Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

51 találat a megadott beolvadás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Közkereseti társaság beolvadása

Kérdés: Az egyik ügyfelem úgy döntött, hogy az ő és a felesége tulajdonában álló közkereseti társaságot beolvasztja a szintén azonos tulajdonosi körrel bíró kft.-jébe. A kkt. kataadózást választott, és bevételi nyilvántartást vezet. Ilyen esetben miként kell eljárni a vagyonmérleg-tervezetek és végleges vagyonmérlegek elkészítése során? A kkt.-nek a fordulónapra készítünk egy mérleget oly módon, mintha áttérne pl. a Tao-tv. hatálya alá? Az erre vonatkozó jogszabályi hely érdekelne. Nem igazán találom az ide vonatkozó paragrafust.
Részlet a válaszból: […]visszatérés szabályait az Szt. 2/A. §-ának (4) bekezdése tartalmazza. Ez alapján a kata hatálya alól az Szt. hatálya alá kerülő, bevételi nyilvántartást vezető közkereseti társaságnak - a beolvadás tervezett, illetve tényleges időpontjával - tételes leltározással alátámasztott leltár alapján nyitó mérleget kell készítenie.A nyitó mérlegbe az eszközöket piaci értéken, a kötelezettségeket a ténylegesen fizetendő, a céltartalékokat a számított, a törvény előírásainak megfelelő összegben, a saját tőkét az eszközök és a kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat is) különbözetének összegében kell figyelembe venni. A nyitó mérlegbe felvett eszközök és források értékének valódiságát könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni.A nyitó mérleg alapján kell a beolvadó közkereseti társaság vagyonmérleg-tervezetét, illetve végleges vagyonmérlegét elkészíteni, amelyet a nyitó mérleget alátámasztó leltár[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8321
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Beolvadásos kiválás

Kérdés: A kérdés egy társaság átalakulásával kapcsolatos. A társaságban, 50-50 százalékban két magánszemély a tulajdonos. Az átalakulás nem kedvezményezett beolvadásos kiválás lesz oly módon, hogy a kiváló tag az eredeti társaság vagyonának egy részével egy már működő társasághoz mint jogutódhoz csatlakozik. A tagok megállapodhatnak-e a vagyonmegosztásban a törzstőkétől eltérő arányú vagyonról? Értelmezésünk szerint a jogelőd társaságnál az átadott vagyon után áfafizetési kötelezettség nem keletkezik. Az átalakulás könyv szerinti értéken történne, így a Tao-ban az átadott tárgyi eszközöknél keletkezhet különbözet. Az átalakulás során egy ingatlan is átadásra kerül, ott - mivel az átalakulás nem kedvezményezett - illetékfizetési kötelezettség merül fel a jogutódnál. Helyes ez az értelmezés? A kérdéses kiválás keletkeztet-e a kiváló vagy a maradó magánszemélynél szja- vagy egyéb adófizetési kötelezettséget?
Részlet a válaszból: […]kedvezményezett átalakulásnak, akkor a jogelődnek - könyv szerinti értéken történő kiválás esetén - a tárgyi eszközök és immateriális javak könyv szerinti értéke és számított nyilvántartási értéke különbözetével kell a Tao-tv 16. § (2) bekezdés a) pontja alapján módosítani az adózás előtti eredményt.Ha a szervezeti változás során a jogutód ingatlant is átvesz, akkor az Itv. 18. § (1) bekezdése szerint visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetnie.A jogügylet során a kiválással létrejött társaság tagja a beolvadásos kiválással létrejött jogutódban értékpapír formában szerez részesedést. E részesedés megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított igazolt kiadás (érték) és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét, az Szja-tv. 77/A. § (1) bekezdése szerint jövedelem. Az Szja-tv. 77/A. § (2) bekezdés c) pontja alapján azonban nem minősül bevételnek (azaz ekkor nem merül fel adófizetési kötelezettség) szétváló társas vállalkozás tagjaként a társas vállalkozás jogutódjában szerzett részesedés. Ebből következően a későbbiekben a jogutódban szerzett részesedés értékesítésekor az árfolyamnyereség vagy vállalkozásból történő vagyonkivonáskor a vállalkozásból kivont jövedelem megállapításakor szerzési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8260
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Leányvállalat beolvadása
a leányvállalatba

