Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

19 találat a megadott bekerülési érték tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Vásárolt anyagok bekerülési értékébe tartozó tételek

Kérdés: Kérem, ismertessék a vásárolt anyagok bekerülési (beszerzési) értékébe tartozó sajátos tételeket, azok bizonylatait, elszámolásának, megosztásának lehetséges eseteit!
Részlet a válaszból: […]arányában - egyértelműen és megnyugtató módon megosztható. A megosztást csak azonos mértékegységben számlázott anyagok esetében lehet elvégezni, egyéb esetekben a szállítási és rakodási költséget a felmerüléskor a termelés, a tevékenység közvetett költségei között - mint igénybe vett szolgáltatás költségét - kell elszámolni.A beszerzéshez felvett hitel, kölcsön kamata akkor (az anyagbeszerzés és a hitel, kölcsön igénybevétele között egyértelmű a kapcsolat), ha a szezonális tevékenységhez szükséges anyagbeszerzést előleggel kellett finanszírozni. A raktárba, a telephelyre történő beszállításig felmerült kamat, továbbá a hitel, a kölcsön felvétele előtt fizetett bankgarancia díja, a szerződésben meghatározott kezelési költség, folyósítási jutalék, a rendelkezésre tartási jutalék, valamint a közjegyzői hitelesítésének díja része a bekerülési értéknek. Abban az esetben, ha az anyagbeszerzéshez igénybe vett hitel, kölcsön több anyagkészletelem beszerzését finanszírozza, a raktárba, a telephelyre történő beszállításig felmerülő kamatot és kapcsolódó költségeket az egyes anyagkészletelemek között azok bekerülési értéke (vételára) arányában is meg lehet osztani.Az előzetesen felszámított és le nem vonható áfa akkor, ha az előzetesen felszámított áfa egyetlen anyagkészletelem beszerzéséhez kapcsolódik, és teljes összegében nem vonható le, mert már a beszerzéskor ismert, hogy az adott anyagkészletelemet adómentes tevékenységhez használják fel (azaz a beszerzés áfamentes tevékenység érdekében történt), illetve az Áfa-tv. kizárja a levonhatóságot. (Amennyiben több anyagkészletelemet számláztak egyszerre, és az egyik anyagkészletelemnél sem vonható le, akkor az anyagkészletelemek bekerülési értéke [vételára] arányában kell azt az egyes anyagkészletelemek között megosztani.) Minden más esetben, az előzetesen felszámított és le nem vonható áfa nem része a bekerülési értéknek, ha az adóköteles és az adómentes tevékenység arányában kell megosztani.A bizományi díj számlázott összege a bekerülési érték része. Amennyiben a bizományi díj több anyagkészletelem beszerzéséhez kapcsolódik, az egyes anyagkészletelemek közötti felosztását az egyes anyagkészletelemek beszerzési értéke (vételára) arányában kell elvégezni.A vám összegét a vámhatározat alapján kell az egyedi anyagkészletelemhez hozzárendelni. Amennyiben ez a közvetlen kapcsolat nem áll fenn (mert a vámot az importszállítmány egészére egy összegben vetették ki), akkor azt az egyes anyagkészletelemek között az importbeszerzési érték (a vám alapja) arányában kell megosztani. A vámként elszámolt összeget és ezen keresztül az egyes anyagkészletelemek bekerülési értékét csökkenti a vámvisszatérítés összege.A térítés nélkül (a visszaadási kötelezettség nélkül) átvett, illetve az ajándékként, a hagyatékként kapott, továbbá a nem adminisztrációs hibából származó többletként fellelt anyagkészletelem bekerülési értéke, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéke.A társaság alapításakor,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. november 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7461
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Fuvarköltség mint a bekerülési érték része

