Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

7 találat a megadott átsorolás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Tárgyi eszköz éven belüli átsorolása

Kérdés: Ha a tárgyi eszközt éven belül visszaminősítették készletté, akkor a tárgyévben elszámolt értékcsökkenési leírást is vissza kell könyvelni? Az eszközt így az aktiválási bruttó értéken kell készletre venni, vagy a könyv szerinti értéken?
Részlet a válaszból: […]használatának megfelelően sorolták-e a tárgyi eszközök közé. Ez esetben az eszköz használatának, rendeltetésének változása miatt a nettó értéken kell a készletek közé átsorolni azt, mivel az a tevékenységet, a működést tartósan már nem szolgálja.Ha viszont az adott eszköznek a tárgyi eszközök közé történő besorolása már a rendeltetésszerű használatbavételkor helytelen volt, mert azt rendeltetésszerűen nem használták, a tevékenységet, a működést[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. május 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6653

2. találat: Totálkáros gépkocsi átsorolása

Kérdés: Az alanyi adómentes kft. tulajdonát képező személygépkocsit a biztosító totálkárosnak minősítette. A kft. nem adta le a rendszámot, mivel van rá vevő rendszámmal együtt. A kft. átsorolhatja-e ezt a személygépkocsit a készletek közé hulladékértéken, annak ellenére, hogy még van rendszáma? Ha nem sorolja át a készletek közé, és tárgyi eszközként adja el, akkor - mint alanyi adómentesnek - az Áfa-tv. 193. §-a szerint nem járhat el adómentesen? Ha átsorolja a készletek közé, vonatkozik rá az Áfa-tv. 193. §-a?
Részlet a válaszból: […]elszámolni. Nem egyértelmű a kérdés alapján, hogy a totálkárossá minősítés a személygépkocsi forgalmi engedélyének bevonásával járt-e vagy sem. Ha a forgalmi engedélyt bevonták, akkor a készletek közé történő - előbbiek szerinti - átsorolást nem befolyásolja az, hogy a rendszámot a kft. még nem adta le. Az esetben viszont, ha a személygépkocsit úgy minősítették totálkárossá, hogy a forgalmi engedélyét nem vonták be, akkor a személygépkocsi ezen állapota önmagában nem elegendő a forgalomképtelenné minősítéséhez, és így ezen az alapon a készletek közé való átsorolása sem indokolt. A kft. ez esetben nem hulladéknak minősülő személygépkocsit ad el a vevőnek, hanem forgalomképes személygépkocsit, aminek - nyilvánvalóan - az eladási árban kifejezésre kell jutnia. Ha a forgalmi engedéllyel nem rendelkező személygépkocsit a készletek közé hulladékértéken a kft. átsorolta, akkor azt - mint alanyi adómentes - az áfa felszámítása nélkül értékesíti. Nem kell azonban az áfát felszámítani akkor sem, ha a személygépkocsi értékesítése tárgyi eszközként történik (mert a forgalmi engedélyét nem vonták[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. április 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4112
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Tárgyi eszköz átsorolása

Kérdés: Ha a tárgyi eszközt (például profilváltozás miatt) már nem használjuk, a készletek közé át kell sorolni. Ha a könyv szerinti érték megfelel a piaci árnak, akkor helyes-e az átkönyvelés módja: T 139 - K 131 a bruttó érték kivezetésére, T 21-22 - K 139 az elszámolt értékcsökkenés kivezetésére?
Részlet a válaszból: […]készletrevételi értéken a készletek között állományba kell venni. Ez következik az Szt. 28. §-a (3) bekezdése c) pontjának előírásából is. Az állományból történő kivezetés - eltérően a kérdésben leírtaktól - úgy történik, hogy a már elszámolt értékcsökkenés összegével a bruttó értéket kell csökkenteni (T 139 - K 131), az így megállapított nettó értékből a készletrevételi értékkel azonos összeget a készletek közé átvezetni (T 21-22 - K 131).[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. május 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3677
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Négy hónap után értékesített személygépkocsi elszámolása

