Kivont tárgyi eszköz amortizációja

Kérdés: A kft. az egyik termelőüzeme leállása miatt tárgyi eszközei egy részét nem használja. A használaton kívüli eszközeit fogyóeszközzé átminősíti, és a 2. számlaosztályban tartja nyilván. Az átminősített eszközök nyilvántartott értéke megegyezik a szóban forgó eszközök számviteli törvény szerinti nettó értékével. Mivel annak idején a beruházás fejlesztési alapból történt, a Tao-tv. szerinti nettó érték eltér az Szt. szerinti nettó értéktől. Abban az esetben, amikor a 2. számlaosztályban nyilvántartott érték azonos az eszközök nettó értékével, a társaságiadó-alap meghatározásakor e miatt az ügylet miatt kell-e a társasági adó alapját módosítani (növelni, csökkenteni)?
Részlet a válaszából: […] ...a forgóeszközök (a vásárolt készletek) közé kell átsorolni, jellemzően a tárgyi eszközök nettó értékén. (Természetesen, az átsorolás, a termelésből történő kivonás időpontjáig a terv szerinti értékcsökkenési leírást el kell számolni a költségek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Készletek között lévő sertéstelep hasznosítása

Kérdés: A sertéstartást 2008-ban befejeztük. A sertéstelep tárgyi eszközeinek jelentős részét - kocaszállások, hizlaldák épületei, technológiák - átvezettük a készletek közé. A portaépület, kerítés továbbra is a tárgyi eszközök között szerepel, mivel ezeket használjuk, a telepet őrizzük. 2020-ban jelentkezett egy érdeklődő, aki a sertéstelepet megvenné. Elmondása szerint, amíg a vételárat előteremti, bérleti szerződést kötne. Az adásvételi, illetve bérleti szerződés részletei nem ismertek. A bérleti szerződés megkötésekor megvalósul az Szt. 23. §-ának (5) bekezdése szerinti feltétel ahhoz, hogy a korábban forgóeszközök közé sorolt eszközöket ismételten a tárgyi eszközök közé vezessük? Hogyan történjen ennek a könyvelése? Az eladásnál így már tárgyi eszközt adunk el, ami egyéb bevétel? Esetleg a vételárat meg kell osztanom valahogyan a készletek és a tárgyi eszközök között a nyilvántartott eszközök arányában? Mi a szabályos, törvényszerű megoldás az átsorolás és eladás könyvelésében? A társasági adó és a helyi iparűzési adó jelentősen eltérhet a különböző megoldás esetén?
Részlet a válaszából: […] ...rendeltetése megváltozott, amelyeket a hivatkozott előírás alapján a készletek közül át kell sorolni a tárgyi eszközök közé.Az átsorolásnak az eszközök könyv szerinti értékén kell megtörténnie úgy, hogy először ezen az értéken át kell vezetni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 18.

Építési telek besorolása, majd átsorolása

Kérdés: A 8109. kérdésben szereplő átsorolással kapcsolatosan kérdezem: ha az átsorolás előtti években az építési telekre értékhelyesbítést számolt el a társaság (hiszen az évekkel ezelőtt vásárolt telek piaci értéke az utóbbi években jelentősen magasabb, mint a könyv szerinti), akkor az elszámolt értékhelyesbítést meg kell-e szüntetni az átsoroláskor? (A telek értéke az átsorolás következtében nem lesz alacsonyabb, így továbbra is indokolt lenne "megtartani" a magasabb piaci értéket.) Ha nem, akkor a piaci érték és a készletként kimutatott beszerzési ár különbözetét, azaz magát az értékhelyesbítést változatlanul az ingatlanok között kell kimutatni?
Részlet a válaszából: […] ...Számviteli Levelek 418. számában a 8109. kérdésre adott válaszban foglalkoztunk az építési telek besorolásával, majd átsorolásával. A hivatkozott kérdésben konkrét gazdasági eseményhez (a megvalósuló beruházás értékesítéséhez) kapcsolódik az átsorolás, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 14.

