Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

2 találat a megadott belépőjegy tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Fürdőbelépőjegyek továbbértékesítése

Kérdés: Adott egy vállalkozás, amely szálláshely-szolgáltatást végez. A helyi fürdőt üzemeltető vállalkozástól belépőjegyeket vásárol, szerződés szerint. Az erről szóló bejövő számlák összegét a 815. főkönyvi számlán tartja nyilván. A vendégek részére kiállított számlákon megnevezésként szállás, étkezés szerepel, tehát a fürdőbelépők továbbértékesítése nem követhető nyomon ezek alapján. Hogyan kell eljárnia, hogy az iparűzési adó alapja csökkenthető legyen a közvetített szolgáltatások értékével a fentiekben leírtak szerinti esetben? Egyáltalán értelmezhető-e az ügylet szolgáltatásként?
Részlet a válaszból: […]fürdő szolgáltatását a szálláshely akkor közvetítheti változatlan formában, ha a megrendelővel kötött szerződésből következik-e szolgáltatás nyújtása (van rendelkezés vagy utalás a szállóvendéggel kötött szerződésben arra nézve, hogy e szolgáltatást a szállóvendég igénybe kívánja venni, azt megrendelte, továbbá kitérnek arra, hogy azt nem a szálló, hanem harmadik fél, jelen esetben a fürdő nyújtja). Tartalma szerint tehát nem kizárt, hogy a fürdőszolgáltatás közvetített szolgáltatás legyen, van mód azt változatlan formában, a vállalkozás saját nevében megvásárolni és eladni. A helyi iparűzési adó alapjának számításánál a nettó árbevétel-csökkentő közvetített szolgáltatások értékéről ugyanakkor csak akkor beszélhetünk a konkrét esetben, ha szállóvendég számára kiállított számlán önálló soron szerepel a fürdőszolgáltatás ellenértéke. Megjegyezzük, ez nem pusztán bürokratikus, formai követelmény, hanem egyfelől a gazdasági esemény valódiságát bizonyító tartalmi feltétel, másfelől pedig egy szolgáltatás közvetített szolgáltatásként való minősítés kritériuma. A vásárolt szolgáltatás ekkor nyeri el a közvetített szolgáltatás minősítést, mert ez esetben lehet különbséget tenni aközött,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. június 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7962
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Rendezvények belépőjegyeinek értékesítése

Kérdés: A társaság különféle rendezvényeken való részvételre jogosító belépőjegyek vételével és eladásával foglalkozik. Az értékesítés a társaság által működtetett internetes felületen és jegypénztárakon keresztül történik. A vásárlók elfogadják az ÁSZF felvételeit. A belépőjegyek hátoldalán feltüntetjük, hogy a belépőjegy polgári jogi szerződés a vásárló és a rendezvényszervező között. Megállapodás alapján időben előbb történik meg az értékesítés a vásárlók felé, és csak ezen eladások után, a ténylegesen eladott belépőjegyek értéke alapján számol el a társaság a rendezvényszervezőkkel. A társaság saját nevében a rendezvényszervezők javára értékesíti a jegyeket. Ebben az esetben az iparűzésiadó-alap megállapítása során a vásárolt és változatlan formában tovább értékesített belépőjegy által megtestesített szolgáltatás bekerülési értéke levonható-e közvetített szolgáltatásként, függetlenül attól, hogy a jegyek értékesítéséről kiállított számlán a teljesítés dátuma korábbi, mint a rendezvényszervezők számláin feltüntetett időpont? Az ÁSZF-feltételek megléte elegendő-e a közvetített szolgáltatásként történő elszámoláshoz?
Részlet a válaszból: […]számviteli előírások felületes ismeretére utal az a gondolatmenet, amely szerint vétel nélkül kívánják a belépőjegyek értékesítését elszámolni.A belépőjegyek értékesítésekor a belépőjegyek eladási árát könyvelni kell: a jegypénztárakban történő eladáskor: T 381 - K 91-92 (nem feltétlenül kell számla, elegendő a pénztári bevételi bizonylat), az internetes felületen történő értékesítéskor a technikai megoldás függvényében: T 384 - K 91-92, illetve T 311 - K 91-92 (jóváíró bankbizonylat, illetve számla alapján), és természetesen könyvelni kell a készletcsökkenést is: T 815 - K 271.A kérdés szerint a belépőjegyek eladásakor a társaság a számlát a saját nevében állítja ki, az értékesítés a rendezvényszervezők javára történik (közvetetten). A belépőjegyek fontos kelléke, hogy az milyen rendezvényen való részvételre szól, feltüntetve a rendezvényszervező nevét is (a belépőjegy hátoldalán utalnak erre). A kérdés szerinti esetben a számlából a közvetítés ténye, a belépőjegyből a közvetítés lehetősége egyértelműen kitűnik, és nem az a lényeges, hogy - helytelenül - a rendezvényszervezők számláin feltüntetett időpont későbbi, mint az értékesítésről kiállított számlán szereplő időpont.Nem a számla kiállításának az időpontja a fontos, hanem a belépőjegyek átadásának/átvételének[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. november 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7457
Kapcsolódó tárgyszavak:
Kapcsolódó összes tárgyszó: ,