Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

54 találat a megadott beolvadás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Veszteségrendezés, üzletrészvétel, beolvadás problémái

Kérdés: Az "A" kft. jegyzett tőkéje: 20.000 E Ft, tőketartaléka 6.000.000 E Ft, eredménytartaléka: - 1.800.000 E Ft, adózott eredménye: -200.000 E Ft. A tőketartalék eredete: ázsióval történt jegyzett-tőke-emelés, valamint jegyzett tőke leszállítása veszteség miatt. Az "A" kft.-ben az ingatlan értéke a mérlegfőösszeg 87%-a. A "B" kft. jegyzett tőkéje: 10.000 E Ft, eredménytartalék: 3.000.000 E Ft. A "B" kft. 90%-os magánszemély tulajdonosa megveszi az "A" kft. üzletrészét 100%-ban. Ezt követően a "B" kft. beolvad az "A" kft.-be, majd beolvadás után jegyzett-tőke-leszállítást hajt végre vagyonkivonás mellett.
Kérdések: Az üzletrész megvásárlásakor keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség? A beolvadás kedvezményezett-e átalakulásnak minősül-e a Tao-tv. 4. § 23/a. pontja szerint? (A leányvállalat olvad be az anyavállalatba, és nem szerez pénzeszközt.) Szerintünk igen, és így nem merül fel illetékfizetési kötelezettség. Jól gondoljuk? Beolvadáskor az "A" kft.-ben az eredménytartalék negatív összegét meg kell-e szüntetni a tőketartalékkal szemben, avagy a tőkeelemeket teljesen szabadon lehet-e rendezni? A beolvadást követően a vagyonkivonásnál a jegyzett tőke csökkenésének arányában kell-e a többi tőkeelemet kivonni, vagy meg lehet-e tenni azt, hogy a jegyzett tőkét a felére csökkentjük, a tőketartalékot pedig 100%-ban kivonjuk? Kivonás előtt a jegyzett tőke: 30.000 E Ft, a tőketartalék: 4.000.000 E Ft (6.000.000-1.800.000-200.000 E Ft), az eredménytartalék 3.000.000 E Ft (ha az "A" kft. negatív eredménytartalékát meg kell szüntetni a tőketartalékkal szemben), és 3000 E Ft-ra szeretnénk leszállítani a jegyzett tőkét. Így kivonásra kerül 27.000 E Ft jegyzett tőke, 3.600.000 E Ft tőketartalék és 2.700.000 E Ft eredménytartalék. A tőkekivonás esetében hogyan kell számítani a magánszemélyt terhelő szja-t (szocho nem merül fel a minimálbér 24-szeresét meghaladó bér miatt), különösen a kivont tőketartalékra és annak keletkezése eredetére?
Részlet a válaszból: […]mint a vagyoni betét 75%-a).A kérdés szerinti beolvadás megfelel a Tao-tv. 4. §-a 23/a. pontjának a) alpontjában megfogalmazott kedvezményezett átalakulásnak, feltéve, hogy a kisebbségi tulajdonos is kap részesedést. Tekintettel azonban arra, hogy az "A" kft. üzletrészének a magánszemély által történő megszerzése az átalakulás előtt történik, a kedvezményes átalakuláshoz kapcsolódó illetékmentesség nem érvényesül.Az "A" kft.-ben az eredménytartalék (és az adózott eredmény) negatív összegét már a jegyzett tőke leszállításával meg kellett volna szüntetni, de a beolvadás előtt mindenképpen a tőketartalék csökkentésével (tévesen szerepel a tőketartalékban!), mivel az Szt. 140. §-ának (1) bekezdése szerint az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének a jogutód gazdasági társaság vagyonát tartalmazó oszlopában a saját tőke tételében jegyzett tőke, tőketartalék, eredménytartalék, illetve lekötött tartalék tételek szerepelhetnek, és csak pozitív összegekkel. Arendezés történhet a tőketartalékkal, vagy a más tőke­elemmel szemben.A beolvadást követően a vagyonkivonásnál a jegyzett tőke csökkenésének arányában kell a többi tőkeelemet (ideértve az adózott eredményt is) kivonni az Szt. 36. § (2) bekezdés c) pontja és a 37. § (2) bekezdés f) pontja szerint. Az nem járható, hogy a jegyzett tőkét a felére csökkentik, a tőketartalékot pedig 100%-ban kivonják.A kivonás előtti tőkeelemek a kérdésben leírtakkal megegyeznek, ezeknek a 90%-a kerül így kivonásra, amelyből a többségi és a kisebbségi tulajdonos is jegyzett tőkéjük arányában részesednek, hacsak a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik. Úgy azonban a Ptk. 3:88. §-ának (2) bekezdése szerint nem lehet rendelkezni a létesítő okiratban, amellyel valamely tagot kizárnak a nyereségből vagy a veszteség viseléséből.Az Szja-tv. 68. §-a alapján kell meghatározni a magánszemély adóköteles jövedelmét. Az Szja-tv. 68. §-ának (2) bekezdése szerint a magánszemély vállalkozásból kivont jövedelme a társas vállalkozás vagyonából megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított értéknek a jegyzett tőke leszállításával arányos részét. Az értékpapír megszerzésére fordított értéket az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések [Szja-tv. 67. §-ának (9) bekezdése] szerint kell meghatározni az Szja-tv. 68. § (4) bekezdése alapján. Annak, hogy a tőketartalék hogyan keletkezett, annyiban van jelentősége, ha az ott megjelenő összeg jellemzően a névérték feletti részesedésszerzés miatt keletkezett. Ekkor ugyanis a tőketartalék ezen része a szerzési érték részét képezheti.A magánszemély személyi jövedelemadója alapjának megállapításához[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. november 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8709
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Beolvadás esetén ki ír alá?