Építési telek besorolása, majd átsorolása

Kérdés: Társaságunk építési telket vásárolt, amelyet telekként nyilvántartásba vett. A telken épületberuházást indított a telekvásárlást követő évben, 2017-ben. A beruházás részbeni megvalósulása során a vezetés úgy döntött, hogy a megépítésre kerülő épületet értékesíteni fogja. Az épületet kivitelező számláit a beruházási számlán könyvelte a társaság. A 2018-ban jelentkező vevővel az adásvételi szerződést a társaság megkötötte, de az épület átadása csak a beruházás befejezése után, 2020-ban lesz. Át kell-e sorolni, illetve át kellett volna sorolni a telket? És a beruházást? Ha igen, akkor az átsorolásnak mikor kell megtörténnie? Változik-e az építési-szerelési számlák elszámolásának módja?
Részlet a válaszából: […] ...saját termelésű készletek közé. (Ha csak kivitelezői számlák és vásárolt anyagok, akkor a vásárolt anyagkészletek közé.) Ha ezt az átsorolást az értékesítésről való döntéskor nem végezték el, a beruházás befejezése előtti adásvételi szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 9.

Átalakítás minősítése

Kérdés: A kft. lakóházat vásárol, mert abban szállásadási tevékenységet szeretne végezni. A házat teljesen át kell alakítani, felújítani. A munkálatokat külső vállalkozó, részben saját anyaggal valósítja meg. Ez saját rezsis beruházásnak minősül? A kft. az áfát visszaigényelheti?
Részlet a válaszából: […] ...használatbavétele előtt felmerült javítási, karbantartási, átalakítási munkák költségeit a lakóház (átalakítás és átsorolás után a szálláshely-szolgáltatást biztosító épület) bekerülési értékében (mint beruházási ráfordítást)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Leállított üzem tárgyi eszközeinek hasznosítása

Kérdés: 2018 nyarán a társaság egyik üzemét az üzemben folyó tevékenység beszüntetése miatt véglegesen leállították. A leállított üzemben lévő speciális berendezések, tárgyi eszközök így feleslegessé váltak. Mi történjen ezen eszközökkel? Milyen dokumentumok alapján lehet azokat a könyvviteli nyilvántartásokból kivezetni? Meg kell-e különböztetni egymástól a jövőbeni hasznosításuk reményében ezeket az eszközöket?
Részlet a válaszából: […] ...készletek közé. Ezen tárgyi eszközöknél terv szerinti értékcsökkenési leírás a leállítás időpontjáig számolandó el, az átsorolásnak elvileg nettó értéken kell megtörténnie (bár az átsorolás előtt terven felüli értékcsökkenés elszámolása is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 8.

Saját tulajdonú ingatlan értékesítésének bevétele

Kérdés: Ha az adott cég rendelkezik saját tulajdonú ingatlannal, amelyet értékesít, akkor az adásvétel során keletkező bevételre mely esetben értelmezhető az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének e) pontja, és kezelhető-e egyéb bevételként? Ha a saját tulajdonú ingatlant a cég bérbeadás útján hasznosítja, majd dönt az értékesítésről, akkor ez az értékesítés termékértékesítés vagy egyéb bevétel? Változik-e a megítélés, ha a tulajdonos az értékesítésről szóló döntéssel együtt felbontja a bérleti szerződést? Ha a cég a saját tulajdonú ingatlanát nem adja bérbe, és egyéb módon sem hasznosítja, hanem saját célra tartja (pl. ez a székhelye)? Mi alapján kell meghatározni, hogy az adott cég a tárgyi eszközei között szereplő tételeket azok értékesítésekor, az értékesítést megelőzően a befektetett eszközök közül át kell-e vezetni a készletek közé? Vagy az értékesítés során a tárgyi eszköz bruttó értékét és eddig elszámolt értékcsökkenését az egyéb ráfordításokkal szemben kell kivezetni, az ellenértéket pedig egyéb bevételként elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a használatból kivont tárgyi eszköz éven belüli értékesítése nem indokolja a tárgyi eszköznek a készletek közé történő átsorolását.A tárgyi eszközök értékesítése esetén az eladási ár, a kapott - áfa nélküli - ellenérték egyéb bevétel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 11.

