kiszerelésben a vásárlás (nem a bevásárlóközpontban);- ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 8.
1
2
3
337