Kérdés: Beolvadás esetén el kell készíteni a beolvadás napját követően a beolvadó társaság (egy kft.) tevékenységét lezáró beszámolóját és a záróbevallásait. Ki írja alá - az ezekért viselt felelősséget is figyelembe véve - az érintett dokumentumokat akkor, ha a beolvadó társaságnál az ügyvezetői feladatokat az ügyvezető munkaviszonyban látja el? Milyen lehetőségek vannak ennek a kezelésére? A beolvadó gazdasági társaságnál FEB működik. A FEB-nek vannak-e feladatai a beolvadó gazdasági társaság tevékenységét lezáró beszámolója kapcsán, különös tekintettel arra, hogy az alapító a beszámolót csak a FEB véleményét figyelembe véve fogadhatja el? Van-e arra megoldás, hogy a beolvadás napját követően elkészülő tevékenységet lezáró beszámolót a FEB véleményezze?
Részlet a válaszból: […]beolvadás időpontját követő néhány napon belül elkészíthetők legyenek.Az előbbi feladatok elvégzése a beolvadó társaságnál nyilvánvalóan elsősorban a beolvadó társaság ügyvezetőjének a feladata, felelőssége, akinek a munkaviszonya a beolvadó társaság megszűnése napjával (a beolvadás napjával) automatikusan megszűnik. Ebből azonban nem következik az, hogy a munkaviszony megszűnése napjával készülő, a tevékenységet lezáró számviteli beszámolót és ennek alapján a végleges vagyonmérleget ne írja alá. (Az ügyvezető felelősségi szabályai akkor is érvényesülnek, ha az ügyvezető a beszámolót nem írja alá!)Az ügyvezető feladata a beolvadás időpontjáig, a beolvadó társaság megszűnéséig tart akkor is, ha a társaság megszűnéséhez kapcsolódó dokumentumok, bevallások a megszűnés időpontjáig nem készülnek el. Ezért indokolt a beolvadó társaság ügyvezetőjének a tevékenységet lezáró számviteli beszámolót, a beolvadó társaság végleges vagyonmérlegét aláírnia, a záró adóbevallásokat benyújtania akkor is, ha az aláírás, a benyújtás időpontjában a beolvadó társaság már nem létezik.A beolvadás fogalmából az következik, hogy a beolvadással létrejött (beolvasztó, átvevő) társaság a beolvadó társaság általános jogutódja. Ezért megilletik a jogelőd társaság jogai, és terhelik annak a kötelezettségei. Ez vonatkozik a munkavállalókkal kötött szerződésben foglalt jogokra és kötelezettségekre is. Ebből az a következtetés is levonható, ha a beolvadó társaság ügyvezetője nem írná alá a beolvadáshoz kapcsolódó dokumentumokat, nem nyújtaná be a záróbevallásokat, akkor azt a jogutód társaság ügyvezetőjének kell megtennie, a beolvadó társaság ügyvezető munkavállalója elmarasztalása mellett.A FEB-bel kapcsolatos kérdés értelmezhetetlen.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. szeptember 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8635
Kapcsolódó tárgyszavak:

3. találat: Beolvadás, jegyzett tőke emelése

Kérdés: Egy beolvadás adatai és tényei:
1. A vagyonmérleg tervezett időpontja: 2020. 12. 31.
2. A vagyonmérleg tervezett időpontjában a beolvadó kft. jegyzett tőkéje: 3000 E Ft, az eredménytartaléka: 46.096 E Ft, a befogadó kft. jegyzett tőkéje: 3000 E Ft, az eredménytartaléka: 261.758 E Ft.
3. A befogadó kft. 2021. 03. 10-én tőkét emelt 13.000 E Ft-ra, amelyet a cégbíróság be is jegyzett. A végzés várható időpontja: 2021. 06. 30. lesz. Cél: a beolvadás után a folyamatosan tovább működő befogadó cég szeretné 20.000 E Ft-ra emelni a jegyzett tőkéjét. Hogyan néznek ki helyesen a vagyonmérleg tervezett saját tőkéje elemeit bemutató sorai (kiinduló adatok a 2 cég tekintetében, rendezés/különbözetek/utolsó oszlop)? Aproblémát az okozza, hogy az utolsó oszlop adataiban található 20.000 E Ft-ra emelésből a tervezett időpont és a végzés időpontja között már megvalósult 7000 E Ft emelés.
Részlet a válaszból: […]tőkeemelésre vonatkozó adatok a vagyonmérleg-tervezet készítésekor az átalakulási tervben álltak rendelkezésre.Beolvadás esetén három vagyonmérleg-tervezetet kell készíteni:Vagyonmérleg-tervezetet és az azt alátámasztó vagyonleltár-tervezetet mind a beolvadó, mind az átvevő (a beolvasztó) társaságnak készítenie kell, jellemzően háromoszlopos formában (ha a beolvadónál nincs vagyonátértékelés, akkor a középső oszlopban nincs adat), a mérleg szerinti eredményt a harmadik oszlopban az eredménytartalékba kell átvezetni.Vagyonmérleg-tervezetet kell készíteni a beolvadással létrejövő társaságnál is. (Ez a harmadik.) Jelen esetben ez a fontos!A beolvadással létrejövő társaság (a jogutód) vagyonmérleg-tervezetének első oszlopa - a beolvadó és az átvevő (a beolvasztó) társaság szerinti megbontásban és együttesen (legalább három részoszlopban) - a beolvadó és az átvevő (beolvasztó) társaság vagyonmérleg-tervezete harmadik oszlopában lévő adatokat tartalmazza külön-külön és együttesen. (Itt jelennek meg külön-külön a saját tőke és annak az elemei, a kérdés szerint a jegyzett tőke és az eredménytartalék!)A jogutód társaság vagyonmérleg-tervezetének második oszlopa (amelyet esetenként célszerű[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. augusztus 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8607
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Közkereseti társaság beolvadása