Kérdés: Társaságunk jelentős mennyiségű árut vásárol külföldről. A belföldre eső fuvar és az importfuvar költségeit az 52. számlacsoportban elkülönítetten mutatjuk ki. Az eladási ár kalkulációjában szerepel a fuvarköltség, a vámköltség. Az eladott áruk beszerzési értékében viszont csak a beszerzési ár és a vámköltség szerepel, a belföldre és a külföldre eső fuvarköltség nem. A fuvarköltséget - a készletre jutó kivételével - elszámolhatjuk elábéként?
Részlet a válaszból: […]áru bekerülési értékének része legyen.Ez a hozzárendelés a konkrét áruhoz viszonylag egyszerű a vámköltségnél, nehezebb a szállítási és rakodási költségeknél.A szállítási és rakodási költség (függetlenül attól, hogy belföldi vagy külföldi útszakaszhoz kapcsolódik) akkor rendelhető hozzá az adott, konkrét áruhoz, ha csak az adott áru beszerzése, raktárba, telephelyre történő beszállítása során merült fel, vagy ha több, különböző fajtájú áru egyidejű beszerzése során merült fel, és az egyes áruk (árufajták) között - a szállítási és rakodási költséget meghatározó, befolyásoló műszaki paraméterek (súly, térfogat) arányában - egyértelműen és megnyugtató módon megosztható, és így az adott áru bekerülési értékének részeként könyvelhető. A megosztás feltételeit, a készlet fajtánként választott módszerét a számviteli politikában rögzíteni kell.Ha egyidejűleg ugyanazon szállítóeszközön különböző eszközöket (árukat) szállítanak, és nincs megfelelő műszaki ismérv a megosztáshoz, akkor a szállítási és rakodási költséget a felmerüléskor az igénybe vett szolgáltatások költségeként kell elszámolni.A műszaki paraméterek hiányában az egyes áruk bekerülési (beszerzési) értéke alapján a szállítási és rakodási költséget nem lehet megosztani.A számviteli törvény tehát ad arra lehetőséget, hogy az egyes árukhoz közvetlenül hozzákapcsolható szállítási és rakodási költséget, vámköltséget az egyes áruk bekerülési értékében figyelembe vegyék, és az egyes áruk értékesítésekor az így megállapított bekerülési értéket az értékesítés ráfordításai[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. szeptember 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7093
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

3. találat: Szolgáltatási jutalék elszámolása

Kérdés: A beszerzői csoporthoz csatlakozó társaság, a csatlakozást biztosító szerződés alapján - többek között - a szállítóktól kedvezőbb beszerzési áron tud árut beszerezni, mint a csoporton kívüliek, jogosulttá válik a szállítói számlában meg nem jelent utólagos korrekciós elemekre, továbbá az áru értékesítését segítő információkat megkapja. A csatlakozást lehetővé tevő társaság a belépő társaság részére, a belépéssel járó előnyök biztosításáért szolgáltatási jutalék számlázására jogosult, amelynek összege a csoporttagonként a naptári évben beszerzett áru értékének 1 százaléka. A belépéssel járó előnyökért számlázott szolgáltatási jutalék összege a beszerzett áru bekerülési értékének része, vagy igénybe vett szolgáltatás? Ha a bekerülési érték része, az egyedileg történő hozzárendelés számszerűsítése hogyan történjen, hiszen a komplex szolgáltatásban vannak az értékesítést segítő, értékesítési költségnek minősülő elemek is?
Részlet a válaszból: […]raktárba (a vevő telephelyére, kereskedelmi egységébe, illetve az eladótól közvetlenül a vevőtől vásárlóhoz) történő (be)szállításig felmerüljön, másrészt a bekerülési (beszerzési, előállítási) értéknek nem lehet része az értékesítést segítő, az értékesítés külön költségei közé tartozó tétel.A szolgáltatási jutalékot a csatlakozást lehetővé tevő társaság számlázza a csoportba belépő társaság felé, ezen társaság - mint csoporttag - által a naptári évben beszerzett áruk értékének 1 százalékában. A számlázás tehát utólag történik, jellemzően akkor, amikor a beszerzett áru már nincs is a csoportba belépő társaságnál.A törvényi követelmények akkor teljesülnének, ha a belépő társaság és a csatlakozást lehetővé tevő társaság olyan szerződést kötne, amely rögzítené egyrészt külön-külön a beszerzéshez, illetve az értékesítéshez kapcsolódó feladatokat, másrészt azok díját. Ebből viszont az következne, hogy a csatlakozást lehetővé tevőnek tételesen, beszerzésenként[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. szeptember 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7090
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Szolgáltatási jutalék fizetése és elszámolása

