Keresés eredménye

Részlet a válaszból: […]bekezdése szerint befektetett eszközként olyan eszközt szabad kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet, a működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálja. A törvény nem írja elő követelményként azt, hogy az egy éven túli használatnak az eszközt állományba vevő társaságnál (cégnél) kell teljesülnie. Az egy éven túli használat lehetősége az eszköz jellegéből, műszaki adottságaiból következik. A törvényi előírás szerinti besoroláson nem változtat az, hogy a bérbe adott eszközt többször bérbe adják, illetve a bérbevevőnek vagy más személynek bérbeadás helyett eladják. Ezért a kérdés bevezetője szerinti helyes gyakorlatot kell folytatni[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]településen jött létre adókötelezettség. Az a körülmény, hogy a társaság az eszközeit bérbe adja, és a bérbevevő a bérbe adó társaság székhelyétől, telephelyétől eltérő településen használja, indifferens az adókötelezettség szempontjából, lévén a bérbe adott eszköz használatának helyszíne a bérbeadó számára nem generál telephelyet (kivéve bérbe adott, lízingbe adott ingatlan esetén).Arra a kérdésre, hogy a bérbe adott személygépkocsit mely székhely vagy telephely szerinti településen kell figyelembe venni, függ az alkalmazott megosztási módszertől. Amennyiben a tevékenységre leginkább jellemző módszer alkalmazása során szóba jön az eszközérték arányában való adóalap-megosztás (ez lehet a Htv. melléklete 1.2 vagy 2.1 pontja szerinti módszer), akkor a járműveket - a Htv. 3. számú melléklete 1.2 pontja szerint - ott kell figyelembe venni, ahol azt jellemzően tárolják. Bérbe adott személygépkocsi esetén, a bérbeadás időtartama alatt ez tipikusan akkor lehet a bérbeadó székhelye vagy telephelye, ha a bérlet rövid távú (1-2 nap, esetlegesen 1 hét). A jármű jellemző tárolása a bérbeadó esetén - hosszabb távú bérletnél, lízingnél - akkor értelmezhető, ha a bérlet megszűnik, és a gépkocsit vissza kell adni. Ez esetben annál a székhely vagy telephely szerinti önkormányzatnál kell a gépkocsit az eszközérték[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]alapján a bérbeadó meghatározott dolog időleges használatának átengedésére, a bérlő a dolog átvételére és bérleti díj fizetésére köteles.A jogszabályi előírások egybevetése alapján a kérdésre egyértelmű a válasz: az anyavállalat a tagcégek részére nem szálláshely-szolgáltatást nyújt, hanem épületet, épületrészt ad meghatározott időtartamra a tagcégek használatába, a bérleti szerződés formájában. A tagcégek vonatkozásában nem teljesül a szálláshely-szolgáltatás egyik meghatározó eleme, a "nem huzamos jellegű, éjszakai ott-tartózkodást, pihenést is magában foglaló tartózkodás céljára". A tagcégek nem tartózkodnak az üdülőben, csak a dolgozóik (de ez már egy másik kapcsolat).Tehát helyesen jár el az anyavállalat akkor, amikor bérleti szerződéssel biztosítja a tagcégek részére az üdülőt, függetlenül attól, hogy a tagcégek miként fogják azt "hasznosítani". Feltételezhetően hasonló módon, mint ahogyan azt az anyavállalat[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szálláshely-szolgáltatás: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében rendszerint nem huzamos jellegű, éjszakai ott-tartózkodást, pihenést is magában foglaló tartózkodás céljára szálláshely nyújtása, és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása.A hivatkozott Korm. rendelet 4. §-a szerint szálláshely-üzemeltetési tevékenység csak olyan szálláshelyen folytatható, amely megfelel a Korm. rendelet 1. melléklete szerinti szálláshelytípusonkénti követelménynek.A röviden hivatkozott előírásokból az következik, hogy a kft. nem szálláshely-szolgáltatást nyújt, hanem épületet, épületrészt ad használatba. Szálláshely-szolgáltatást