Kérdés: Az egyik ügyfelem úgy döntött, hogy az ő és a felesége tulajdonában álló közkereseti társaságot beolvasztja a szintén azonos tulajdonosi körrel bíró kft.-jébe. A kkt. kataadózást választott, és bevételi nyilvántartást vezet. Ilyen esetben miként kell eljárni a vagyonmérleg-tervezetek és végleges vagyonmérlegek elkészítése során? A kkt.-nek a fordulónapra készítünk egy mérleget oly módon, mintha áttérne pl. a Tao-tv. hatálya alá? Az erre vonatkozó jogszabályi hely érdekelne. Nem igazán találom az ide vonatkozó paragrafust.
Részlet a válaszból: […]visszatérés szabályait az Szt. 2/A. §-ának (4) bekezdése tartalmazza. Ez alapján a kata hatálya alól az Szt. hatálya alá kerülő, bevételi nyilvántartást vezető közkereseti társaságnak - a beolvadás tervezett, illetve tényleges időpontjával - tételes leltározással alátámasztott leltár alapján nyitó mérleget kell készítenie.A nyitó mérlegbe az eszközöket piaci értéken, a kötelezettségeket a ténylegesen fizetendő, a céltartalékokat a számított, a törvény előírásainak megfelelő összegben, a saját tőkét az eszközök és a kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat is) különbözetének összegében kell figyelembe venni. A nyitó mérlegbe felvett eszközök és források értékének valódiságát könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni.A nyitó mérleg alapján kell a beolvadó közkereseti társaság vagyonmérleg-tervezetét, illetve végleges vagyonmérlegét elkészíteni, amelyet a nyitó mérleget alátámasztó leltár[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8321
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

5. találat: Beolvadásos kiválás

Kérdés: A kérdés egy társaság átalakulásával kapcsolatos. A társaságban, 50-50 százalékban két magánszemély a tulajdonos. Az átalakulás nem kedvezményezett beolvadásos kiválás lesz oly módon, hogy a kiváló tag az eredeti társaság vagyonának egy részével egy már működő társasághoz mint jogutódhoz csatlakozik. A tagok megállapodhatnak-e a vagyonmegosztásban a törzstőkétől eltérő arányú vagyonról? Értelmezésünk szerint a jogelőd társaságnál az átadott vagyon után áfafizetési kötelezettség nem keletkezik. Az átalakulás könyv szerinti értéken történne, így a Tao-ban az átadott tárgyi eszközöknél keletkezhet különbözet. Az átalakulás során egy ingatlan is átadásra kerül, ott - mivel az átalakulás nem kedvezményezett - illetékfizetési kötelezettség merül fel a jogutódnál. Helyes ez az értelmezés? A kérdéses kiválás keletkeztet-e a kiváló vagy a maradó magánszemélynél szja- vagy egyéb adófizetési kötelezettséget?
Részlet a válaszból: […]kedvezményezett átalakulásnak, akkor a jogelődnek - könyv szerinti értéken történő kiválás esetén - a tárgyi eszközök és immateriális javak könyv szerinti értéke és számított nyilvántartási értéke különbözetével kell a Tao-tv 16. § (2) bekezdés a) pontja alapján módosítani az adózás előtti eredményt.Ha a szervezeti változás során a jogutód ingatlant is átvesz, akkor az Itv. 18. § (1) bekezdése szerint visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetnie.A jogügylet során a kiválással létrejött társaság tagja a beolvadásos kiválással létrejött jogutódban értékpapír formában szerez részesedést. E részesedés megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított igazolt kiadás (érték) és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét, az Szja-tv. 77/A. § (1) bekezdése szerint jövedelem. Az Szja-tv. 77/A. § (2) bekezdés c) pontja alapján azonban nem minősül bevételnek (azaz ekkor nem merül fel adófizetési kötelezettség) szétváló társas vállalkozás tagjaként a társas vállalkozás jogutódjában szerzett részesedés. Ebből következően a későbbiekben a jogutódban szerzett részesedés értékesítésekor az árfolyamnyereség vagy vállalkozásból történő vagyonkivonáskor a vállalkozásból kivont jövedelem megállapításakor szerzési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8260
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Leányvállalat beolvadása
a leányvállalatba

