Vásárolt anyagok bekerülési értékébe tartozó tételek

Kérdés: Kérem, ismertessék a vásárolt anyagok bekerülési (beszerzési) értékébe tartozó sajátos tételeket, azok bizonylatait, elszámolásának, megosztásának lehetséges eseteit!
Részlet a válaszából: […] ...számla kiegyenlítése forintban történik, a számla szerinti - a levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó - forintérték lesz a bekerülési érték.Ha a devizában kiállított számla kiegyenlítése devizában, valutában történik, a számla szerinti - levonható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 30.

Szolgáltatási jutalék fizetése és elszámolása

Kérdés: Az "Eladó" és a "Vevő" szerződést kötött piaci pozíciójuk megtartása és erősítése érdekében. A szerződésben a felek rögzítették, hogy az áruforgalmi kapcsolatot kétféle szerkezetben működtetik, egyrészt a Vevő az Eladó raktárában vásárol, másrészt a Vevő az Eladó által a szállítókkal kötött szerződéses rendszer alapján közvetlenül a szállítótól vásárol, közvetlenül rendeli meg az árut, amelyet saját telephelyén vesz át, a szállító a Vevő felé számláz. Az Eladó a megrendelésekhez szükséges teljes körű adatállományt és kondíciós elemeket átadja. A Vevő köteles az Eladó gazdasági csoportja által kötött szerződés alapján történő havi beszerzésekről szállítónként kimutatást készíteni és azt az Eladónak átadni. A szerződésben leírt szolgáltatás fejében a Vevő az Eladónak szolgáltatási jutalékot köteles fizetni. A díjfizetés alapja a tárgyévben a szállítókkal közvetlenül lebonyolított teljes beszerzések nettó értékének 1 százaléka. A szerződésből következik, hogy az Eladó által nyújtott szolgáltatás az áru beszerzéséhez és az áru továbbértékesítéséhez kapcsolódó előnyök biztosítását tartalmazó komplex szolgáltatás. Az Eladó által számlázott szolgáltatási díj összegét helyesen számolta el a Vevő termelési költségként, mint igénybe vett szolgáltatást, vagy annak teljes összegével növelni kellett volna a szállítóktól beszerzett áruk bekerülési értékét, az egységárra ráosztással?
Részlet a válaszából: […] ...jó lehet: a szolgáltatási jutalék fizetése az eladó szolgáltatásához kapcsolódik, a felszámítás alapja szerint viszont inkább a bekerülési érték részeként indokolt számításba venni. Természetesen mind a két válasz nem lehet jó!A második variáció...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.

Szolgáltatási jutalék elszámolása

Kérdés: A beszerzői csoporthoz csatlakozó társaság, a csatlakozást biztosító szerződés alapján - többek között - a szállítóktól kedvezőbb beszerzési áron tud árut beszerezni, mint a csoporton kívüliek, jogosulttá válik a szállítói számlában meg nem jelent utólagos korrekciós elemekre, továbbá az áru értékesítését segítő információkat megkapja. A csatlakozást lehetővé tevő társaság a belépő társaság részére, a belépéssel járó előnyök biztosításáért szolgáltatási jutalék számlázására jogosult, amelynek összege a csoporttagonként a naptári évben beszerzett áru értékének 1 százaléka. A belépéssel járó előnyökért számlázott szolgáltatási jutalék összege a beszerzett áru bekerülési értékének része, vagy igénybe vett szolgáltatás? Ha a bekerülési érték része, az egyedileg történő hozzárendelés számszerűsítése hogyan történjen, hiszen a komplex szolgáltatásban vannak az értékesítést segítő, értékesítési költségnek minősülő elemek is?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a válasz az Szt. 47. §-a alapján adható meg. Alapvető elv: az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba beszállításig felmerült, az eszközhöz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.