nyújtók[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]használatba adás díja!)Az Szt. 23. §-ának (1) bekezdése szerint a mérlegben eszközként kell kimutatni a vállalkozó rendelkezésére, használatára bocsátott, a vállalkozó működését szolgáló befektetett eszközöket és forgóeszközöket - a bérbe vett eszközök kivételével -, függetlenül attól, hogy azok tulajdonjoga csak a törvényben, szerződésben rögzített feltételek teljesítése után (jelen esetben az 5. év végét követően) kerül át a vállalkozóhoz. A kérdés szerinti mezőgazdasági munkagép esetében is ez az előírás alkalmazandó, amiből az következik, hogy az ügyfél vagy bérbe adja az általa lízingelt eszközt (és bérleti díjat számláz), vagy továbblízingeli az általa lízingelt munkagépet (az eredeti lízingbeadó tud arról, hogy az ügyfél által lízingelt munkagépet az ügyfél vevője fogja használni), a nyílt végű pénzügyi lízingre vonatkozó számviteli előírások szerint. (Bérbeadás esetén a tulajdonjog átszállásához az ügyfélnek a munkagépet nulla értéken is számláznia kell, nyílt végű pénzügyi lízing esetében számlázás a lízingidőszak elején van, a lízingidőszak leteltével lényegében automatikusan átmegy a tulajdonjog a gazdához.)A válaszadó véleménye szerint a jogszabályi előírásokkal jobban összhangban van az a megoldás, ha az ügyfél a mezőgazdasági munkagépet tovább lízingeli. Az eredeti lízingbeadóval kötött szerződést módosítani nem szükséges. Az ügyfél a lízingbeadó számlája alapján kamatot számol el, és törlesztést fizet, csökken a lízingbe vett eszközzel kapcsolatos kötelezettsége, és természetesen terv szerinti értékcsökkenést nem számolhat el, mivel a továbblízingelés miatt a munkagépet a könyveiből eladott áruk beszerzési értékeként ki kell vezetnie.Az ügyfél a továbblízingelés érdekében lízingszerződést köt a gazdával. A mezőgazdasági munkagép értékét a nyílt végű pénzügyi lízing szabályai mellett, áfa nélkül az ügyfél számlázza a gazda felé, a nem magánszemély gazda azt saját eszközei között állományba veszi, a számlázott értéket kötelezettségként mutatja ki, és terv szerinti értékcsökkenést számol el. Az ügyfél szerződésben meghatározott időszakonként a lízingdíjról számlát bocsát ki, amely számla tartalmazza a kamatot áfa nélkül, áfával a törlesztőrészletet. A lízingdíjról kibocsátott számlát az ügyfél követelésként, a gazda kötelezettségként mutatja ki.Ez után lehet kitérni a tulajdonjog szerződés szerinti megszerzése feltételeinek a teljesítésére, és az ahhoz kapcsolódóan rendezendő kérdésekre.A válaszban arra helyeztük a hangsúlyt, hogy külön kell számlázni a termékértékesítést, illetve a szolgáltatásnyújtást (a bérleti díjat, illetve lízingdíjat). A termékértékesítésnek is, a szolgáltatásnyújtásnak is piaci értéken kell megtörténnie. A mezőgazdasági munkagép értéke a keretszerződésben vállalt összmennyiség összértékének egyharmad része. Ha a mezőgazdasági munkagép tulajdonjogát a gazda a feltételek teljesítése esetén térítésmentesen kapja meg, akkor ezen munkagép bekerülési értéke valójában az ügylet során realizálódó engedmény összegének tekintendő. A keretszerződésben foglaltak másként nem értelmezhetők, másként nem felelnek meg sem az Szt., sem a Ptk., de még az Áfa-tv. előírásainak sem, az ügylettel kapcsolatos tisztánlátásról nem is beszélve.Annak érdekében, hogy egyik fél se kerüljön kellemetlen helyzetbe, tudomásul kell venni, hogy a keretszerződés szerinti teljesítés időszakában (az 5. év végét követően) a mezőgazdasági munkagép bekerülési értékének összegében az ügyfél engedményt ad, a gazda pedig engedményt kap. (Ha a számlázott tételek pénzügyi rendezése folyamatosan megtörtént, akkor[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]alkalmazásánál az egyedi eszköz várható használatát, ebből adódó élettartamát, fizikai elhasználódását és erkölcsi (eszmei értéke) avulását, az adott vállalkozási tevékenységre jellemző körülményeket kell figyelembe venni. Ezek között nem szerepel az, hogy az értékcsökkenés évenkénti összegét a piaci árat jelentősen meghaladó bérleti díj határozza meg.Az évenként elszámolandó értékcsökkenést meghatározó módszernek olyannak kell lennie, hogy az annak alkalmazásával meghatározásra kerülő nettó érték kifejezze az ingatlan elhasználódásának megfelelő reális értékét. A piaci árat jelentősen, lényegesen meghaladó bérleti díj alapján realizált árbevétel nem tekinthető ilyennek. Így a javasolni[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke (a rendkívüli ráfordításként elszámolandó terv szerinti értékcsökkenési leírás, a cégautóadó) nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül, amellyel az adózás előtti eredményt növelni kell, kivéve ha a kérdező társaság rendelkezik a juttatásban részesülő (a tartósan bérbe vevő) nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amelyet a beszámoló elkészítését követően nyilatkozat útján igazol. Más a helyzet akkor, ha a tartós bérbeadás magánszemély részére történik. Ez esetben a cégautóadót, a terv szerinti értékcsökkenési leírást a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni. Az Szja-tv. 4. §-a (2) bekezdésének d) pontja alapján nem pénzben megszerzett bevételnek minősül a szolgáltatás ingyenes vagy kedvezményes igénybevétele, azaz a személygépkocsi magáncélú tartós bérbevétele, piaci értéken. A tartós bérbevétel piaci értékének (de legalább a bérbeadónál felmerülő költségeknek) egésze a magánszemély jövedelme, amely jövedelem után a társaságot 27 százalék egészségügyi hozzájárulás, a magánszemélyt 16 százalék személyi jövedelemadó terheli.   Olvasói észrevétel (megjelent a Számviteli Levelek 307.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]de a kettőnek az eredményre gyakorolt hatása nulla. Az állítás viszont nem helytálló, ha feltételezzük, hogy a kft. azért veszi bérbe az ingatlant, hogy ott valamilyen tevékenységet végezzen. Abban az esetben a tevékenység során értékesített termékek bevételként elszámolt összegét nem terheli az ingatlan használatával kapcsolatos költség (bérleti díj).Az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja alapján az ingatlan (ingatlanrész) bérbeadását, haszonbérbe adását áfa nem terheli, azaz áfamentes. A belföldön nyilvántartásba vett adóalany - a 88. § (1) bekezdésének b) pontja alapján - az állami adóhatóságnak tett[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]256. számában az 5237. kérdésre adott válasz ebben az esetben is megfelelő. Más a helyzet akkor, ha a bérbeadó nem magánszemély, hanem például társaság, és a társaság mond le a bérleti díjról. Ez esetben a magánszemélynek adóköteles bevétele lesz a bérleti díj piaci értéke összegében, amely az önálló tevékenységből származó jövedelem szerint adózik. A bérbe vevő társaság pedig térítés nélkül jut hozzá a szolgáltatáshoz, amelyet a bérbe adó társaság az elengedett bérleti díj formájában juttatott. Ez utóbbi esetben[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]a magánszemély üzletszerűen, illetve tartós vagy rendszeres jelleggel folytatja), akkor ezen bérbeadás az Áfa-tv. hatálya alá tartozik. (Ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtás az ingyenes, térítés nélküli szolgáltatásnyújtás is!) Ezért a magánszemélynek az Art. 22. §-a alapján be kell jelentkeznie, adószámot kell kérnie, és a térítés nélküli bérbeadás piaci értéke alapján az áfát fel kell számítania, számláznia és megfizetnie (hacsak alanyi adómentességet nem kért, nem kérhetett)! A bérbe vevő vállalkozásnál a térítés nélkül igénybe vett szolgáltatás piaci értékét az igénybe vett szolgáltatások költségei között (529) kell elszámolnia a rendkívüli (illetve az egyéb) bevételekkel szemben (9891, illetve[…] részlet vége a válaszból.