Kérdés: Az anyavállalat az L1. és L2. leányvállalatok tulajdonosa, a tulajdoni hányad aránya 50-50%. Az L2. társaság beolvad az L1. társaságba. A részesedések könyv szerinti értéke az anyavállalat könyveiben: L1. 158 M Ft, L2. 50 M Ft. Jegyzett tőke L1-nél 250 M Ft, részesedésre jutó 125 M Ft, L2-nél 110 M Ft, részesedésre jutó 55 M Ft. A végleges vagyonmérleg adatai alapján az anyavállalatra jutó saját tőke L1-nél 584 M Ft, L2-nél 60 M Ft, a jogutód L1-nél 644 M Ft. Az anyavállalat könyveiben az esemény a következő módon került könyvelésre. Kivezetésre került a beolvadó (L2.) társaság könyv szerinti értéke, bekerülő részesedés értéke L2 társaság saját tőke arányos része. Az ügylet eredményeként elszámolt 10 M Ft árfolyamnyereséggel a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének gy) pontja alapján társaságiadóalap-csökkentő tételként figyelembevételre került. Az anyavállalat helyesen járt el?
Részlet a válaszból: […]társaság végleges vagyonmérlege szerinti - saját tőke összegével azonos összegű bekerülési érték könyvelése= a beolvadás időpontjában: T 366 - K 9725 (60 M Ft);= a cégbejegyzés időpontjában: T 171 - K 366 (60 M Ft);- a különbözet megállapításához a bevételként, ráfordításként elszámolt összegek összevezetése, a kisebbik összegében: T 9725 - K 8715 (50 M Ft);- mivel a 9725. számlán marad az egyenleg (10 M Ft), azt részesedésekből származó bevételként, árfolyamnyereségként kell kimutatni.Az adóalap-csökkentő tételkénti figyelembevételre vonatkozó véleményünk a kérdésben foglaltakat nem támasztják alá.A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének gy) pontja szerint az adózás előtti eredményt csökkenti a tagnál (részvényesnél, üzletrész-tulajdonosnál) a kivezetett részesedés ... következtében elszámolt bevétel csökkentve a részesedés (10) bekezdés szerinti bekerülési értékének a könyv szerinti értéket meghaladó részével, ha a tulajdoni részesedést jelentő befektetés jogutód nélküli megszűnés, jegyzett tőke tőkekivonás útján történő leszállítása vagy kedvezményezett átalakulás következtében szűnt meg, illetve csökkent...A kérdésben nincs szó kedvezményezett[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7941
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

7. találat: Beolvadó társaság könyvvizsgálója

Kérdés: Az "A" kft. beolvad a "B" zrt.-be. Mindkét társaság az anyavállalat leányvállalata. Az anyavállalat könyvvizsgálója auditálhatja-e a vagyonmérleg-tervezeteket, illetve a végleges vagyonmérlegeket?
Részlet a válaszból: […]a végleges vagyonleltárt) könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni.Az Átv. 4. §-ának (5) bekezdése alapján nem jogosult erre a jogi személy könyvvizsgálója és az a könyvvizsgáló, aki az átalakulási vagyonmérleg-tervezet fordulónapját megelőző két üzleti évben a jogi személy számára könyvvizsgálatot vagy a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értékének ellenőrzését végezte. (Jogi személy - jelen esetben - a beolvadó és a beolvasztó [átvevő] társaság.)Az Átv. hivatkozott előírásából egyértelműen következik, hogy beolvadás esetén sem az "A" kft., sem a "B" zrt. könyvvizsgálója nem ellenőrizheti a valójában három vagyonmérleg-tervezetet, vagyonleltár-tervezetet, illetve végleges vagyonmérleget, végleges vagyonleltárt.Az anyavállalat könyvvizsgálóját az Átv. elvileg nem zárja ki a beolvadáshoz kapcsolódó könyvvizsgálatból, feltéve, hogy az anyavállalat - mint a két társaság[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7921
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