Kérdés: Az anyavállalat az L1. és L2. leányvállalatok tulajdonosa, a tulajdoni hányad aránya 50-50%. Az L2. társaság beolvad az L1. társaságba. A részesedések könyv szerinti értéke az anyavállalat könyveiben: L1. 158 M Ft, L2. 50 M Ft. Jegyzett tőke L1-nél 250 M Ft, részesedésre jutó 125 M Ft, L2-nél 110 M Ft, részesedésre jutó 55 M Ft. A végleges vagyonmérleg adatai alapján az anyavállalatra jutó saját tőke L1-nél 584 M Ft, L2-nél 60 M Ft, a jogutód L1-nél 644 M Ft. Az anyavállalat könyveiben az esemény a következő módon került könyvelésre. Kivezetésre került a beolvadó (L2.) társaság könyv szerinti értéke, bekerülő részesedés értéke L2 társaság saját tőke arányos része. Az ügylet eredményeként elszámolt 10 M Ft árfolyamnyereséggel a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének gy) pontja alapján társaságiadóalap-csökkentő tételként figyelembevételre került. Az anyavállalat helyesen járt el?
Részlet a válaszból: […]társaság végleges vagyonmérlege szerinti - saját tőke összegével azonos összegű bekerülési érték könyvelése= a beolvadás időpontjában: T 366 - K 9725 (60 M Ft);= a cégbejegyzés időpontjában: T 171 - K 366 (60 M Ft);- a különbözet megállapításához a bevételként, ráfordításként elszámolt összegek összevezetése, a kisebbik összegében: T 9725 - K 8715 (50 M Ft);- mivel a 9725. számlán marad az egyenleg (10 M Ft), azt részesedésekből származó bevételként, árfolyamnyereségként kell kimutatni.Az adóalap-csökkentő tételkénti figyelembevételre vonatkozó véleményünk a kérdésben foglaltakat nem támasztják alá.A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének gy) pontja szerint az adózás előtti eredményt csökkenti a tagnál (részvényesnél, üzletrész-tulajdonosnál) a kivezetett részesedés ... következtében elszámolt bevétel csökkentve a részesedés (10) bekezdés szerinti bekerülési értékének a könyv szerinti értéket meghaladó részével, ha a tulajdoni részesedést jelentő befektetés jogutód nélküli megszűnés, jegyzett tőke tőkekivonás útján történő leszállítása vagy kedvezményezett átalakulás következtében szűnt meg, illetve csökkent...A kérdésben nincs szó kedvezményezett[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7941
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Beolvadó társaság könyvvizsgálója

Kérdés: Az "A" kft. beolvad a "B" zrt.-be. Mindkét társaság az anyavállalat leányvállalata. Az anyavállalat könyvvizsgálója auditálhatja-e a vagyonmérleg-tervezeteket, illetve a végleges vagyonmérlegeket?
Részlet a válaszból: […]a végleges vagyonleltárt) könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni.Az Átv. 4. §-ának (5) bekezdése alapján nem jogosult erre a jogi személy könyvvizsgálója és az a könyvvizsgáló, aki az átalakulási vagyonmérleg-tervezet fordulónapját megelőző két üzleti évben a jogi személy számára könyvvizsgálatot vagy a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értékének ellenőrzését végezte. (Jogi személy - jelen esetben - a beolvadó és a beolvasztó [átvevő] társaság.)Az Átv. hivatkozott előírásából egyértelműen következik, hogy beolvadás esetén sem az "A" kft., sem a "B" zrt. könyvvizsgálója nem ellenőrizheti a valójában három vagyonmérleg-tervezetet, vagyonleltár-tervezetet, illetve végleges vagyonmérleget, végleges vagyonleltárt.Az anyavállalat könyvvizsgálóját az Átv. elvileg nem zárja ki a beolvadáshoz kapcsolódó könyvvizsgálatból, feltéve, hogy az anyavállalat - mint a két társaság[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7921
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

