Kata tételes adóját választó adózó a vállalkozói tevékenységét egyéni vállalkozóként folytatja

Kérdés: Jelenleg tételesen adózó kisadózó vállalkozó vagyok. A katatörvény megváltozott előírásai miatt egyéni vállalkozói tevékenységemet nem tudom a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény szerint folytatni (ügyfeleim között gazdálkodó szervezetek is vannak). Milyen lehetőségeim vannak az eddigi vállalkozói tevékenységem folytatására? Milyen formában tudom az eddigi tevékenységemet folytatni, milyen feltételekkel? Hogyan tudom jelenlegi tevékenységemet befejezni, illetve miként tudom nem "katásként" - megszakítás nélkül - folytatni a vállalkozói tevékenységemet?
Részlet a válaszából: […] Jelenleg a kisadózó vállalkozások tételes adójával adózó a vállalkozói tevékenységét egyéni vállalkozóként is tudja folytatni a következők figyelembevétele mellett.A vonatkozó törvényi előírás szerint a főfoglalkozású egyéni vállalkozó a 2009. évi CXV. törvény (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 1.

Be nem jelentett dolgozó utólagos bejelentése

Kérdés: Munkaügyi ellenőrzés során az egyik efós dolgozó nem volt aznapra bejelentve. Az ellenőrzés kérte, hogy 30 napra visszamenőlegesen jelentsük be a dolgozót. A hatósági ellenőrzés miatt bejelentett 30 napra előírt nettó munkabért a dolgozónak ki is kell fizetni, szja-t le kell vonni (tényleges munkavégzés nélkül kap jövedelmet a dolgozó), vagy mivel tényleges munkavégzés nem volt, szja-t nem kell levonni, a bruttó bért pedig elengedett kötelezettségként egyéb bevételként kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján nem egyértelmű, hogy a dolgozó bejelentése az egyszerűsített foglalkoztatás céljából létesített munkaviszony, vagy az általános munkajogi szabályoknak megfelelő munkaviszony alapján történt-e. Feltételezzük, hogy a bejelentés az utóbbiaknak megfelelően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 16.

Kapcsolt vállalkozás bejelentési kötelezettsége

Kérdés: A kft. tulajdonosa anya, apa, lánya és az ő férje. Az anya szavazati aránya: 43,34%, az apa szavazati aránya: 3,33%, a lányuk szavazati aránya: 3,33, a lányuk férjének szavazati aránya: 50%. Ebben az arányban oszlik meg a tulajdoni hányad is. Az ügyvezető az anya. A kft. üzemanyagtöltő állomást üzemeltet, a lány férje egyéni vállalkozóként vásárol üzemanyagot a kft.-től a szokásos piaci áron. A kft. 2022. 01. 01-től a kiva alanya. A fentiek alapján a lány férjének egyéni vállalkozása kapcsolt vállalkozásnak minősül-e a kft.-vel? Amennyiben igen, kérem szíveskedjenek kitérni az ezzel kapcsolatos bejelentési kötelezettségekre is!
Részlet a válaszából: […] A lány és a férje a Ptk. 8:1. § 1. pont szerint közeli hozzátartozók, így a Ptk. 8:2. § (5) bekezdése szerint a szavazati jogaikat egybe kell számítani. Így a kft.-ben (mindketten) többségi befolyással rendelkeznek. Aférj többségi befolyással rendelkezik az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 24.

Kapcsolt vállalkozás egyéni vállalkozók között?

Kérdés: Férj és feleség mindketten egyéni vállalkozók. A köztük mint egyéni vállalkozók között létrejövő ügylet tekintetében terheli őket a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó bejelentési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] Két egyéni vállalkozó között a kapcsolt vállalkozási viszony nem értelmezhető. A kapcsolt vállalkozás fogalmát a Tao-tv. határozza meg, és az egyéni vállalkozó nem tartozik a Tao-tv. hatálya alá. Mivel egyikük sem társaságiadó-alany, így nem kapcsolt vállalkozások....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 10.

Versenyló vásárlása, bejelentése, nyilvántartása

Kérdés: Szoftvertanácsadással foglalkozó mikrogazdálkodó kft. versenylovat szeretne vásárolni Hollandiából. Egy idő után díjlovaglási tevékenységből származna bevétele. Milyen TEÁOR-számon kell ezt bejelenteni, és van-e más bejelentési kötelezettség a versenylótartással kapcsolatban? Amegvásárolt lovat a tárgyi eszközök között kell-e szerepeltetni? Hány százalékos leírási kulccsal számolom az értékcsökkenési leírást? A ló tartási és versenyeztetési költségei a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősülnek?
Részlet a válaszából: […] A TEÁOR '08 szerint a ló, lóféle tenyésztése a 0143. szakágazatba tartozik. A fogalommagyarázat szerint ebbe a szakágazatba tartozik: a ló, szamár, lóöszvér, szamáröszvér tenyésztése. Nem ebbe a szakágazatba tartozik: a verseny- és a lovaglóistálló működtetése, lásd: 93...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 14.

