Befektetési jegyek realizált hozama

Kérdés: Nyílt végű befektetési jegy eladásakor a nettó eszközérték különbözeteként realizált hozam kamatnak minősül-e?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy igen, kamatnak minősül.Az Szt. 84. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján a befektetett pénzügyi eszközök kamatai között kell kimutatni a befektetési jegyek befektetési alapnak történő eladásakor a nettó eszközérték és a könyv szerinti érték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 27.

Határozatlan idejű kölcsön elszámolása

Kérdés: A kft. részt vett egy másik kft. alapításában. Az építkezés-átalakítás munkáira határozatlan időre kölcsönt nyújtott. Időközben a kölcsön törlesztése megkezdődött. Hol kell a kölcsönt a mérlegben szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. előírásai szerint az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni. Befektetett eszközként olyan eszközt szabad kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet, a működést tartósan, legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.

Befektetési jegyek nyilvántartása

Kérdés: Társaságunk év közben több alkalommal is vásárolt befektetési jegyet az aktuális árfolyamon. Hogyan kell ezen befektetési jegyeket a mérlegfordulónapon értékelni, ha nem váltjuk be a mérlegkészítés időpontjáig, illetve ha beváltjuk azokat a mérlegkészítés időpontjáig?
Részlet a válaszából: […] A befektetési jegyeket – az általános előírások szerint – bekerülési értéken kell a könyvekben szerepeltetni. Ha a vételkori aktuális árfolyam eltérő volt, akkor eltérő a bekerülési értékük is. Az Szt. 62. §-ának (1) bekezdése azonban ad arra lehetőséget, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.

Közhasznú társaságba történő befektetés elszámolása

Kérdés: Társaságunk közhasznú társaságot hozott létre, egy másik esetben pedig csatlakozott egy már korábban létrehozott kht.-hoz. A kht.-ket bejegyezték. Hogyan kell elszámolni a társaságunk által a kht.-k rendelkezésére bocsátott pénzeszközöket?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 57-60. §-aiban foglaltak adják meg a válasz alapját. A közhasznú társaságra alapvetően a Gt.-nek a gazdasági társaságokra irányadó közös szabályait, valamint a Ptk. kht.-re vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. Mivel a kht. alapítására, a kht....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.

Társaságiadóalap-csökkentés a 2001 előtti értékvesztéssel

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Tao-tv. 29/c. §-ában az eszközcsoportonkénti, illetve az egyedi nyilvántartást az értékvesztésnél? Számviteli vagy adózási kategória? Ez a gyakorlati alkalmazás esetén (például vegyes portfóliónál) okoz gondot. Hogyan számolunk, ha a porfólióban több kft. üzletrész van?
Részlet a válaszából: […] Az értékvesztés eszközcsoportonkénti, illetve egyedi nyilvántartása adózási kategória. Erről a 2001 előtt hatályos Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének f) pontja és (2) bekezdése rendelkezett. A Tao-tv. 29/C. §-ának (1)–(3) bekezdésében foglaltak alkalmazásakor annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.

Értékpapírok árfolyamvesztesége

Kérdés: Forgatási céllal vett értékpapír lejáratakor, illetve piaci értéken (napi áron) történő értékesítése esetén – amennyiben árfolyamveszteség keletkezik – a 2001. évi társasági adó alapját meg kell-e növelni?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 85. §-a szerint árfolyamveszteségként kell kimutatni a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír eladási ára, illetve névértéke és könyv szerinti értéke közötti – veszteség jellegű – különbözetet az értékesítéskor, a beváltáskor, függetlenül attól,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Iparűzési adó alapja: a háziorvosi tevékenység

Kérdés: A háziorvosi tevékenységet folytató bt.-t az OEP közvetlenül finanszírozza. Mi tartozik a nettó árbevételbe az iparűzési adó számítása során, illetve milyen tételek vonhatók le anyagköltség címén a nettó árbevételből?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 39. §-ának (1) bekezdése értelmében az iparűzési adó alapja az anyagköltséggel, az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétel. Az egyes adóalapelemeket a Htv. vonatkozó értelmező rendelkezései...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Óvadék címén visszatartott összeg kimutatása

Kérdés: Üzleti létesítményét részünkre üzemeltetésre átadó partnerünknek havi rendszerességgel jutalékot számlázunk, amelyből szerződés szerint havonta egy fix összeget óvadék címén visszatart. Az így folyamatosan összegyűlő óvadék csak a határozatlan idejű üzemeltetési szerződés lejártakor jár részünkre vissza, a szerződés megszűnésekor fennálló tartozásunkkal csökkentett összegben. Az így felgyűlt óvadékot hol kell könyvelni, és hol kell a mérlegben bemutatni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés felvezető részéből – nehezen értelmezhető módon – az következik, hogy az üzleti létesítményét átadó partner fizeti a jutalékot, amelyből egy fix összeg visszatartásra kerül óvadék címén. Ennek a könyvelési tétele: T 311 – K 91-92, 467, az óvadékkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

Devizaelszámolások

Kérdés: Mi indokolta a devizaelszámolások változását? Hogyan történik a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek bekerülési értékének meghatározása? Mit jelent a szabályozásváltozás a kapcsolódó gazdasági események könyvelésénél, azok eredményre gyakorolt hatásánál?
Részlet a válaszából: […] A szabályozás változásának indoka egyrészt az, hogy év közben a deviza forintra átszámítása egyszerűbb legyen (ugyanazon a napon azonos árfolyam alkalmazásával és ezt érvényesítve a mérleg-fordulónapi értékelés során is), másrészt – az előbbiekre építve – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.
1
…
12
13