Készpénzfelvét könyvelése

Kérdés: A vállalkozás bankszámláját vezető pénzintézet a december havi bankkivonatot január 2-i dátummal zárta. A bankkivonat záróegyenlege a január 2-i tételeket is tartalmazza, mivel december 29-én történt készpénzfelvétel. Más pénzmozgás nem volt január 2-án. Az alábbi dátumokat jelölték a bankkivonaton: a készpénzfelvét esetén: értéknap: 2024. 01. 02. Készpénzfelvét díja esetében értéknap: 2024. 01. 02. Tranzakció ideje: 2023. 12. 29. A tranzakciós díjrész esetében: értéknap 2024. 01. 02. Tranzakció ideje: 2024. 01. 02. Könyvelés napja sehol sincs feltüntetve. Szerepeltetni kell-e a 2023. évi könyvelésben a 2023-ban megvalósult, de a bank által 2024. 01. 02-i értéknappal rögzített tételeket (készpénzfelvét, tranzakciós díj, készpénzfelvét díja)? Ha nem szerepeltetem, a bankkivonat záróegyenlege nem támasztja alá a mérlegértéket. December 29-én a készpénz bevételezésre került a pénztárba az átvezetési számlával szemben. Ha az átvezetési számla K egyenleget mutat, a bankbetétek egyenlegét csökkenti a mérlegben?
Részlet a válaszából: […] ...kell.A készpénzfelvét bizonylata a pénztári bevételi bizonylat, amelyet - a kérdés szerinti esetben - 2023. 12. 29-ével könyvelni kell az átvezetési számlával szemben (T 381 - K 389), mivel még a bankkivonat nem érkezett meg (nem áll a cég rendelkezésére). Amikor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 22.

Euróban kapott vissza nem térítendő támogatás elszámolása

Kérdés: A támogatás összege: 49.980 euró, amelynek 80%-a uniós támogatás, 15%-a hazai társfinanszírozás, 5%-a saját forrás. A szerződés időtartama 2023. 05. 01. – 2026. 04. 30. A hazai támogatás teljes összege (15%) 2023. 09. 29-én előlegként került kiutalásra. Az előlegelszámolás ütemezése ebben az évben 2023. 05. 01. – 2023. 10. 31-ig tartó időszakra 2023. 11. 10-vel történik. A továbbiakban a költség 5 havi időszakonként kerül elszámolásra a feltöltéskor megadott árfolyamon. A támogatás 2023. évre mely összegben és milyen árfolyamon kerüljön előírásra? A kiutalt előleget a jóváírás napján érvényes árfolyamon vettük nyilvántartásba. Az adott részelszámolásokra jutó különböző euróárfolyamokból adódó árfolyam-különbözet hogyan kerüljön elszámolásra?
Részlet a válaszából: […] ...Sőt akkor sem lehet árfolyam-különbözet, ha a feltételek teljesülése esetén az előlegszámláról az egyéb bevételek közt történik az átvezetés. Az euró felhasználását is a bekerülési árfolyamon kell elszámolni, ezért nem lehet árfolyam-különbözet.Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 12.

Többéves beruházás, felfüggesztett fejlesztés

Kérdés: Társaságunk a 2020. évben külső vállalkozások bevonásával többéves beruházást indított el, amelynek célja egy saját igényeknek megfelelő szoftver (rendszer) beszerzése, fejlesztése, amelyet a társaságunk kizárólag vállalkozási tevékenysége érdekében kíván használni. Ezen fejlesztések még nem kerültek aktiválásra, aktiválásig a felmerülő kiadásokat (bérköltség, szoftverfejlesztő vállalkozói díj, felhasznált szoftverek stb.) a (nem aktivált) vagyoni értékű jogok között tartjuk nyilván. A gazdasági körülmények megváltozása és egyéb indokok miatt a tervezett rendszer fejlesztését a 2023. évben – felső vezetői döntés alapján – felfüggesztették, és egy későbbi, bizonytalan időpontban egy másik, hasonló alternatív rendszer bevezetéséről fognak dönteni.
A társaság elképzelése szerint:
1. A felfüggesztett fejlesztések azon részei, amik a jövőben nem hasznosulnak, kivezetésre kerülnek a vagyoni értékű jogok közül terven felüli értékcsökkenésként. Ekkor a Tao-tv. 8. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a társaságnak növelnie kell az adózás előtti eredményt az Szt. szerinti adózás előtti eredmény terhére (a mérlegfordulónappal vagy a kivezetés időpontjával) elszámolt terven felüli értékcsökkenéssel. Míg a Tao-tv. 7. § (1) bekezdés d) pontja értelmében az adózás előtti eredményt csökkenti a terven felüli értékcsökkenés adóalapnál érvényesíthető összege a Tao-tv. 1. és 2. melléklete szerint.
2. A felfüggesztett fejlesztések azon részei, amik a jövőben szellemi értékként hasznosulnának, átsorolásra kerülnek a szellemi termékek közé, taohatásuk nincs.
3. A felfüggesztett fejlesztések azon részei, amelyek kapcsán nem egyértelműen dönthető el, hogy a jövőben a fejlesztések során hasznosíthatók-e, a (nem aktivált) vagyoni értékű jogok között maradnának a későbbi felülvizsgálati időpontig.
A kérdés az, hogy a társaság helyesen, a jogszabályi előírásoknak megfelelően jár-e el, amennyiben a fent leírtakat alkalmazza?
Részlet a válaszából: […] ...a jogszerűen vagyoni értékű jognak, illetve szellemi terméknek minősülő termékeket átvezették a megfelelő főkönyvi számlára, az átvezetést követően történhet azok minősítése:– a jövőben hasznosulnak, akkor maradnak ezeken a főkönyvi számlákon;– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 12.