5. találat: Egyéni cég beolvadása

Kérdés: Egyéni cég úgy döntött, hogy beolvadna egy kft.-be. Ezt az ügyletet egy lépésben végre lehet hajtani? Vagy szükséges, hogy az egyéni cég először bt.-vé vagy kft.-vé alakuljon át, és csak az után olvadjon be a kft.-be? Az átalakulás költségei jelentősek, fontos tudni, hogy van-e lehetőség egy lépésben a beolvadásra.
Részlet a válaszból: […]az átvevő (beolvasztó) kft.-nek is, természetesen ugyanazon tervezett mérlegfordulónappal, jellemzően a naprakészen vezetett könyvviteli nyilvántartások alapján.A beolvadó egyéni cég élhet a vagyonátértékelés lehetőségével, az átvevő kft. nem!A beolvadó egyéni cég vagyonmérleg-tervezete a tervezett mérlegfordulónapra vonatkozóan tartalmazza - háromoszlopos formában - a beolvadó egyéni cég eszközeinek és kötelezettségeinek, ezek különbözeteként a saját tőkének az értékét- könyv szerinti értéken,- vagyonátértékelés esetében az átértékelési különbözeteket,- az átértékelési különbözettel korrigált értéken.A könyv szerinti értékek között lévő mérleg szerinti eredményt a harmadik oszlopban az eredménytartalék részeként kell kimutatni. Az átértékelési különbözetek összevont értékével a saját tőkét kell helyesbíteni, ha pozitív, akkor a tőketartalékot, ha negatív, akkor a tőketartalékot kell csökkenteni (amíg van), ezt követően az eredménytartalékot.A beolvasztó kft. vagyonmérleg-tervezetében a középső oszlopban nincs adat.A vagyonmérleg-tervezeteket vagyonleltár-tervezetekkel kell alátámasztani.Vagyonmérleg-tervezetet kell készíteni a tervezett mérlegfordulónapra a beolvadással létrejövő gazdasági társaságnál (jelen esetben a beolvadás utáni beolvasztó kft.-nél) is.A beolvadással létrejövő kft. (jogutód) vagyonmérleg-tervezetének első oszlopa a beolvadó egyéni cég és az átvevő (beolvasztó) kft. szerinti megbontásban és együttesen (három részoszlopban), a beolvadó egyéni cég és a beolvasztó kft. vagyonmérleg-tervezete harmadik oszlopában lévő adatokat tartalmazza külön-külön és együttesen.A beolvadással létrejövő kft. vagyonmérleg-tervezetének második oszlopa (amelyet célszerű több oszlopra megbontani) tartalmazza a számviteli törvényben nevesített különbözeteket. Ilyenek lehetnek:- a beolvadással egyidejűleg új tagok léphetnek be, azok vagyoni hozzájárulása eszközönként, sajáttőke-elemenként;- a meglévő tagokat terhelő pótlólagos hozzájárulások;- (itt nem, de) az új társaságban részt venni nem szándékozó tagok részére kiadásra kerülő eszközök, kötelezettségek, sajáttőke-elemek;- a visszavásárolt saját részesedések kivezetése;- a saját tőke elemeinek átrendezése.A különbözetek oszlopában kell kimutatni beolvadás esetén:- az egymásban fennálló részesedések kivezetését,- az egymással szemben fennálló követelések-kötelezettségek megszüntetését is.Amennyiben a kivezetésre kerülő eszközértéktől eltér a kivezetésre kerülő kötelezettség, a különbözetet az eredménytartalékban kell számításba venni.Végleges vagyonmérleg a beolvadó egyéni cégnél és a beolvasztó kft.-nélHa a beolvadást a Cégbíróság a cégjegyzékbe bejegyezte, a beolvadó egyéni cég és a beolvasztó kft. a beolvadás napjával (mint mérlegfordulónappal), a cégbejegyzést követő 90 napon belül külön-külön végleges vagyonmérleget és végleges vagyonleltárt köteles készíteni, és a Cégbíróságnál letétbe helyezni.A beolvadó egyéni cég (mint megszűnő társaság) a végleges vagyonmérleg, a végleges vagyonleltár elkészítését megelőzően köteles a beolvadás napjával - mint mérlegfordulónappal - a számviteli törvény előírásainak megfelelő (éves, egyszerűsített éves) beszámolót elkészíteni, a mérlegtételek értékelése után az analitikus és főkönyvi nyilvántartásait lezárni. A végleges vagyonmérleget alátámasztó végleges vagyonleltár csak akkor térhet el a számviteli törvény szerinti beszámolót alátámasztó leltártól, ha a beolvadó egyéni cég élt a vagyonátértékelés lehetőségével.A beolvasztó kft. (mint változatlan társasági formában tovább működő társaság) a végleges vagyonmérleget a folyamatos könyvelés adatai alapján készíti el, analitikus és főkönyvi nyilvántartásait nem zárja le, azokat folyamatosan köteles a számviteli törvény szerint vezetni. Így a folyamatos könyvelés keretében kell megállapítania a beolvadás napján meglévő eszközök és azok forrásainak állományát, alkalmazni kell ezen eszközök és források vonatkozásában a mérlegfordulónapi értékelés szabályait, a mérleg szerinti eredmény megállapításához eredménykimutatást kell készítenie stb. Az így elkészített mérleg lesz a beolvasztó kft. végleges vagyonmérlegét alátámasztó számviteli törvény szerinti beszámoló, amelyet a taggyűlés (az egyedüli tulajdonos) elfogad, amelyet az átalakulás könyvvizsgálójának szintén auditálnia kell.Végleges vagyonmérleg a beolvadással létrejött kft.-nél.Ezt a cégbejegyzést követő 90 napon belül kell - a beolvadás napjával - elkészíteni, vagyonleltárral alátámasztani, könyvvizsgálóval auditáltatni, a Cégbíróságnál letétbe helyezni.A beolvadással létrejött kft. végleges vagyonmérlegének[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7920
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

