Könyvelés a lengyel telephelyen

Kérdés: Egyik projektünk kapcsán telephelyet kellett alapítanunk Lengyelországban. A lengyel telephely fogja számlázni a teljesítést áfásan. A szerződés egy ipari berendezés tervezését, gyártását és beüzemelését foglalja magában. A munkálatok egy részét lengyel alvállalkozók végzik, lengyel áfával számlázzák telephelyünk nevére, címére és adószámára. A lengyel telephelyen bejelentett munkavállalónk nincs, csak az alvállalkozók számláit fogadja, és számlázza a projekt teljes árbevételét. A közvetlen költségek másik részét a magyar vállalkozásban felmerült bér, anyag, igénybe vett szolgáltatás adják. A magyar cégnél történik a tervezés egy része és a berendezések gyártása is. A magyar cég mindkét hely felmerült költségeit könyveli, és a telephely költségeit és bevételeit elkülönítetten gyűjti. Milyen módon biztosítható, hogy a lengyel telephely adózásához a projekthez kapcsolódó közvetlen és közvetett költségek bekerüljenek a lengyel könyvelésbe? Elegendő egy belső számlázás, vagy a kapcsolódó összes magyar számlát is könyvelni kell? A bérek és a közvetett költségek hogyan fognak megjelenni? Milyen értéken kell a lengyel telephelynél a projekttel kapcsolatos költségeket érvényesíteni? Különös tekintettel a magyar-lengyel egyezmény szerinti telephely nyereségére. A lengyel telephely csak közvetíti a tevékenységünket, amelynek a nyereségtartalma eltér a jelen projekt tényleges nyereségétől. Milyen költséget kell alkalmazni a lengyel és a magyar társaságiadó-bevallás vonatkozásában? Hogyan kell könyvelni azt, ha a magyar vállalat átvezet egy bizonyos összeget a lengyel telephely bankszámlájára a szállítói tartozások kifizetésére? Milyen feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] Az indokolt mértékben rövidítettük a kérdést, de a kimaradt alkérdésekre a válaszban visszatérünk.A Magyar Köztársaság és a Lengyel Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelem- és a vagyonadók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Elektronikus adatszolgáltatás a számlákról

Kérdés: A NAV online-riporttal kapcsolatosan kérdezem, hogy a cégen belüli ún. belső számlákat is kell-e jelenteni, illetve probléma-e, ha nem tudjuk kihagyni a jelentésből, csak sorszámtartományban különítjük el azokat a többitől. Programtechnikai okok miatt a tárgyieszköz-modulból nem tudunk a vevőnek közvetlenül kiállítani számlát, amely megfelel minden tartalmi és formai követelménynek; ellenben csak számlázás során vezethető ki a modulból a tárgyieszköz-értékesítés okán. Ezért két lépésben oldjuk meg a problémát: kiállítunk önmagunknak egy belső számlát: vevő és szállító is a cég. A könyvelése során ugyanoda könyveljük a bevételt és a ráfordítást is, tehát gyakorlatilag nincs eredményhatás. A számlázómodulból kiállítjuk a tényleges vevőnek a tárgyi eszköz értékesítéséről a számlát, és a normál módon könyveljük. A probléma most is fennáll, de akkor lesz igazán égető, ha össze lesz kötve a számlázás a NAV rendszerével, és azonnal megjelennek a belső számlák adatai is.
Részlet a válaszából: […] Az Art. jelen állapot szerint 2017. július 1-t ő l hatályba lép ő 31/B. § (2a) bekezdése szerint az általános forgalmi adó alanya külön jogszabályban meghatározott elektronikus módon adatszolgáltatást teljesít az állami adó- és vámhatóság részére azon számlázási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.

Céges autók javításának elszámolása a biztosítóval

Kérdés:

Cégünk karosszériajavítással is foglalkozik. Ha a céges autóinkat saját magunk javítjuk, hogyan kell ezt kezelni? Normál esetben cégünk az ügyfél nevére állít ki számlát, amelyhez tartozik egy fizetési megoszlás. Ez utóbbin vezetjük le, hogy az adott biztosítótól mennyit várunk, illetve az ügyfél mennyit fizet részünkre. Ha a saját autóinkat javítjuk, akkor egy elszámolást (belső számlát) küldünk a biztosítónak, a kapcsolódó fizetési megoszláson vezetjük le, hogy mennyi az önrész, avulás, esetleg áfa. Amikor megérkezik a biztosító térítése, azt kapott kártérítésként könyveljük, az elszámolást nem könyveljük. Helyesen járunk el? A javításhoz beszerzett alkatrész áfáját levonásba helyezhetjük?

Részlet a válaszából: […] A válaszadó helyzetét megkönnyítette a kérdező, mivel a kérdésben lényegében benne van a válasz is. Válasszuk ketté a kérdést. Vegyük előbb a kívülálló részére végzett javítást, majd a saját cégautókon végzett javítást. Ha kívülálló részére (normál esetben)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 16.

