Beolvadás esetén osztalékkifizetés

Kérdés: Egy rt.-be beolvad egy kft. A cégbírósági bejegyzés a mérlegkészítés időpontjáig megtörtént. A beszámolót elfogadó közgyűlés dönt az osztalék kifizetéséről. Jár-e osztalék a beolvadás miatti új részvényeseknek? Mi van akkor, ha a beolvasztó rt.-nél osztalékelőleget fizettek? Milyen eltérést jelent a beolvadás, ha az a tárgyévet követően történik? A vagyonmérleg-tervezet a tárgyév év végi beszámolója alapján készült.
Részlet a válaszából: […] ...(Az osztalékelőleg fizetésének 2002-re még nincsenek meg az Szt.-ben előírt feltételei!)Az Szt. 141. §-ának (3) bekezdése szerint: az átalakulás során megszűnő gazdasági társaság (az adott esetben a beolvadó kft.) a végleges vagyonmérleg elkészítését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Szövetkezeti üzletrész és részvény cseréje

Kérdés: A szövetkezet egyik leányvállalata (kft. rt.-vé) átalakult. Az átalakuláskor meglévő felhalmozott vagyon miatt a tulajdonos szövetkezetnél 17 százalékos eredménynövekedés jelentkezett. A szövetkezet – csereszerződés alapján – visszavásárolja tagjától a szövetkezeti üzletrészt névértéken, és ugyanolyan (névértékű) értékű – leányvállalati – részvényt ad érte, mely a szövetkezet számvitelében már 117 forintos beszerzési értéken szerepel. A fenti szövetkezeti üzletrész cseréjének milyen jogcímen, milyen mértékű adóvonzata van a szövetkezetnél, illetve a tagjánál?
Részlet a válaszából: […] Az elszámolás azon alapul, hogy a részvény kikerül a nyilvántartásból (értékesíti a szövetkezet) és saját üzletrészt szerez be. A csereszerződésben megállapított ár az üzletrész névértéke, amelyen a szövetkezetnél a saját üzletrészt nyilvántartásba veszik. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Szövetkezeti üzletrészre jutó kötelezettség

Kérdés: Kérjük értelmezzék az 1992. évi I. törvény 79. §-ának (2) bekezdését. A törvényben "az üzletrész névértékét a ráeső kötelezettségek értékének levonásával" szövegrészben mi minősül ráeső kötelezettségnek? Véleményünk az, hogy ezen a pótlólagos befizetési kötelezettség nem teljesítését, vagy a veszteséggel arányos üzletrésznévérték csökkentését kell érteni.
Részlet a válaszából: […] ...adott esetben 60) illeti meg, hanem a rájuk arányosan jutó kötelezettség is (az adott esetben 125). Mivel a kötelezettségek a szövetkezetet (átalakulás esetén a kft.-t) terhelik, a törvény úgy rendelkezik, hogy a kilépők a saját tőke rájuk jutó részével mintegy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.

Visszavásárolt szövetkezeti üzletrész bevonása

Kérdés: Szövetkezetünk külső üzletrész-tulajdonosaitól az évek során visszavásárolta üzletrészüket. Mikor kell a visszavásárolt üzletrészeket bevonni? Van-e a bevonásnak végső határideje? Az üzletrészbevonással a jegyzett tőke összege lecsökken, mely hátrányosan érinti szövetkezetünket banki hitel és pályázatok igénylésekor. Van-e lehetőség arra, hogy átalakulással a bevonást elkerüljük, és a visszavásárolt üzletrészt a jogutód rt. tagjai között (volt szövetkezet tagjai) tőkearányosan nevesítsük?
Részlet a válaszából: […] ...mérlegbeszámolóban (ez a 2001. évi beszámoló volt) ez már nem szerepeltethető.E szabály véleményünk szerint azt is jelenti, hogy átalakulás esetén sem lehet a visszavásárolt üzletrészt a tagok között felosztani. (Ez egyébként következik az új Szöv-tv. 68-81...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.

Negatív elszámolandó áfa: beolvadás

Kérdés: 2001-ben beolvadásunk záró (havi) bevallásában negatív elszámolandó áfa-visszaigénylést adtunk be. Helyesen tettük-e? Vagy a beolvadást követően kifizetett beszerzések áfáját csökkentő tételként kellett volna bevallani?
Részlet a válaszából: […] Az áfa visszaigénylése során 2000. január 1-jétől különbséget kell tenni a jogutód nélkül, illetve a jogutódlással megszűnő adóalanyok között. Beolvadás esetén jogutódlással történő megszűnésről van szó, tehát a beolvadó adóalany megszűnéshez kapcsolódó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.

Értékpapír-elidegenítés

Kérdés: Az rt. 1999-ben részleges átalakulással jött létre. Az rt.-ben beindult a részvényértékesítés. Hogyan számolja el a magánszemély a részvényértékesítésből származó szja-t? Ha lehet, példa bemutatásával válaszoljanak! Van-e az rt.-nek jelentéstételi kötelezettsége a részvényértékesítéssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...más nem magánszemélynek, illetve elképzelhető, hogy az rt. ad el részvényt a magánszemélynek piaci ár alatt. A részleges átalakulás azt feltételezi, hogy szövetkezetből alakult az rt., s a részvényt szövetkezeti üzletrész ellenében kapták a magánszemélyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.

Kft. betéti társasággá alakulásakor az apport értelmezése

Kérdés: Ha kft. betéti társasággá alakul át, lehet-e a vagyoni betét teljes összege apport? Mégpedig a kft. tárgyi eszközeinek egy része? Ha igen, akkor a megmaradt tárgyi eszközökkel mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...gazdasági társaság átalakulásának szabályait elsősorban a Gt. VII. fejezete (az 59-80. §-okban) tartalmazza. E szerint kell eljárni akkor is, ha a kft. alakul át betéti társasággá, azzal, hogy az átalakulásról szóló közleményben a Gt. 65. §-a (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.

Végleges vagyonmérlegben kimutatott saját tőke

Kérdés: Az Szt. 141. §-ának (5) bekezdése alapján, ha az átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összege nem éri el a vagyonmérleg-tervezet szerinti jegyzett tőke értékét, a jegyzett tőkét le kell szállítani. Mit lehet tenni abban az esetben, ha erre nincs lehetőség? A mi gyakorlatunkban bt. alakul át kft.-vé, a vagyonmérleg-tervezetben még megvan a minimális 3 millió forintos jegyzett tőke, de mire bejegyzik a társaságot, a saját tőke kevesebb lesz, mint a jegyzett tőke összege.
Részlet a válaszából: […] ...szerinti jegyzett tőke összege, és így a jegyzett tőke leszállítása nem értelmezhető, akkor Gt. 64. §-a (4) bekezdése szerint az átalakulást meghiúsultnak kell tekinteni, és ennek megfelelően a Gt. 166. §-ának (3) bekezdése szerint a taggyűlés köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.

Átalakuláskor tőketartalékba helyezett összeg

Kérdés: Egy bt. 1999-ben átalakult kft.-vé. Nem forgalomképes vagyontárgya miatt tőketartalékot képez. Azóta törlesztette hitelét, sőt az eszközt is értékesítette. Milyen lehetőség van a tőketartaléknak az eredménytartalékba való visszavezetésére? (A társaság folyamatosan nyereséges.)
Részlet a válaszából: […] ...régi Szt. 41/I. §-ának (10) bekezdése szerint: korlátolt felelősségű társasággá való átalakulás esetén az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében a jegyzett tőkén felüli vagyonként kellett figyelembe venni azoknak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.

Beolvadás esetén áfafizetés

Kérdés: Beolvadásunkat megelőzően cégünk és a jogutód cég egymás között számlákat bocsátott ki, amelyek áfáját levonásba helyeztük, de pénzügyileg nem rendeztük. A beolvadást követően ezek a követelések-kötelezettségek összevezetésre kerültek, nincs pénzmozgás. Hogyan lehet ezeket az áfákat visszaigényelni?
Részlet a válaszából: […] ...esetén a beolvadó társaság az átalakulás (a beolvadás) cégjegyzékbe történt bejegyzése napjával – mint mérlegfordulónappal az Szt. szerint – köteles beszámolóját elkészíteni, analitikus és főkönyvi nyilvántartásait lezárni. Az Szt. szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 25.
1
29
30
31
32