Le nem vonható áfa elszámolása

Kérdés: Évről évre bővül a le nem vonható, előzetesen felszámított áfa köre. Szabályszerű-e az az eljárás, ha a le nem vonható áfát a könyvvitelben az egyéb ráfordítások között szerepeltetjük, vagy az a helyes eljárás, ha az adó viseli a kapcsolódó költségek sorsát?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre az Szt. egyértelmű választ ad, és az valójában a kérdés második felében megfogalmazottakhoz közelít.Az eszközök beszerzéséhez kapcsolódó előzetesen felszámított áfa az Áfa-tv. 2003. december 31-ig hatályos előírása szerint, ha az eszközbeszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 18.

Befejezetlen építés-szerelés önköltsége

Kérdés: Építőipari kivitelezéssel foglalkozó részvénytársaság éves beszámolót készít, de önköltség-számítási szabályzatot nem kell készítenie. Az építési-szerelési munkák közvetlen önköltségét kalkulációs egységenként kell gyűjteni ahhoz, hogy év végén a befejezetlen termelés megállapítható legyen?
Részlet a válaszából: […] Az éves beszámolót készítő rt. az Szt. 62. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján a befejezetlen építési, szerelési tevékenység közvetlen önköltsége norma szerinti közvetlen önköltség alapján is meghatározható. Ez esetben a befejezetlen építési, szerelési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 18.

Bekerülési érték módosítása

Kérdés: Már üzembe helyezett, utólag beszerelt sebességhatároló, tachográf értékét beruházásként vagy költségként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A tárgyi eszköz biztonságos üzemeltetéséhez, rendeltetésszerű használatához szükséges sebességhatároló, tachográf utólagos beszerelése pótlólagos beruházásnak minősül, növeli az adott tárgyi eszköz bruttó értékét. (E nélkül a jármű rendeltetésszerűen nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 18.

Értékesítés érdekében felmerült költségek elszámolása

Kérdés: A társaság ruha-nagykereskedelemmel foglalkozik, az árut részben belföldről, részben külföldről szerzi be. A megvásárolt termékeket a kft. saját maga csomagolja, márkajelzéssel ellátott dobozba, tasakba, vállfára helyezi az áru jellegének, a vevő igényeinek megfelelően, valamint méret- és kezelési útmutató címkét ragaszt a csomagolóanyagra. A társaság év közben a készleteiről folyamatosan mennyiségi és értékbeni nyilvántartást nem vezet, év végén leltározással állapítja meg a készlet értékét. A csomagolóanyag- és címkevásárlást hogyan helyes elszámolni? A továbbeladásról kiállított számlán a csomagolóanyagot tételesen nem tüntetjük fel.
Részlet a válaszából: […] A válasz az Szt. 47., illetve 82. §-ának előírásaiból következik.A kérdésben említett csomagolás, címkézés nem tartozik a beszerzési (bekerülési) értékbe, mivel azok nem az eszköz megszerzése érdekében merültek fel, és nem a raktárba történő beszállításig, bár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 18.

Iparűzési adó: könyvkiadás

Kérdés: Ügyfelem könyvkiadással foglalkozó céget vezet. Visszatérő problémája az esedékes iparűzési adó alapjának megállapítása, a nettó árbevétellel szemben milyen költségek érvényesíthetők. A mások által végzett szolgáltatások közül melyek azok, amelyek az iparűzési adó adóalapját csökkentő tételként figyelembe vehetők?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 39. §-ának (1) bekezdése alapján az iparűzési adó alapja az értékesített termék, illetve végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével és az anyagköltséggel.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 4.

Tőkeemelés üzletrészek apportálásával

Kérdés: A részvénytársaság új részvények zártkörű kibocsátásával felemelte az alaptőkét 99 millió forinttal. A tőkeemelésből 11 millió forint készpénzbefizetéssel, 88 millió forint apportátadással teljesült. Az apportot az "A" kft. tulajdonosai a kft.-üzletrészek átadásával szolgáltatták. (A kft. saját tőkéje 20 millió forint, a kft. könyvvizsgáló által megállapított üzleti értéke 88 millió forint.) Az adótörvények az apportot az adásvétellel azonosan kezelik, az Szt.-ben nem találtam erre vonatkozó utalást. Az rt.-nél megbontható-e úgy az apport értéke, hogy abból 68 millió forint üzleti vagy cégértékként szerepeljen?
Részlet a válaszából: […] Ha az alaptőke emelése az rt.-nél külső tőke bevonásával történik, akkor a Gt. 245-252. §-aiban foglaltakat figyelembe kell venni. A Gt. 249. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint: új részvények zártkörű forgalomba hozatala esetén a közgyűlés összehívásáról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 4.

