Kata tételes adóját választó adózó a vállalkozói tevékenységét egyéni vállalkozóként folytatja

Kérdés: Jelenleg tételesen adózó kisadózó vállalkozó vagyok. A katatörvény megváltozott előírásai miatt egyéni vállalkozói tevékenységemet nem tudom a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény szerint folytatni (ügyfeleim között gazdálkodó szervezetek is vannak). Milyen lehetőségeim vannak az eddigi vállalkozói tevékenységem folytatására? Milyen formában tudom az eddigi tevékenységemet folytatni, milyen feltételekkel? Hogyan tudom jelenlegi tevékenységemet befejezni, illetve miként tudom nem "katásként" – megszakítás nélkül – folytatni a vállalkozói tevékenységemet?
Részlet az állásfoglalásából: […] Jelenleg a kisadózó vállalkozások tételes adójával adózó a vállalkozói tevékenységét egyéni vállalkozóként is tudja folytatni a következők figyelembevétele mellett.A vonatkozó törvényi előírás szerint a főfoglalkozású egyéni vállalkozó a 2009. évi CXV. törvény (a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. szeptember 1.
Kapcsolódó címkék:    

Kata tételes adóját választó adózó vállalkozói tevékenységét korlátolt felelősségű társaságban folytatja

Kérdés: Jelenleg tételesen adózó kisadózó vállalkozó vagyok. A katatörvény megváltozott előírásai miatt egyéni vállalkozói tevékenységemet nem tudom a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény szerint folytatni (ügyfeleim között gazdálkodó szervezetek is vannak). Milyen lehetőségeim vannak az eddigi vállalkozói tevékenységem folytatására? Milyen formában tudom az eddigi tevékenységemet folytatni, milyen feltételekkel? Hogyan tudom jelenlegi tevékenységemet befejezni, illetve miként tudom nem "katásként" – megszakítás nélkül – folytatni a vállalkozói tevékenységemet?
Részlet az állásfoglalásából: […] Jelenleg a kisadózó vállalkozások tételes adójával adózó – ha egyéni vállalkozó – a vállalkozói tevékenységét az általa alapított korlátolt felelősségű társaságban is folytathatja.Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. szeptember 1.

Kata tételes adóját választó adózó a vállalkozói tevékenységet egyéni cégben folytatja

Kérdés: Jelenleg tételesen adózó kisadózó vállalkozó vagyok. A katatörvény megváltozott előírásai miatt egyéni vállalkozói tevékenységemet nem tudom a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény szerint folytatni (ügyfeleim között gazdálkodó szervezetek is vannak). Milyen lehetőségeim vannak az eddigi vállalkozói tevékenységem folytatására? Milyen formában tudom az eddigi tevékenységemet folytatni, milyen feltételekkel? Hogyan tudom jelenlegi tevékenységemet befejezni, illetve miként tudom nem "katásként" – megszakítás nélkül – folytatni a vállalkozói tevékenységemet?
Részlet az állásfoglalásából: […] Jelenleg a kisadózó vállalkozások tételes adójával adózó – ha egyéni vállalkozó – a vállalkozói tevékenységét az általa alapított egyéni cégben is folytathatja.Az egyéni cégre vonatkozó rendelkezéseket a 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evectv.) II. fejezete...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. szeptember 1.
Kapcsolódó címkék:    

Piaci érték megállapítása

Kérdés: Hogyan állapítjuk meg a piaci értéket?
Részlet az állásfoglalásából: […] Feltételezzük, hogy a kérdés a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás hatálya alól kikerülő adózótól érkezett. A 2012. évi CXLVII. törvény hatálya alól kikerülő betéti társaság, közkereseti társaság, egyéni cég, ügyvédi iroda az Szt. 2/A....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. szeptember 1.
Kapcsolódó címke:

