Értékvesztés elszámolása osztalékfelvét után

Kérdés: Adott egy "X" társaság, amelynek a saját tőkéje többszöröse a jegyzett tőkéjének. "A" társaság megvásárolja ezt a céget, és abban bízva, hogy "X" kft. továbbra is jól teljesít, a részesedésért a saját tőke másfélszeresének megfelelő összeget fizetett. Ezt követően az első adandó alkalommal a jegyzett tőkén felüli tőkét teljes összegben kifizeti magának, mint tulajdonosnak osztalékként. "X" kft. saját tőkéje lecsökken a jegyzett tőke szintjére, és közben az is kiderül, hogy nem is várható, hogy a következő években számottevő nyereséget legyen képes elérni. Az anyavállalat "A" társaságnál erre a részesedésre mikor kell, illetve lehet értékvesztést elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Feltételezzük, hogy az első adandó alkalom az osztalékról való döntésre az "X" kft. vétele éve számviteli beszámolója elfogadásakor megtartott taggyűlésen vagy azt követően volt. Ha feltételezésünk nem helyt­álló, akkor az "A" társaság a számviteli előírásokat durván...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 23.

Államkötvény vételárában lévő felhalmozott kamat

Kérdés: A cég 2028-as államkötvényt vásárolt piaci érték felett. A könyvekben az államkötvényt a befektetési kötvények között tartjuk nyilván. A vételár lesz a bekerülési érték, illetve kell-e korrigálni a vételárat a felhalmozott kamattal? A bekerülési érték és a névérték különbözetének elhatárolását el kell-e végezni a beszerzéskor, illetve az év végén is? Könyvelési lépéseket is szeretnék kérni.
Részlet a válaszából: […] Az államkötvény beszerzését is az általános előírások szerint elsődlegesen a vételi áron kell – az adott esetben – a befektetett pénzügyi eszközök között könyvelni: T 181 – K 384, 478.Az államkötvény vételárában lévő szerződésben rögzített kamatfeltételek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 9.

Befektetési jegy havonta közölt árfolyama

Kérdés: A vállalkozás OTP-s pénzpiaci befektetési jegyet vásárolt. Ismert a darabszám és a vételár, ezek szorzata a könyv szerinti érték. Az értékpapírszámla-kivonat havonta tartalmazza a darabszámot és a piaci árfolyamon számított értéket, amelyet – ismereteim szerint – nem kell könyvelni, tájékoztató adatként szolgálnak. A befektetett eszközök vagy a forgóeszközök között kell nyilvántartásba venni? (Lekötött betét helyett választotta ezt a fajta megtakarítást, de több mint egy éve nem "nyúlt" hozzá.) A vételár és a visszavásárlási ár közötti különbözetet kell majd a pénzügyi bevételek között elszámolni? Év végi leltározáskor a kivonaton szereplő darabárat ellenőrizzük, a piaci értéknek bármiben van jelentősége?
Részlet a válaszából: […] Az OTP-s pénzpiaci befektetési jegyek is olyan eszközök, amelyek beszerzésekor az Szt. 23. §-ának (4) bekezdése szerint kell eljárni, azaz rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni. A különböző értékpapíroknak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 9.

Befektetési jegy havonta közölt árfolyama

Kérdés: A vállalkozás OTP pénzpiaci befektetési jegyet vásárolt. Ismert a darabszám és a vételár, ezek szorzata a könyv szerinti érték. Az értékpapír számlakivonat havonta tartalmazza a darabszámot és a piaci árfolyamon számított értéket, amelyet – ismereteim szerint – nem kell könyvelni, tájékoztató adatként szolgálnak. A befektetett eszközök vagy forgóeszközök között kell nyilvántartásba venni (lekötött betét helyett választotta ezt a fajta megtakarítást, de több mint egy éve nem "nyúlt" hozzá)? A vételár és a visszavásárlási ár közötti különbözetet kell majd a pénzügyi bevételek között elszámolni? Év végi leltározáskor a kivonaton szereplő darabárat ellenőrizzük, a piaci értéknek bármiben van jelentősége?
Részlet a válaszából: […] Az OTP pénzpiaci befektetési jegyek is olyan eszközök, amelyek beszerzésekor az Szt. 23. §-ának (4) bekezdése szerint kell eljárni, azaz rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni. A különböző értékpapíroknak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 25.

Kapcsolt vállalkozások között elengedett osztalék

Kérdés: Ha a jóváhagyott osztalékból származó követelését a gazdasági társaság tulajdonosa (tagja) elengedi, akkor az osztalék miatti kötelezettség elengedett összegét az osztalékot megállapító társaságnak az elengedés időpontjával az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatnia. Az elengedett osztalékot a tulajdonos társaságnál egyéb ráfordításra vagy a pénzügyi műveletek egyéb ráfordítására kell könyvelni? (A kérdés azért merült fel, mert a kapott osztalék előírása a pénzügyi műveletek bevételei között szerepel.)
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 2020. XI. 27-től hatályos 37. §-a (1) bekezdésének h) pontja szerint az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni az osztalék miatti kötelezettség elengedett összegét, ha a jóváhagyott osztalékból származó követelését a gazdasági társaság tulajdonosa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 14.

Osztalék elengedése

Kérdés: Egy társaság a tulajdonosa által jóváhagyott osztalékot elengedi. Hogyan kell könyvelni ezt a tételt az elengedőnél? Egyéb ráfordításként vagy pénzügyi műveletek ráfordításaként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdenünk, többszöri elolvasás után is csak feltételezzük, hogy a kérdező mire vár választ, mivel a kérdésben leírtak – a jogszabályi előírások mellett – nem fordulhatnak elő. Ugyanis a társaság a tulajdonosa által jóváhagyott osztalékot nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.

Üzletrész értékének kimutatása – leányvállalat beolvadása

Kérdés:

A gazdasági társaság leányvállalata beolvad a 100%-os tulajdonos anyavállalatba kedvezményezett átalakulással. A leányvállalat jegyzett tőkéje 3000 E Ft. Az anyavállalatnál a 3000 E Ft jegyzett tőkéjű leányvállalati üzletrész nyilvántartási értéke 170.000 E Ft. Az anyavállalat eredménytartaléka 500.000 E Ft. Az átalakulás során a jogutód átalakulás utáni vagyonmérlegében a különbözetek oszlopban a befektetett pénzügyi eszközök soron –170.000 E Ft-ot, a jegyzett tőke soron –3000 E Ft-ot és az eredménytartalék soron –167.000 E Ft-ot kell feltüntetni?

Részlet a válaszából: […] A számviteli törvény előírása szerint a beolvadással létrejövő gazdasági társaságnál is kétszer kell vagyonmérleget készíteni.A beolvadással létrejövő gazdasági társaság (jog­utód) vagyonmérleg-tervezetének első oszlopa – a beolvadó és az átvevő (a beolvasztó)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.

Részvények, befektetési jegyek bekerülési árfolyama

Kérdés:

Cégünk befektetési céllal különböző részvényeket, befektetési jegyeket vásárolt. Az értékpapírok euró- és USD-alapúak. Melyik napon érvényes árfolyamot kell használnunk a bekerülési érték meghatározásakor, a kereskedelmi napon érvényes árfolyamot, vagy az elszámolási napi árfolyamot, amikor a befektetési számlánkról levonják a papírok ellenértékét?

Részlet a válaszából: […] Az euró- és USD-alapú részvények, befektetési jegyek vásárlása esetén is az Szt. 60. §-ának (1) bekezdésében leírtak szerint kell eljárni. Ezen előírás szerint: a külföldi pénzértékre szóló ... befektetett pénzügyi eszközt (részvényt), értékpapírt ... a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 27.

Alapítvány alapítása

Kérdés: Nonprofit kft. alapít egy alapítványt. Az átadott eszközöket ki kell vezetni a könyvekből. Az alapítói vagyont a kft. a továbbiakban nyilvántarthatja-e a könyvekben, mint befektetett eszközöket?
Részlet a válaszából: […] A számviteli törvény 2023. január 1-jétől hatályos módosítása kiegészítette az Szt. 27. §-át egy új (4a) bekezdéssel. Az új előírás szerint egyéb tartós tulajdoni részesedésként kell kimutatni a 3. § (6) bekezdés 3. pontja alá nem tartozó, a 6. § (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 13.

Részvények értékesítésének könyvelése

Kérdés: Társaságunk értékesítette egy másik társaságban lévő részvényeit. A vevő az ellenértéket több éven át fizeti meg. Mikor kell könyvelni a részvény értékesítésével keletkezett árfolyamnyereséget? Mikor jelenik meg annak az adóvonzata?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 84. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint a tulajdoni részesedést jelentő befektetés (részvény, üzletrész) értékesítésekor az értékesített befektetés eladási ára és könyv szerinti értéke közötti – nyereség jellegű – különbözetet részesedésekből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.
1
2
3
13