Szoftverfejlesztés miatti átsorolás

Kérdés: A szoftverfejlesztéssel foglalkozó társaság 2013-ban létrehozott egy szoftvert, amelyet a filmgyártásnál lehet használni. A szoftver használatát díjfizetés ellenében megosztotta a szoftvert használni szándékozókkal. A megosztást egyfajta bérletként értelmezhetjük, a bérbevevő a használat jogán túlmenően más jogot nem kap. A szoftver nem hozta azt az árbevételt, amelyet elvártak tőle. 2016-ban elkezdtek vevőt keresni. A vevőjelölt a vételi szándékát erős szoftverfejlesztési feltételekhez kötötte. A szoftverfejlesztés valamennyi felmerült költségét a vevőjelölt óradíjalapon megtérítette. A társaság a szoftverfejlesztés ideje alatt is bérbe adta a szoftvert. A társaság a szoftverfejlesztés során olyan módosításokat, kiegészítő fejlesztéseket végzett, amelynek elsődleges célja a vevő igényeihez történő alakítása volt. A szoftvert 2017-ben a vevőjelölt felé értékesítik. A szoftver eszközének értékesítését a befektetett eszköz értékesítéseként, vagy mint készletként történő értékesítést kell elszámolni? Hogyan kell a társaság befektetett eszközeként nyilvántartásba vett szoftverén a vevő igényeinek megfelelő fejlesztést számvitelileg kezelni? Milyen tényezőket, ismérveket kell figyelembe venni a társaság eszközének értékesítése és annak befektetett eszköz és forgóeszköz közötti átsorolása meghatározásával kapcsolatban? (Az Szt.-ben nincs részletes felsorolás.) A tárgyieszköz-értékesítés nem jelent automatikus átsorolást? Milyen ismérvekkel lehet a társaság esetében eldönteni az Szt. 23. §-a (4)-(5) bekezdésében rögzítettek elvégzésének szükségességét vagy szükségtelenségét?
Részlet a válaszából: […] ...(hiszen azt az értékesítésig rendeltetésszerűen használta a társaság).A befektetett eszközöknek a vásárolt készletek közé történő átsorolásának eseteire az Szt. nem tartalmaz részletes felsorolást, hisz az átsorolás esetei eszközönként, társaságonként más és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 11.

Termelőüzem leállítása esetén az amortizáció

Kérdés: A társaság az egyik üzemében - előre nem látható időre - beszünteti a termelést. Az üzemben lévő vegyipari berendezéseket máshol nem tudjuk használni. Ez esetben mi történjen ezekkel a tárgyi eszközökkel, szüneteltetni kell-e az amortizáció elszámolását? Mi a teendő, ha mégis újra használni fogják azokat?
Részlet a válaszából: […] ...sorolni a forgóeszközök (ezen belül a vásárolt készletek) közé.Az Szt. 53. §-a választ ad arra, hogy milyen értéken történjen az átsorolás. Terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni a tárgyi eszközöknél akkor, ha - például - a tárgyi eszköz a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 17.

Kiállítási pavilon nyilvántartása

Kérdés: A társaság egy nemzetközi kiállításra külföldön a kiállítás területén több százmillió forint bekerülési értékű pavilont, jelentős alapterületű, többszintes épületet hozott létre épületgépészeti elemekkel együtt. A kiállítás hat hónapig volt nyitva. Ezt követően a pavilont le kell bontani, a területet vissza kell állítani, amelyre kb. másfél év áll rendelkezésre. A társaság tervei szerint Magyarországon a kiállításra felépített épületet újraépítik, amelyhez hazaszállítják, és felhasználják az eredeti, a bontás során nem sérült anyagokat, gépészeti elemeket is. A társaság a kiállításra felépített pavilont előző évben a tárgyi eszközök között mutatta ki, és értékcsökkenést számolt el utána, még a kiállítás bezárását követően is. Tekinthető-e tárgyi eszköznek a kiállítás idejére felépített épület, amit a kiállítást követően le kell bontani? Ha nem, akkor az épület megépítésével kapcsolatos költségeket hogyan kellett volna elszámolni? Tárgyi eszközzé minősítés esetén elszámolható-e értékcsökkenés a kiállítás bezárását követően? Át kell sorolni a készletek közé? Ha igen, mi tekintendő piaci értéknek? Az újraépítés során fel nem használható anyagok után az átsorolást megelőzően terven felüli értékcsökkenést el kell-e számolni? A bontási költségek a Magyarországon újraépített épület bekerülési értékébe beszámíthatók-e, vagy csak a hazaszállított és felhasznált építési anyagok, gépészeti elemek?
Részlet a válaszából: […] A hosszúra nyúlt kérdés megválaszolásához egyrészt az Szt. tételes előírásait, másrészt a számviteli alapelvek követelményeit kell figyelembe venni.Az Szt. 23. §-ának (4) bekezdése alapján az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 15.
1
2
3
5