Devizaszámláról történő lekötés

Kérdés: A kft. devizaszámlával rendelkezik. Ha a devizaszámlájáról betétlekötés történik, keletkezik-e árfolyam-különbözet? Vagyis a devizaszámláról a lekötés könyv szerinti árfolyamon történik, és a lekötött betétszámlán való jóváírás pedig a jóváírás napján érvényes MNB-árfolyamon átszámított forintértéken, amennyiben a kft.-nél a választott árfolyam az MNB-árfolyam. Vagy mivel összességében a kft. devizakészlete nem változik, emiatt nem is keletkezhet árfolyam-különbözet, és ebből következően a devizaszámláról történő betétlekötés miatt a devizaszámla-csökkenés könyv szerinti árfolyamon történik, és a betétszámlán lévő betétjóváírás pedig a könyv szerinti árfolyamon?
Részlet a válaszából: […] ...devizaszámlán lévő deviza lekötésekor [a lekötött devizaösszegnek az elkülönített (lekötött) devizaszámlára történő átvezetésekor] a deviza csökkenését a deviza könyv szerinti árfolyamán kell könyvelni, és ugyanezen az árfolyamon kell a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 10.

Vagyonátértékelés vagyonkezelt eszközöknél

Kérdés: A víziközmű-társaság önkormányzati vagyont kezel. A vagyonátértékelést a 2011. évi CCIX. tv. 12. §-a és a 23/2013. (V. 29.) NFM rendelet alapján végezte el. A Mötv. szerint a vagyonra elszámolt értékcsökkenéssel szemben tartalékot képzett, míg a pótlólagos beruházásra/felújításra tartalékfeloldást számolt el. A társaság a vagyon átvételekor az eszközt a hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben vette állományba (T 11-15 – K 44), az értékcsökkenést (T 57 – K 1x9) és a beruházásokat (T 11-15 – K 16) általános szabályok szerint könyvelte. Az Áhsz. 16/A. § (2) bekezdésének eleget téve az eszköz vagyonértékelésekor régi értéken kivezetésre kerül, csökkentve a hosszú lejáratú kötelezettséget, és az új bruttó értéken ismét nyilvántartásba veszi. A hosszú lejáratú kötelezettségnek egyenlege marad, mert az eszközmozgást nem bruttó értéken vezeti ki a könyvekből, hanem nettón, így a kumulált értékcsökkenés egyenlege a kötelezettségen marad. Az Áhsz. szerint a kivezetett eszközre korábban elszámolt értékcsökkenés kivezetése a felhalmozott eredménnyel szemben kellene, hogy történjen. A számviteli törvény az eredménytartalék mozgásánál nem nevesít ilyen mozgást, ezért kérem, erősítsék meg, hogy a kötelezettség számlán maradt kumulált értékcsökkenés az eredménytartalékkal szemben könyvelésre kerülhet? Amennyiben nem az eredménytartalékkal szemben szükséges a kivezetés, akkor milyen elszámolást szükséges végezni? Kérem, erősítsék meg, hogy a fenti társasági elszámolás a törvényi szabályozásnak megfelel-e, vagy módosítani kellene az elszámolási folyamatot?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítéséhez. Ha igényli a visszapótlási kötelezettség jövőbeni teljesítését, akkor a 4492. számlát az eredmény javára történő átvezetéssel kell megszüntetni (T 4492 – K 9643), de ugyanilyen összegben az eredménytartalékkal szemben lekötött tartalékot kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 13.

Nyílt végű lízingelt személygépkocsi átadása

Kérdés:

A kft. nyílt végű lízingszerződése lejárt. A gépkocsit vevőkijelölés szerint idegen magánszemély veszi meg. A cég könyveiből hogyan kell kivezetni a gépkocsit? A bekerülési érték 10 millió Ft volt, maradványérték 1,5 millió Ft. Számviteli amortizáció 4 évre (48 hónapra) évi 1,7 millió Ft. Az adótörvény szerint 4 év×2,0 millió Ft-ot számoltunk el. Hogyan kell kivezetni a gépkocsit, és a társaságiadó-bevallásba milyen összegek kerülnek az adóalap-növelő és -csökkentő tételekhez?

Részlet a válaszából: […] ...vonatkozóan elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírásának összegét [6,8 millió forintot]: T 139, 149 – K 132, 142,– az átvezetés után a 132., 142. számlákon egyenleg mutatkozik [8,5–6,8 = 1,7 millió forint], amelyet rendezni kell,– jelen esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.