Pótbefizetés tagi kölcsönnel

Kérdés: A kft.-ben 3 magánszemély tag van. 2 tag korábban a cégbe befizetett tagi kölcsönt. A saját tőke rendezésére pótbefizetésről döntöttek a tagok, amit a társasági szerződés is szabályoz. Mivel a pótbefizetés nem pénzbeli hozzájárulással is teljesíthető, a 2 tag a tagikölcsön-követelésének átadásával teljesítené a pótbefizetést, a 3. tag pénzbeli befizetéssel. A tagikölcsön-követeléssel történő pótbefizetés teljesítésének könyvelése hogyan történik a kft.-ben, és van-e társaságiadó- vagy illetékvonzata, vagy bejelentési kötelezettsége a cégnek? A magánszemély esetében keletkezik-e valami adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 3:183. §-a lehetőséget ad arra, hogy a tagok a pótbefizetést pénzeszközök átadása mellett egyéb eszközök átadásával is teljesíthessék. Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként követelés is szolgáltatható, ha azt az adós elismerte, vagy az jogerős bírósági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 10.

Külföldi bankszámla bejelentési kötelezettsége

Kérdés: Magyar, áfás magánszemély euróban kiállított számlájának ellenértékét német bankszámlára szeretné utaltatni. Külföldön vállalkozási tevékenységet nem folytat. A NAV ezt elfogadja?
Részlet a válaszából: […] A 227/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet 3. §-a írja elő az áfa fizetésére kötelezett magánszemély számára a belföldi pénzforgalmi számla nyitására irányuló kötelezettséget. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (továbbiakban: Új Art.) 66. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 26.

Önszámlázás külföldről

Kérdés: Egyik külföldi EU-tagállambeli vevőnk önszámlázás keretében szeretné helyettünk kiállítani a számlát. Milyen törvényi előírásokat kell szem előtt tartanunk és betartanunk, illetve betartatnunk? Sok cikk jelent már meg a témával kapcsolatosan, de mindegyik csak kisebb részekkel foglalkozik. Jellemzően mindenki adókockázatot lát a konstrukcióban. Gondolok itt a számlával szembeni követelményekre, a NAV felé történő adatszolgáltatásra stb. Nem világos, hogy 2018 júliusától a számlázórendszer online bekötése egy ilyen esetben mit is eredményez? A külföldi vevőnk számlázórendszerének is csatlakozni kell a NAV rendszeréhez? Amennyiben lehetséges, kérem, részletesen fejtsék ki véleményüket!
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. a számlakibocsátásról szóló szabályok között lehetőséget ad arra, hogy e kötelezettségének az adóalany ne saját maga, hanem megbízása alapján és képviseletében, az általa választott meghatalmazott tegyen eleget [160. § (1) bekezdés]. Ilyen esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 25.

Cégek közötti kölcsön

Kérdés: "A" cég kölcsönt adott kamatfizetés kikötése mellett "B" cégnek. Pár hónappal később szolgáltatást nyújtott "B" cég "A" cégnek. "B" cég a kölcsönt nem fizette vissza "A" cégnek a számla benyújtásakor, hanem beszámították a szolgáltatásnyújtás kiegyenlítésébe. A kamat összege nem érte el az 1,5 millió forintos készpénzt, limitet. A kölcsönt, illetve a beszámítást be kellett volna jelenteni? Mi az a minimális kamat, amit kölcsön esetén fizetnie kell egy kft.-nek egy másik társaság felé?
Részlet a válaszából: […] Az Art. 17. §-ának (9) bekezdése szerint a készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül az állami adó- és vámhatósághoz a vevőnek, a szolgáltatás igénybevevőjének - a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemély kivételével - be kell jelentenie- a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 9.

Családi gazdálkodó halálához kapcsolódó adózási kérdések

Kérdés: Családi gazdálkodó 1 fő, tagok: a feleség, 2 felnőtt gyermek és 3 unoka, összesen 7 fő. Sajnos a családi gazdálkodó tegnap elhunyt (nyugdíjas lett volna októbertől). Kérném szíves és sürgős segítségüket a szükséges lépések megtételének ismertetésére. Sok kérdés merül fel e sajnálatos halál esetén: 1041-esen ki kell-e jelenteni? Folytathatja-e a családi gazdálkodást az egyik tag (fia, szakképzett) az apa adószámán, vagy teljesen új családi gazdaságot kell alapítania? Haláleset napjával kell-e most elszámolást készíteni SZJ17-en mindenkinek? Ki állapítja meg az elhunyt adóját? Új adószámos folytatás esetén év végén még egyszer SZJ 17-es a tagoknak? Az elhalálozás napja utáni dátumra érkező számlák elszámolása (fizetési határidő), utalása ezután fog megtörténni (növényvédő szerek). Folyamatban volt az árpa eladása. Erről a számla még nem érkezett meg (több millió), milyen dátumú lehet a bevételi számla? Lehet-e a haláleset napja, vagy netán későbbi néhány nappal, ha még nem készült el a számla? Az ellenérték a jövő héten várható. Mezőgazdasági támogatások hogyan alakulnak, mi lenne a teendő? Most negyedéves áfabevalló, - visszaigénylő bankszámlára visszakapja-e az I. és II. negyedévit? (75-75 nap.) Az I. negyedévi most lesz aktuális 04. 20-tól 75 nap. A 2016. évi gázolaj-támogatást a bevallásban nem kérték vissza. A folyószámlán túlfizetésként mutatkozik több százezer Ft (2017. 01. 15. J04 bevallás). 1717-esen most kiutaltathatom az elhunyt bankszámlájára?
Részlet a válaszából: […] 1. A családi gazdálkodó halálával biztosítási jogviszonya megsz ű nik. Az Art. a változásbejelentés szabályainál ilyen esetre nem tartalmaz ugyan külön rendelkezést, de figyelemmel arra, hogy a biztosított családi gazdálkodó esetén nem beszélhetünk olyan foglalkoztatóról,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 17.
1
2
3
7