Tőketartalék vagy fejlesztésre kapott támogatás

Kérdés: Szeretnénk érdeklődni, hogy a
– VP2-4.1.1-20 Állandó telepek fejlesztésének támogatása,
– VP2-4.1.8-21 Mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatása,
– VP 2-4.1.7-21 Terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésének támogatása
pályázatok alapján kifizetett támogatás összegét tőketartalékba kell-e helyezni? A pályázati felhívásokból és a támogatói okiratokból ez nem derül ki. Az 55/2019. (XII. 10.) AM rendelet szerint úgy gondoljuk, hogy helyesen járunk el, ha tőketartalékba helyezzük a támogatások összegét.
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szt. 36. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerint a tőketartalék növekedéseként kell kimutatni a jogszabály alapján tőketartalékba helyezett összeget. Az azonban csak akkor történhet meg, ha legalább a támogatói okirat tartalmazza annak a jogszabálynak a nevét és a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. augusztus 11.
Kapcsolódó címke:

Fejlesztésre kapott támogatás vagy tőketartalék

Kérdés: Cégünk VP3-4.2.1-4.2.2-2-21. élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztése keretében támogatást nyert. A támogatás az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) szabályai alapján nyújtott támogatás. Az agrárminiszter 55/2019. AM rendelete alkalmazható-e ebben az esetben, vagyis a beruházási célú támogatást kettős könyvvezetésre kötelezett esetén a tőketartalékba kell helyezni, majd azt a fenntartási időszak végéig a lekötött tartalékban kell kimutatni? Ha nem alkalmazható, akkor a 272/2014. Korm. rendelet szerint a támogatás egyéb bevételként könyvelendő, amelyet halasztott bevételként kell kimutatni, és a bevétel értékcsökkenés-arányosan számolható el?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben hivatkozott jogszabály, az 55/2019. (XII. 10.) AM rendelet 1. §-a alapján csak az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában a 2014-2020. programozási időszakban igénybe vett beruházási célú támogatás összegét kell a tőketartalékba...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. augusztus 11.
Kapcsolódó címke:

Gépek beszerzése, bővítése, majd értékesítése

Kérdés: Targoncák, rakodógépek kereskedelmével és szervizelésével foglalkozó társaság vagyunk. Az új gépeket külföldről vásároljuk, a beszállítást külső fuvarozó cég végzi. A gépeknél – értékesítés előtt – minden esetben el kell végezni az ún. nullrevíziót, amely során ellenőrzik a gépeken a megfelelő folyadékokat, a csavarok meghúzási nyomatékát, a világítóberendezéseket, az üzemi féket, az önindító és az akkumulátor helyes működését. A megrendelő-vevő igénye szerint egyéb munkákat is elvégeznek. A továbbértékesítési céllal beszerzett gépeket a társaság áruként tartja nyilván a telephelyre történő beérkezéstől a vevő felé történő értékesítésig. Ezen időtartam alatt végzik el a már említett munkálatokat, amelynek során a felhasznált anyagok, alkatrészek értéke és a munkavállalók által a szerelésre ráfordított órák munkalapon rögzítésre kerülnek. Az Szt. 51. §-ának (1) bekezdése szerint a munkalapok alapján számolt összeg tekinthető-e az eszköz (az adott gép) bekerülési értékének? Ha igen, akkor hogyan történik ennek a könyvelése, átvezetése az áruk közé, hogyan számolandó el az eladott áruk beszerzési értékeként? Jelenleg az értéknövelő összeg a saját előállítású eszközök aktivált értékén keresztül kerül átvezetésre a készletértékben. A statisztikai hivatal vizsgálta a beruházások tárgyévi növekményét és a saját előállítású eszközök aktivált értékét, értékbeni eltérésre hívta fel a figyelmet, hiányolta a gépek értékét növelő összegnek a beruházási statisztikában történő szerepeltetését.
Részlet az állásfoglalásából: […] A választ a statisztikai hivatal által hiányoltakra történő reagálással kezdjük.A kérdés szerint a társaság targoncákat, rakodógépeket szerez be, de azokat nem helyezi üzembe, saját célra nem használja, bár azokon – a vevő igényeinek megfelelően kötelező és nem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. augusztus 11.
Kapcsolódó címkék:  