Kérdés: Az "Eladó" és a "Vevő" szerződést kötött piaci pozíciójuk megtartása és erősítése érdekében. A szerződésben a felek rögzítették, hogy az áruforgalmi kapcsolatot kétféle szerkezetben működtetik, egyrészt a Vevő az Eladó raktárában vásárol, másrészt a Vevő az Eladó által a szállítókkal kötött szerződéses rendszer alapján közvetlenül a szállítótól vásárol, közvetlenül rendeli meg az árut, amelyet saját telephelyén vesz át, a szállító a Vevő felé számláz. Az Eladó a megrendelésekhez szükséges teljes körű adatállományt és kondíciós elemeket átadja. A Vevő köteles az Eladó gazdasági csoportja által kötött szerződés alapján történő havi beszerzésekről szállítónként kimutatást készíteni és azt az Eladónak átadni. A szerződésben leírt szolgáltatás fejében a Vevő az Eladónak szolgáltatási jutalékot köteles fizetni. A díjfizetés alapja a tárgyévben a szállítókkal közvetlenül lebonyolított teljes beszerzések nettó értékének 1 százaléka. A szerződésből következik, hogy az Eladó által nyújtott szolgáltatás az áru beszerzéséhez és az áru továbbértékesítéséhez kapcsolódó előnyök biztosítását tartalmazó komplex szolgáltatás. Az Eladó által számlázott szolgáltatási díj összegét helyesen számolta el a Vevő termelési költségként, mint igénybe vett szolgáltatást, vagy annak teljes összegével növelni kellett volna a szállítóktól beszerzett áruk bekerülési értékét, az egységárra ráosztással?
Részlet a válaszból: […]előírásából következik, hogy mi tartozik a beszerzési (bekerülési) értékbe. Nyilvánvalóan a beszerzéssel szoros kapcsolatban van az a jutalék is, amelyet az Eladó a Vevőnek felszámít (számláz) a Vevőnek közvetlenül a szállítókkal bonyolított beszerzések nettó értéke arányában. Egy jelentős probléma azonban van.Az Szt. 47. §-a (1) bekezdésének felvezető mondata szerint: az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A kérdés alapján a Vevő árut vásárol. Áru esetén a költségnek a raktárba (telephelyre) történő beszállítás előtt kellene felmerülnie, hogy az áru beszerzési értékének része legyen. Ez a követelmény a kérdés szerinti esetben nem tud teljesülni, mivel az Eladó - jobbik esetben is - csak a Vevő havonként elkészített szállítói kimutatása alapján tud számlázni, amikor az áru már régen a Vevő birtokában van. Ha nem lehet a kérdés szerinti szolgáltatási jutalék a bekerülési érték része,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. szeptember 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7089
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Bekerülési érték pótlólagos beruházásnál, felújításnál

Kérdés: A számviteli törvény 47. §-a szerinti bekerülési érték értelmezhető-e pótlólagos beruházásnál, felújításnál? A törvény a beruházás fogalomnál említi az üzembe helyezésig felmerült költségeket, mint a beszerzési érték részét. Üzembe helyezésként érthetjük a pótlólagos beruházás aktiválását is? Az épület állványozása kapcsán felmerült állvány- és területbérleti díj lehet a bekerülési érték része a felújításnál, a beruházásnál?
Részlet a válaszból: […]kapcsolható (bár attól későbbi időpont is lehet, korábbi csak akkor, ha részbeni rendeltetésszerű használatbavétel, hasznosítás lehetséges).Az Szt. 47. §-a az eszközök bekerülési értékébe tartozó tételeket ismerteti. Ezek az előírások értelemszerűen minden eszköz esetében alkalmazandók. A beruházás a tárgyi eszköz beszerzésének a folyamata, és ez a beszerzési folyamat akkor fejeződik be, amikor a beruházás során megvalósult (beszerzett, létesített) tárgyi eszközt (eszközöket) üzembe helyezik, rendeltetésszerűen használatba veszik. Pótlólagos beruházásnál a meglévő tárgyi eszköz bővül, rendeltetése megváltozik, átalakítják, élettartama, teljesítőképessége növekszik. A pótlólagos beruházás (és felújítás is) növeli az eszköz értékét, és ezért minden olyan tétel beletartozik, ami a pótlólagos beruházás (felújítás) üzembe helyezéséig felmerül.A leírtakból következően a pótlólagos beruházás (az Szt. szerinti felújítás) bekerülési értékébe beletartozik a pótlólagos beruházás (a felújítás) elvégzéséhez szükséges állványozás költsége (beleértve az állványok kölcsönzési díját) is, továbbá a kivitelezést végzők felvonulásának[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. szeptember 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6768
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

6. találat: Bekerülési érték része az áfa?

Kérdés: A tárgyi eszköz bekerülési értékének részét képezi-e az áfa, vagy egyéb ráfordításként könyvelendő a következő esetben? A kft. adóköteles és adómentes tevékenységet is folytat. A kft. Közösségen belülről az adómentes tevékenységéhez tárgyi eszközt vásárolt. A beszerzési értéket a könyvelőiroda T 164 - K 4542 könyvelési tétellel számolta el a teljesítés napján érvényes árfolyamon, a fizetendő áfát T 8673 - K 4674 könyvelési tétellel. Helyes-e a könyvelőiroda elszámolása?
Részlet a válaszból: […]szolgáltatásnyújtás esetén nem vonható leaz előzetesen felszámított adó.Megosztani csak akkor kell, ha az eszköz beszerzése adóköteles és adómentes tevékenységet is szolgál.A 2000. évi C. törvény 47. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján: a beszerzési érték részét képezi az elő­zetesen felszámított, de le nem vonható áfa.A leírtak alapján a kizárólag adómentes tevékenységet szolgáló eszközbeszerzés előzetesen felszámított áfáját nem lehet levonásba helyezni, azt azonban nem egyéb ráfordításként kell elszámolni, hanem az eszköz értékét növelő tételként (T 164 - K 4674).Közösségen belüli beszerzés esetén a külföldi pénzértékben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. január 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6523
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Kibontott anyagok értékesítése

Kérdés: Cégünk megvásárolt egy épületet, amelyet átalakított, felújított, és 2013 májusában aktiválta, használatba vette telephelyként. Az átalakítás során kicserélt ajtókat, ablakokat, egyéb bontási anyagokat decemberben értékesítették. Könyvelési szempontból mi a teendő? A beruházás értékét utólag csökkenteni kell? Aktiváláskor a bontott anyagot nem vették készletre. Most kellene készletre venni, visszamenőlegesen eladási áron?
Részlet a válaszból: […]csökkenteni kell az elvégzett munkák során kibontott, használt anyagok piaci értékével, de legalább hulladékértékével. A pótlólagos beruházási munkák befejezésekor még nem lehetett tudni, hogy lehet-e a kibontott anyagokat értékesíteni, vagy csak hulladékként hasznosítható. Ezért nem vették készletre, bár hulladékértéken ezt 2013 májusában meg kellett volna tenni.A kérdés szerint viszonylag rövid időn (még az üzleti éven) belül ismertté vált a piaci érték, mivel a kibontott anyagokat értékesítették. Ezért indokolt a készletre vételt május hónapra pótolni (T 261 - K 161), csökkentve az épület bekerülési értékét.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. március 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6213
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Bekerülési érték utólagos módosítása

Kérdés: A Befektető Kft. 2006-ban 95 egység ún. előzetes vételárért megvásárolta az Ingatlan Kft. 100 százalékos üzletrészét. Az adásvételi szerződés szerint a cégvásárlást követő 3. év végével elszámolásnak van helye, amikor megállapítják a végleges vételárat az eltelt 3 év folyamán realizált bérletidíj-bevételek, az adásvételkori mérleg utólagos korrekciói mértékének függvényében. A módosítások értékét plusz 5 egységre becsültük, amelyet az adásvétel időpontjával az üzletrész bekerülési értékére aktiváltunk. Az Ingatlan Kft. piaci értéken számba vett saját tőkéje 110 egység volt, a Befektető Kft. a 10 egységet negatív üzleti vagy cégértékként mutatta ki, amelyet 5 év alatt, 2006-2011 között számol el az eredmény javára. Az értékelési szabályzat értelmében az üzletrész bekerülési értékének minden utólagos - az eredeti bekerülési értékben figyelembe nem vett/vehető - módosítása jelentősnek minősül, és az üzletrész bekerülési értékét módosítja. Az Ingatlan Kft. 2007. évben beolvadt a Befektető Kft.-be. Ezáltal megszűnt az üzletrész, megmaradt a negatív üzleti vagy cégérték. 2009-ben megtörtént az Eladó és a Vevő közötti elszámolás egy szerződéskiegészítés keretében, amely a becsült 5 egység helyett 7 egység többletvételárat eredményezett. A felek megállapodtak abban, hogy az Eladó 4 egység engedményt ad, mert - időközben - az Ingatlan Kft.-ben terven felüli értékcsökkenést, értékvesztést kellett kimutatni, illetve céltartalékot kellett képezni. A 7 egység többletvételár és a 4 egység engedmény miatt a becsült 5 egységet 3 egységre kell csökkentenünk, és így a tárgyévben 2 egységgel több negatív üzleti vagy cégértéket kell kimutatnunk. Helyesen gondoljuk? Helyesen járunk el, ha a tárgyévben elszámoljuk a bevétel már eltelt 3 évre időarányosan jutó részét?
Részlet a válaszból: […]figyelembevételével meghatározott (számított) saját tőke értéke közötti negatív különbözet. Az Ingatlan Kft. eszközeinek és kötelezettségeinek piaci értékét - természetesen - az Szt. előírásai szerint kellett megállapítani, és számítással, dokumentumokkal alátámasztani. Feltételezzük, hogy így történt, és a számítással alátámasztott módon az Ingatlan Kft. piaci értéken számba vett saját tőkéje 110 egység. Ez esetben viszont a negatív üzleti vagy cégérték nem 10 egység, hanem 15 egység, ezzel növelve az üzletrész bekerülési értékét, annak összege 110 egység lesz. A negatív üzleti vagy cégértéket pedig, ha kimutatták, annak a leírását az Szt. 45. §-ának (4) bekezdése alapján már 2006-ban el kellett kezdeni. (Ha csak 2009-ben kezdték el, akkor önellenőrzéssel módosítani kell a 2006-2008. éveket!) Az Ingatlan Kft. 2007-ben beolvadt a Befektető Kft.-be. A beolvadáskor az üzletrész bekerülési értékét (a 110 egységet) a saját tőkével szemben kell kivezetni. Mivel az Ingatlan Kft. megszűnt, a beolvadással egyidejűleg felül kell vizsgálni, hogy a beolvadást követően is fennállnak-e azok a körülmények, amelyek az Ingatlan Kft. vételekor az Ingatlan Kft. saját tőkéjének piaci értékét meghatározták. (Természetesen ezt a beolvadáskor is számítással kell alátámasztani és dokumentálni.) Amennyiben nem vagy csak részben teljesülnek a negatív üzleti vagy cégérték kimutatásának feltételei, akkor a negatív üzleti vagy cégértéket - az Szt. 141. §-ának (9) bekezdése szerint - meg kell szüntetni, illetve csökkenteni kell (növelni nem lehet!). (A végleges üzletrészvételár megállapításánál figyelembe vett körülmények - úgy tűnik föl - ezt indokolják.) A válaszadó számára gondot jelent az, hogy szerződéskiegészítés keretében 2009-ben módosítják a már nem létező üzletrész vételárát (7-4) 3 egységgel.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. november 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4373

9. találat: Vásárolt üzletrész bekerülési értéke

Kérdés: Cégünk kft.-üzletrészt vásárolt magánszemélytől. Az üzletrész névértéke 1 millió Ft, de mi ezt 3 millió Ft-ért vettük. Ezt az üzletrészt milyen értéken kell a könyvekben nyilvántartani?
Részlet a válaszból: […]üzleti vagy cégértékkel növelt vételárat kell bekerülési értékként kimutatni. A kérdésben szereplő adatok alapján nem lehet megítélni, hogy az Szt. 3. §-a (5) bekezdésének 1/c. pontja szerint kell-e üzleti vagy cégértéket megállapítani. Amennyiben kell, akkor a 3 millió forintból az üzleti vagy cégértéknek megfelelő összeget az immateriális javak között elkülönítetten kell kimutatni, a maradék összeget pedig a tulajdoni részesedést jelentő befektetések között kell állományba venni. Ha az Szt. 3. §-a (5) bekezdésének 2/c. pontja szerint a társaság negatív üzleti vagy cégértéket határoz meg, akkor azt a passzív időbeli elhatárolások között kell kimutatni elkülönítetten, a negatív üzleti vagy cégértékkel növelt vételárat (azaz 3 millió forintot meghaladó összeget) kell a tulajdoni részesedést jelentő befektetések között állományba venni. A leírtakból következik, a tulajdoni részesedést jelentő befektetések között kimutatandó értéket csak akkor határozza meg a vételár, ha a társaság az üzletrészvásárlással az adott társaságban nem szerez minősített többséget biztosító[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. szeptember 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3817

10. találat: Telek és épület együttes vásárlásának elszámolása

Kérdés: Társaságunk megvásárolt egy telket a rajta lévő üzletépülettel együtt 2004 májusában azzal a szándékkal, hogy amint hitelt és/vagy támogatást kap rá, az épületet lebontja és hűtőraktárt épít a helyére. Az adásvételi szerződésben a telek árát 1,5 millió forintban, az épület árát 3,2 millió forintban határozták meg. A megvásárolt épületet a beruházás megkezdéséig tárolási célra használtuk. A hitelt 2004 augusztusában megkaptuk, elkezdődött a bontás, majd az építkezés, és 2004 decemberében már aktiválható volt az új épület. A telket az adásvételi szerződés szerinti értéken vettük nyilvántartásba. Az épületet is használatba vettük, terv szerinti értékcsökkentést számoltunk el, majd a bontást követően terven felüli értékcsökkenés elszámolásával kivezettük a könyvekből. A bontási költséget az új épület bekerülési értékébe számítottuk be. Helyesen jártunk el? A leírt esetben a lebontott üzletépület értéke mikor számít bele az új épület vagy a telek bekerülési értékébe?
Részlet a válaszból: […]tárolási célra való használattal. A rendeltetésszerű használatbavételnek hatósági, jogi, illetve műszaki feltételei vannak, különösen akkor, ha rendeltetésváltozás is van. A kérdésben erre vonatkozóan nincs adat. Nem is lehet, mivel az üzletépület megvásárlásának a szándéka nem az volt, hogy azt változatlan formában hasznosítsák, hanem az, hogy lebontva a helyére hűtőraktárt építsenek (csupán a hitel megszerzéséig - átmenetileg, ideiglenesen - hasznosították tárolási célra). Így a kérdésben leírtak (az épület aktiválása, a terv szerinti, majd a terven felüli értékcsökkenés elszámolása, a bontási költség elszámolása) helyessége az Szt. előírásaival nem támasztható alá. A kérdésben leírtak mérlegelésével álláspontunk az, hogy az adott esetben az Szt. 47. §-ának (5) bekezdése szerinti előírás alkalmazása az indokolt. Így az épület bekerülési (beszerzési), továbbá bontási költségeivel a telek bekerülési értékét kell növelni. Amennyiben a telek így megnövelt bekerülési értéke az üres telek piaci értékét meghaladja,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. szeptember 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2349
Kapcsolódó tárgyszavak:
| 1 - 10 | 11 - 19 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést