Üzletrészvásárlás osztalék beszámításával

Kérdés: A kft. 2003 márciusában – nem tartós befektetésként – 1,5 millió Ft névértékű kft.-üzletrészt vásárolt magánszemélytől 10 millió Ft vételáron. A vételár összegének megállapításánál figyelemmel voltak a 2003-ban realizálódó, várhatóan 8 millió Ft összegű osztalékra is. Az osztalékot júliusban átutalták, a kft. pedig ezt az üzletrészt értékesítette szeptemberben 3 millió Ft-ért. Helyesen történt-e az üzletrész bekerülési értékének a 10 millió Ft-ban történő megállapítása? Csökkenti-e a társasági adó alapját a kapott osztalék összege?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerint a kft. az üzletrészt nem tartós befektetésként vásárolta meg. Az Szt. 30. §-ának (1) bekezdése alapján a nem tartós befektetésként vásárolt tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket a forgóeszközök között kell a vételáron kimutatni. (A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 29.

Devizakölcsön törlesztésének elszámolása

Kérdés: Devizában felvett kölcsön törlesztése vagy visszafizetése esetén a deviza könyv szerinti vagy a teljesítés napjára érvényes választott árfolyamát kell-e alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés kevés információt tartalmaz a rövid válaszhoz, ezért feltételezésekkel kell élnünk.A kérdés alapján – úgy tűnik – a devizakölcsön törlesztése vagy visszafizetése a saját devizaszámlán meglévő devizával történik. Ez esetben a saját devizaszámlán lévő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 29.

Előzetesen felszámított áfa megosztása

Kérdés: Az államháztartási támogatások miatt az előzetesen felszámított áfa megosztása levonható, illetve le nem vonható része az Áfa-tv. 38. §-a alapján különböző módon történhet, annak függvényében, hogy a beszerzéshez kapcsolódó, vagy költséget ellentételező támogatás miatt történik. Kérjük ezt egy példa keretében bemutatni!
Részlet a válaszából: […] Egy havi áfabevalló vállalkozás januári adatai a következők:1. áfa nélküli adóköteles bevétele (a vállalkozás főtevékenységét jelentő termékértékesítésből):8 millió Ft;2. ingatlan-bérbeadásból származó tárgyi adómentes bevétele: 2,5 millió Ft;3. az adóköteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 15.

Követelés értékesítése (faktorálása)

Kérdés: A Számviteli Levelek 44. számában, a 876. kérdésre adott válaszban foglalkoznak a faktoring elszámolásával az ügyfélnél. Társaságunk a vevői számlát kívánja faktorálni. Mi ennek a számviteli elszámolása?
Részlet a válaszából: […] A követelés értékesítését (faktorálását) a Ptk. szerinti engedményezés szabályaival kell megalapozni. (Lásd a Ptk. 328-331. §-ait!)A jogosult követelését (az értékesítést végző, a szolgáltatást nyújtó a vevővel szembeni elfogadott, elismert követelését)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 15.

Támogatott eszközbeszerzés áfájának elszámolása

Kérdés: A Számviteli Levelek 75. számában az 1555. kérdésre adott válaszban írtak a támogatott gépbeszerzés le nem vonható áfájáról. Ha lehet, kérem, hogy egy kicsit részletesebben is írjanak erről.
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 38. §-a 2004. január 1-jével módosult. (Az Áfa-tv. – a napokban – elfogadott módosítása további korrekciókat is tartalmaz.) A módosítás eredményeként változott az előzetesen felszámított áfa megosztására vonatkozó előírás, elsősorban akkor, ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 1.

Épületbővítés

Kérdés: A betéti társaság bővíti a már meglévő üzemét. Az építési engedélyben üzembővítés, belső átalakítás, a homlokzat megváltoztatása, valamint szolgálati lakás kialakítása szerepel. A beruházáshoz szükséges összes anyagot a megrendelő biztosítja. Saját vállalkozásban végzett beruházásnak minősül a beruházás. Hova kell könyvelni az anyagot év közben és év végén, ha addig a beruházás nem fejeződött be? Az üzem bővítése és a szolgálati lakás kialakítása során a vásárolt anyag, a külső cég által számlázott kivitelezői díj nem különíthető el. A bt. negyedéves áfabevalló, hogyan lehet elkülöníteni a szolgálati lakásra jutó anyagbeszerzések áfatartalmát? Hogyan számolhatók el a szolgálati lakásba vásárolt berendezések és azok áfavonzata?
Részlet a válaszából: […] A bt. nevében kérdező olyan kérdéseket tett fel, amelyekre elsődlegesen neki kellene választ adni. A kérdezői válasz hiányában számos feltételezéssel kell élnünk, és azokra alapozva adjuk meg a választ.A kérdés alapján a szolgálati lakás kialakítását úgy értelmezzük,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 1.

Üzletpolitikai célból adott ajándék

Kérdés: Cégünk akciót tervez, amelynek keretén belül összeállítanánk egy csomagot a cég termékeiből, és egy ilyen csomag megvásárlása esetén 1 db kártyás mobiltelefon-készüléket adnánk ajándékba. Hogyan kell elszámolni számviteli és adózási szempontból az adott telefonokat? Van-e lehetőség olyan formában lebonyolítani az ilyen akciót, hogy szja-t ne kelljen fizetni a rádiótelefonok után?
Részlet a válaszából: […] Ha az akciót üzletpolitikai (reklám-) célból úgy szervezik, hogy a vásárlás lehetősége nyilvános, tehát bárki azonos feltételekkel és módon, nyilvános körülmények között hozzájuthat a mobiltelefonhoz, akkor a juttatás szja szempontjából adómentes.Ha nem teljesül az a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 1.

Víziközmű-fejlesztési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: A kft. a víz- és csatornaközmű üzemeltetését az önkormányzattal kötött koncessziós szerződés alapján végzi. A vonatkozó kormányrendelet szerint a szolgáltató részére víziközmű-fejlesztési hozzájárulást kell fizetni. A hozzájárulás mértéke az igényelt szolgáltatáshoz szükséges fejlesztés költségeinek arányos része. A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás elkülönítetten kezelendő, és kizárólag a víziközmű fejlesztésére fordítható. Hogyan kell ezt a számvitelben elkülönítetten kezelni? Hol kell elszámolni, mivel áfával növelten számlázni kell?
Részlet a válaszából: […] A 38/1995. Korm. rendelet 4. §-ának (2) bekezdése alapján a gazdálkodó szervezet által kért bekötés megvalósításához vagy a részére nyújtott szolgáltatás mennyiségének növeléséhez, illetőleg minősége igényelt javításához a szolgáltató részére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 1.

Öt évnél hosszabb veszteség-elhatárolás

Kérdés: Egy bt. 10 éve működik eredményesen, de piacvesztés miatt eddigi tevékenysége megszűnt. 2003-ban jelentős beruházást valósított meg. Az adóalapja azonban az értékcsökkenési leírás miatt negatív lesz. Van-e lehetőség arra, hogy a Tao-tv. 17. §-ának (8) bekezdése alapján kérelmezze a veszteség elhatárolását 5 évnél hosszabb időre?
Részlet a válaszából: […] Nincs. A 2003. évi negatív adóalap a Tao-tv. 17. §-ának (8) bekezdése szerinti engedély alapján is csak a keletkezését követő 5 adóévben írható le.Megjegyezzük: az Szt. előírásai figyelembevétele mellett általában nem lehet 2 év alatt a tárgyi eszköz bekerülési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 1.

Tagi kölcsön árfolyamveszteségének elszámolása

Kérdés: A társaság külföldi tulajdonosától devizában tagi kölcsönt kapott. A kölcsönt a tulajdonos beruházásra, tárgyi eszköz beszerzésére adta. A társaság az eszközöket év közben beszerezte, jelentős hányadát használatba vette, bérbeadás útján hasznosítja. Amit még nem adott bérbe, azt beruházásként mutatja ki. A 2003. december 31-i mérleg-fordulónapi értékeléskor a tagi kölcsönhöz jelentős összegű árfolyamveszteség kapcsolódik. Mit kell, illetve mit lehet tenni ezzel a jelenős összegű árfolyamveszteséggel? Van-e arra lehetőség, hogy ebből az árfolyamveszteségből az arányos rész a már aktivált tárgyi eszközökre kerüljön?
Részlet a válaszából: […] A kérdés utolsó mondatára egyértelmű a válasz, nincs lehetőség a már aktivált tárgyi eszközökre elszámolni az aktiválását követően felmerülő, a beszerzésekhez kapcsolódó kötelezettségek árfolyamveszteségét. (Az adott esetben a tagi kölcsönt a beszerzés miatti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 1.
1
156
157
158
189