Vásárolt részvények árfolyam-emelkedése, -csökkenése

Kérdés: A társaság tőzsdén jegyzett részvényeket vásárolt, amelyek közül egyes részvények árfolyama az elmúlt fél évben 30 százalékkal emelkedett, más részvények (például az OTP-részvények) árfolyama pedig jelentős mértékben csökkent. Hogyan érinti ez a számviteli, illetve a társaságiadó-elszámolást?
Részlet az állásfoglalásából: […] A tőzsdén jegyzett részvények árfolyamának növekedését az eredménnyel szemben – főszabályként – nem szabad könyvelni. Így a nem realizált árfolyam-különbözet nem befolyásolja a társasági adó alapját sem, és emiatt nem kell társasági adót sem elszámolni.Amennyiben a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. augusztus 11.
Kapcsolódó címkék:  

Le nem vonható áfa könyvelése

Kérdés: Adóköteles tevékenységet végző cégnél a le nem vonható áfát mikor kell 86-os egyéb ráfordításként és mikor kell költségként elszámolni? Pl. a telefon 30% le nem vonható áfarész, személygépkocsi-bérlés 50%-os le nem vonható áfa, jóléti eszközök (mikró) le nem vonható áfa?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szt. 47. §-ának (3) bekezdése szerint: a bekerülési (beszerzési) értéknek nem része a levonható előzetesen felszámított áfa, továbbá az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint megosz­tott előzetesen felszámított áfa le nem vonható há­nyada.A számvitel...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. július 14.
Kapcsolódó címkék:  

Gyűjtőkartonok újrahasznosítása

Kérdés: Társaságunk áruk nagykereskedelmével foglalkozik. Az árukat külföldről szerezzük be, amelyek papíranyagú, ún. gyűjtőkartonokba vannak csomagolva. A gyűjtőkartonok egy részét fel tudjuk használni (abban adjuk tovább az árut partnereinknek), de a gyűjtőkartonok nagyobb része társaságunknál marad, és csak halmozódik, nem tudjuk mire használni. Ebben az évben szerződést kötöttünk a helyi hulladékgazdálkodó céggel, amelynek értelmében kihelyeznek hozzánk egy konténert, és abban gyűjtjük a fel nem használt kartonpapírokat. A konténert a hulladékgazdálkodó időszakonként elszállítja, leméri a tartalmát, és 12 Ft/kg árat fizet a lemért súlyú papírért, amit nekünk kell számláznunk a hulladékgazdálkodó felé fordított áfával. A konténerkihelyezésért és -elszállításért nem kell fizetnünk. Társaságunk a készletekről mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet. A készletprogramunk össze van kötve a számlázóprogramukkal, azaz csak olyat tudunk számlázni, ami árucikként rögzítve van a készletprogramban, és van belőle (vagy nem áruként, hanem szolgáltatásként van rögzítve, pl. fuvarköltség). Hogyan kell kezelni a fenti gyűjtőkartonokat a készletprogramban (és a számvitelben) ahhoz, hogy szabályos legyen a nyilvántartás, és ki tudjuk számlázni a hulladékgazdálkodó felé? Eddig a gyűjtőkartonokat nem vettük készletre. Szeretnénk a legkisebb adminisztrációval járó, de szabályos megoldást alkalmazni.
Részlet az állásfoglalásából: […] A választ azzal kezdjük, hogy nem tartjuk megfelelőnek az eddigi gyakorlatukat, mert az ellentétes az egyre inkább előtérbe kerülő környezetvédelem követelményeivel is (a hulladékokat újra kell hasznosítani), de ellentétes a költséggazdálkodásra vonatkozó elvárásokkal is (a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. július 14.
1
…
24
25
26
…
193