Fuvarköltség mint a bekerülési érték része

Kérdés: Társaságunk jelentős mennyiségű árut vásárol külföldről. A belföldre eső fuvar és az importfuvar költségeit az 52. számlacsoportban elkülönítetten mutatjuk ki. Az eladási ár kalkulációjában szerepel a fuvarköltség, a vámköltség. Az eladott áruk beszerzési értékében viszont csak a beszerzési ár és a vámköltség szerepel, a belföldre és a külföldre eső fuvarköltség nem. A fuvarköltséget - a készletre jutó kivételével - elszámolhatjuk elábéként?
Részlet a válaszából: […] ...történő beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási tevékenység ellenértékét, díját is.A vásárolt áruk bekerülési értékébe a beszerzés szállítási és rakodási költsége, a beszerzett áruhoz kapcsolódó vámköltség akkor tartozik bele,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.

Bekerülési érték pótlólagos beruházásnál, felújításnál

Kérdés: A számviteli törvény 47. §-a szerinti bekerülési érték értelmezhető-e pótlólagos beruházásnál, felújításnál? A törvény a beruházás fogalomnál említi az üzembe helyezésig felmerült költségeket, mint a beszerzési érték részét. Üzembe helyezésként érthetjük a pótlólagos beruházás aktiválását is? Az épület állványozása kapcsán felmerült állvány- és területbérleti díj lehet a bekerülési érték része a felújításnál, a beruházásnál?
Részlet a válaszából: […] ...is lehet, korábbi csak akkor, ha részbeni rendeltetésszerű használatbavétel, hasznosítás lehetséges).Az Szt. 47. §-a az eszközök bekerülési értékébe tartozó tételeket ismerteti. Ezek az előírások értelemszerűen minden eszköz esetében alkalmazandók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 10.

Bekerülési érték része az áfa?

Kérdés: A tárgyi eszköz bekerülési értékének részét képezi-e az áfa, vagy egyéb ráfordításként könyvelendő a következő esetben? A kft. adóköteles és adómentes tevékenységet is folytat. A kft. Közösségen belülről az adómentes tevékenységéhez tárgyi eszközt vásárolt. A beszerzési értéket a könyvelőiroda T 164 - K 4542 könyvelési tétellel számolta el a teljesítés napján érvényes árfolyamon, a fizetendő áfát T 8673 - K 4674 könyvelési tétellel. Helyes-e a könyvelőiroda elszámolása?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem helyes!Az előzetesen felszámított áfa esetében a főszabály az Áfa-tv. 123. §-ának (1) bekezdése alapján a tételes elkülönítés. Ez azt jelenti, hogy- az adólevonásra jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetén levonható,-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 15.

Kibontott anyagok értékesítése

Kérdés: Cégünk megvásárolt egy épületet, amelyet átalakított, felújított, és 2013 májusában aktiválta, használatba vette telephelyként. Az átalakítás során kicserélt ajtókat, ablakokat, egyéb bontási anyagokat decemberben értékesítették. Könyvelési szempontból mi a teendő? A beruházás értékét utólag csökkenteni kell? Aktiváláskor a bontott anyagot nem vették készletre. Most kellene készletre venni, visszamenőlegesen eladási áron?
Részlet a válaszából: […] ...rendeltetésszerű használatbavétel érdekében a vásárolt épületen elvégzett munkák (és felhasznált anyagok) bekerülési értékével a beszerzett eszköz bekerülési értékét (vételárát) növelni kell a beruházási számlán. A használatbavétel érdekében végzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.

