19 találat a megadott bekerülési érték tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]arányában - egyértelműen és megnyugtató módon megosztható. A megosztást csak azonos mértékegységben számlázott anyagok esetében lehet elvégezni, egyéb esetekben a szállítási és rakodási költséget a felmerüléskor a termelés, a tevékenység közvetett költségei között - mint igénybe vett szolgáltatás költségét - kell elszámolni.A beszerzéshez felvett hitel, kölcsön kamata akkor (az anyagbeszerzés és a hitel, kölcsön igénybevétele között egyértelmű a kapcsolat), ha a szezonális tevékenységhez szükséges anyagbeszerzést előleggel kellett finanszírozni. A raktárba, a telephelyre történő beszállításig felmerült kamat, továbbá a hitel, a kölcsön felvétele előtt fizetett bankgarancia díja, a szerződésben meghatározott kezelési költség, folyósítási jutalék, a rendelkezésre tartási jutalék, valamint a közjegyzői hitelesítésének díja része a bekerülési értéknek. Abban az esetben, ha az anyagbeszerzéshez igénybe vett hitel, kölcsön több anyagkészletelem beszerzését finanszírozza, a raktárba, a telephelyre történő beszállításig felmerülő kamatot és kapcsolódó költségeket az egyes anyagkészletelemek között azok bekerülési értéke (vételára) arányában is meg lehet osztani.Az előzetesen felszámított és le nem vonható áfa akkor, ha az előzetesen felszámított áfa egyetlen anyagkészletelem beszerzéséhez kapcsolódik, és teljes összegében nem vonható le, mert már a beszerzéskor ismert, hogy az adott anyagkészletelemet adómentes tevékenységhez használják fel (azaz a beszerzés áfamentes tevékenység érdekében történt), illetve az Áfa-tv. kizárja a levonhatóságot. (Amennyiben több anyagkészletelemet számláztak egyszerre, és az egyik anyagkészletelemnél sem vonható le, akkor az anyagkészletelemek bekerülési értéke [vételára] arányában kell azt az egyes anyagkészletelemek között megosztani.) Minden más esetben, az előzetesen felszámított és le nem vonható áfa nem része a bekerülési értéknek, ha az adóköteles és az adómentes tevékenység arányában kell megosztani.A bizományi díj számlázott összege a bekerülési érték része. Amennyiben a bizományi díj több anyagkészletelem beszerzéséhez kapcsolódik, az egyes anyagkészletelemek közötti felosztását az egyes anyagkészletelemek beszerzési értéke (vételára) arányában kell elvégezni.A vám összegét a vámhatározat alapján kell az egyedi anyagkészletelemhez hozzárendelni. Amennyiben ez a közvetlen kapcsolat nem áll fenn (mert a vámot az importszállítmány egészére egy összegben vetették ki), akkor azt az egyes anyagkészletelemek között az importbeszerzési érték (a vám alapja) arányában kell megosztani. A vámként elszámolt összeget és ezen keresztül az egyes anyagkészletelemek bekerülési értékét csökkenti a vámvisszatérítés összege.A térítés nélkül (a visszaadási kötelezettség nélkül) átvett, illetve az ajándékként, a hagyatékként kapott, továbbá a nem adminisztrációs hibából származó többletként fellelt anyagkészletelem bekerülési értéke, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéke.A társaság alapításakor,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]áru bekerülési értékének része legyen.Ez a hozzárendelés a konkrét áruhoz viszonylag egyszerű a vámköltségnél, nehezebb a szállítási és rakodási költségeknél.A szállítási és rakodási költség (függetlenül attól, hogy belföldi vagy külföldi útszakaszhoz kapcsolódik) akkor rendelhető hozzá az adott, konkrét áruhoz, ha csak az adott áru beszerzése, raktárba, telephelyre történő beszállítása során merült fel, vagy ha több, különböző fajtájú áru egyidejű beszerzése során merült fel, és az egyes áruk (árufajták) között - a szállítási és rakodási költséget meghatározó, befolyásoló műszaki paraméterek (súly, térfogat) arányában - egyértelműen és megnyugtató módon megosztható, és így az adott áru bekerülési értékének részeként könyvelhető. A megosztás feltételeit, a készlet fajtánként választott módszerét a számviteli politikában rögzíteni kell.Ha egyidejűleg ugyanazon szállítóeszközön különböző eszközöket (árukat) szállítanak, és nincs megfelelő műszaki ismérv a megosztáshoz, akkor a szállítási és rakodási költséget a felmerüléskor az igénybe vett szolgáltatások költségeként kell elszámolni.A műszaki paraméterek hiányában az egyes áruk bekerülési (beszerzési) értéke alapján a szállítási és rakodási költséget nem lehet megosztani.A számviteli törvény tehát ad arra lehetőséget, hogy az egyes árukhoz