8. találat: Egyéni cég beolvadása

Kérdés: Egyéni cég úgy döntött, hogy beolvadna egy kft.-be. Ezt az ügyletet egy lépésben végre lehet hajtani? Vagy szükséges, hogy az egyéni cég először bt.-vé vagy kft.-vé alakuljon át, és csak az után olvadjon be a kft.-be? Az átalakulás költségei jelentősek, fontos tudni, hogy van-e lehetőség egy lépésben a beolvadásra.
Részlet a válaszból: […]az átvevő (beolvasztó) kft.-nek is, természetesen ugyanazon tervezett mérlegfordulónappal, jellemzően a naprakészen vezetett könyvviteli nyilvántartások alapján.A beolvadó egyéni cég élhet a vagyonátértékelés lehetőségével, az átvevő kft. nem!A beolvadó egyéni cég vagyonmérleg-tervezete a tervezett mérlegfordulónapra vonatkozóan tartalmazza - háromoszlopos formában - a beolvadó egyéni cég eszközeinek és kötelezettségeinek, ezek különbözeteként a saját tőkének az értékét- könyv szerinti értéken,- vagyonátértékelés esetében az átértékelési különbözeteket,- az átértékelési különbözettel korrigált értéken.A könyv szerinti értékek között lévő mérleg szerinti eredményt a harmadik oszlopban az eredménytartalék részeként kell kimutatni. Az átértékelési különbözetek összevont értékével a saját tőkét kell helyesbíteni, ha pozitív, akkor a tőketartalékot, ha negatív, akkor a tőketartalékot kell csökkenteni (amíg van), ezt követően az eredménytartalékot.A beolvasztó kft. vagyonmérleg-tervezetében a középső oszlopban nincs adat.A vagyonmérleg-tervezeteket vagyonleltár-tervezetekkel kell alátámasztani.Vagyonmérleg-tervezetet kell készíteni a tervezett mérlegfordulónapra a beolvadással létrejövő gazdasági társaságnál (jelen esetben a beolvadás utáni beolvasztó kft.-nél) is.A beolvadással létrejövő kft. (jogutód) vagyonmérleg-tervezetének első oszlopa a beolvadó egyéni cég és az átvevő (beolvasztó) kft. szerinti megbontásban és együttesen (három részoszlopban), a beolvadó egyéni cég és a beolvasztó kft. vagyonmérleg-tervezete harmadik oszlopában lévő adatokat tartalmazza külön-külön és együttesen.A beolvadással létrejövő kft. vagyonmérleg-tervezetének második oszlopa (amelyet célszerű több oszlopra megbontani) tartalmazza a számviteli törvényben nevesített különbözeteket. Ilyenek lehetnek:- a beolvadással egyidejűleg új tagok léphetnek be, azok vagyoni hozzájárulása eszközönként, sajáttőke-elemenként;- a meglévő tagokat terhelő pótlólagos hozzájárulások;- (itt nem, de) az új társaságban részt venni nem szándékozó tagok részére kiadásra kerülő eszközök, kötelezettségek, sajáttőke-elemek;- a visszavásárolt saját részesedések kivezetése;- a saját tőke elemeinek átrendezése.A különbözetek oszlopában kell kimutatni beolvadás esetén:- az egymásban fennálló részesedések kivezetését,- az egymással szemben fennálló követelések-kötelezettségek megszüntetését is.Amennyiben a kivezetésre kerülő eszközértéktől eltér a kivezetésre kerülő kötelezettség, a különbözetet az eredménytartalékban kell számításba venni.Végleges vagyonmérleg a beolvadó egyéni cégnél és a beolvasztó kft.-nélHa a beolvadást a Cégbíróság a cégjegyzékbe bejegyezte, a beolvadó egyéni cég és a beolvasztó kft. a beolvadás napjával (mint mérlegfordulónappal), a cégbejegyzést követő 90 napon belül külön-külön végleges vagyonmérleget és végleges vagyonleltárt köteles készíteni, és a Cégbíróságnál letétbe helyezni.A beolvadó egyéni cég (mint megszűnő társaság) a végleges vagyonmérleg, a végleges vagyonleltár elkészítését megelőzően köteles a beolvadás napjával - mint mérlegfordulónappal - a számviteli törvény előírásainak megfelelő (éves, egyszerűsített éves) beszámolót elkészíteni, a mérlegtételek értékelése után az analitikus és főkönyvi nyilvántartásait lezárni. A végleges vagyonmérleget alátámasztó végleges vagyonleltár csak akkor térhet el a számviteli törvény szerinti beszámolót alátámasztó leltártól, ha a beolvadó egyéni cég élt a vagyonátértékelés lehetőségével.A beolvasztó kft. (mint változatlan társasági formában tovább működő társaság) a végleges vagyonmérleget a folyamatos könyvelés adatai alapján készíti el, analitikus és főkönyvi nyilvántartásait nem zárja le, azokat folyamatosan köteles a számviteli törvény szerint vezetni. Így a folyamatos könyvelés keretében kell megállapítania a beolvadás napján meglévő eszközök és azok forrásainak állományát, alkalmazni kell ezen eszközök és források vonatkozásában a mérlegfordulónapi értékelés szabályait, a mérleg szerinti eredmény megállapításához eredménykimutatást kell készítenie stb. Az így elkészített mérleg lesz a beolvasztó kft. végleges vagyonmérlegét alátámasztó számviteli törvény szerinti beszámoló, amelyet a taggyűlés (az egyedüli tulajdonos) elfogad, amelyet az átalakulás könyvvizsgálójának szintén auditálnia kell.Végleges vagyonmérleg a beolvadással létrejött kft.-nél.Ezt a cégbejegyzést követő 90 napon belül kell - a beolvadás napjával - elkészíteni, vagyonleltárral alátámasztani, könyvvizsgálóval auditáltatni, a Cégbíróságnál letétbe helyezni.A beolvadással létrejött kft. végleges vagyonmérlegének[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7920
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

