3607 talált cikk az áru kifejezésre

Kérdés: Társaságunk 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő közhasznú nonprofit gazdasági társaság. Egy beruházási hitel felvételéhez a tulajdonos önkormányzat kezességet vállalt, kezességvállalási díj ellenében. A díj kifizetésre került, és az önkormányzat számlát állított ki róla társaságunk számára. Helyesen járunk-e el, amennyiben a kezességvállalási díjról szóló számlát bankköltségként könyveljük? Amennyiben nem, akkor milyen költség/ráfordításként kell könyvelni?

Kérdés: Egy vegyipari nagyvállalatnak vagyunk a leányvállalata, amely energiakereskedelemmel foglalkozik. A MEKH energiamegtakarítási kötelezettséget állapít meg részünkre. Az anyavállalatnak beruházásokból, energiahatékonyság-javító intézkedésekből energiamegtakarítása keletkezik, amelyet energetikai auditáló szervezet hitelesít. Ezt a hitelesített energiamegtakarítást vásárolta meg cégünk, szerződés alapján, piaci áron. A megvásárolt energiahatékonyság több, mint ami a MEKH által megállapított kötelezettségünk. Kérdésünk az átvétel, a kötelezettség teljesítése, illetve harmadik fél felé történő értékesítés számviteli elszámolása.

Kérdés: Egy kft. 2022. évben visszavásárolta egyik tagjától saját üzletrészét (visszavásárlási érték: 26 M Ft, névérték 1 M Ft). A társaság jelenlegi saját tőkéje 158 M Ft (jegyzett tőkéje 5 M Ft). A társaság azt tervezi, hogy a visszavásárolt üzletrészt névértéken eladja a bent maradt tagoknak egyenlő részben (4×250 E Ft-ért). A társaság a kiva hatálya alatt adózik.
1. Az ügylet után milyen adófizetési kötelezettség terheli az egyes tagokat és a társaságot?
2. Az ügylet hatással lesz-e az értékesítésévi kivaadóalapra?

Kérdés: Társaságunk néhány kollégája külföldi kiküldetésre utazott. Forintos bankkártyával fizették a kinti (csehországi) étkezésüket, tankolást, szállást. Bankkivonaton szerepel a forintösszeg, valamint a cseh korona és euró összege is. Az étkezés és a szállás könyvelhető reprezentációnak? Könyvelhető-e a bankcsomag rögzítésekor, vagy külön kell minden nyugtát könyvelni, és úgy kiegyenlíteni a bankcsomag könyvelésekor?

Kérdés: Helyi iparűzési adóval kapcsolatosan kérdezem: 2022. évben volt katás egyéni vállalkozó szeptember 1-től átalányadózást választott. Milyen egyszerűsített adózást választhat az iparűzési adózásban? Választhatja-e az átalányadózás szerintit, vagy 8 millió szerint vallhatja be az adót szeptember 1-től december 31-ig tartó időszakra?

Kérdés: Egy magyar adóalany kft. a 2022. évi egyszerűsített éves beszámoló alapján osztalékot határozott meg 3 tagjának, a határozat szerint május 2-i kifizetéssel. Időközben a társasági szerződést áprilisban (tehát még az osztalék kifizetése előtt) módosították. Ennek eredményeképpen
– külső személy részére értékesítésre került egy üzletrész;
– a két másik tulajdonos között egy olyan egyezség került be a társasági szerződésbe, hogy az osztalékfizetés arányát eltérítették a tulajdonosi arányoktól.
Hogyan kell a korábban jóváhagyott osztalékot kifizetni?
– Az osztalék jóváhagyásakori tulajdonosi arányok szerint, vagy
– az osztalék kifizetésekor érvényes, megváltozott arányok szerint? Lehetséges-e az osztalékra vonatkozó korábbi tulajdonosi határozatot módosítani?

Kérdés: A kft. elektromos cégautóját a dolgozó otthonról tölti, útnyilvántartást nem vezetünk, az autó magáncélú használata megengedett. A dolgozó egy applikációval rögzíti az otthon vételezett áramot, és ez alapján számoltatná el a felmerült költséget. Milyen formában lehetséges az áram költségének elszámolása a cég felé? Esetleg megállapodás alapján (megbízási szerződés keretében)? Ez esetben a magánszemély dolgozónak kell adószámot kiváltania, vagy adómentes magánszemélyként járhat el? Számlát kell kiállítania, vagy elég egy elszámolási bizonylat? A cégnél a költségtérített összeg anyagjellegű ráfordításként könyvelendő, vagy személyi jellegű egyéb kifizetésként?

Kérdés: Ügyfelem társas vállalkozás, amely több dolgozóval ügyeletet lát el, elektromos autókat vásárolt. A céges elektromos autóknak a dolgozók otthonában történt töltését az alábbiak szerint meg tudják-e téríteni? A dolgozók változó telephelyen végeznek munkát, és ehhez a cég céges autót biztosít. A naponta változó kezdési helyek és a mindennapi ügyeletadás miatt az autóval hazajárhatnak. Az összességében kedvezőbb üzemeltetési költségek és a városi környezetre kisebb terhelés miatt elektromos autókkal járnak, ezek töltését legoptimálisabban éjszaka tudnák megoldani a dolgozók az otthonukban, mivel nem minden partnerünknél és/vagy a körzetében van töltőpont a napközbeni töltésre. Terveink szerint a munkavállalókhoz felszerelésre kerülne egy olyan elektromosautó-töltő berendezés, amiből az autóba töltött energia távolról leolvasható és letölthető, és ez alapján szeretnék elszámolni és megtéríteni az elhasznált áram díját. A költséget minden hónapot követően, a leolvasott kWh és a mindenkor érvényes lakossági áram piaci ára alapján térítenénk meg. Az ilyen formában történő kifizetésnek lenne-e jogszabályi akadálya, illetve kellene-e ez esetben bármiféle adót, járulékot fizetni?

Kérdés: A kft. egy munkavállalójának szeretne térítés nélkül adni 4%-nyi üzletrészt. Hogyan teheti ezt meg, és milyen adózási feltételek terhelik a magánszemélyt, mint eddigi munkavállalót és a kft.-t? (A 2011. január 13-án a 235. lapszámban 4869. szám alatt megjelent, fenti tárgyhoz illeszkedő válaszuk jelenleg aktuális?)

Kérdés: A kft. 2022. évben a kilépő tagtól visszavásárolja a 900 ezer Ft értékű üzletrészét 13 millió Ft-ért. 2023. évben a társaság meglevő tagjai részére (akik a társasággal munkaviszonyban állnak) térítésmentesen kívánja átadni a kilépő tag üzletrészét, tulajdoni hányadaik arányában. A fentiekkel kapcsolatban a tagoknak keletkezik-e adó- és szochofizetési kötelezettsége? Milyen összeg után? A társaságnak (kivaalany) keletkezik-e szochofizetési kötelezettsége? Mi lesz a szocho alapja?