Találati lista:
281. cikk / 341 Gazdasági társaság átalakulásához kapcsolódó adózás I.
Kérdés: Átalakulás előtt a társaságnak 2 jogi személy és 1 természetes személy a tulajdonosa. Az átalakulás (kiválás) során a jegyzett tőkéből 40 millió átkerült az új társaságba, és az átalakulással egyidejűleg az egyik tulajdonos kft. 20 millió forintnyi jegyzett tőkét és a rá jutó tőke- és eredménytartalékot kivonta (tőkeleszállítást hajtott végre). A magánszemély tulajdonos maradt az átalakuló, tevékenységét folytató társaságban. Az új társaságnak csak jogi személy tulajdonosai vannak, az új társaságba az eredmény- és a tőketartalék arányos része átkerült. Hogyan alakul az átalakulás során az egyes tulajdonosok adófizetési kötelezettsége? A kivont, illetve az átvett eredménytartalék miatt kell-e az adóalapot módosítani?
282. cikk / 341 Gazdasági társaság átalakulásához kapcsolódó adózás II.
Kérdés: A kft. jegyzett tőkéje 3 millió forint. A tulajdonosok magánszemélyek, 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal. A kft. eredménytartaléka jelentős. Van-e szja-fizetési kötelezettsége a tagoknak a kiválással létrejött társaságba jegyzett tőkeként és eredménytartalékként kivitt tőkerész után, ha az új társaságban a tulajdoni hányadok nem változnak, illetve ha változnak, például 40-60 százalékra?
283. cikk / 341 Fejlesztési tartalék felhasználása
Kérdés: A kft. a 2002. évi beszámoló elkészítése során 20 millió Ft összegben fejlesztési tartalékot képezett. A fejlesztési tartalék felhasználása 2003. 06. 11-én történt meg. Közben a kft. jogutódlással átalakult rt.-vé 2003. 05. 15-ével. A fejlesztési tartalék felhasználása megfelel-e a Tao-tv. előírásainak?
284. cikk / 341 Elhatárolt veszteség átalakuláskor
Kérdés: Egy társaság beolvad egy másik társaságba. A többségi tulajdonosai 1999. óta ugyanazok. A jogelőd 2001-2002-ben keletkezett elhatárolt veszteséget mutat ki. A jogutód e veszteséget teljes egészében érvényesítheti-e adózás előtti eredmény csökkentéseként az egyesülést (beolvadást) követően?
285. cikk / 341 Összeolvadás könyvelése a tulajdonosnál
Kérdés: Az "A" és "B" kft. összeolvadásával "C" rt. jön létre. A "B" társaság tulajdonosánál ("X") milyen tételeket kell ezzel kapcsolatosan könyvelni? Az "X" tulajdonos a "B" társaságban 30 százalékkal részesedett, amelynek a bekerülési értéke 30 millió forint. Az átalakulás során a vagyonokat felértékelték. "B" társaságnál a felértékelés után a végleges vagyonmérleg szerinti saját tőke 1600 millió forint, amelynek a 30 százaléka 480 millió forint. "X" tulajdonos részesedése a jogutód "C" rt.-ben 15 százalék, ahol a jegyzett tőke 1200 millió forint, a saját tőke 1900 millió forint. Mit kell könyvelni "X" tulajdonosnál?
286. cikk / 341 Átalakulás adókötelezettségei
Kérdés: Az átalakuláshoz kapcsolódó bevallási nyomtatvány borítólapján nem tudom értelmezni a jelölendő időszakokat. Például bt.-ből kft.-vé alakulás esetén mi a bevallások határideje, tao, áfa és a többi adónem szempontjából? Mi a létrejövő kft. tevékenységének kezdete, ha a bt.-t 2003. 07. 14-én törölte a cégbíróság, és a kft.-t ugyanezen a napon jegyezte be?
287. cikk / 341 Eva választása
Kérdés: Választhatta-e az evát a 2004. adóévre egy 2002. február 12-én kft.-vé alakult bt., amely ugyanezen időponttól az egyik tagnak, akinek korábban (bt.-ben) 50 százalék tulajdonrésze volt, a kft.-ben már 70 százalék tulajdonrésze lett, ha feltételezzük, hogy a társaság az eva választhatósága szempontjából minden egyéb feltételnek megfelel? Helyesen értelmezzük-e, hogy ebben az esetben az adóévet megelőző naptári év 2003, és azt megelőző adóév 2002. február 12-től december 31-ig, minden feltétel teljesült, és a már meglévő tag szerzett 50 százalékot meghaladó részesedést?
288. cikk / 341 Kedvezményezett átalakulás
Kérdés: Átalakulás esetén az Szt. 140. §-ának (6) bekezdése szerint a lekötött tartalékban fedezetet kell képezni az átalakulással közvetlenül összefüggésben keletkező adókötelezettségre, például a vagyonfelértékelés adóvonzatára. Mi a teendő kedvezményezett átalakulás esetén? Hogyan kell helyesen számolni az adóalap-korrekciót, és mire kell lekötött tartalékot képezni?
289. cikk / 341 Kiválás elszámolása a tulajdonosnál
Kérdés: "A" rt.-nek 69 százalékos részesedése van "B" bt.-ben. "B" bt.-ből kiválik "C" kft., ezáltal "A" rt. részesedése 74 százalékos lesz. "C" kft.-ben 60 százalékos üzletrészt szerez az "A" rt. A kiválással a "B" bt. jegyzett tőkéje 150 000 Ft-ról 100 000 Ft-ra csökken, a különbözet + 2 950 000 Ft eredménytartalék lesz "C" kft. jegyzett tőkéje. Hogyan számolja el az "A" rt. a részesedés kivezetését és az új részesedés megszerzését?
290. cikk / 341 Tulajdonosok javára kötött életbiztosítás
Kérdés: A jogelőd társaság 1994 júliusában a társaság mindkét tulajdonosa javára halálesetre vagy elérésre szóló biztosítást kötött. A biztosítás szerződője a jogelőd kft., biztosítottjai, illetve kedvezményezettjei a tulajdonosok. A jogelőd társaság a fizetett biztosítási díjat költségként számolta el a megfelelő járulékok megfizetésével. A magánszemélyek igénybe vették az szja-kedvezményt. 2003 nyarán a társaság átalakult. A kiválással létrejött – az egyik biztosított tulajdonossal – új társaság a biztosítási díjat nem fizette. A biztosító a megszűnést követően a jogelőd társaság részére 1,8 millió Ft-ot visszautalt, amelyet a jogelőd társaság nem ad át a kiválással létrejött társaságnak. A szétválási vagyonmérlegben a közös vagyonból teljesített befizetéseket nem vették figyelembe mint mérlegen kívüli vagyont, pedig az valamennyi jogutód társaságot megilleti a Gt. 79. §-a alapján. Jogos-e a kiválással létrejött társaság igénye, annak ellenére, hogy a szétválási szerződésben nem rendelkeztek a két biztosításról?
