265 cikk rendezése:
1. cikk / 265 Euró átutalása fizetési szolgáltatóhoz
Kérdés: A magyar vállalkozás magyar banknál vezetett eurószámlájáról utal eurót egy fizetési szolgáltatóhoz, euróban vezetett számlájára. Keletkezik-e ebben az esetben árfolyam-különbözet? A 9189-es és a 9511-es kérdésekre adott válaszaik, véleményem szerint, ellentmondanak egymásnak.
2. cikk / 265 Tőketartalék megszüntetése
Kérdés: A kft. egyéni vállalkozásból alakult át. A mérlegben tőketartalékon szerepel összeg az átalakulás óta, mert oda kellett könyvelni. Megoldás az, hogy a taggyűlés eldönti, hogy a tőketartalékot át kívánják vezetni az eredménytartalékba, majd a következő beszámolókor jóváhagyják osztalékként, és a tagok a szükséges adók megfizetése után megkapják azt? Ha ez nem járható, mi a módja annak, hogy a lekötött tartalékot meg tudjuk szüntetni, így információ nélkül?
3. cikk / 265 Erdőkezelő könyvelési feladatai
Kérdés: A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: törvény) 68/E. §-a rendelkezik az erdőkezelésről. Abban az esetben, ha az erdőkezelő egy kft., akkor a kezelésbe vett erdővel mint vagyontárggyal kapcsolatban milyen könyvelési tételek merülnek fel? Tárgyi eszközként nyilvántartásba kell-e venni a kezelésbe vett erdőt valamilyen értéken? A törvény (5) bekezdésében az szerepel, hogy „A kezelt erdő az erdőkezelő saját vagyonától és az általa kezelt más erdőktől elkülönült vagyont képez, amelyet az erdőkezelő köteles külön nyilvántartani”. Az erdőkezelés során hogyan kell figyelembe venni a felmerült ráfordításokat az erdőkezelés során, esetleg az erdő újratelepítése során? Beruházásként vagy tárgyidőszaki ráfordításként kell elszámolni? A kezelésbe adó tulajdonos részére kifizetett összeget hogyan kell elszámolni, könyvelni? A törvény (6) bekezdésében az szerepel, hogy az erdőkezelő a később felmerülő várható ráfordítások fedezetéül szolgáló összeget visszatarthatja. Ebben az esetben kevesebb összeget fizet ki a tulajdonosnak, de a ráfordítások, melyeket ebből az összegből fog fedezni, csak később merülnek majd fel.
4. cikk / 265 Készpénzes számlák és egyéb bizonylatok megőrzése
Kérdés: 1. Készpénzes számlák esetén a könyvelőszoftver által generált pénztárbizonylatot kell-e papíralapon tárolni, vagy elegendő a könyvelőszoftver, és onnan bármikor kinyomtatható?