9. találat: Beolvadás esetén osztalék fizetése

Kérdés: A beolvadó társaság tulajdonosai dönthetnek-e a beolvadáskor osztalékfizetésről? Ha igen, hogyan kell azt kimutatni? Ha nem, miért nem?
Részlet a válaszból: […]Az Szt. 141. §-ának (3) bekezdése szerint az átalakulás során megszűnő gazdasági társaság a végleges vagyonmérleg elkészítését megelőzően az átalakulás napjával – mint mérlegfordulónappal – a számviteli törvény szerinti beszámolóját köteles elkészíteni, az átalakulás napját követő 90 napon belül letétbe helyezni és közzétenni, analitikus és főkönyvi nyilvántartásait lezárni.[Bár a hatályos számviteli előírások szerint a vagyonmérleget megelőző beszámoló eredménykimutatásában és mérlegében az osztalékra vonatkozóan adat nem szerepel (mivel az osztalékfizetésről a beszámoló elfogadásakor, csak a mérlegfordulónap után lehet dönteni), az osztalék fizethetősége feltételeinek teljesülése ezen beszámoló adatai alapján ellenőrizhető.]A különböző és hivatkozott jogszabályok előírásai alapján tehát nem lehet kizárni annak a lehetőségét, hogy a beolvadó társaság legfőbb szerve osztalékfizetésről döntsön, amely döntés szerinti osztalékot ténylegesen csak a beolvadás utáni társaság fogja majd kifizetni.Az Szt. 137. §-a alapján az átalakuló gazdasági társaság a mérlegében (könyveiben) értékkel kimutatott eszközeit és kötelezettségeit átértékelheti, a könyveiben értékkel nem szereplő eszközöket és a gazdasági társaságot terhelő kötelezettségeket a vagyonmérlegbe felveheti (vagyonátértékelés).A vagyonátértékelésre vonatkozó szabályokat indokolt alkalmazni az osztalékfizetésről hozott döntés (előzetes, majd végleges) esetében is. Mivel az osztalékot az eredménytartalék terhére kell elszámolni, és a tulajdonosokkal szembeni kötelezettségként[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. október 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7741

10. találat: Számlázás beolvadás után

Kérdés:

Hogyan kell számlázni a beolvadás hatálybalépése után a hatálybalépés előtti teljesítményeket? A beszállítóknak a beolvadás hatálybalépését követően azonnal vevőnevet kell változtatniuk? Vagy van némi türelmi idő? Előfordulhat-e, hogy a határozatot később kapjuk kézhez, így nem tudjuk értesíteni a partnereket? Ebben az esetben minden számlát vissza kell küldeni?

