1826 cikk rendezése:
251. cikk / 1826 Szálloda kialakítása társasház megszüntetésével
Kérdés: Társaságunk ügyfélkörébe tartozó gazdasági társaság (kft.) egy 80 lakásos társasház valamennyi lakásának tulajdonjogát megszerezte, az ingatlan egyedüli tulajdonosává vált. A közeljövőben az ingatlant át kívánja alakítani, amelyben szálloda, étterem működését tervezi. A társasházat mint a tulajdonosok közösségét nem kívánja fenntartani. A társasház tevékenysége milyen módon, milyen adó- és számviteli elszámolások, zárások keretében szüntethető meg?
252. cikk / 1826 Euróban meghatározott munkabér és adóinak könyvelése
Kérdés: A Számviteli Levelek 434. számában a 8355. kérdésre adott válaszban foglalkoztak az euróban meghatározott munkabér adóival, kitérve arra is, hogy mely esetekben keletkezhet árfolyam-különbözet. A kérdező arra is választ várt, hogy van-e eltérés, ha a kifizetés a forintban vezetett bankszámláról, illetve az euróban vezetett bankszámláról történik. A válasz nehezen értelmezhető konkrét értékek (összegek), illetve számlaösszefüggések hiányában. Szíveskedjenek az árfolyam-különbözetek keletkezését külön-külön bemutatni, egyrészt a forintbankszámláról, illetve az euróbankszámláról történő kifizetéshez kapcsolódóan, másrészt azt is, ha a társaság a könyveit euróban, illetve forintban vezeti.
253. cikk / 1826 Kedvezményezett átalakulás könyvelése, adózása
Kérdés: Adott egy "A" Kft., amiben két tulajdonos volt, "Anya 1" Kft. 60%-kal és "Kisebbségi 1" Kft. 40%-kal. Az "A" Kft.-ből kivált és létrejött egy teljesen új cég, "Leány 1" Kft., amelynek teljes egészében "Kisebbségi 1" Kft. lett a tulajdonosa (100%-ban), ésezáltal a "Kisebbségi 1" Kft. "A" Kft.-ben lévő részesedése megszűnt. A "Kisebbségi 1" Kft. a kiválás során a részesedését arányosan szerezte meg az "A" Kft.-ből (40%-át), tehát arányosan vált ki a "Leány 1" Kft. az "A" Kft.-ből. Az átalakulás kedvezményezett átalakulás volt. "Kisebbségi 1" Kft. könyveiben az "A" Kft.-ben lévő részesedése 4.000.000 forint értékben szerepelt (alapításkori érték), saját tőkéje jelentős volt az "A" Kft.-nek. Akiválással létrejövő "Leány 1" Kft. jegyzett tőkéje 100.000.000 forint lett, az eredménytartaléka 200.000.000 forint, saját tőkéje így összesen 300.000.000 forint. Milyen könyvelési tételek merülnek fel "Kisebbségi 1" Kft.-nél, és milyen összegben? (Tekintve, hogy a korábbi "A" Kft.-ben lévő részesedése megszűnt, és helyette "Leány 1" Kft.-ben lett részesedése.) Van-e bármilyen adóvonzata a "Kisebbségi 1" Kft.-nél, hogy a korábbi részesedésének értéke jelentősen növekedett? (Társasági adó.)
254. cikk / 1826 Munkaszemüveg
Kérdés: Kérem, szíveskedjenek az alábbi eljárást véleményezni, illetve amennyiben az az Önök álláspontja szerint nem felel meg a törvényi előírásoknak, úgy a helyes módot részletesen – kitérve a főkönyvi és az áfaelszámolásra, bizonylatolásra is – bemutatni! Cégünk az 50/1999. EüM rendelet 1. § (1) a) bekezdés szerinti munkavállalók részére a rendeletben meghatározottaknak megfelelően védőszemüveget biztosít, melyet az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.8. pontjára tekintettel adómentes juttatásként számol el. Az elszámolás menete a következő: a munkavállaló a szemészeti vizsgálat eredményét és a neki javasolt, saját ízlése szerint kiválasztott szemüvegről kapott, a munkavállaló nevére szóló számla eredeti példányát a munkáltató részére bemutatja, a munkáltató azokról hiteles másolatot készít. A munkáltató ezen bizonylatmásolat alapján kifizeti a munkavállaló részére a számlán szereplő értéket, illetve részösszeget abban az esetben, ha a szemüveg értéke meghaladja a vállalkozásunk belső szabályzatában rögzített, az 50/1999. EüM rendeletben előírtakat szem előtt tartva megállapított maximális összeget. Az így juttatott pénzösszeget a számlamásolat, illetve a kifizetés tényét rögzítő pénztárbizonylat alapján az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.8. bekezdése alapján adómentes juttatásként, a személyi jellegű egyéb kifizetések között számolja el vállalkozásunk.