Sporteszközök értékcsökkenése a személyi jellegű egyéb kifizetések között

Kérdés:

A 6245. számú kérdésben szereplő társaság sporteszközt vásárolt, amit a munkavállalók ingyenesen használhatnak kikapcsolódás céljából. A válaszban azt írták, hogy a terv szerinti értékcsökkenési leírás összegét a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni. Ezzel kapcsolatosan merültek fel könyveléssel, bevallással és társaságiadó-kezeléssel kapcsolatos kérdéseink.
1. Amennyiben az értékcsökkenés összege átvezetésre kerül a személyi jellegű egyéb kifizetésre (T 55 – K 57), a tárgyi eszköz mozgástáblában hogyan kerüljön bemutatásra a nettó értékváltozás, tekintettel arra, hogy a főkönyvben nem szerepel kapcsolódó értékcsökkenés?
2. Hogyan kell alkalmazni a Tao-tv. tárgyi eszközökre vonatkozó előírásait a sporteszköz esetében? Az aktiválás után keletkezik-e a Tao-tv. szerinti nyilvántartási érték, és ezzel összefüggésben:
– kell-e az adott eszközre a számviteli törvény szerint értékcsökkenés/Tao-tv. szerinti értékcsökkenés adóalap-módosításokat alkalmazni a 7. § (1) bekezdés d) pontja, 8. § (1) bekezdés b) pontja szerint?
– kell-e alkalmazni az eszközállományból történő kivezetéskor a Tao-tv. 7. § (1) bekezdés d) pontját, 8. § (1) bekezdés b) pontját?

Részlet a válaszából: […] A Számviteli Levelek 303. számában a 6245. kérdésre adott válaszban valóban azt írtuk, hogy a sporteszközök terv szerinti értékcsökkenési leírása összegét a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni. Könyvelési tételt nem tettünk mellé, mivel az már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.

Devizakonverzió könyvelése

Kérdés:

Devizakonverzió könyvelésével kapcsolatban kérem tájékoztatásukat, megerősítésüket. Ügyfelünk több devizaszámlát használ. Ha az egyik euróbankszámláról a másik euróbankszámlára vezet át pénzösszeget, akkor a kimenő euróösszeget átlagárfolyamon értékeljük, míg a másik eurószámlára érkező összeget ugyanazon az értéken, és nem az aznapi kereskedelmi középárfolyamon könyveljük. Árfolyam-különbözet ez esetben nem keletkezik, és nem is tekinthetjük konverziónak, mindössze átvezetésnek. Amennyiben viszont különböző devizanemű bankszámlák között mozog a pénzösszeg, akkor a kimenő devizaértéket átlagárfolyamon, míg a másik bankszámlán beérkező pénzösszeget aznapi kereskedelmi középárfolyamon értékeljük. Ennek köszönhetően árfolyam-különbözet keletkezik. Helyesen járunk-e el a fenti esetekben?

Részlet a válaszából: […] ...euróösszeget kell az átlagos devizaárfolyamon értékelni, hanem az eurószámlán lévő összes eurót. A másik eurószámlára történő átvezetés csak akkor történhet az átlagos euróárfolyamon, ha ugyanazon pénzintézet vezeti mind a két euróbankszámlát. Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.

Gépjárművek forgalomból történő kivonása

Kérdés: Társaságunk teherfuvarozással foglalkozik. A gépjárműveket a tárgyi eszközök között tartja nyilván, azok élettartamát 5 évben állapította meg, az értékcsökkenést – a maradványértéket nullának tekintve – lineáris leírást alkalmazva számolja el. Mi a teendő akkor, ha a gépjárművet kivonják a forgalomból? A forgalomból történő kivonás időszaka alatt is tárgyi eszközként kell nyilvántartani a gépjárművet? Kell-e ezen időszak alatt értékcsökkenést elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...hívni a figyelmet arra, ha a gépjármű könyv szerinti (nettó) értéke az átsorolást megelőzően magasabb, mint a piaci értéke, akkor az átvezetés előtt az Szt. 53. §-a alapján kötelező terven felüli értékcsökkenést elszámolni. Készletértékként nem mutatható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 13.