6. találat: Beolvadás esetén osztalék fizetése

Kérdés: A beolvadó társaság tulajdonosai dönthetnek-e a beolvadáskor osztalékfizetésről? Ha igen, hogyan kell azt kimutatni? Ha nem, miért nem?
Részlet a válaszból: […]Az Szt. 141. §-ának (3) bekezdése szerint az átalakulás során megszűnő gazdasági társaság a végleges vagyonmérleg elkészítését megelőzően az átalakulás napjával – mint mérlegfordulónappal – a számviteli törvény szerinti beszámolóját köteles elkészíteni, az átalakulás napját követő 90 napon belül letétbe helyezni és közzétenni, analitikus és főkönyvi nyilvántartásait lezárni.[Bár a hatályos számviteli előírások szerint a vagyonmérleget megelőző beszámoló eredménykimutatásában és mérlegében az osztalékra vonatkozóan adat nem szerepel (mivel az osztalékfizetésről a beszámoló elfogadásakor, csak a mérlegfordulónap után lehet dönteni), az osztalék fizethetősége feltételeinek teljesülése ezen beszámoló adatai alapján ellenőrizhető.]A különböző és hivatkozott jogszabályok előírásai alapján tehát nem lehet kizárni annak a lehetőségét, hogy a beolvadó társaság legfőbb szerve osztalékfizetésről döntsön, amely döntés szerinti osztalékot ténylegesen csak a beolvadás utáni társaság fogja majd kifizetni.Az Szt. 137. §-a alapján az átalakuló gazdasági társaság a mérlegében (könyveiben) értékkel kimutatott eszközeit és kötelezettségeit átértékelheti, a könyveiben értékkel nem szereplő eszközöket és a gazdasági társaságot terhelő kötelezettségeket a vagyonmérlegbe felveheti (vagyonátértékelés).A vagyonátértékelésre vonatkozó szabályokat indokolt alkalmazni az osztalékfizetésről hozott döntés (előzetes, majd végleges) esetében is. Mivel az osztalékot az eredménytartalék terhére kell elszámolni, és a tulajdonosokkal szembeni kötelezettségként[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. október 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7741

7. találat: Számlázás beolvadás után

Kérdés:

Hogyan kell számlázni a beolvadás hatálybalépése után a hatálybalépés előtti teljesítményeket? A beszállítóknak a beolvadás hatálybalépését követően azonnal vevőnevet kell változtatniuk? Vagy van némi türelmi idő? Előfordulhat-e, hogy a határozatot később kapjuk kézhez, így nem tudjuk értesíteni a partnereket? Ebben az esetben minden számlát vissza kell küldeni?

Részlet a válaszból: […]élnek ezzel a lehetőséggel, és nem határozzák meg a beolvadás időpontját, akkor a beolvadás időpontja a cégbejegyzés napja lesz. A beolvadáshoz kapcsolódó számviteli, pénzügyi, adózási, szerződéskötési, számlázási stb. feladatok elvégzésére való felkészülés szempontjából célszerű élni a cégtörvény által felkínált lehetőséggel, és a bejegyzési kérelemben olyan beolvadási időpontot megjelölni, amely időpontig a feladatok elvégzésére fel lehet készülni, tájékoztatni lehet a fontosabb partnereket, elő lehet készíteni a beolvadás előtti utolsó számlázandó teljesítményeket, mind a partnerek, mind a majd megszűnő társaság részéről. Ha a partnerek, a szállítók számláit a beolvadás időpontját (a beolvadó társaság megszűnésének napját) követően állították ki, de azok a beolvadás időpontját megelőző időszak teljesítéséről kerültek kiállításra, a beolvadással megszűnő társaság utolsó adóbevallásába azok áfája beállítható, azokat nem kell visszaküldeni, a beolvadással megszűnő társaság könyvviteli nyilvántartásaiban rögzítendők. Az aktuális szerződés módosításáig a cégnevet nem lehet megváltoztatni a szállítókkal való kapcsolatban sem. Összefoglalóan: a beolvadás időpontjának a körültekintően történt megválasztásával elkerülhetők mind a szállítók, mind a saját teljesítmények számlázásával kapcsolatos problémák.   Olvasói észrevétel (megjelent a Számviteli Levelek 396. számában – 2018.11.21.) Észrevétel: Olvasónk a Számviteli Levelek 391. számában számlázás a beolvadás után témájával foglalkozó, a 7697. (az olvasó 7937. számúra hivatkozik) kérdésre adott válaszunkhoz kapcsolódóan a következő észrevételeket küldte: "Hasznosnak tartanám, ha a választ adó szakértők a nevüket is adnák a gyakorta kioktató, már-már az arrogancia határát súroló, bizonyos esetekben a gyakorlati életet nélkülöző válaszaikhoz. Ilyen válasznak érzem a 7937. számút is. Bármennyire is hihetetlen a szakértő számára, van olyan a való életben, hogy a cégbíróság valamilyen eljárási hiba folytán mégsem a kért időpontban jegyzi be a beolvadást, így nem lehet előre teljes bizonyossággal mindent elrendezni akár a kiszámlázásokkal, akár a szállítói értesítésekkel kapcsolatban. Lehet, hogy ezt a hatályos jogszabályok taxatíve nem tartalmazzák, de kell, hogy legyen észszerű átmeneti idő a váltásra, természetesen az adott körülmények figyelembevételével." A szerző válaszol: Tisztelt Olvasónk! Köszönjük szépen az észrevételt! Hála istennek és a választ adóknak, nem sok észrevétel érkezik, amelyekre vagy az Olvasói észrevételek között, vagy az adott választ kiegészítő, hasonló címen megjelenő válaszban közöljük válaszunkat. A választ adók 30-40 éves szakmai gyakorlattal rendelkeznek, saját tapasztalatuk, a hozzájuk beérkező kérdések alapján nem lehet azt állítani, hogy a gyakorlati életet nem ismerik, a gyakorlati életet nélkülöző válaszokat adnak. Az észrevételben hivatkozott válaszban is így van. Nem tartjuk kioktatónak, ha a kérdésből az derül ki, hogy a kérdező az alapvető jogszabályi előírásokat sem ismeri, és felhívjuk a figyelmét a vonatkozó jogszabályok ismeretének a szükségességére, a válasz terjedelmi korlátai mellett bemutassuk a kérdező feladatait, a kérdésben körülírt probléma elkerülésének lehetőségeit. A válaszban is ezt tettük a beolvadás időpontjának megválasztására vonatkozóan. Ha a cégbíróság eljárási hiba folytán a kért időpontban nem jegyzi be a beolvadást, akkor erről a cégét képviselő személynek is tudomása van, és így kötelezettsége a társaságon belüli érintettek tájékoztatása, az érintettek pedig kötelesek tovább egyeztetni, számlázni stb. A válaszban utalás van arra, ha mindent teljes bizonyossággal nem lehet rendezni a beolvadás hivatalos időpontjáig, akkor azt a beolvadás után az önellenőrzés szabályai szerint kell rendezni. Lehet-e ilyen rendezendő tétel? Természetesen lehet, ha nem a jogszabályi előírások szerint jártak el. Miért? Számlázni az elvégzett teljesítményt, az eladott terméket kell. A társaságon belül lenni kell olyannak, aki tudja, hogy milyen elvégzett munka, értékesített termék nem került még kiszámlázásra. Elvileg van a technikai lebonyolításra idő (de az nem nevezhető türelmi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. szeptember 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7697
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Kiválásos beolvadás

Kérdés: "A" társaságnak 3 belföldi magánszemély tulajdonosa van egyenlő arányban. "A" társaság összes eszköze: 1 000 000 E Ft, jegyzett tőkéje: 3000 E Ft, eredménytartaléka: 350 000 E Ft, lekötött tartalék: 27 000 E Ft, adózott eredmény: 20 000 E Ft, összes kötelezettség: 600 000 E Ft. "A" társaság 100%-ban tulajdonosa "C" társaságnak. A 2016. évi beszámoló elfogadásakor osztalékot szavaznak meg, amelyet a "C" társaságban lévő részesedéssel fizetnek ki a tagoknak. Ezáltal a tagok "C" társaság egyenlő arányú tagjai lesznek. "A" társaságból 20 000 E Ft könyv szerinti értékű ingatlant visznek ki "B" cégbe, amivel az azonnal beolvad "C" társaságba. A kiválással létrejövő "B" cég csak virtuálisan jön létre, vagy cégjegyzékszámmal, adószámmal rendelkező élő jogalany lesz? A kiválásnál nem válik meg a tag a társaságtól véglegesen klasszikus formában, hanem marad mindenki tag, de ki is válik akként, hogy törzsbetétjét csökkenti 20 E Ft-tal, majd az eredménytartalékból a tőkerendezés során pótolva lesz a jegyzett tőke minimumszabálya miatt. Az arányos elszámolás miatt az eredménytartalék arányos részét is viszik 7400 E Ft értékben. A lekötött tartalékból (fejlesztési tartalék) nem visznek semmit. A kötelezettségből az eszközértékből még hiányzó részt: 20 000-(7400+60) = 12 540 E Ft-ot. Helyes-e ez a gondolatmenet? Vagy megállapodhatnak úgy is, hogy visznek 20 000 E Ft értékű ingatlant és 20 000 E Ft összegű kötelezettséget? Visznek 20 000 E Ft értékű ingatlant, 3x20 = 60 E Ft értékű jegyzett tőke mellett 19 940 E Ft eredménytartalékot? Jól gondoljuk, hogy ezen kiválásos beolvadás során összesen öt vagyonmérleg-tervezetet kell készíteni? A természetben kiadott részesedés egyik vagyonmérlegben sem szerepel? Kiválásos beolvadáskor felmerül-e az ingatlanok után illetékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszból: […]vonatkozó szabályok irányadók abban az esetben is, ha a cég szétválása olyan módon történik, hogy a kivált tagok nem új gazdasági társaságot hoznak létre, hanem már működő gazdasági társaságba lépnek be tagként.Az Art. bejelentési szabályai között nem találni olyan előírást, amely szerint a hivatalos beolvadásnál a közbülső társaságot adatszolgáltatási, illetve adószámkérési kötelezettség terhelné.A hivatkozottak alapján egyetértünk a kérdezővel, a kérdés szerinti "B" cég csak virtuálisan jön létre, cégjegyzékszáma, adószáma nincsen, könyvviteli nyilvántartást sem kell vezetnie.A számviteli előírások figyelembevételével azonban vagyonmérleg-tervezetet is, végleges vagyonmérleget is (az azokat alátámasztó vagyonleltárakkal) ötöt kell készíteni [a kiválással különváló "A", a változatlan társasági formában a kiválás után tovább működő "A", a kiválással létrejövő "B", a beolvasztó "C" a beolvadás előtt, az átvevő (beolvasztó) "C" a beolvadás után].A kiválás napját követően a kiválással különváló "A" társaság a kiválással létrejött és beolvadó "B" cég eszközeit és kötelezettségeit a folyamatos könyvelés keretében a saját tőke elemeivel szemben adja át a beolvadással létrejött "C" társaságnak.A kiválással létrejövő "B" cég vagyonmérlegébe kerülő eszközök és források vonatkozásában az első variációval lehet egyetérteni, azaz a 20 000 E Ft értékű eszköz fedezete 60 E Ft jegyzett tőke, 7400 E Ft eredménytartalék és 12 540 E Ft kötelezettség legyen. (Helyes, hogy a fejlesztési tartalékot jelentő lekötött tartalékot nem osztják meg.) Természetesen a javaslat támogatásánál feltételezzük, hogy a "C" társaság rendelkezik az átvételre kerülő kötelezettségek kiegyenlítéséhez szükséges forgóeszközökkel.Mivel a három tulajdonos a jegyzett tőke csökkentésével válik ki, a kiválás napjával részesedésük ennek megfelelő összeggel csökken. A beolvadással azonban a "C" társaságban részesedést szereznek (a kérdés adatai szerint hárman együtt) 7460 E Ft értékben. A különbözetet azonban személyi jövedelemadó és 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás terheli.További kérdésekre a válaszok:Nincs akadálya annak, hogy "A" társaságból az eszközértékkel azonos összegű kötelezettséget vigyenek a "B" cégbe, de ez esetben a beolvadás során nem szereznek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. május 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7322
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

9. találat: Beolvadás esetén a jegyzett tőke összege

Kérdés: "A" társaság 100%-ban tulajdonosa "B" és "C" társaságnak. "C" társaság beolvad "B" társaságba. "B" társaság jegyzett tőkéje 330 000 E Ft, de saját tőkéje 200 000 E Ft, mert eredménytartaléka -130 000 E Ft. A beolvadó "C" társaság jegyzett tőkéje 3000 E Ft, saját tőkéje 60 000 E Ft, mert eredménytartaléka 57 000 E Ft. A beolvadást követően - úgy gondolom - a létrejövő cég jegyzett tőkéje maximum 260 000 E Ft lehet. Milyen következménye lehet ennek? Hogyan kell elszámolni az "A" tulajdonosnál a befektetések egyesülés miatti változását? A részesedések könyv szerinti értéke "A" tulajdonosnál: "B" társaságé: 360 000 E Ft, "C" társaságé: 9000 E Ft.
Részlet a válaszból: […]vagyonmérlegében negatív tőkeelem (jelen esetben negatív előjelű eredménytartalék) nem lehet.A beolvadás esetében a beolvadó társaság megszűnik. Így megszűnik a beolvadó "C" társaság tulajdonosának a beolvadó társaságban lévő részesedése is (az adott esetben ennek összege 9000 E Ft). És mit kap "A" társaság - mint tulajdonos - a megszűnő részesedése fejében?A számviteli törvény előírásai alapján az új részesedés értékét a megszűnt részesedésre jutó - a beolvadó társaság végleges vagyonmérlege szerinti - saját tőke összegében kell meghatározni. Ez az adott esetben - tekintettel a "C" társaság saját tőkéje nagyságára - 60 000 E Ft, függetlenül a beolvadás utáni tőkeszerkezettől."A" társaságnál a "C" társaságban lévő részesedése könyv szerinti értékét a könyvekből ki kell vezetni, részesedésekből származó ráfordításként (9000 E Ft),- a beolvadással létrejött gazdasági társaságban szerzett részesedését pedig részesedésekből származó bevételként állományba kell venni a megszűnt részesedésre jutó saját tőke összegében (60 000 E Ft),- majd a különbözet megállapításához a bevételként, ráfordításként elszámolt összegeket - a kisebbik összegében - össze kell vezetni (60 000 -9000),- az összevezetés utáni összeget (51 000 E Ft) az eredménykimutatásban mint a részesedésekből származó árfolyamnyereséget kell kimutatni.Megjegyzés: az 51 000 E Ft összegű részesedésekből származó árfolyamnyereséggel az adózás előtti eredményt a társasági adó alapjának megállapítása során csökkenteni nem lehet.A beolvadás során az átvevő (beolvasztó) "B" társaság nem szűnik meg. Így nem szűnik meg a "B" társaságban lévő részesedése sem, közvetlenül annak értéke sem változik, marad 360 000 E Ft. A kérdéshez kapcsolódóan azonban tovább kell menni.Korábban megállapítottuk, hogy a beolvadás utáni saját[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. november 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7143
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Nem közhasznú alapítvány beolvadása

Kérdés: A nem közhasznú alapítvány beolvad egy másik nem közhasznú alapítványba. Milyen számviteli, adózási szabályok vonatkoznak rá? A beolvadó megszűnik. Mikor, milyen bevallásokat kell benyújtania? A megszűnés kezdeményezése hogyan történik a bíróságon?
Részlet a válaszból: […]jogutódlással (beolvadással) történő megszűnés során a vagyonmérleg-tervezetre, a hitelezőkkel kapcsolatos eljárásra, a végleges vagyonmérlegre az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (A hitelezőkkel kapcsolatos eljárás során a cégközlönybeli közzététel helyett a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.)A Civil-tv. is hangsúlyozza, hogy a jogutódlással történő megszűnés a jogutódlással megszűnő alapítvánnyal szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá. A jogelődöt (a beolvadó alapítványt) megillető jogszabályban biztosított jogok és kedvezmények a jogutódot (a beolvasztó alapítványt) is megilletik, ha a jogszabályban biztosított jogok és kedvezmények megszerzésének feltételei a jogutódnál (a beolvasztó alapítványnál) továbbra is fennállnak.A Civil-tv. beolvadáshoz kapcsolódó legfontosabb rendelkezései ismertetése után térjünk át az alapítvány beolvadásának számvitelére, adózására.A Civil-tv. 10/C. §-a alapján az alapítványok legfőbb döntéshozó szervei közösen döntenek a beolvadás tervezett időpontjáról. Ezen első döntés alapján az alapítványoknak vagyonleltár-tervezettel alátámasztott vagyonmérleg-tervezetet kell készíteniük, mind a beolvadó alapítványnak, mind az átvevő (beolvasztó) alapítványnak, sőt a beolvadás utáni állapotot tükröző vagyonról is az átvevő alapítványnak. A vagyonleltár-tervezetek, a vagyonmérleg-tervezetek felülvizsgálatával könyvvizsgálót kell megbízni, azok elkészítése során a könyvviteli nyilvántartásokat nem szabad lezárni, de az alapítványokra érvényes számviteli előírásokat (ideértve a mérlegfordulónapi értékeléseket is) alkalmazni kell (könyvelni viszont nem szabad). A beolvadó alapítvány a vagyonát átértékelheti. Ez esetben a vagyonmérleg-tervezeteket háromoszlopos formában kell elkészíteni (könyv szerinti értékek, átértékelési különbözet, a kettő együttes összege).Az átvevő (beolvasztó) alapítvány a vagyonát nem értékelheti át, így a vagyonmérleg-tervezete középső oszlopában nem lehet adat.A harmadik vagyonmérleg-tervezet a beolvadással létrejövő alapítvány adatairól készül, a beolvadás utáni értékadatokat tartalmazza az átvevő alapítványnál.Ezen vagyonmérleg-tervezet- első oszlopa - a beolvadó és átvevő (beolvasztó) alapítvány szerinti bontásban és együttesen (három részoszlopban) - a beolvadó és az átvevő (beolvasztó) alapítványok vagyonmérleg-tervezete harmadik oszlopában lévő adatokat tartalmazza külön-külön és együttesen;- második oszlopa a különbözeteket tartalmazza (jellemzően azon alapítók, akik nem kívánnak a beolvadással létrejövő alapítványban tagok lenni, vagy éppen új tagként, alapítókként lépnek be, továbbá az egymásban való esetleges részesedés, valamint az egymással szembeni követelések-kötelezettségek kiszűrése stb.);- harmadik oszlopa az első és második oszlop összevont adata, a beolvadással létrejövő alapítvány vagyonát, vagyoni eszközeit és kötelezettségeit mutatja.A legfőbb döntést hozó szervek a vagyonmérleg-tervezetek, az egyesülési szerződés, az egyéb iratok alapján hozzák meg a végleges döntést a beolvadásról. Meghatározzák a beolvadás tényleges időpontját, gondoskodnak a beolvadásról való döntés közzétételéről, a hitelezőknek szóló felhívásról.Az alapítványok egyesülésének és szétválásának bejegyzése iránti eljárást a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 58-58/A. és 58/B. §-ai részletezik (változásbejegyzési kérelem alapján).A beolvadás tényleges időpontjával (a beolvadás bíróság általi nyilvántartásba vétele napjával) végleges vagyonleltárral alátámasztott végleges vagyonmérlegeket (hármat) kell készíteni, a beolvadás nyilvántartásba vételét követő 90 napon belül (általános szabály). A végleges vagyonleltárakat és végleges vagyonmérlegeket könyvvizsgálóval ellenőriztetni kell.A beolvadó alapítvány (mint megszűnő alapítvány) végleges vagyonmérleg, a végleges vagyonleltár elkészítését megelőzően köteles a beolvadás napjával - mint mérlegfordulónappal - az alapítványra vonatkozó számviteli előírások szerint éves (egyszerűsített éves) beszámolóját elkészíteni, a mérlegtételek értékelése után az analitikus és a főkönyvi nyilvántartásait lezárni. A végleges vagyonmérlegét alátámasztó végleges vagyonleltár csak akkor térhet el a záróbeszámolója adataitól, ha a beolvadó alapítvány élt a vagyonátértékelés lehetőségével. A beolvadó alapítvány számviteli előírások szerint elkészített beszámolóját a legfőbb döntéshozó szervnek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. október 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7126
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést