Állampapír értéke

Kérdés: Egyik megbízónk garantált hozamú állampapírt kíván vásárolni, amelynek a vételi értéke jelenleg a névérték alatt van.
1. Hogyan kell nyilvántartani ezt az értékpapírt a cég könyveiben? (A vásárlási értéken névértéken vagy a lejáratkor garantált értéken?)
2. Ha ezt az értékpapírt ez a cég be akarja apportálni egy leányvállalatba vagy alapítványba, akkor mi lehet az apport értéke?
3. Mikor keletkezik a cég életében ezekből a lépésekből adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A kérdésekre a számviteli törvény megadja a választ.Az Szt. 50. §-ának (3) bekezdése szerint a hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír (ilyen a garantált hozamú állampapír is) bekerülési (beszerzési) értéke nem tartalmazhatja a vételár részét képező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 24.

Vásárolt részvények árfolyam-emelkedése, -csökkenése

Kérdés: A társaság tőzsdén jegyzett részvényeket vásárolt, amelyek közül egyes részvények árfolyama az elmúlt fél évben 30 százalékkal emelkedett, más részvények (például az OTP-részvények) árfolyama pedig jelentős mértékben csökkent. Hogyan érinti ez a számviteli, illetve a társaságiadó-elszámolást?
Részlet a válaszából: […] A tőzsdén jegyzett részvények árfolyamának növekedését az eredménnyel szemben - főszabályként - nem szabad könyvelni. Így a nem realizált árfolyam-különbözet nem befolyásolja a társasági adó alapját sem, és emiatt nem kell társasági adót sem elszámolni.Amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.

Alapítvány alapítására átadott pénz

Kérdés: Adott egy zrt., amely alapított egy nyílt alapítványt. A pénzben rendelkezésre bocsátott alapítói vagyont hogyan kell könyvelni az alapítónál? Van-e valamilyen adóvonzata ezen pénzeszközátadásnak? Az alapítvány vagyona az alapító okirat rendelkezése értelmében az alapítványi célokban megfogalmazott tevékenységekre egyszeri vagy rendszeres támogatás formájában, a cél szerinti tevékenységek költségtérítéseként, valamint az alapítvány működésével kapcsolatban felmerülő költségekre használható fel. Alapítványi célra az alapításkori vagyon és annak teljes hozadéka fordítható.
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 3:378. §-a szerint: Az alapítvány az alapító által az alapító okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására létrehozott jogi személy. Az alapító az alapító okiratban meghatározza az alapítványnak juttatott vagyont és az alapítvány szervezetét.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 14.

USD-ért vásárolt részesedés nyilvántartása

Kérdés: Az adott belföldi társaság forintban vezeti a könyvelését. Ez a társaság 2021-ben egy külföldi társaságban fennálló részesedést vásárolt 600.000 USD-ért (a bekerülési érték devizában az anyavállalatnál), és így annak 100%-os anyavállalatává vált. Amegvásárolt részesedés névértéke, euróban meghatározott jegyzett tőkéje 10.000 euró. Az Szt. szerint a külföldi pénzértéken kifejezett részesedések értékét a mérlegfordulónapi választott árfolyamon számított forintértékre kell átértékelni az üzleti év végén. Emellett egy részesedés devizás tételnek történő minősítését az határozza meg, hogy a részesedés névértéke milyen pénznemben van meghatározva. Hogyan kell meghatározni a részesedés év végi forintértékét az adott körülmények ismeretében? 10.000 eurót kell átszámítani a fordulónapi árfolyammal, és egy nagy összegű árfolyamveszteséget elszámolni? Amennyiben igen, ez nem sérti a megbízható és valós kép követelményét a 2021. évi beszámoló tekintetében?
Részlet a válaszából: […] Abban igaza van a kérdezőnek, hogy a részesedést akkor lehet devizás tételnek tekinteni, ha a külföldi társaságban fennálló részesedést kibocsátó társaság jegyzett tőkéje, ebből következően a részesedés névértéke devizában (az adott esetben euróban) meghatározott,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 26.

Számviteli feladatok a végelszámolás befejezésekor

Kérdés: A társaság végelszámolása lassan befejeződik. A hitelezői igények kielégítésre kerülnek, de az eszközök egy részét a végelszámoló nem tudja értékesíteni. Azokkal mi legyen? A szabályszerűség érdekében kérem, hogy ismertessék a végelszámolást lezáró számviteli beszámoló sajátosságait, legfontosabb feladatait.
Részlet a válaszából: […] A 72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet 7. §-a tartalmazza a végelszámolás befejezéséhez kapcsolódó számviteli feladatokat, ideértve a vagyonfelosztási javaslat elkészítését is, a 8. §-a pedig a vagyonkiadás feltételeit rögzíti.A Korm. rendelet szerint a végelszámoló a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.

Részesedésvásárlás előtti eszközértékelés költségei

Kérdés: Társaságunk 100%-os tulajdoni részesedést vásárol egy másik társaságban. A vételárra 10% foglalót fizetünk. A megvásárolni kívánt társaság eszközeit külső szakértővel felértékeltettük. Az eszközök felértékelésének költsége - amely időben jelentősen megelőzte a vételi szerződést - beleszámít-e a részesedés értékébe? Az adott foglaló melyik számlacsoportban kerül a mérlegbe (17. vagy 35.)?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 47. §-a alapján az eszköz bekerülési (beszerzési) értékébe beletartozik az adott eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek összege is. A részesedésvásárlás esetében a részesedés értékének (vételárának) meghatározásakor megfelelő támpont lehet az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 14.

Pénzügyi befektetésbe beszámítható költségek

Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó kft. adásvétel útján 100%-ban tulajdoni részesedést szerez egy Lengyelországban bejegyzett gazdasági társaságban. A befektetés bekerülési értékébe az Szt. 49. §-ának (3) bekezdése szerinti vételáron kívül beleszámíthatnak-e, beleszámítanak-e a részesedés megszerzési folyamatában közvetlenül ezen részesedés megszerzéséhez kapcsolódóan felmerült költségek: a kifejezetten ezen befektetés céljából felvett hosszú lejáratú kölcsön folyósítási díja, a részesedés tárgyát képező társaság átvilágításához igénybe vett tanácsadói díjak, biztosítási díjak, a részesedés adásvétele után megfizetett vagyonszerzési adó (a lengyel szabályozás szerint a befektetőt terheli ilyen adó jellegű közteher)? Szokatlan a felvetés, de ez idáig nem egybevágó könyvvizsgálói véleményeket kaptunk a kérdésben. Változtatna-e a bekerülési érték meghatározásán, ha a megszerzett részesedést éven belüli tartásra sorolná be a megszerző magyar társaság?
Részlet a válaszából: […] Az eszközök bekerülési (beszerzési és előállítási) értékére vonatkozó előírásokat az Szt. 47-51. §-ai tartalmazzák. Ezek közül a 47. § a jellemzően minden eszközbeszerzésre alkalmazható szabályokat tartalmazza, a 48-51. § pedig a sajátosakat, ezeken belül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 14.