Felújítás alatt álló épület értékesítése

Kérdés:

Az "A" kft. keretszerződés keretében elvállalta "B" kft. épületének a felújítását, a részteljesítés számlázásában is megállapodtak. A felújítási munkák végzését "A" kft. megkezdte, már részszámlát is benyújtott, amelyet a "B" kft. elfogadott, elismert. A megkezdett felújítás első részszámlájának a kiegyenlítése után azonban a "B" kft. a felújítás alatt lévő épületet értékesítette "C" zrt. részére azzal, hogy a felújítás az új tulajdonosnál is folytatódik. Természetesen a folytatódó felújítás költségeit már "C" zrt. viseli. Hogyan kell a fentieket a három szervezetnél elszámolni, könyvelni?

Részlet a válaszából: […] ...épület korrigált könyv szerinti értékének a különbözetét a 961. és 861. számlák összevezetésével, célszerűen a kisebbik összeg átvezetésével: T 961 – K 861;– ha a 961. számlán marad egyenleg, mert az eladási ár meghaladta a felújítással növelt könyv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 9.

Önkormányzati beruházás továbbszámlázása

Kérdés: Önkormányzatunk szerződést köt egy kivitelezővel útfelújításra. Az útfelújítás során a más tulajdonában lévő helyrajzi számon is elvégzik az útbekötést. Az önkormányzat kifizeti a kivitelezés teljes költségét, majd a másik tulajdonosnak (különmegállapodás alapján) továbbszámlázza a kivitelező által kiszámolt, rá jutó beruházás költségét. Helyesen jár-e el az önkormányzat, ha az idegen tulajdonra jutó rész beruházási értékét beruházásként könyveli, és a továbbszámlázást ingatlan értékesítéseként vagy pedig közvetített szolgáltatásként kellene-e könyvelni, mind a kiadási (K335), mind a bevételi (B403) oldalon?
Részlet a válaszából: […] ...kell elszámolni, a pénzügyi számvitelben pedig a 151. Befejezetlen beruházások főkönyvi számlán. Az út építésének befejezése után átvezetésre kerül az ingatlanok közé.A beruházás bekerülési értékét az önkormányzat, a megállapodás alapján,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 12.

Beruházás selejtezése

Kérdés: Befejezetlen beruházásként nyilvántartott gépről kiderült, hogy nem kerül aktiválásra. A selejtezés hogyan könyvelendő? Lesz-e adóvonzata (tao, áfa)?
Részlet a válaszából: […] ...egészében értékesíthető, akkor a várható bevételnek megfelelő összegben a befejezetlen beruházást a vásárolt készletekre történő átvezetéssel csökkenteni kell: T 21-22 – K 161,– az átvezetés után fennmaradó összeget kell egyéb ráfordításként elszámolni: T...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 14.

Tenyészállat hízóba állítása

Kérdés: A tenyészállat hízóba történő visszaminősítése esetén szükséges-e terven felüli értékcsökkenést elszámolni a visszaminősítés miatt, még addig, amíg tárgyi eszköz az állat? Illetve a visszaminősítés kontírozása megfelelő-e úgy, hogy a tenyészállat bruttó értékét kivezetem (tartozik) 511. költségre, majd a korábban elszámolt értékcsökkenést és a korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenést átvezetem az 511. számla Követel oldalára? Majd a tenyészállat nettó értékén hízóba állítom az állományváltozással szemben? (T 511 – K 151, T 159 – K 511, T 158 – K 511, T 242 – K 581.) Van-e másik módja a tenyészállat hízóba történő visszaminősítésének?
Részlet a válaszából: […] ...a tenyészállat hízóba állításakor az elszámolt terv szerinti és (visszaírásokkal csökkentett) terven felüli értékcsökkenésének átvezetése: T 158, 159 – K 151; majd– a könyv szerinti érték vásárolt anyagkénti készletre vétele: T 21-22 – K 151; és– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 10.