Kérdés: Ha a vállalkozás személygépkocsit vásárol, és várhatóan négy hónapig kívánja használni, majd eladja, a készletek között kell-e kimutatnia? A vállalkozás személygépkocsit vásárol, várhatóan három évig fogja használni, de négy hónap után eladja. Eladás előtt át kell-e sorolni a készletek közé? A leírt esetekben a személygépkocsi le nem vont áfája az Áfa-tv. 39. §-ának (3) bekezdése szerint arányosan levonható-e?
Részlet a válaszból: […]meg az Szt. 28. §-a (2)-(3) bekezdésében előírt minősítő követelményeknek, nem áru, nem anyag, és nem olyan anyagi eszköz, amelyik egy éven belül teljesen elhasználódik. A leírtakból következik, ha már a személygépkocsi rendeltetésszerű használatbavételekor eldöntötték, hogy a személygépkocsit 4 hónapi használat után értékesítik, akkor a használatbavételkor rögzíteni kell a várható maradványértéket (várható eladási árat, a levonható áfa figyelembevételével), a bekerülési érték és a maradványérték különbözetét - 4 hónapra arányosan - terv szerinti értékcsökkenésként kell elszámolni. (Értékesítéskor mint tárgyieszköz-értékesítést kell elszámolni.) Amennyiben a személygépkocsi rendeltetésszerű használatbavételekor úgy döntöttek, hogy a személygépkocsit 3 évi használat után értékesítik, akkor a használatbavételkor rögzítették a 3 évi hasznos élettartam végén várható maradványértéket, a bekerülési érték és a maradványérték különbözetét pedig arányosan terv szerinti értékcsökkenésként számolják el. Ha ezt a személygépkocsit 4 hónap után értékesítik, akkor a tárgyi eszközök értékesítésére vonatkozó előírások szerint kell eljárni. Nincsen olyan előírás az Szt.-ben, amely szerint a tárgyi eszközöket azok értékesítése előtt a készletek közé át kell sorolni, készletté át kell minősíteni. Az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének e) pontja alapján a tárgyi eszköz közvetlen értékesítéséből származó bevételt az értékesítéskor az egyéb bevételek között kell elszámolni. Az Szt. 81. §-a (3) bekezdésének c) pontja alapján a tárgyi eszköz közvetlen értékesítésekor annak könyv szerinti értékét az egyéb ráfordítások között kell kimutatni. (Könyv szerinti érték a bekerülési érték terv szerinti és terven felüli értékcsökkenéssel csökkentett összege. A könyv szerinti értéknek része a maradványértéknek megfelelő összeg is.) Megjegyezzük, a tárgyi eszköz hulladék-, illetve haszonanyagértékét[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. november 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1507

5. találat: Tárgyi eszközök átsorolása

Kérdés: Szolgáltatótevékenységet végző vállalkozások tárgyi eszközeit (személygépkocsi, irodai berendezés, számítógép), amelyek a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgálják, minden esetben az egyéb berendezések közé soroltam. Lehetséges-e a könyvelőirodánál, a mérnöki tevékenységet végző vállalkozásnál a besorolás módosítása?
Részlet a válaszból: […]Ha nem e szerint jártak el a rendeltetésszerű használatbavételkor, akkor azt korrigálni kell. (Korrigálni később is lehet, ha a használatban az üzembe helyezést követően érdemi, bizonyított változás következett be.) A szolgáltatótevékenységet végző könyvelőiroda, mérnöki tevékenységet végző vállalkozás tárgyi eszközei között is lehetnek olyanok, amelyek közvetlenül szolgálják a vállalkozási tevékenységet, és ezért a műszaki berendezések, gépek, járművek között kell azokat kimutatni. Ezen közvetlen kapcsolatot a szolgáltató tevékenységnél nehezebb bizonyítani, mint a termék-előállító tevékenységnél. Éppen ezért célszerű olyan önköltségszámítási rendszert bevezetni, amely biztosítja ezen eszközök értékcsökkenési leírásának, üzemeltetési, karbantartási költségeinek a szolgáltatás közvetlen önköltségében való elszámolását. (Személygépkocsinál, számítógépnél a közvetlen önköltségbe az amortizáció csak teljesítményarányosan vihető be, az üzemeltetési költségek elszámolása kapcsolódhat az amortizáció elszámolásához. Teljesítményarányos[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. július 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1314
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Tárgyi eszközök kivezetése

Kérdés: Az új Szt. szerint a tartósan nem üzemelő gépeket nettó értéken ki kell vezetni a készletszámlára. Mi történik a "0" értékkel? Hogyan kell kezelni a "0 értékű" üzemelő eszközöket?
Részlet a válaszból: […]mértékig kell az 53. § (2) bekezdése szerint végrehajtani, hogy az eszköz (az adott esetben a készletek közé átsorolt tárgyi eszköz) a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljen a mérlegben. A leírtakból következik, ha a készletek közé átsorolandó tárgyi eszköz nettó értéke meghaladja az átsorolás utáni használhatóságnak (értékesíthetőségnek) megfelelő piaci értéket, akkor a különbözetet még az átsorolás előtt terven felüli értékcsökkenésként le kell írni. Amennyiben az átsorolandó eszköznek a könyv szerinti értéke "0", az a készletek között sem szerepelhet más értéken. Az átsorolás nem eredményezhet felértékelést, erre a számviteli törvény nem ad lehetőséget. Elszámolástechnikai kérdés, hogy a tárgyi eszköznek a készletek közé történő átvezetésekor, illetve az állományból történő kivezetésekor külön-külön tételben könyveljük-e a bruttó érték, a terv szerinti, illetve a terven felüli értékcsökkenés csökkenését, vagy előbb az elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenéssel módosítjuk a bruttó értéket, és a különbözetet vezetjük át a készletek közé. Ez az utóbbi megoldás azonban jobban tükrözi a valós helyzetet (különösen[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. április 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 145
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

7. találat: Maradványértéket elért eszközök kivezetése

Kérdés: Az Szt. 53. §-ának (4) bekezdése szerint a maradványértéket elért eszközöknél sem terv szerinti, sem terven felüli értékcsökkenés nem számolható el. Milyen jogcímen vezethető ki a maradványérték az Szt. 53. §-a (1) bekezdésének b) pontjában felsorolt esetekben?
Részlet a válaszból: […]forgóeszközök közé, piaci értéken. Ebben az esetben, illetve ha megsemmisült, hiányzik az eszköz, már nem immateriális jószág, illetve tárgyi eszköz, ebből következően az Szt. 53. §-ának (4) bekezdése nem alkalmazandó, és
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. április 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 136
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,