Devizában vásárolt befektetési jegyek átértékelése

Kérdés: A devizában vásárolt befektetési jegyeket át kell értékelni év végén?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy csak akkor kell, ha a befektetési jegyek beváltásakor a cég devizát kap, kamatfizetéskor a kamatot devizában kapja, devizában írják jóvá.Forintban kibocsátott befektetési jegyet is lehet devizáért vásárolni, de ezeket csak egyszer, a vételkor kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 26.

Számviteli feladatok a végelszámolás befejezésekor

Kérdés: A társaság végelszámolása lassan befejeződik. A hitelezői igények kielégítésre kerülnek, de az eszközök egy részét a végelszámoló nem tudja értékesíteni. Azokkal mi legyen? A szabályszerűség érdekében kérem, hogy ismertessék a végelszámolást lezáró számviteli beszámoló sajátosságait, legfontosabb feladatait.
Részlet a válaszából: […] ...végelszámoló köteles piaci értéken értékelni,-a piaci érték és a könyv szerinti érték közötti, az eszközök és a kötelezettségek átértékeléséből adódó különbözetet= a kötelezettségek, valamint a részesedésnek, értékpapírnak vagy tartósan adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.

Beolvadás esetén a jegyzett-tőke-többlet kezelése

Kérdés: Beolvadás esetén Beolvadó Kft. 1. és Beolvadó Bt. 2. és Átvevő Kft. jegyzett tőkéje a vagyonmérleg-tervezetben 6015 E Ft lenne, a többi sajáttőke-elem is pozitív. A tulajdonosok személye és tulajdoni hányada nem változik a beolvadás során, 50-50%-ban két magánszemély a tulajdonos mindhárom társaságban. Az Átvevő Kft. eredeti jegyzett tőkéje 3000 E Ft, melyet nem szeretnének megváltoztatni, tehát a beolvadás után is 3000 E Ft jegyzett tőkét szeretnének a tulajdonosok meghatározni. A3015 E Ft különbözetet hogyan kell a vagyonmérleg-tervezetben feltüntetni, és mi lesz a sorsa? Tőkeleszállításként kell kezelni, amely visszajár a tulajdonosoknak? Esetleg a tulajdonosokkal szembeni kötelezettségként elő kell írni? Vagy csak a vagyonmérleg-rendezés oszlopában az eredménytartalék összegét növeli? Ez esetben a tulajdonosok mikor vehetik ki, bármikor, mert tőkeleszállításnak lehet tekinteni, vagy csak osztalékágon?
Részlet a válaszából: […] ...Kft. 1., a Beolvadó Bt. 2. és az Átvevő Kft. vagyonmérleg-tervezeteit, vagyonleltár-tervezeteit. Mivel a beolvadó társaságoknál vagyonátértékelést nem terveznek, a vagyonmérleg-tervezetek első és harmadik oszlopának adatai megegyeznek a tevékenységet lezáró...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.

Kiválás vagyonkezelésbe adott kft.-ből

Kérdés: Bizalmi vagyonkezelési szerződés keretében egy kft. (a továbbiakban: "A" kft.) 100%-ban berendelésre került a kezelt vagyonba. A vagyonrendelést megelőzően ennek az "A" kft.-nek a vagyonelemei szakértő által értékbecslésre kerültek, hogy meghatározható legyen az "A" kft. vagyonrendeléskori piaci értéke, ami egyúttal a vagyonrendelés szerinti értéke is lett (induló tőke). Az "A" kft. könyveiben szerepel egy 17 millió Ft-os könyv szerinti értékű üzletrész (a továbbiakban: "B" kft.), amelynek szakértő szerinti értéke 600 millió Ft, emellett szerepel még egy ingatlan 4 millió könyv szerinti értékkel, amelynek vagyonrendeléskori piaci értéke 9 millió Ft. Ezeken felül vannak még egyéb vagyonelemek is, amelyek könyv szerinti és piaci értéke is egyaránt 8 millió Ft. Összességében az "A" kft. vagyonrendeléskori piaci értéke az előbbiek alapján 617 millió Ft-ban került meghatározásra. Később, már a vagyonkezelés időszaka alatt az "A" kft.-ből kiválással létrejött egy új társaság (a továbbiakban: "C" kft.). Ez a "C" kft. vitte magával a fentebb említett 17 millió Ft könyv szerinti értékű, de a vagyonrendeléskor 600 millió Ft piaci értékre becsült "B" kft.-ben fennálló részesedést. Mind a kiválás során létrejövő "C" kft., mind pedig a jogelőd társaság ("A" kft.) tulajdonosa 100%-ban a vagyonkezelő társaság. A végleges vagyonmérleg szerint a kiváláskor átértékelési különbözet nem keletkezett, a vagyon könyv szerinti értéke lett megosztva a tovább működő és a kiválással létrejött társaság között. "A" kft. jegyzett tőkéje 3 millió Ft, saját tőkéje 33 millió Ft a kiválást megelőzően, míg ezt követően a jegyzett tőkéje 3millió Ft, saját tőkéje viszont 17 millió Ft. A kiválással létrejött "C" kft. jegyzett tőkéje 3 millió Ft, míg a saját tőkéje 16 millió forint.
A kezelt vagyon könyveiben, ahol jelenleg csak az "A" kft. szerepel 617 millió Ft értéken, milyen összegben és mivel szemben kell könyvelni az újonnan létrejövő "C" kft.-t, tekintettel a számviteli törvényre? Kérjük, hogy válaszukban hivatkozzanak az alkalmazandó jogszabályi helyekre!
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 6:312. §-a alapján a kezelt vagyon a vagyonkezelő saját vagyonától és az általa kezelt egyéb vagyonoktól elkülönült vagyont képez, amelyet a vagyonkezelő köteles külön nyilvántartani. Ez igaz a kérdés szerinti esetben is, amennyiben nem az "A" kft....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.

Követelés átalakuláskor a vagyonmérlegben

Kérdés: A kft. zrt.-vé alakul át. A kft. záró vagyonmérlegében szereplő vevőkkel szembeni követelések egy részére értékvesztés került elszámolásra még az átalakulás előtti hónapokban. A zrt. nyitó analitikájában ezen követeléseket milyen értéken kell nyilvántartásba venni: az értékvesztéssel csökkentett értéken (vagyis ez lesz az új bekerülési érték), vagy továbbra is az eredeti bekerülési értéken (külön nyilvántartva az értékvesztést is)? Előbbi esetén, amennyiben a vevő végül mégis fizet, az értékvesztés összegét egyéb bevételként kell elszámolni, és a társaságiadó-alap számításánál csökkentő tételként figyelembe lehet venni? Ha nem fizet, és így a követelés behajthatatlanná válik, az értékvesztés összege figyelembe vehető társaságiadóalap-csökkentő tételként?
Részlet a válaszából: […] ...átalakulás esetén az átalakulással létrejövő zrt. vagyonmérlegébe (a tervezetbe is, a véglegesbe is) - ha az eszközök-kötelezettségek átértékeléséről a legfőbb szerv dokumentáltan nem döntött - az eszközök könyv szerinti értéken kell, hogy szerepeljenek....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.

Év végén úton lévő készletek értékelése

Kérdés: Társaságunk Kínából szerez be árukat. Számviteli politikánkban éltünk az Szt. 60. §-a (5a) bekezdésében foglaltakkal, és az Áfa-tv. szerinti (vámoláshoz használt) árfolyammal rögzítjük a kínai áruszámlákat a könyveinkben. Kérdésünk az év végi úton lévő készletekhez kapcsolódik. A hajóval történő szállítás hosszú ideje miatt év végén nagyon sok az úton lévő készletünk. Az áru hajókorláton történő átemelésétől kezdve miénk a kárveszély. A novemberben-decemberben hajóra rakott áruk mind úton lévő készletnek minősülnek, mert a vámolásukra és a társaságunkhoz történő tényleges beérkezésükre csak a következő év januárjában-februárjában kerül sor. Az úton lévő készleteket a kínai partner számlája alapján az adott év december 31-i árfolyamán értékeltük, de most felmerült a kérdés, hogy talán ezeket is a vámoláshoz használt (a következő januári-februári) árfolyammal kellene forintosítani. Melyik árfolyamot kell használni az úton lévő készletek értékeléséhez? Ezenkívül mi az úton lévő készleteket olyan értéken mutatjuk ki a könyvekben, ami már tartalmazza a vámot, a szállítási költséget, a vámkezelési díjakat stb., tehát minden járulékos költséget is. Helyes ez a kimutatás?
Részlet a válaszából: […] ...(itt a 4541. számla) a mérlegfordulónapi értékelés keretében, az Szt. 60. §-ának (2) bekezdése szerint át kell értékelni, az átértékelés során mutatkozó árfolyam-különbözettel nem a készletértéket, hanem az Szt. 60. §-ának (3) bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 16.

Több éven át húzódó beruházás - devizás szállítók

Kérdés: Társaságunknál jelentős értékű, több éven át húzódó beruházás van folyamatban, amelynek részeként külföldi és belföldi devizás szállítóktól is történik beszerzés. A devizás tételek kedvező árfolyamon történő kiegyenlítése érdekében devizavásárlások és határidős ügyletkötések történnek. Társaságunk célja, hogy a beruházás értékét a vásárolt deviza árfolyamán lehessen elszámolni. Az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontja azonban előírja, hogy a tárgyi eszköz bekerülési értékeként kell aktiválni az eszközökhöz kapcsolódó devizás kötelezettség - devizaszámlán lévő eszközzel nem fedezett - üzembe helyezésig felmerült árfolyam-különbözetét. Ezzel kapcsolatban kérdezzük:
Milyen esetben beszélhetünk devizaszámlán meglévő devizakészlettel fedezett devizatartozásról? Ha jól értelmezzük, a feltétel megléte esetén nem kell/nem szabad a tárgyi eszköz beszerzési (bekerülési) értékét módosítani?
Devizakészlettel fedezettnek minősül-e a devizatartozás akkor, ha a vállalkozás a számlavezető bankjánál nyit egy elkülönített devizás számlát, és az ezen lévő pénzt saját döntése szerint csak a beruházási szállítók pénzügyi rendezésére használja fel? Ha a társaság csak egy devizaszámlával rendelkezik, megoldható-e a beruházáshoz kapcsolódó deviza elkülönítése a könyvviteli nyilvántartásban egy technikai főkönyvi számla vezetésével?
A fenti törvényi hivatkozás alapján a tárgyi eszközök bekerülési értékét növelik a devizás szállítói tartozások után keletkezett árfolyam-különbözetek is, ha azok még az üzembe helyezést megelőzően kerültek elszámolásra. Belföldi szállító devizában történő számlázása esetén a ráaktiválás során a bruttó (áfás) értékre eső árfolyammal kell a tárgyi eszköz értékét korrigálni, vagy a tárgyi eszköz nettó (áfa nélküli) értékére jutó összeggel? Vagy csak a külföldi szállítók esetében kell a tárgyi eszköz bekerülési értékét módosítani az árfolyammal?
A társaság rendelkezésére áll a beruházáshoz szükséges devizaösszeg nagy része, azonban a kivitelezési munkák áthúzódnak a következő évre. Év végén a beruházáshoz kapcsolódó devizakészlet értékelésre kerül, és az összevont árfolyam-különbözet részeként a tárgyévi eredményben jelenik meg. Az átértékelt összegre a bankanalitikában is rá kell állni, vagy a főkönyvi tételként kell kimutatni a különbözetet? Az év végi (nem realizált) beruházás aktiválandó értékét az eredetileg vásárolt devizaárfolyamon tudjuk kimutatni?
A beruházáshoz kapcsolódóan előleget is fizetünk. A devizában adott előleg forintértékének meghatározására milyen árfolyamot kell alkalmazni? Devizaszámláról történő kifizetés esetén az alkalmazott könyv szerinti átlagáras árfolyamon lehet-e az előleget nyilvántartásba venni? A mérlegfordulónapi értékeléskor keletkezett árfolyam-különbözetek a bekerülési (beszerzési) érték részeként számolhatók el, vagy a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve egyéb ráfordításai között? A beruházás bekerülési értékének meghatározása előző évben kifizetett adott előlegrész esetében milyen árfolyamon történik? Utalás átlagárfolyamnál, az utaláskor érvényes választott árfolyamon, december 31-i vagy a szállítói végszámla könyvelésekor alkalmazott árfolyamon?
A beruházási szállítók kifizetése érdekében kötött határidős devizavételi ügyleteket szerepeltetni kell-e, és ha igen, hogyan az év végi beszámolóban? Vannak SWAP-ügyletek, amelyek már a mérlegkészítés időszakában teljesülnek, illetve vannak opciós ügyletek, amelyek feltételek teljesülése esetén lépnek életbe. Fontos-e ebből a szempontból, hogy devizakészletünk év végén meg fogja haladni a kötelezettségek értékét?
Részlet a válaszából: […] ...(lekötött) euróbankszámlán lévő eurót is, a beruházáshoz kapcsolódó devizakötelezettséget is át kell értékelni, és az átértékelésből adódó különbözet módosítja az eredményt. Az elkülönített (lekötött) euróbankszámlán lévő euró árfolyama és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 25.

Beolvadáskor a tulajdonosok üzletrészének kezelése

Kérdés: Az "A" kft. 50-50%-os tulajdonosa a "B" és a "C" kft. Az "A" kft. jegyzett tőkéje 5 millió forint. A tulajdonos "B" és "C" kft. könyveiben nyilvántartott üzletrész értéke, amelyet a korábbi években az "A" kft. tulajdonosai részére - üzletrészvásárlás jogcímen - megfizetett, 50-50 millió Ft. Az "A" kft.-t atulajdonos kft.-k - tulajdonrészeik arányában - beolvasztják saját kft.-ikbe. Milyen átalakulásnak minősül ez? Mi történik ebben az esetben a könyvekben nyilvántartott részesedésekkel a "B" és "C" kft.-nél? Hogyan és mikor kell kivezetni? A számviteli törvény melyik szabályozása vonatkozik erre az esetre? Van-e adózási vonzata a részesedések bármilyen módon történő rendezésének "B" és "C" kft. esetében? Kérem, hogy a tényleges üzleti események megadásával, valamint - adózási vonzat esetén - az adó kiszámításának levezetésével legyenek szívesek az üzletrészek kivezetésének menetét szemléltetni!
Részlet a válaszából: […] ...jártak el - arra lehet következtetni, hogy vannak ilyen eszközök), ha igen, akkor az átalakuláskor élni kell az Szt. 137. §-a szerinti átértékelés lehetőségével. Erre vonatkozóan a döntést a tulajdonos "B" és "C" kft.-knek kell meghoznia.Az "A" kft. - a kérdés szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 25.

Nyitó tételek átalakulásnál

Kérdés: A kft. tulajdonosai a társaság zrt.-vé történő átalakulását tervezik. Az átalakulás során a tulajdonosi összetételben nem történik változás, kedvezményezett átalakulás kerül megvalósításra (vagyonátértékelésre nem kerül sor). A társaság tárgyieszköz-állománya mind darabszámban, mind eszközértékben jelentős. Partnereinek száma (szállítói, vevői) szintén jelentős. Az átalakulás során egy új gazdasági társaság jön létre (zrt.), mint általános jogutód. A jogutód társaság induló vagyontárgyai megegyeznek a jogelőd társaság (kft.) záró vagyontárgyaival. Könyvelő-, nyilvántartó rendszerünkben egy új gazdasági társaság (zrt.) létrehozása a nyitó analitikák (különösen a több ezer darab tárgyi eszköz értékcsökkenésének migrációja) jelentős munkával és költséggel valósítható csak meg. Helyes-e az eljárásunk abban az esetben, ha nyilvántartó (könyvelő-) rendszerünkben egy évzáráskor is alkalmazott zárással zárjuk le az átalakulás napjával a kft.-t (mely a végleges vagyonmérleg alapját képezi), majd a nyitást követően ugyanabban a rendszerben folytatjuk a könyvelést (természetesen ügyelve arra, hogy a lekérdezések mind a múltra, mind a jelenre-jövőre vonatkozóan a helyes cégmegnevezést alkalmazzák)? Úgy gondoljuk, ezzel az eljárással jelentős munkát takarítunk meg, és maradéktalanul megfelelünk a törvényi előírásoknak. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem jól gondolják! A kérdésben leírtakkal a számviteli előírások sorozatát sértik meg!Átalakulás esetén az átalakulással létrejött társaságnál is a főkönyvi nyilvántartást az analitikus nyilvántartással kell alátámasztani. Az Szt. 141....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 14.

Beolvadás, jegyzett tőke emelése

Kérdés: Egy beolvadás adatai és tényei:
1. A vagyonmérleg tervezett időpontja: 2020. 12. 31.
2. A vagyonmérleg tervezett időpontjában a beolvadó kft. jegyzett tőkéje: 3000 E Ft, az eredménytartaléka: 46.096 E Ft, a befogadó kft. jegyzett tőkéje: 3000 E Ft, az eredménytartaléka: 261.758 E Ft.
3. A befogadó kft. 2021. 03. 10-én tőkét emelt 13.000 E Ft-ra, amelyet a cégbíróság be is jegyzett. A végzés várható időpontja: 2021. 06. 30. lesz. Cél: a beolvadás után a folyamatosan tovább működő befogadó cég szeretné 20.000 E Ft-ra emelni a jegyzett tőkéjét. Hogyan néznek ki helyesen a vagyonmérleg tervezett saját tőkéje elemeit bemutató sorai (kiinduló adatok a 2 cég tekintetében, rendezés/különbözetek/utolsó oszlop)? Aproblémát az okozza, hogy az utolsó oszlop adataiban található 20.000 E Ft-ra emelésből a tervezett időpont és a végzés időpontja között már megvalósult 7000 E Ft emelés.
Részlet a válaszából: […] ...a beolvadó, mind az átvevő (a beolvasztó) társaságnak készítenie kell, jellemzően háromoszlopos formában (ha a beolvadónál nincs vagyonátértékelés, akkor a középső oszlopban nincs adat), a mérleg szerinti eredményt a harmadik oszlopban az eredménytartalékba kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 5.
1
2
3
12