Árukkal kapcsolatos könyvelés

Kérdés: A bolti kiskereskedelmi egység év közben sem mennyiségi, sem értékbeni nyilvántartást nem vezet, a mérlegfordulónapon leltárfelvétellel állapítja meg az árukészlet értékét. Hogyan kell ez esetben könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdése közvetetten utal arra, hogy a készletekről nem kötelező a mennyiségi nyilvántartás vezetése. Így a kereskedelmi árukról sem kötelező mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezetni.Amennyiben a kereskedelmi árukról év közben nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.

Vendéglátás nyersanyagának nyilvántartása

Kérdés: A vendéglátóegységeinknél a felhasznált nyersanyagokat az árukészletek között tartjuk nyilván. Helyes-e gyakorlatunk? A különböző szakkönyvekben – e témában – egymástól teljesen eltérő álláspontokkal találkozunk.
Részlet a válaszából: […] ...új Szt. 28. §-a (1) bekezdésének a) pontja lényegében meghatározza az árukészlet fogalmát: amit a rendszeres (szokásos) üzleti tevékenység keretében értékesítési céllal szereztek be, és ami a beszerzés és az értékesítés között változatlan állapotban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.

Külföldiek adózása

Kérdés: Mely szabályok irányadók a külföldi illetőségű magánszemély adózása, járulékfizetése esetén?
Részlet a válaszából: […] ...arra vonatkozott, hogy ha egy külföldi illetőségű magánszemély munkavégzés céljából hazánkba érkezik, melyek az adózására és a járulékfizetésére vonatkozó szabályok.Az Szja-tv. 2. §-ának (4) bekezdése kimondja, hogy az adókötelezettség a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.

Szja levonása a szerzőtől

Kérdés: Könyvkiadással foglalkozó kft. kéziratot vásárol a kézirat felhasználási jogával együtt. Milyen módon vonja le az szja-t a kiadó a szerzőtől? Alkalmazható-e rá az Szja-tv.-ben meghatározott, az ingó dolog értékesítésére vonatkozó előírás?
Részlet a válaszából: […] ...(5) bekezdése kimondja, hogy az előbb említett költségkülönbözet után a magánszemélyt százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulásfizetési kötelezettség is terheli. (Természetesen, ha a költségkülönbözet nem haladja meg az 5 százalékot, százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.

A reprezentáció közterhei

Kérdés: Számviteli Levelek 1. szám 31. kérdésre adott válasz aktualizálása
Részlet a válaszából: […] ...2001. évi L. törvény módosította a reprezentáció közterheit (társasági adó, személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás és munkaadói járulék). A módosítások 2001. augusztus 17-én léptek hatályba, de az adózó dönthet úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.

Rendezvények költségeinek közterhei

Kérdés: Számviteli Levelek 9. szám 151. kérdésre adott válasz aktualizálása
Részlet a válaszából: […] ...forintnak a 44 százaléka.A 44 százalék személyi jövedelemadót viselő reprezentációs juttatás után 11 százalék egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettsége is van a juttatónak. Az egészségügyi hozzájárulási kötelezettség független a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.

Fogyasztás az árubemutatón

Kérdés: Számviteli Levelek 13. szám 242. kérdésre adott válasz aktualizálása
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. reprezentációs szabályokat érintő módosítása után a feltett kérdésre a következő válasz adható: Szja-tv. 69. §-a (7) bekezdésének aa) pontja szerint a kifizetőnek (gazdálkodó szervezetek és költségvetési szervek esetében) nem kell megfizetnie a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.

Jogszabályi mértéket meghaladóan adott napidíj

Kérdés: A szolgáltatási tevékenységet rendszeresen vidéken végző dolgozóink részére a 110 Ft/nap napidíjon felül bérjegyzékben 440 Ft/nap napidíjat számfejtünk. A számfejtett 440 Ft/nap napidíjat természetbeni juttatásnak minősítettük, és így utána 44 százalék személyi jövedelemadót, 31 százalék társadalombiztosítási járulékot, 3 százalék munkaadói járulékot fizettünk. Helyesen jártunk-e el? Ha nem, szankcionálhat-e az APEH?
Részlet a válaszából: […] ...egyidejűleg nem alkalmazható. Természetbeni juttatás esetén a társaság (foglalkoztató) 31 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék és 3 százalékos munkaadói járulék fizetésére is kötelezett.A társaság eljárása tehát csak abban az esetben lehetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.

Munkavállaló részére bérelt lakás

Kérdés: Cégünk helyben bérel lakást vidéki munkavállalói részére. A bérbeadó az adóhatósághoz bejelentkezett és adószámmal rendelkezik. A bérbeadásról számlát állít ki. A számla végösszegét terheli-e adó és tb-járulék, és ha igen, milyen mértékű?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként megállapított értéke a Tbj-tv. 4. §-ának k) pontja alapján járulékalapot képező jövedelem. A foglalkoztató a járulékalapot képező jövedelem után 2001-ben 31 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.

Dolgozó részére bérelt lakás

Kérdés: Cégünk házat (lakást) bérel 2 dolgozójának, akik az ország másik végében laknak. A bérleti díjat a kft. költségként elszámolja, akitől béreljük, annál az szja-t levonjuk. Természetbeni juttatásnak minősül-e ez a juttatás? Milyen adó- és járulékvonzata van?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett munkavállalók számára bérelt szálláshely feltételezhetően nem tekinthető az Szja-tv. szerint munkásszállásnak, ugyanis az egy házban (lakásban) elszállásolt két munkavállaló nem elégíti ki a "lakóhelyiségenként egynél több" kritériumot. Így a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.
1
…
338
339
340
…
351