közvetlenül hozzákapcsolható szállítási és rakodási költséget, vámköltséget az egyes áruk bekerülési értékében figyelembe vegyék, és az egyes áruk értékesítésekor az így megállapított bekerülési értéket az értékesítés ráfordításai[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]raktárba (a vevő telephelyére, kereskedelmi egységébe, illetve az eladótól közvetlenül a vevőtől vásárlóhoz) történő (be)szállításig felmerüljön, másrészt a bekerülési (beszerzési, előállítási) értéknek nem lehet része az értékesítést segítő, az értékesítés külön költségei közé tartozó tétel.A szolgáltatási jutalékot a csatlakozást lehetővé tevő társaság számlázza a csoportba belépő társaság felé, ezen társaság - mint csoporttag - által a naptári évben beszerzett áruk értékének 1 százalékában. A számlázás tehát utólag történik, jellemzően akkor, amikor a beszerzett áru már nincs is a csoportba belépő társaságnál.A törvényi követelmények akkor teljesülnének, ha a belépő társaság és a csatlakozást lehetővé tevő társaság olyan szerződést kötne, amely rögzítené egyrészt külön-külön a beszerzéshez, illetve az értékesítéshez kapcsolódó feladatokat, másrészt azok díját. Ebből viszont az következne, hogy a csatlakozást lehetővé tevőnek tételesen, beszerzésenként[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]előírásából következik, hogy mi tartozik a beszerzési (bekerülési) értékbe. Nyilvánvalóan a beszerzéssel szoros kapcsolatban van az a jutalék is, amelyet az Eladó a Vevőnek felszámít (számláz) a Vevőnek közvetlenül a szállítókkal bonyolított beszerzések nettó értéke arányában. Egy jelentős probléma azonban van.Az Szt. 47. §-a (1) bekezdésének felvezető mondata szerint: az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A kérdés alapján a Vevő árut vásárol. Áru esetén a költségnek a raktárba (telephelyre) történő beszállítás előtt kellene felmerülnie, hogy az áru beszerzési értékének része legyen. Ez a követelmény a kérdés szerinti esetben nem tud teljesülni, mivel az Eladó - jobbik esetben is - csak a Vevő havonként elkészített szállítói kimutatása alapján tud számlázni, amikor az áru már régen a Vevő birtokában van. Ha nem lehet a kérdés szerinti szolgáltatási jutalék a bekerülési érték része,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kapcsolható (bár attól későbbi időpont is lehet, korábbi csak akkor, ha részbeni rendeltetésszerű használatbavétel, hasznosítás lehetséges).Az Szt. 47. §-a az eszközök bekerülési értékébe tartozó tételeket ismerteti. Ezek az előírások értelemszerűen minden eszköz esetében alkalmazandók. A beruházás a tárgyi eszköz beszerzésének a folyamata, és ez a beszerzési folyamat akkor fejeződik be, amikor a beruházás során megvalósult (beszerzett, létesített) tárgyi eszközt (eszközöket) üzembe helyezik, rendeltetésszerűen használatba veszik. Pótlólagos beruházásnál a meglévő tárgyi eszköz bővül, rendeltetése megváltozik, átalakítják, élettartama, teljesítőképessége növekszik. A pótlólagos beruházás (és felújítás is) növeli az eszköz értékét, és ezért minden olyan tétel beletartozik, ami a pótlólagos beruházás (felújítás) üzembe helyezéséig felmerül.A leírtakból következően a pótlólagos beruházás (az Szt. szerinti felújítás) bekerülési értékébe beletartozik a pótlólagos beruházás (a felújítás) elvégzéséhez szükséges állványozás költsége (beleértve az állványok kölcsönzési díját) is, továbbá a kivitelezést végzők felvonulásának[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szolgáltatásnyújtás esetén nem vonható leaz előzetesen felszámított adó.Megosztani csak akkor kell, ha az eszköz beszerzése adóköteles és adómentes tevékenységet is szolgál.A 2000. évi C. törvény 47. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján: a beszerzési érték részét képezi az elő­zetesen felszámított, de le nem vonható áfa.A leírtak alapján a kizárólag adómentes tevékenységet szolgáló eszközbeszerzés előzetesen felszámított áfáját nem lehet levonásba helyezni, azt azonban nem egyéb ráfordításként kell elszámolni, hanem az eszköz értékét növelő tételként (T 164 - K 4674).Közösségen belüli beszerzés esetén a külföldi pénzértékben[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]csökkenteni kell az elvégzett munkák során kibontott, használt anyagok piaci értékével, de legalább hulladékértékével. A pótlólagos beruházási munkák befejezésekor még nem lehetett tudni, hogy lehet-e a kibontott anyagokat értékesíteni, vagy csak hulladékként hasznosítható. Ezért nem vették készletre, bár hulladékértéken ezt 2013 májusában meg kellett volna tenni.A kérdés szerint viszonylag rövid időn (még az üzleti éven) belül ismertté vált a piaci érték, mivel a kibontott anyagokat értékesítették. Ezért indokolt a készletre vételt május hónapra pótolni (T 261 - K 161), csökkentve az épület bekerülési értékét.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]figyelembevételével meghatározott (számított) saját tőke értéke közötti negatív különbözet. Az Ingatlan Kft. eszközeinek és kötelezettségeinek piaci értékét - természetesen - az Szt. előírásai szerint kellett megállapítani, és számítással, dokumentumokkal alátámasztani. Feltételezzük, hogy így történt, és a számítással alátámasztott módon az Ingatlan Kft. piaci értéken számba vett saját tőkéje 110 egység. Ez esetben viszont a negatív üzleti vagy cégérték nem 10 egység, hanem 15 egység, ezzel növelve az üzletrész bekerülési értékét, annak összege 110 egység lesz. A negatív üzleti vagy cégértéket pedig, ha kimutatták, annak a leírását az Szt. 45. §-ának (4) bekezdése alapján már 2006-ban el kellett kezdeni. (Ha csak 2009-ben kezdték el, akkor önellenőrzéssel módosítani kell a 2006-2008. éveket!) Az Ingatlan Kft. 2007-ben beolvadt a Befektető Kft.-be. A beolvadáskor az üzletrész bekerülési értékét (a 110 egységet) a saját tőkével szemben kell kivezetni. Mivel az Ingatlan Kft. megszűnt, a beolvadással egyidejűleg felül kell vizsgálni, hogy a beolvadást követően is fennállnak-e azok a körülmények, amelyek az Ingatlan Kft. vételekor az Ingatlan Kft. saját tőkéjének piaci értékét meghatározták. (Természetesen ezt a beolvadáskor is számítással kell alátámasztani és dokumentálni.) Amennyiben nem vagy csak részben teljesülnek a negatív üzleti vagy cégérték kimutatásának feltételei, akkor a negatív üzleti vagy cégértéket - az Szt. 141. §-ának (9) bekezdése szerint - meg kell szüntetni, illetve csökkenteni kell (növelni nem lehet!). (A végleges üzletrészvételár megállapításánál figyelembe vett körülmények - úgy tűnik föl - ezt indokolják.) A válaszadó számára gondot jelent az, hogy szerződéskiegészítés keretében 2009-ben módosítják a már nem létező üzletrész vételárát (7-4) 3 egységgel.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]üzleti vagy cégértékkel növelt vételárat kell bekerülési értékként kimutatni. A kérdésben szereplő adatok alapján nem lehet megítélni, hogy az Szt. 3. §-a (5) bekezdésének 1/c. pontja szerint kell-e üzleti vagy cégértéket megállapítani. Amennyiben kell, akkor a 3 millió forintból az üzleti vagy cégértéknek megfelelő összeget az immateriális javak között elkülönítetten kell kimutatni, a maradék összeget pedig a tulajdoni részesedést jelentő befektetések között kell állományba venni. Ha az Szt. 3. §-a (5) bekezdésének 2/c. pontja szerint a társaság negatív üzleti vagy cégértéket határoz meg, akkor azt a passzív időbeli elhatárolások között kell kimutatni elkülönítetten, a negatív üzleti vagy cégértékkel növelt vételárat (azaz 3 millió forintot meghaladó összeget) kell a tulajdoni részesedést jelentő befektetések között állományba venni. A leírtakból következik, a tulajdoni részesedést jelentő befektetések között kimutatandó értéket csak akkor határozza meg a vételár, ha a társaság az üzletrészvásárlással az adott társaságban nem szerez minősített többséget biztosító[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]tárolási célra való használattal. A rendeltetésszerű használatbavételnek hatósági, jogi, illetve műszaki feltételei vannak, különösen akkor, ha rendeltetésváltozás is van. A kérdésben erre vonatkozóan nincs adat. Nem is lehet, mivel az üzletépület megvásárlásának a szándéka nem az volt, hogy azt változatlan formában hasznosítsák, hanem az, hogy lebontva a helyére hűtőraktárt építsenek (csupán a hitel megszerzéséig - átmenetileg, ideiglenesen - hasznosították tárolási célra). Így a kérdésben leírtak (az épület aktiválása, a terv szerinti, majd a terven felüli értékcsökkenés elszámolása, a bontási költség elszámolása) helyessége az Szt. előírásaival nem támasztható alá. A kérdésben leírtak mérlegelésével álláspontunk az, hogy az adott esetben az Szt. 47. §-ának (5) bekezdése szerinti előírás alkalmazása az indokolt. Így az épület bekerülési (beszerzési), továbbá bontási költségeivel a telek bekerülési értékét kell növelni. Amennyiben a telek így megnövelt bekerülési értéke az üres telek piaci értékét meghaladja,[…] részlet vége a válaszból.