Fejlesztési tartalék lekötött tartalékba történő átvezetés nélkül

Kérdés: A 2021. évi éves beszámolót elfogadó taggyűlésen fejlesztési tartalék elkülönítéséről hoztak határozatot. A társaságiadó-bevallás ennek megfelelően készült el. Az év végi zárlati tételek könyvelésénél azonban ennek a rögzítése elmaradt. A közzétett mérleg így lekötött tartalékot nem tartalmaz. Van-e lehetőség a mérleg utólagos módosítására?
Részlet a válaszából: […] ...követően állítható be az adóbevallásba adóalapot csökkentő tételként.Mivel az eredménytartaléknak a lekötött tartalékba történő átvezetése előfeltétele az adózás előtti eredmény csökkentésének, az átvezetésről olyan időben kell dönteni, és a döntés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.

Kulcsrakész lakások értékesítése, bérbeadása

Kérdés: Építőipari generálkivitelező kft. kulcsrakész lakásokat értékesít 5% áfával, illetve lakásokat ad bérbe 27% áfával speciális áfakörös bejelentkezés alapján. A könyvelés az 5. költségnemek számlaosztályban összköltségtípusú eredménykimutatásban készül, a készletszámlákat év közben nem vezeti. A folyamatos anyag, alvállalkozói díj, fuvar, bérköltség könyvelése és az áfa levonása hogyan történhet? Az eladásra kerülő új lakások használatbavételekor szükséges-e értékelni, aktiválni az építés bekerülési értékét?
Részlet a válaszából: […] ...lakások – a 231. számlán szereplő – közvetlen önköltségét a lakás elkészültekor át kell vezetni a beruházási számlára. Az átvezetés a saját előállítású eszközök aktivált értéke számlával szemben történhet:– a befejezetlen termelés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Fejlesztési tartalék bérbeadásra épített lakásra

Kérdés: Építőipari generálkivitelező kft. kulcsrakész lakásokat értékesít 5% áfával, illetve lakásokat ad bérbe 27% áfával speciális áfakörös bejelentkezés alapján. A kft. a korábbi években fejlesztési tartalék címén lekötött tartalékba helyezett 30 millió forintot. Az elkészült lakást nem értékesíti, hanem bérbe adja. A bérbeadásra épített lakás – amennyiben azt aktiválja a használatbavételkor – aktiválandó értéke megvalósítható-e a lekötött tartalékból?
Részlet a válaszából: […] ...át kell vezetni a beruházási számlára, mivel a bérbeadásra kerülő lakást a tárgyi eszközök között kell kimutatni. Az átvezetés könyvelése:– a befejezetlen termelés közvetlen önköltségének kivezetése a könyvelés feladása alapján: T 581 – K...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Gépek beszerzése, bővítése, majd értékesítése

Kérdés: Targoncák, rakodógépek kereskedelmével és szervizelésével foglalkozó társaság vagyunk. Az új gépeket külföldről vásároljuk, a beszállítást külső fuvarozó cég végzi. A gépeknél – értékesítés előtt – minden esetben el kell végezni az ún. nullrevíziót, amely során ellenőrzik a gépeken a megfelelő folyadékokat, a csavarok meghúzási nyomatékát, a világítóberendezéseket, az üzemi féket, az önindító és az akkumulátor helyes működését. A megrendelő-vevő igénye szerint egyéb munkákat is elvégeznek. A továbbértékesítési céllal beszerzett gépeket a társaság áruként tartja nyilván a telephelyre történő beérkezéstől a vevő felé történő értékesítésig. Ezen időtartam alatt végzik el a már említett munkálatokat, amelynek során a felhasznált anyagok, alkatrészek értéke és a munkavállalók által a szerelésre ráfordított órák munkalapon rögzítésre kerülnek. Az Szt. 51. §-ának (1) bekezdése szerint a munkalapok alapján számolt összeg tekinthető-e az eszköz (az adott gép) bekerülési értékének? Ha igen, akkor hogyan történik ennek a könyvelése, átvezetése az áruk közé, hogyan számolandó el az eladott áruk beszerzési értékeként? Jelenleg az értéknövelő összeg a saját előállítású eszközök aktivált értékén keresztül kerül átvezetésre a készletértékben. A statisztikai hivatal vizsgálta a beruházások tárgyévi növekményét és a saját előállítású eszközök aktivált értékét, értékbeni eltérésre hívta fel a figyelmet, hiányolta a gépek értékét növelő összegnek a beruházási statisztikában történő szerepeltetését.
Részlet a válaszából: […] A választ a statisztikai hivatal által hiányoltakra történő reagálással kezdjük.A kérdés szerint a társaság targoncákat, rakodógépeket szerez be, de azokat nem helyezi üzembe, saját célra nem használja, bár azokon – a vevő igényeinek megfelelően kötelező és nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.
1
2
3
4
27