Bekerülési érték utólagos módosítása

Kérdés: A Befektető Kft. 2006-ban 95 egység ún. előzetes vételárért megvásárolta az Ingatlan Kft. 100 százalékos üzletrészét. Az adásvételi szerződés szerint a cégvásárlást követő 3. év végével elszámolásnak van helye, amikor megállapítják a végleges vételárat az eltelt 3 év folyamán realizált bérletidíj-bevételek, az adásvételkori mérleg utólagos korrekciói mértékének függvényében. A módosítások értékét plusz 5 egységre becsültük, amelyet az adásvétel időpontjával az üzletrész bekerülési értékére aktiváltunk. Az Ingatlan Kft. piaci értéken számba vett saját tőkéje 110 egység volt, a Befektető Kft. a 10 egységet negatív üzleti vagy cégértékként mutatta ki, amelyet 5 év alatt, 2006-2011 között számol el az eredmény javára. Az értékelési szabályzat értelmében az üzletrész bekerülési értékének minden utólagos - az eredeti bekerülési értékben figyelembe nem vett/vehető - módosítása jelentősnek minősül, és az üzletrész bekerülési értékét módosítja. Az Ingatlan Kft. 2007. évben beolvadt a Befektető Kft.-be. Ezáltal megszűnt az üzletrész, megmaradt a negatív üzleti vagy cégérték. 2009-ben megtörtént az Eladó és a Vevő közötti elszámolás egy szerződéskiegészítés keretében, amely a becsült 5 egység helyett 7 egység többletvételárat eredményezett. A felek megállapodtak abban, hogy az Eladó 4 egység engedményt ad, mert - időközben - az Ingatlan Kft.-ben terven felüli értékcsökkenést, értékvesztést kellett kimutatni, illetve céltartalékot kellett képezni. A 7 egység többletvételár és a 4 egység engedmény miatt a becsült 5 egységet 3 egységre kell csökkentenünk, és így a tárgyévben 2 egységgel több negatív üzleti vagy cégértéket kell kimutatnunk. Helyesen gondoljuk? Helyesen járunk el, ha a tárgyévben elszámoljuk a bevétel már eltelt 3 évre időarányosan jutó részét?
Részlet a válaszából: […] ...veheti fel a könyveiben.Ilyen esetben nem alkalmazható az Szt. 47. §-ának (9) bekezdése, és így abecsült 5 egységgel az üzletrész bekerülési értékét nem lehetett 2006-bannövelni.Nem egyértelmű, hogy az Ingatlan Kft. saját tőkéjének piaciértékét milyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 12.

Vásárolt üzletrész bekerülési értéke

Kérdés: Cégünk kft.-üzletrészt vásárolt magánszemélytől. Az üzletrész névértéke 1 millió Ft, de mi ezt 3 millió Ft-ért vettük. Ezt az üzletrészt milyen értéken kell a könyvekben nyilvántartani?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 49. §-ának (3) bekezdése alapján a gazdaságitársaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés (ilyen az üzletrészis) bekerülési értéke vásárláskor a kft. üzletrészéért fizetett ellenérték(vételár). Ez a főszabály! Ha azonban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 25.

Telek és épület együttes vásárlásának elszámolása

Kérdés: Társaságunk megvásárolt egy telket a rajta lévő üzletépülettel együtt 2004 májusában azzal a szándékkal, hogy amint hitelt és/vagy támogatást kap rá, az épületet lebontja és hűtőraktárt épít a helyére. Az adásvételi szerződésben a telek árát 1,5 millió forintban, az épület árát 3,2 millió forintban határozták meg. A megvásárolt épületet a beruházás megkezdéséig tárolási célra használtuk. A hitelt 2004 augusztusában megkaptuk, elkezdődött a bontás, majd az építkezés, és 2004 decemberében már aktiválható volt az új épület. A telket az adásvételi szerződés szerinti értéken vettük nyilvántartásba. Az épületet is használatba vettük, terv szerinti értékcsökkentést számoltunk el, majd a bontást követően terven felüli értékcsökkenés elszámolásával kivezettük a könyvekből. A bontási költséget az új épület bekerülési értékébe számítottuk be. Helyesen jártunk el? A leírt esetben a lebontott üzletépület értéke mikor számít bele az új épület vagy a telek bekerülési értékébe?
Részlet a válaszából: […] ...(5) bekezdése szerinti előírás alkalmazása az indokolt.Így az épület bekerülési (beszerzési), továbbá bontási költségeivel a telekbekerülési értékét kell növelni. Amennyiben a telek így megnövelt bekerülésiértéke az üres telek piaci értékét meghaladja, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.
1
2