Kizárólag a K+F tevékenységet szolgáló eszközök amortizációja

Kérdés: Kizárólagosan K+F tevékenységet folytató, egyszeres könyvvitelt vezető bt. a közvetlen K+F tevékenységet szolgáló gépek, berendezések, felszerelések amortizációját közvetlen költségként figyelembe veheti-e az adózás előtti eredményt csökkentő tételként?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a K+F tevékenység végzésének klasszikus közvetlen költségei (mint a kutatás-fejlesztést végzők közvetlen munkabére, annak járulékai, a kutatás-fejlesztéshez használt vásárolt anyagok, saját termelésű készletek stb.) ténylegesen felmerültek. Így az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.

Sajátos autócsere elszámolása

Kérdés: Autócsere esetén a cég saját autóját az autókereskedőnek leadja, cserébe elhoz egy másik autót, amelyet a cég nevére írnak. A leadott autó is a cég nevén van mindaddig, amíg azt az autókereskedő nem értékesíti. Milyen értéken kell aktiválni az új autót? A régi autó könyv szerinti értékén, vagy a régi autó eladási árán? Mi történik akkor, ha ez egy éven belül nem bonyolódik le?
Részlet a válaszából: […] ...Értékesítéskor számlázni kell az eladási árat és a fizetendő áfát, a készletek közé átvezetett értéket pedig az eladott áruk beszerzési értékeként kell elszámolni (T 311 – K 91-92, 467, illetve T 814 – K 261).2. A csereként elhozott és a cég...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.

Társadalmi szervezet által nyújtott természetbeni juttatás közterhe

Kérdés: Vállalkozási tevékenységet nem folytató társadalmi szervezetnek, amelynek célja kulturális műsorok szervezése a tagok számára, kell-e adót fizetnie a rendezvények után, illetve a rendezvény keretében elfogyasztott étel- és italfogyasztás után? A társadalmi szervezet bevétele tagdíjból és a helyi iparűzési adóból adott önkormányzati támogatásból áll.
Részlet a válaszából: […] ...de utána a társadalmi szervezetnek kell 44 százalék személyi jövedelemadót és (nem biztosítottak esetében) 11 egészségügyi hozzájárulást fizetni a következő kivételekkel: A magánszemély által fizetett tagdíja, hozzájárulása, felajánlása ellenében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.

A társaságba bevitt nem pénzbeli hozzájárulás értékesítése

Kérdés: Eladhatja-e a kft. a cégbejegyzést követően az apportlistán szereplő értékpapírt névértéken a társaság tagjának, ügyvezetőjének? Köteles-e a kft. az apport értékesítése miatt a társasági szerződést módosítani, vagy csak bejelentési kötelezettsége van?
Részlet a válaszából: […] ...Gt. előírása szerint a társaság törzstőkéje az egyes tagok törzsbetéteinek összességéből áll. A törzsbetét a tagok vagyoni hozzájárulása, amely pénzbeli betétből, illetve a gazdasági társaság tulajdonába adott nem pénzbeli betétből áll. A Gt. 141. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.

Áruminta vagy térítés nélküli átadás

Kérdés: A társaság partnerei részére a kereskedelmi forgalomban kapható legkisebb mennyiséget meghaladó mértékű "árumintát" (burkolólap-fajtánként, típusonként 2-2 doboz, imitált fürdőszobák, viszonteladóknál üzlettérpadlózat biztosítása, illetve egy-két üveg ital stb.) ad nem magánszemély partnereinek, akik azokat a vásárlók részére bemutatják. Felmerülhet-e, hogy ez természetbeni juttatás? Van-e áfafizetési kötelezettség? Kell-e a társasági adó alapját módosítani? Jelenleg árumintának minősítjük ezeket az átadásokat és költségként könyveljük. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...Tao-tv. 3. számú melléklete B/2. pontja alapján áruminta a termék megismertetése, forgalmának növelése céljából adott, az Szja-tv. szerint természetbeni juttatásnak minősülő termék, ha az nem tartós használatra rendelt dolog és mennyisége nem éri el a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.

Ajándék vagy térítés nélküli átadás

Kérdés: Vendéglátóhely megnyitása alkalmából cégünk mintaként néhány üveg italt ad át termékeink reklámozása céljából. Minek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdésének a) pontja szerint térítés nélküli eszközátadásként rendkívüli ráfordítás, a Tao-tv. előírásai alapján nem minősül árumintának. Ennek pedig az a következménye, hogy az átadónál a könyv szerinti értékkel meg kell növelni az adózás előtti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.

Kirándulás formájában nyújtott juttatás

Kérdés: Társaságunk minden évben egy alkalommal 1-2 napos autóbusz-kirándulást szervez munkavállalói részére. A költségeket – utazás, szállás, belépőjegy, koncertjegy, borkóstoló, étkezés – a cég viseli. Milyen adóteher terheli?
Részlet a válaszából: […] ...ilyen formában megszerzett jövedelem után 44 százalékos mértékkel személyi jövedelemadót, 2002-ben 29 százalék társadalombiztosítási járulékot és 3 százalék munkaadói járulékot kell a társaságnak fizetnie. A természetbeni juttatásban a társasággal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.

Üzleti ajándéknak nem minősülő ajándék

Kérdés: Hogyan történhet a nem üzleti partnernek adott ajándék elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...esetén természetbeni juttatásként kell kezelni, és 44 százalék személyi jövedelemadót, 2002-ben 29 százalék társadalombiztosítási járulékot (biztosított ajándékozása esetén) vagy százalékos (11 százalék) egészségügyi hozzájárulást (ha a megajándékozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.

Saját termelésű készlet a saját boltban

Kérdés: Az új Szt. 78. §-a szerint nem szabad az eladott áruk beszerzési értékében kimutatni a saját kereskedelmi egységbe kiszállított, saját termelésű készletek értékét. Hogyan számoljuk el a saját pékségünk által termelt termékek kiskereskedelmi egységeinkbe kiszállított értékét, hiszen ott más termékeket is értékesítenek? Az egységek elszámoltatása az általuk átvett áruk értékével történik, amelybe a saját termelésű áru is beletartozik.
Részlet a válaszából: […] ...nyilvántartási kötelezettség követelményeiről lesz szó.A kérdés szerint a saját boltban nemcsak saját termelésű készletek (pékáruk) vannak, hanem vásárolt áruk (számos más termék) is. A boltban mennyiségi nyilvántartást nem vezetnek, az elszámoltatás az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.

Mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye ingatlannál

Kérdés: Egy vállalkozás 1999-ben raktárépületek, irodák építését kezdte el, amelyeket 2001-ben üzembe helyezett. Az építkezés egy 1999-ben lízingelt épület köré történt, amelyhez azok a következő módon kapcsolódnak: – raktárépület 1.: közös fal, külön tartószerkezet, – iroda és bemutatóterem: külön fal, külön tartószerkezet, – raktárépület 2.: teljesen különálló épület. A közmű, a tűzivezeték-rendszer új, de a régi épületet is kiszolgálja. A kerítés új. Kérdés, hogy a 2001-ben felmerülő beruházási költség a mikro- és kisvállalkozásnál az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vehető-e?
Részlet a válaszából: […] ...az értékesítési költségek, az igazgatási és egyéb általános költségek nem tekintendők közvetlen költségnek. Ebből következően az áruraktár, valamint az elsődlegesen igazgatási célra szolgáló iroda beruházási értéke nem vehető figyelembe a kedvezménynél. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.
1
329
330
331
351