Devizaszámláról történő lekötés

Kérdés: A kft. devizaszámlával rendelkezik. Ha a devizaszámlájáról betétlekötés történik, keletkezik-e árfolyam-különbözet? Vagyis a devizaszámláról a lekötés könyv szerinti árfolyamon történik, és a lekötött betétszámlán való jóváírás pedig a jóváírás napján érvényes MNB-árfolyamon átszámított forintértéken, amennyiben a kft.-nél a választott árfolyam az MNB-árfolyam. Vagy mivel összességében a kft. devizakészlete nem változik, emiatt nem is keletkezhet árfolyam-különbözet, és ebből következően a devizaszámláról történő betétlekötés miatt a devizaszámla-csökkenés könyv szerinti árfolyamon történik, és a betétszámlán lévő betétjóváírás pedig a könyv szerinti árfolyamon?
Részlet a válaszából: […] ...devizaszámlán lévő deviza lekötésekor [a lekötött devizaösszegnek az elkülönített (lekötött) devizaszámlára történő átvezetésekor] a deviza csökkenését a deviza könyv szerinti árfolyamán kell könyvelni, és ugyanezen az árfolyamon kell a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 10.

Vagyonátértékelés vagyonkezelt eszközöknél

Kérdés: A víziközmű-társaság önkormányzati vagyont kezel. A vagyonátértékelést a 2011. évi CCIX. tv. 12. §-a és a 23/2013. (V. 29.) NFM rendelet alapján végezte el. A Mötv. szerint a vagyonra elszámolt értékcsökkenéssel szemben tartalékot képzett, míg a pótlólagos beruházásra/felújításra tartalékfeloldást számolt el. A társaság a vagyon átvételekor az eszközt a hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben vette állományba (T 11-15 – K 44), az értékcsökkenést (T 57 – K 1x9) és a beruházásokat (T 11-15 – K 16) általános szabályok szerint könyvelte. Az Áhsz. 16/A. § (2) bekezdésének eleget téve az eszköz vagyonértékelésekor régi értéken kivezetésre kerül, csökkentve a hosszú lejáratú kötelezettséget, és az új bruttó értéken ismét nyilvántartásba veszi. A hosszú lejáratú kötelezettségnek egyenlege marad, mert az eszközmozgást nem bruttó értéken vezeti ki a könyvekből, hanem nettón, így a kumulált értékcsökkenés egyenlege a kötelezettségen marad. Az Áhsz. szerint a kivezetett eszközre korábban elszámolt értékcsökkenés kivezetése a felhalmozott eredménnyel szemben kellene, hogy történjen. A számviteli törvény az eredménytartalék mozgásánál nem nevesít ilyen mozgást, ezért kérem, erősítsék meg, hogy a kötelezettség számlán maradt kumulált értékcsökkenés az eredménytartalékkal szemben könyvelésre kerülhet? Amennyiben nem az eredménytartalékkal szemben szükséges a kivezetés, akkor milyen elszámolást szükséges végezni? Kérem, erősítsék meg, hogy a fenti társasági elszámolás a törvényi szabályozásnak megfelel-e, vagy módosítani kellene az elszámolási folyamatot?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítéséhez. Ha igényli a visszapótlási kötelezettség jövőbeni teljesítését, akkor a 4492. számlát az eredmény javára történő átvezetéssel kell megszüntetni (T 4492 – K 9643), de ugyanilyen összegben az eredménytartalékkal szemben lekötött tartalékot kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 13.

Nyílt végű lízingelt személygépkocsi átadása

Kérdés:

A kft. nyílt végű lízingszerződése lejárt. A gépkocsit vevőkijelölés szerint idegen magánszemély veszi meg. A cég könyveiből hogyan kell kivezetni a gépkocsit? A bekerülési érték 10 millió Ft volt, maradványérték 1,5 millió Ft. Számviteli amortizáció 4 évre (48 hónapra) évi 1,7 millió Ft. Az adótörvény szerint 4 év×2,0 millió Ft-ot számoltunk el. Hogyan kell kivezetni a gépkocsit, és a társaságiadó-bevallásba milyen összegek kerülnek az adóalap-növelő és -csökkentő tételekhez?

Részlet a válaszából: […] ...vonatkozóan elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírásának összegét [6,8 millió forintot]: T 139, 149 – K 132, 142,– az átvezetés után a 132., 142. számlákon egyenleg mutatkozik [8,5–6,8 = 1,7 millió forint], amelyet rendezni kell,– jelen esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.
1
2
3
26