Étkezési költségtérítés elszámolása

Kérdés: Társaságunk a telephelyén biztosítja az étkezési lehetőséget, amelyet egy külső cég szállít. Helyes-e az a gyakorlat, hogy a beérkező számla áfatartalmát teljes egészében visszaigényeljük, belső számlában kiszámlázzuk egy tételben a levont, illetve külön sorban az adómentes részt? Kötelező-e az egyének térítését leszámlázni? Ha nem, akkor az egyének térítését számlázatlan költségtérítésként könyvelnénk. Helyes-e az összevont számlázás? A fenti rendszert a helyi bérletekre is kérem értelmezni!
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt gyakorlat sem az Áfa-tv., sem az Szt.előírásaival nem egyeztethető össze. Az étkeztetést biztosító külső cégszámlájában előzetesen felszámított áfa az Áfa-tv. 33. §-a (1) bekezdésének d)pontja alapján nem vonható le, kivéve, ha az igénybe vett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 11.

Kereskedelmi és építőipari tevékenység

Kérdés: A kft. tüzéptelep-kereskedelmi és építőipari tevékenységet folytat. A saját tüzéptelepről kiszállított építőanyagot, amit az építőipari tevékenységhez használ, milyen bizonylaton tudja elszámolni, hogy sem az Áfa-tv., sem a Tao-tv. előírásait ne sértse meg? Belső számla vagy szállítólevél is elegendő?
Részlet a válaszából: […] A kft. a tüzéptelepre beszerzett árukat a beszerzéskor vagykészletre veszi, és a tényleges értékesítéskor (kiskereskedelmi tevékenységegyakorlásakor) számolja el az eladott áruk beszerzési értékeként (elábéként),vagy nem vezet az árukról naprakészen nyilvántartást, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 26.

Belső számla használata

Kérdés: A gazdasági események könyvelése során több esetben előfordul, hogy ún. "belső számlát" készítünk, mivel ezen gazdasági eseményekhez áfafizetési kötelezettség is kapcsolódik. Ha nem használhatjuk a "belső számlát", akkor ezeket a gazdasági eseményeket milyen bizonylaton lehet elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés kapcsolódik – a kérdező szerint – a Számviteli Levelek 73. számában az 1513. kérdésre adott válaszhoz. Valójában a kérdésben egészen másról van szó.Ha a gazdasági eseményhez áfafizetési kötelezettség is kapcsolódik, mert a társaság saját vállalkozásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 18.

Belső számla kiállítása

Kérdés: Építőipari cég egy általa vásárolt telken lakóparkot épít értékesítési céllal. A hitelintézet az építkezés banki finanszírozását ún. belső számla kibocsátásához köti, amely a már elkészült ütem értékének megállapítása céljából a hitelnyújtáshoz szolgálna igazolásul. Mivel az Szt., az adótörvények nem tesznek említést belső számláról, mi a helyes eljárás ez esetben?
Részlet a válaszából: […] A számviteli elszámolások és ezen keresztül az adóalap, továbbá az áfa alapbizonylata jellemzően a számla. Számlát viszont a teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kell kiállítani, akkor, amikor a szerződés szerinti teljesítés, az értékesítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 11.

Vendéglátás: üzemi konyha

Kérdés: Társaságoknál üzemi konyha működik. Üzleti partnereinket sok esetben az üzemi konyhában látjuk vendégül. A reprezentációval kapcsolatos áfát levonjuk. A szolgáltatott reprezentációról belső számlát készítünk, amely alapján a szolgáltatás értékét árbevételként számoljuk el a reprezentációs költségekkel szemben. A reprezentációs szolgáltatás után keletkezik-e áfafizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó válasz előtt a számviteli elszámolás szabályait kell tisztázni. Belső számla alapján ugyanis nem lehet árbevételt elszámolni, még a reprezentáció esetében sem.Az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja szerint a személyi jellegű egyéb kifizetések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.

Tárgyieszköz-vásárlás magánszemélytől

Kérdés: Ha adószámmal nem rendelkező magánszemélytől történik a tárgyi eszköz vásárlása, az adásvételi szerződés elfogadható-e a könyvelés alapjául szolgáló bizonylatként? Mi a teendő áfa, szja szempontjából?
Részlet a válaszából: […] Ha adószámmal nem rendelkező magánszemélytől történik a tárgyi eszköz beszerzése, vásárlása, a beszerzés bizonylata az adásvételi szerződés, amely tartalmazza az eszközre vonatkozó legfontosabb adatokat és az eladási-vételi árat. Az adásvételi szerződésben rögzített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.

Áfa: magánszemély apportja

Kérdés: A kft. jegyzett tőkéjének 3 millió forintra való felemeléséhez magánszemély apportként visz be eszközöket. Az apport áfáját hogyan könyvelem, hogyan állítom be az áfabevallásba?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy az apport után áfakötelezettsége elviekben az apportot átadónak volna, de az nem áfaalany, a szóban forgó apport áfafizetési kötelezettséggel nem jár. Ez természetesen azt is jelenti, hogy az apportot befogadó kft.-nek sincs levonható adója. (Áfalevonásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.
1
2