2. Az e-mailen kapott számlákat ki kell-e nyomtatni, vagy elegendő elektronikusan tárolni?
3. A bankkivonatokat, folyószámla-kivonatokat, átvezetéseket és bejelentéseket kell-e papíralapon tárolni?
4. A munkaügyi iratokat, amiket a bérszámfejtő programból ki tudunk nyomtatni, kell-e papíralapon tárolni?
2. Az e-mailen kapott számlákat ki kell-e nyomtatni, vagy elegendő elektronikusan tárolni?
3. A bankkivonatokat, folyószámla-kivonatokat, átvezetéseket és bejelentéseket kell-e papíralapon tárolni?
4. A munkaügyi iratokat, amiket a bérszámfejtő programból ki tudunk nyomtatni, kell-e papíralapon tárolni?
5. cikk / 265 Szabályzatok és a számviteli politika időpontja
Kérdés: Egy kft. számviteli szabályzataival kapcsolatosan az alábbi eltérések tapasztalhatók: A Pénzkezelési Szabályzata (2021. évben kiadott, majd 2023. évben módosított). Véleményem szerint mindez nem felel meg az Szt. 14. §-a (5) bekezdése rendelkezéseinek, mivel a törvény szerint a kötelező szabályzatokat a számviteli politika részeként kell elkészíteni. Tehát a 2022-ben keletkezett Számviteli politika része a 2021-es, illetve 2023-as kiadású Pénzkezelési szabályzat. Továbbá az is nyilvánvaló, hogy a Pénzkezelési szabályzat kiadásának időpontjai a Számviteli politika kiadásától időben – 90 napot meghaladóan – elvált, így nem került(hetett) sor a Számviteli politika aktualizálására. A 2023-as Pénzkezelési szabályzat nem utal vissza a Számviteli politikára, amelynek részét képezi, így véleményem szerint nem összekapcsolható a 2022. évben kiadott Számviteli politikával sem. A 2023. évben bekövetkezett jogszabályváltozások átvezetése a társaság 2022. évben kiadott Számviteli politikájában nyilvánvalóan nem történhetett meg, tehát a 90 napos átvezetésielőírás-kötelezettség betartása sem teljesült a Számviteli politika esetében.
Kérdésem, hogy szakmai meglátásuk szerint hordoz-e megfelelési, pénzügyi vagy működési kockázatot, ha egy társaság:
– Szükséges-e a Számviteli politika 90 napon belül történő módosítása abban az esetben is, ha a változás belső döntés eredménye, nem pedig az Szt. módosítására vezethető vissza?
– Szabályszerűnek tekinthető-e az a szabályozás, amiben a Számviteli politika dátumozása eltérő a többi, annak keretén belül elkészítendő szabályzat dátumától (időben előre és/vagy vissza)?
– Mi az az eljárás – meglátásuk szerint –, amellyel egyértelműen igazolható, hogy egy társaságnál az adott részszabályozás a Számviteli politika részét képezi? (A Számviteli politika elfogadása taggyűlési határozattal, a Pénzkezelési szabályzatot az ügyvezető adta ki stb.)
– Hordoz-e megfelelési, pénzügyi vagy működési kockázatot a Számviteli szabályzatok időbeli összhangjának hiánya?
Kérdésem, hogy szakmai meglátásuk szerint hordoz-e megfelelési, pénzügyi vagy működési kockázatot, ha egy társaság:
– Szükséges-e a Számviteli politika 90 napon belül történő módosítása abban az esetben is, ha a változás belső döntés eredménye, nem pedig az Szt. módosítására vezethető vissza?
– Szabályszerűnek tekinthető-e az a szabályozás, amiben a Számviteli politika dátumozása eltérő a többi, annak keretén belül elkészítendő szabályzat dátumától (időben előre és/vagy vissza)?
– Mi az az eljárás – meglátásuk szerint –, amellyel egyértelműen igazolható, hogy egy társaságnál az adott részszabályozás a Számviteli politika részét képezi? (A Számviteli politika elfogadása taggyűlési határozattal, a Pénzkezelési szabályzatot az ügyvezető adta ki stb.)
– Hordoz-e megfelelési, pénzügyi vagy működési kockázatot a Számviteli szabályzatok időbeli összhangjának hiánya?
6. cikk / 265 Kilépő tag részére adott osztalékelőleg osztalékká válhat-e?
Kérdés: A kilépő tag 2024. január 31-én lépett ki. 2023-ban osztalékelőleget kapott. A két tag közötti megállapodásban az alábbi szerepel: „2023. évben kifizetett osztalékelőlegre tekintettel az osztalék kifizetését csak abban az esetben tagadhatja meg és írhatja elő a visszafizetési kötelezettséget, amennyiben az osztalék fizetését a jogszabály kifejezetten kizárja.” Az „A” kft. eredménye alapján az osztalékelőleg osztalékká válására volt fedezet az eredménytartalék terhére is, és az éves beszámoló elfogadásakor is született döntés, mely magasabb összegű volt, mint a felvett osztalékelőleg összege. Az osztalékról szóló határozat időpontjában már csak egy magánszemély tulajdonossal és egy ügyvezetővel rendelkezett az „A” kft. Az osztalékelőleg válhat-e osztalékká, vagy azt a jogszabályok kifejezetten kizárják?
7. cikk / 265 Egyenlegvizsgálat adónemenként
Kérdés: Beszámolókészítésnél a negatív kötelezettségeket át kell sorolni a követelések közé. Az egyenlegvizsgálatot adónemenként kell elvégezni, külön tb, külön szja, külön áfa, vagy lehet csoportonként az adóhatósággal összefüggő járulékok egyben és másik csoport a helyi adóval összefüggő kontírok? Törvényben hol található erről pontos leírás? Van-e eltérés a vizsgálat menetében éves, egyszerűsített éves és mikrogazdálkodói beszámolókészítés esetén?
8. cikk / 265 Euróátvezetés egyik bank számlájáról a másik bank számlájára
Kérdés: Ügyfelünk nagyobb devizaösszeget utal át egyik eurószámlájáról a másik banknál vezetett eurószámlájára. Jól gondoljuk, hogy ezen a tranzakción árfolyam-különbözet fog keletkezni? A kimenő összeg a választás szerinti átlagárfolyamon, a bejövő összeg pedig választott bank adott napi középárfolyama szerint kerül forintosításra. Nem választotta az MNB-árfolyamot.
9. cikk / 265 100%-os intenzitású elhatárolt támogatás megszüntetése
Kérdés:
Cégünk 2018-ban fejlesztési célra 100%-os intenzitású támogatást kapott előlegként. Az előleg összege megegyezett a támogatás teljes összegével. Az előleggel elszámoltunk, amelyet 2022. 07. hónapban elfogadtak. A támogatásból 2018-ban, 2019-ben és 2020-ban vásároltuk meg az eszközöket. Maradványérték egyik eszköznél sincs. Az eszközök egy része (kis értékű) azonnal leíródott, egy része 3 év alatt íródott le, egy része 2020–2021. évben selejtezésre került, a fennmaradó eszközöknek 2022-ben és a további években lesz értékcsökkenése. A 2022-ben az előlegből átvezetett bevételt, majd annak halasztott bevételre történő átvezetését követően hogyan oldhatjuk fel a halasztott bevételt?
10. cikk / 265 Örökös üzletrészének a visszavásárlása és bevonása
Kérdés: Társaságunk egyik tagja 2022. évben elhunyt, tulajdoni részesedése a jegyzett tőkéhez viszonyítva 20%-os volt. A hagyatéki eljárásban társaságunk nyilatkozott a közjegyzőnek, és az örökössel egyeztetve a saját tőkére vetített értéket, azaz 203.266 E Ft értéket adtunk meg. Így elhunyt tagtársunk ezen az értéken örökölte meg az üzletrészt. Mivel az örökös nem volt érintett abban az üzleti tevékenységben, amelyet társaságunk végez, ezért felajánlotta azt megvételre a társaságnak. Az egyeztetéseket követően a társaság a jegyzett tőkén felül rendelkezésre álló vagyon terhére megvásárolta az örökös üzletrészét 100.000 E Ft vételáron. Most azt tervezi a társaságunk, hogy a megvásárolt üzletrészt bevonja, majd a bevonást követően a tagok – egymás közötti tulajdoni részesedésük arányában – a tőkét megemelik új törzsbetét befizetésével annak érdekében, hogy a tőkeminimum (3000 E Ft) biztosított legyen. Ismereteink szerint az eszközoldalon a megvásárolt üzletrészt kivezetjük a könyvekből, míg forrásoldalon a jegyzett tőkét a megvásárolt üzletrész névértékével csökkentjük, míg a fennmaradó összeggel az eredménytartalék csökken. A tagok, illetve a társaság tekintetében bármiféle adózási kötelezettség felmerül-e az üzletrész bevonása kapcsán?