Vagyonkezelésbe adott ingatlan bérbeadása

Kérdés: Egy magánszemély bizalmi vagyonkezelésbe adja az ingatlanjait és a társas vállalkozásának tulajdoni részét, valamint a kedvezményezett szintén magánszemély. Ebben az esetben keletkezik társaságiadó-fizetési kötelezettség? A vagyonkezelésbe adott ingatlan egy része bérbe van adva, az ebből származó bevétel a magánszemélynél jelentkezik, a kifizető a bérbevevő, ezért a magánszemélytől levonásra kerül az szja. Az ebből származó - szja-val csökkentett - bevételt az értékesítés nettó árbevételeként kell kezelnie a vagyonkezelőnek? Osztalékot is kap a tulajdoni részéből a magánszemély, amiből szintén le lett vonva az szja, a csökkentett összeget kapott osztalékként kell kezelnie a vagyonkezelőnek? A költségek között kell/lehet elszámolni az ingatlannal kapcsolatban felmerült kiadásokat (elektromos áram, víz, építményadó, értékcsökkenés)?
Részlet a válaszából: […] A kezelt vagyon társaságiadó-kötelezettségei: A Tao-tv. 2. § (6) bekezdése alapján belföldi illetőségű adózónak minősül a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon, így adókötelezettségeinek a Tao-tv. általános szabályai szerint kell eleget tennie. Nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.

Haszonélvezeti jog bejegyzése és apportálása

Kérdés: Van egy egyéb szervezet, amely a tevékenysége közérdekű jellegére tekintettel adómentes tevékenységet végez. Vállalkozói tevékenységből származó bevétele nem keletkezik. Ez az egyéb szervezet az értékelési szabályzatában rögzítette, hogy az eszközök valós értéken történő értékelésével nem él. Egy, a kizárólag saját tulajdonában álló ingatlanra kíván haszonélvezeti jogot bejegyeztetni 10 évre, az általa alapított nonprofit kft. részére, aminek 100%-os tulajdonosa. A haszonélvezeti jog apportként kerül átadásra. Milyen könyvelési tételek merülnek fel a haszonélvezet kapcsán mind a haszonélvezetbe adó, mind a haszonélvezetbe vevő részéről? Az ingatlan könyv szerinti értéke 2021. február 28-án 15 M Ft. Az értékbecslő által megadott adatok: egy hasonló ingatlan piaci kínálati értéke 50 M Ft, a haszonélvezet tárgyát képező ingatlan piaci értéke 45 M Ft, a haszonélvezet piaci értéke a határozatban: 12,5 M Ft.
Részlet a válaszából: […] A haszonélvezeti jognak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése még nem jogcím arra, hogy azt az egyéb szervezet a könyvviteli nyilvántartásaiban is kimutassa. Ha azonban azt az általa alapított társaságba (nonprofit kft.-be) a törzstőke megemeléséhez kapcsolódóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 15.

Konszolidált beszámoló alapítványnál

Kérdés: Az Szt. 9. §-ának (3) bekezdése alapján az anyavállalat éves beszámoló készítésére kötelezett. Belföldi székhelyű alapítvány több belföldi székhelyű vállalkozási tevékenységet végző gazdasági társaságot alapított. E társaságok alapításához rendelkezésre bocsátott pénzeszközöket az alapítvány a számviteli nyilvántartásaiban a befektetett pénzügyi eszközök között (részesedések) mutatja ki.
1. Az alapítvány az általa alapított gazdasági társaságok tekintetében az Szt. 3. §-a (2) bekezdésének 1. pontja szerint anyavállalatnak minősül? [Az Szt. 3. §-a (1) bekezdésének 2. pontja és (2) bekezdésének 1. pontja alapján az anyavállalat olyan vállalkozó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség és vagyonszerzés céljából, üzletszerűen, ellenérték fejében termelő- és szolgáltatótevékenységet végez.]
2. Amennyiben az alapítvány az általa tulajdonolt gazdasági társaságoktól osztalékjövedelmet kap, az osztalékbevétel vállalkozási tevékenységéből származó bevételnek minősül-e, figyelemmel arra, hogy az osztalékbevétel nem termelő- és nem szolgáltatótevékenységből származik?
3. Az első kérdés relációjában, ha az alapítvány anyavállalatnak minősül, abban az esetben éves beszámoló készítésére kötelezett?
Részlet a válaszából: […] Az alapítvány az Szt. 3. §-a (1) bekezdésének 4. pontja szerint egyéb szervezetnek minősül. Az egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól a 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet rendelkezik. Ezen rendelet az egyéb szervezetekre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 25.
1
2
3
12