Fejlesztési célú támogatás elszámolása

Kérdés: Munkahelyteremtő, illetve -megtartó fejlesztési célú pályázatot nyertünk épület- és gépberuházásra. Foglalkoztatási kötelezettség a pályázat megvalósulását követő 3 évben van. A kapott támogatást rendkívüli bevételként számoltuk el, majd elhatároltuk. Az elhatárolt támogatást a megvalósult beruházás értékcsökkenése arányában kell-e megszüntetni, vagy a foglalkoztatási kötelezettség futamidejének arányában? Hogyan kell könyvelni, ha a foglalkoztatás nem teljesül, és a támogatást részben vagy egészen vissza kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] A fejlesztési célú támogatások elszámolásával számos kérdésre adott válaszban foglalkoztunk. Ezért itt csak a kérdéshez kapcsolódóan röviden válaszolunk.Abban az esetben, ha a munkahelyteremtő, illetve -megtartó fejlesztési célú pályázat azt tartalmazza, hogy a beruházás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 4.

Időbeli elhatárolás igénybe vett szolgáltatásnál

Kérdés: A mérlegfordulónap után beérkezett, szolgáltatásnyújtásról szóló számlákat, amelyek a mérlegfordulónap előtti gazdasági eseményhez kapcsolódnak, lehet-e a költségek között az időbeli elhatárolásokkal szemben elszámolni? Különösen indokolt ez a folyamatos termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás számláinál, ahol az Áfa-tv. szerinti teljesítés a számlán feltüntetett fizetési időponthoz kapcsolódik.
Részlet a válaszából: […] Az 1588. kérdésre adott válasz – értelemszerűen – ez esetben is érvényes.Az Szt. 78. §-ának (3) bekezdése alapján az üzleti évben igénybe vett szolgáltatások bekerülési értékét a számlázott, fizetett, szerződésben meghatározott összegben kell elszámolni.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 19.

Fejlesztési tartalék személygépkocsi-vásárlásra

Kérdés: Társaságunk 2002-ben fejlesztési tartalékot képzett. A fejlesztési tartalék feloldásaként szerettük volna figyelembe venni a 10 millió forint bekerülési értékű személygépkocsi beszerzését, amelyet társaságunk könyvvizsgálója elutasított. Véleménye szerint a Tao-tv. 1. számú mellékletének 12. pontja szerint a feloldott fejlesztési tartalékot értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni. Mivel azonban a Tao-tv. 3. számú melléklete 1. pontja szerint a 6 millió forint feletti résznek megfelelő értékcsökkenési leírás nem a vállalkozás érdekében felmerülő költségnek tekintendő, a fejlesztési tartalék feloldásaként csak a 6 millió forintnak megfelelő részt lehet elfogadni. Helyes ez az érvelés?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a könyvvizsgáló álláspontja csak látszólag helytálló, valójában megalapozatlan.A Tao-tv. 7. §-ának (15) bekezdése egyértelműen fogalmaz: az adózó a fejlesztési tartalékot a lekötés adóévét követő négy adóévben (a 2002-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 5.

Teljesítési fok alapján arányosítás

Kérdés: Az Szt. 62. §-a szerint az építés-szerelésnél a befejezetlen termelés meghatározható teljesítési fok alapján arányosítással is. Mi egyszerűsített éves beszámolót készítünk. Miként kell értelmezni ezt a kitételt? Hogyan kell az elszámolást kimunkálni? Melyek a könyvelési lépések? Különösen az eredményre való hatás és könyvelés érdekel, egyik évről a másikra való átmenet során.
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 62. §-ának (3) bekezdése alapján a befejezetlen építési-szerelési, illetve technológiai szerelési munka bekerülési értéke a kalkulációs egység összes elszámolt közvetlen önköltségéből a megrendelővel még el nem számolt, de ténylegesen elvégzett munkák...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 5.
1
157
158
159
189