319 cikk rendezése:
291. cikk / 319 Egyéni cég átalakulása kft.-vé
Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalóan tájékoztatást adni az egyéni cég egyszemélyes kft.-vé történő átalakulása során elvégzendő számviteli feladatokról, adózási kérdésekről, bevallási határidőkről és nyomtatványokról.
292. cikk / 319 Átalakuló egyéni cég saját tőkéje
Kérdés: Átalakuló egyéni cég vagyonmérleg-tervezetében az eszközök és kötelezettségek különbözetét képező saját tőke összege milyen sajáttőkeelemnek minősül?
293. cikk / 319 Jegyzett tőkét képező vagyontárgyak
Kérdés: Az átalakuló egyéni cég jogutódjának vagyonleltár-tervezetében a 3 millió forint jegyzett tőkére a Gt. 68. §-ának (2) bekezdése alapján 8 951 044 forint értékű vagyontárgy került kijelölésre. A cégbíró hiánypótlással megkifogásolta mind a két témát. Hogyan kell értelmezni a jegyzett tőke eszközfedezettségét egyéni cég jogutódjánál?
294. cikk / 319 Veszteségelhatárolás
Kérdés: 1992-től működő bt. 1996. január 1-jével kft.-vé alakult át. 1998-2000. években veszteséges volt úgy, hogy a veszteséges években nettó árbevétele nem érte el a költségek és ráfordítások 50 százalékát. Mely évekre kell kérnie APEH-engedélyt a veszteségek elhatárolására? Ebben az esetben mi számít az "adókötelezettség keletkezése évének"?
295. cikk / 319 A saját tőke kevesebb, mint a kötelezően előírt jegyzett tőke
Kérdés: Mi a teendő akkor, ha a saját tőke nem éri el a társasági formára kötelezően előírt jegyzett tőke szintjét, és két éven belül a kötelező szintre nem töltötték fel?
296. cikk / 319 Beolvadás esetén osztalékkifizetés
Kérdés: Egy rt.-be beolvad egy kft. A cégbírósági bejegyzés a mérlegkészítés időpontjáig megtörtént. A beszámolót elfogadó közgyűlés dönt az osztalék kifizetéséről. Jár-e osztalék a beolvadás miatti új részvényeseknek? Mi van akkor, ha a beolvasztó rt.-nél osztalékelőleget fizettek? Milyen eltérést jelent a beolvadás, ha az a tárgyévet követően történik? A vagyonmérleg-tervezet a tárgyév év végi beszámolója alapján készült.
297. cikk / 319 Szövetkezeti üzletrész és részvény cseréje
Kérdés: A szövetkezet egyik leányvállalata (kft. rt.-vé) átalakult. Az átalakuláskor meglévő felhalmozott vagyon miatt a tulajdonos szövetkezetnél 17 százalékos eredménynövekedés jelentkezett. A szövetkezet – csereszerződés alapján – visszavásárolja tagjától a szövetkezeti üzletrészt névértéken, és ugyanolyan (névértékű) értékű – leányvállalati – részvényt ad érte, mely a szövetkezet számvitelében már 117 forintos beszerzési értéken szerepel. A fenti szövetkezeti üzletrész cseréjének milyen jogcímen, milyen mértékű adóvonzata van a szövetkezetnél, illetve a tagjánál?
298. cikk / 319 Szövetkezeti üzletrészre jutó kötelezettség
Kérdés: Kérjük értelmezzék az 1992. évi I. törvény 79. §-ának (2) bekezdését. A törvényben "az üzletrész névértékét a ráeső kötelezettségek értékének levonásával" szövegrészben mi minősül ráeső kötelezettségnek? Véleményünk az, hogy ezen a pótlólagos befizetési kötelezettség nem teljesítését, vagy a veszteséggel arányos üzletrésznévérték csökkentését kell érteni.
299. cikk / 319 Visszavásárolt szövetkezeti üzletrész bevonása
Kérdés: Szövetkezetünk külső üzletrész-tulajdonosaitól az évek során visszavásárolta üzletrészüket. Mikor kell a visszavásárolt üzletrészeket bevonni? Van-e a bevonásnak végső határideje? Az üzletrészbevonással a jegyzett tőke összege lecsökken, mely hátrányosan érinti szövetkezetünket banki hitel és pályázatok igénylésekor. Van-e lehetőség arra, hogy átalakulással a bevonást elkerüljük, és a visszavásárolt üzletrészt a jogutód rt. tagjai között (volt szövetkezet tagjai) tőkearányosan nevesítsük?
300. cikk / 319 Negatív elszámolandó áfa: beolvadás
Kérdés: 2001-ben beolvadásunk záró (havi) bevallásában negatív elszámolandó áfa-visszaigénylést adtunk be. Helyesen tettük-e? Vagy a beolvadást követően kifizetett beszerzések áfáját csökkentő tételként kellett volna bevallani?