255. cikk / 1826 Szállodafelújítás költségeinek elszámolása
Kérdés: A szálloda tervezett felújítása során különböző munkákat fognak végezni, amelyek többsége – úgy vélik – felújításnak, esetleg pótlólagos beruházásnak minősül, de lesznek olyanok is, amelyek karbantartásnak tekintendők. Ez utóbbiakat időbelileg el kívánják határolni, mivel azok a későbbi bevételek érdekében szükségesek. A beépített bútorok, berendezések cseréjét felújításként, a mobil eszközök, berendezések cseréjét pótlólagos beruházásként számolnák el. Helyesen gondolják?
256. cikk / 1826 Adóalap-csökkentés szoftverfejlesztésnél
Kérdés: Van egy társaság, amely eddig a saját fejlesztőivel fejlesztett szoftvereket, és jogdíjakból származott a bevétele. A cég a jövőben más vállalkozásokkal kívánja kifejleszteni a szoftvereket, a cég tervei alapján. Az 1996. évi LXXXI. Tao-tv. 7. § 1. bekezdés s) pont alapján a jogdíjból származó nyereség 50 százalékával csökkenthető az adózás előtti eredmény, de a levonásiarány-számításhoz még a (22)–(25) bekezdésben foglaltakat is figyelembe kell venni. A NAV kiadott egy állásfoglalást a 2016/71. Adózási kérdésre adott válaszként. Ebből az derül ki, hogy vizsgálni kell, az adózó mennyiben járult hozzá a kérdéses immateriális jószág előállításához, kifejlesztéséhez. Véleményünk szerint független felektől igénybe vett K+F-szolgáltatások közvetlen költségeit lehet saját K+F közvetlen költségnek tekinteni, így adóalap-csökkentésre is lesz lehetősége a cégnek. Jól gondoljuk?
257. cikk / 1826 Beruházás költsége saját munkavállalónál
Kérdés: Az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének d) pontja alapján a bekerülési (beszerzési) érték részét képezik a beruházástervezés, a beruházás-előkészítés, a beruházáslebonyolítás díjai, közvetlen költségei. Aberuházás megvalósítása érdekében saját munkavállalói jogviszonyban álló műszaki ellenőröknek a bér és bérjárulékon felül milyen egyéb közvetlen költsége számolható el (pl. cafeteria, kiküldetési költség, telefon, üzemanyag stb.)? Egyúttal kérdés, hogy a kizárólag beruházással foglalkozó munkavállalók (ideértve az ingatlanfejlesztési projekten dolgozó igazgató, menedzserek, asszisztensek) bérköltsége aktiválható-e az adott ingatlanra?
258. cikk / 1826 Melléképületből irattár kialakításához hozzájárulás
Kérdés: Egy kft. hosszú ideje tulajdonosa egy épületnek, amelyet bérbeadással hasznosított. Az ingatlan udvarán áll egy olyan "építmény", amelynek nem volt szilárd épített oldalfala, teteje hullámpalából készült, csak lomok tárolására szolgált. Ez az "építmény" korábban nem szerepelt ingatlanként a társaság nyilvántartásában. Ebben az évben a főépület bérlője jelezte, hogy szüksége lenne még területre, ahol iratok tárolását meg tudná oldani. A bérbeadóval megegyeztek (írásbeli szerződés is készült), hogy az "udvari építményt" teszik irattárolásra alkalmassá. A szerződés szerint az irattár leendő bérlője az átalakítás költségeinek 50%-át megtéríti a tulajdonos számára. A fentiekben leírt helyiség kialakítása megtörtént (tetőfelújítás, lakatosmunkák, hőszigetelés), a bérlő kifizette a felmerült költségek felét. Helyesen járunk-e el a következő könyveléssel? Az udvari építmény irattárolás céljára történt kialakításának költségeit aktiváljuk, tehát ez lesz a bruttó érték. A bérlő által fizetett összeget egyéb bevételként számoljuk el.
259. cikk / 1826 Költségvetési szervnél felhasználási jog
Kérdés: Központi költségvetési szerv az épület felújítása során, a felújítandó épület terveinek határozatlan és korlátozástól mentes felhasználási jogát vásárolja meg. Mikor jár el helyesen, ha a megvásárolt felhasználási jogot, vagyoni értékű jogként könyveli (K6), vagy ha ingatlanfelújításként, a felújítás bekerülési értékébe beszámítva (K7)?
260. cikk / 1826 Továbbutalt támogatás
Kérdés: Egyéb szervezetünk nemzetközi pályázatot nyert, amelyben mi (Magyarország) vagyunk a konzorciumvezetők. Mi kapjuk meg a teljes pályázati összeget, majd a különböző országokban lévő partnereknek haladéktalanul továbbutaljuk az őket megillető, költségvetés szerinti összeget. Elszámolást egyben nyújt be az összes ország, de partnerekre bontva. A partnereket illető összeget, amelyet az én szervezetem fogad, de rögtön tovább is utalom a partnereknek, kell-e árbevételként könyvelnem a könyveimben? Milyen főkönyvi szám ajánlott az összeg fogadásához és továbbutalásához? Ha bevételként fogadom a teljes összeget, a partneri bevételre eső időbeli elhatárolást hogyan kell kezelnem?