Részlet a válaszból: […]élnek ezzel a lehetőséggel, és nem határozzák meg a beolvadás időpontját, akkor a beolvadás időpontja a cégbejegyzés napja lesz. A beolvadáshoz kapcsolódó számviteli, pénzügyi, adózási, szerződéskötési, számlázási stb. feladatok elvégzésére való felkészülés szempontjából célszerű élni a cégtörvény által felkínált lehetőséggel, és a bejegyzési kérelemben olyan beolvadási időpontot megjelölni, amely időpontig a feladatok elvégzésére fel lehet készülni, tájékoztatni lehet a fontosabb partnereket, elő lehet készíteni a beolvadás előtti utolsó számlázandó teljesítményeket, mind a partnerek, mind a majd megszűnő társaság részéről. Ha a partnerek, a szállítók számláit a beolvadás időpontját (a beolvadó társaság megszűnésének napját) követően állították ki, de azok a beolvadás időpontját megelőző időszak teljesítéséről kerültek kiállításra, a beolvadással megszűnő társaság utolsó adóbevallásába azok áfája beállítható, azokat nem kell visszaküldeni, a beolvadással megszűnő társaság könyvviteli nyilvántartásaiban rögzítendők. Az aktuális szerződés módosításáig a cégnevet nem lehet megváltoztatni a szállítókkal való kapcsolatban sem. Összefoglalóan: a beolvadás időpontjának a körültekintően történt megválasztásával elkerülhetők mind a szállítók, mind a saját teljesítmények számlázásával kapcsolatos problémák.   Olvasói észrevétel (megjelent a Számviteli Levelek 396. számában – 2018.11.21.) Észrevétel: Olvasónk a Számviteli Levelek 391. számában számlázás a beolvadás után témájával foglalkozó, a 7697. (az olvasó 7937. számúra hivatkozik) kérdésre adott válaszunkhoz kapcsolódóan a következő észrevételeket küldte: "Hasznosnak tartanám, ha a választ adó szakértők a nevüket is adnák a gyakorta kioktató, már-már az arrogancia határát súroló, bizonyos esetekben a gyakorlati életet nélkülöző válaszaikhoz. Ilyen válasznak érzem a 7937. számút is. Bármennyire is hihetetlen a szakértő számára, van olyan a való életben, hogy a cégbíróság valamilyen eljárási hiba folytán mégsem a kért időpontban jegyzi be a beolvadást, így nem lehet előre teljes bizonyossággal mindent elrendezni akár a kiszámlázásokkal, akár a szállítói értesítésekkel kapcsolatban. Lehet, hogy ezt a hatályos jogszabályok taxatíve nem tartalmazzák, de kell, hogy legyen észszerű átmeneti idő a váltásra, természetesen az adott körülmények figyelembevételével." A szerző válaszol: Tisztelt Olvasónk! Köszönjük szépen az észrevételt! Hála istennek és a választ adóknak, nem sok észrevétel érkezik, amelyekre vagy az Olvasói észrevételek között, vagy az adott választ kiegészítő, hasonló címen megjelenő válaszban közöljük válaszunkat. A választ adók 30-40 éves szakmai gyakorlattal rendelkeznek, saját tapasztalatuk, a hozzájuk beérkező kérdések alapján nem lehet azt állítani, hogy a gyakorlati életet nem ismerik, a gyakorlati életet nélkülöző válaszokat adnak. Az észrevételben hivatkozott válaszban is így van. Nem tartjuk kioktatónak, ha a kérdésből az derül ki, hogy a kérdező az alapvető jogszabályi előírásokat sem ismeri, és felhívjuk a figyelmét a vonatkozó jogszabályok ismeretének a szükségességére, a válasz terjedelmi korlátai mellett bemutassuk a kérdező feladatait, a kérdésben körülírt probléma elkerülésének lehetőségeit. A válaszban is ezt tettük a beolvadás időpontjának megválasztására vonatkozóan. Ha a cégbíróság eljárási hiba folytán a kért időpontban nem jegyzi be a beolvadást, akkor erről a cégét képviselő személynek is tudomása van, és így kötelezettsége a társaságon belüli érintettek tájékoztatása, az érintettek pedig kötelesek tovább egyeztetni, számlázni stb. A válaszban utalás van arra, ha mindent teljes bizonyossággal nem lehet rendezni a beolvadás hivatalos időpontjáig, akkor azt a beolvadás után az önellenőrzés szabályai szerint kell rendezni. Lehet-e ilyen rendezendő tétel? Természetesen lehet, ha nem a jogszabályi előírások szerint jártak el. Miért? Számlázni az elvégzett teljesítményt, az eladott terméket kell. A társaságon belül lenni kell olyannak, aki tudja, hogy milyen elvégzett munka, értékesített termék nem került még kiszámlázásra. Elvileg van a technikai lebonyolításra idő (de az nem nevezhető türelmi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. szeptember 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7697
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 54 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést