Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

70 találat a megadott bérbeadás tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Bérbeadás után értékesítés
Kérdés: Megbízónk eszközök bérbeadásával foglalkozik. Az eszközök hasznos élettartama átlagosan 5 év. A bérleti időszakok rövidek, átlagosan 3-6 hónap, majd új felhasználóhoz kerül az eszköz, aki szintén 3-6 hónapig bérli, egészen a hasznos élettartam végéig. Eddig az eszközök tárgyi eszközként kerültek kimutatásra a könyvekben. Felmerült lehetőségként, hogy a gyártó engedélyével, igény szerint értékesítésre kerülnének az eszközök az épp aktuális bérbevevőnek: ez jelentheti azt is, hogy a könyvekbe kerülést követő 3 hónap múlva, vagy azt is, hogy egy 3 éve használatban lévő eszköz kerül értékesítésre. Mi ilyenkor a helyes eljárás? Az eredetileg tárgyi eszközként besorolt eszköz, amelyet bérbe vettek, helyesen kerül kimutatásra tárgyi eszközként akkor is, ha 3 hónap múlva értékesítik? Értékesítés előtt a tárgyi eszközt könyv szerinti értéken (vagy piaci értéken) a készletek közé kell sorolni?
Részlet a válaszból: […]bekezdése szerint befektetett eszközként olyan eszközt szabad kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet, a működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálja. A törvény nem írja elő követelményként azt, hogy az egy éven túli használatnak az eszközt állományba vevő társaságnál (cégnél) kell teljesülnie. Az egy éven túli használat lehetősége az eszköz jellegéből, műszaki adottságaiból következik. A törvényi előírás szerinti besoroláson nem változtat az, hogy a bérbe adott eszközt többször bérbe adják, illetve a bérbevevőnek vagy más személynek bérbeadás helyett eladják. Ezért a kérdés bevezetője szerinti helyes gyakorlatot kell folytatni[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8370
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2. találat: Személygépjárművek bérbeadásának iparűzési adója
Kérdés: Társaságunk tevékenysége saját tulajdonú személygépjárművek tartós bérbeadása és teljes körű üzemeltetése, flottakezelése. Társaságunk székhelyén és telephelyén is folytat vállalkozási tevékenységet. A székhely és telephely is alkalmatlan a gépjárművek tárolására, ott csupán egy-egy irodánk található, ugyanakkor a gépjárművek forgalmi engedélyében szereplő cím a társaságunk székhelycíme. Megrendelőink/ügyfeleink az ország különböző településein működő vállalkozások, akiknek a többsége a telephelyünk szerint illetékes önkormányzat területén rendelkezik székhellyel. A megrendelőink/ügyfeleink a bérbe vett gépjárműveket jellemzően saját dolgozóik részére rendelkezésre bocsátja, folyamatos használatra. Ebben az esetben a társaságunk tulajdonában álló bérbe adott személygépjárműveket az iparűzésiadóalap-megosztás számítása során mely településen/településeken kell figyelembe vennünk?
Részlet a válaszból: […]településen jött létre adókötelezettség. Az a körülmény, hogy a társaság az eszközeit bérbe adja, és a bérbevevő a bérbe adó társaság székhelyétől, telephelyétől eltérő településen használja, indifferens az adókötelezettség szempontjából, lévén a bérbe adott eszköz használatának helyszíne a bérbeadó számára nem generál telephelyet (kivéve bérbe adott, lízingbe adott ingatlan esetén).Arra a kérdésre, hogy a bérbe adott személygépkocsit mely székhely vagy telephely szerinti településen kell figyelembe venni, függ az alkalmazott megosztási módszertől. Amennyiben a tevékenységre leginkább jellemző módszer alkalmazása során szóba jön az eszközérték arányában való adóalap-megosztás (ez lehet a Htv. melléklete 1.2 vagy 2.1 pontja szerinti módszer), akkor a járműveket - a Htv. 3. számú melléklete 1.2 pontja szerint - ott kell figyelembe venni, ahol azt jellemzően tárolják. Bérbe adott személygépkocsi esetén, a bérbeadás időtartama alatt ez tipikusan akkor lehet a bérbeadó székhelye vagy telephelye, ha a bérlet rövid távú (1-2 nap, esetlegesen 1 hét). A jármű jellemző tárolása a bérbeadó esetén - hosszabb távú bérletnél, lízingnél - akkor értelmezhető, ha a bérlet megszűnik, és a gépkocsit vissza kell adni. Ez esetben annál a székhely vagy telephely szerinti önkormányzatnál kell a gépkocsit az eszközérték[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8347
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3. találat: Bérbeadás vagy szálláshely-szolgáltatás
Kérdés: Társaságunk mint anyavállalat a tulajdonunkban lévő üdülőben részben a leányvállalatok dolgozóinak, részben a saját dolgozói részére üdülési lehetőséget biztosít május 1. és október 1. közötti időszakban, a külön üdülési szabályzatban rögzítetteknek megfelelően. A KSH szerinti besorolás: Nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatás a 173/2003. sz. kormányrendelet alapján. Saját dolgozóink térítésmentesen vehetik igénybe az üdülőt, ezen térítésmentes juttatás kalkulált értéke után a munkabérre vonatkozó adó- és járulékfizetési szabályok alapján teljesítjük adó- és járulékfizetési kötelezettségünket. A tagcégek részére évente határozott idejű bérleti szerződés alapján 27%-os áfát felszámítva engedjük át az üdülőt, az üdülési szabályzatban meghatározott heti turnusváltásokban megvalósuló üdülés céljára. A tagcégekkel kötött bérleti szerződés tartalmazza a bérleti időszakot, a bérleti díjat, azt, hogy az üdülőt csak beutalt személy használhatja. Nem tér ki a mellékszolgáltatásokra (ágyneműcsere biztosítása, gondnok foglalkoztatása). Minden üdülő kitakarítva adja át az üdülőt. Helyesen járunk-e el, ha bérletnek minősítjük a tagcégekkel kötött, május-október közötti időszakra vonatkozó szerződést, miközben a tagcégek dolgozói heti turnusváltásban veszik igénybe az üdülőt, vagy valójában "Szálláshely-szolgáltatásra" kellene szerződést kötnünk?
Részlet a válaszból: […]alapján a bérbeadó meghatározott dolog időleges használatának átengedésére, a bérlő a dolog átvételére és bérleti díj fizetésére köteles.A jogszabályi előírások egybevetése alapján a kérdésre egyértelmű a válasz: az anyavállalat a tagcégek részére nem szálláshely-szolgáltatást nyújt, hanem épületet, épületrészt ad meghatározott időtartamra a tagcégek használatába, a bérleti szerződés formájában. A tagcégek vonatkozásában nem teljesül a szálláshely-szolgáltatás egyik meghatározó eleme, a "nem huzamos jellegű, éjszakai ott-tartózkodást, pihenést is magában foglaló tartózkodás céljára". A tagcégek nem tartózkodnak az üdülőben, csak a dolgozóik (de ez már egy másik kapcsolat).Tehát helyesen jár el az anyavállalat akkor, amikor bérleti szerződéssel biztosítja a tagcégek részére az üdülőt, függetlenül attól, hogy a tagcégek miként fogják azt "hasznosítani". Feltételezhetően hasonló módon, mint ahogyan azt az anyavállalat[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8175
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
4. találat: Szálláshely-szolgáltatás vagy bérbeadás
Kérdés: A kft. üzemi épületek bérbeadásával foglalkozik. A területen van egy épületünk, ami régen munkásszállásként funkcionált, és saját vidéki dolgozóinkat helyeztük el itt. Jelenleg már csak egy fő saját dolgozó veszi igénybe. Bérlőink részéről felmerült az az igény, hogy az általuk bérelt telepen lévő szálláslehetőséget kihasználják, és elhelyezzék több hónapon keresztül saját vidéki dolgozóikat. Minek minősül ez a tevékenység? Bérbeadásnak vagy kereskedelmi szálláshelynek? Semmi pluszszolgáltatás nincs, csak 10 szoba ágyakkal. Ez ideig 27%-os áfával számláztunk a cégeknek. Néha egy-egy magánszemély is bérli hosszú távra (fél évre).
Részlet a válaszból: […]szálláshely-szolgáltatás: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében rendszerint nem huzamos jellegű, éjszakai ott-tartózkodást, pihenést is magában foglaló tartózkodás céljára szálláshely nyújtása, és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása.A hivatkozott Korm. rendelet 4. §-a szerint szálláshely-üzemeltetési tevékenység csak olyan szálláshelyen folytatható, amely megfelel a Korm. rendelet 1. melléklete szerinti szálláshelytípusonkénti követelménynek.A röviden hivatkozott előírásokból az következik, hogy a kft. nem szálláshely-szolgáltatást nyújt, hanem épületet, épületrészt ad használatba. Szálláshely-szolgáltatást nyújtók[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. március 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8152
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
5. találat: Munkagép használatba adása keretszerződés keretében
Kérdés: Ügyfelünk mezőgazdasági termékek kis- és nagykereskedelmével foglalkozik. A kiskereskedelemben a gazdáknak közvetlenül értékesítik a termékeiket. A termékértékesítés előmozdítása érdekében az alábbi szerződést kötötték (kivonatosan):
A nem magánszemély gazdák vállalják, hogy 5 éven keresztül évente pl. 5000 l terméket vásárolnak ügyfelünktől. Ügyfelünk mezőgazdasági munkagépeket ad használatba minden gazdának külön-külön. A gép tulajdonjoga azonban a keretszerződés 5. évét lezáró összesítés megtörténtéig fennmarad. Ha a gazda a vállalt kötelezettségeit teljesíti, akkor az 5. évet követő összesítés után a mezőgazdasági munkagép térítésmentesen kerül a tulajdonába. A mezőgazdasági munkagép értéke általában a keretszerződésben vállalt összmennyiség összértékének az egyharmad része. Ügyfelünk ezt a mezőgazdasági munkagépet nyílt végű pénzügyilízing-konstrukció keretében vásárolta meg. A lízingszerződésben rögzítették, hogy a lízingelt mezőgazdasági munkagépet az ügyfél vevő partnere (a gazda) használja. A mezőgazdasági munkagép fent ismertetett "sorsa" változtat-e a szokásos nyílt végű pénzügyilízing-konstrukcióban alkalmazott könyvelési tételeken? Illetve a munkagép 5. év végi tulajdonjog-átruházásának milyen könyvelési tételei és adózási vonzatai lesznek?
Részlet a válaszból: […]használatba adás díja!)Az Szt. 23. §-ának (1) bekezdése szerint a mérlegben eszközként kell kimutatni a vállalkozó rendelkezésére, használatára bocsátott, a vállalkozó működését szolgáló befektetett eszközöket és forgóeszközöket - a bérbe vett eszközök kivételével -, függetlenül attól, hogy azok tulajdonjoga csak a törvényben, szerződésben rögzített feltételek teljesítése után (jelen esetben az 5. év végét követően) kerül át a vállalkozóhoz. A kérdés szerinti mezőgazdasági munkagép esetében is ez az előírás alkalmazandó, amiből az következik, hogy az ügyfél vagy bérbe adja az általa lízingelt eszközt (és bérleti díjat számláz), vagy továbblízingeli az általa lízingelt munkagépet (az eredeti lízingbeadó tud arról, hogy az ügyfél által lízingelt munkagépet az ügyfél vevője fogja használni), a nyílt végű pénzügyi lízingre vonatkozó számviteli előírások szerint. (Bérbeadás esetén a tulajdonjog átszállásához az ügyfélnek a munkagépet nulla értéken is számláznia kell, nyílt végű pénzügyi lízing esetében számlázás a lízingidőszak elején van, a lízingidőszak leteltével lényegében automatikusan átmegy a tulajdonjog a gazdához.)A válaszadó véleménye szerint a jogszabályi előírásokkal jobban összhangban van az a megoldás, ha az ügyfél a mezőgazdasági munkagépet tovább lízingeli. Az eredeti lízingbeadóval kötött szerződést módosítani nem szükséges. Az ügyfél a lízingbeadó számlája alapján kamatot számol el, és törlesztést fizet, csökken a lízingbe vett eszközzel kapcsolatos kötelezettsége, és természetesen terv szerinti értékcsökkenést nem számolhat el, mivel a továbblízingelés miatt a munkagépet a könyveiből eladott áruk beszerzési értékeként ki kell vezetnie.Az ügyfél a továbblízingelés érdekében lízingszerződést köt a gazdával. A mezőgazdasági munkagép értékét a nyílt végű pénzügyi lízing szabályai mellett, áfa nélkül az ügyfél számlázza a gazda felé, a nem magánszemély gazda azt saját eszközei között állományba veszi, a számlázott értéket kötelezettségként mutatja ki, és terv szerinti értékcsökkenést számol el. Az ügyfél szerződésben meghatározott időszakonként a lízingdíjról számlát bocsát ki, amely számla tartalmazza a kamatot áfa nélkül, áfával a törlesztőrészletet. A lízingdíjról kibocsátott számlát az ügyfél követelésként, a gazda kötelezettségként mutatja ki.Ez után lehet kitérni a tulajdonjog szerződés szerinti megszerzése feltételeinek a teljesítésére, és az ahhoz kapcsolódóan rendezendő kérdésekre.A válaszban arra helyeztük a hangsúlyt, hogy külön kell számlázni a termékértékesítést, illetve a szolgáltatásnyújtást (a bérleti díjat, illetve lízingdíjat). A termékértékesítésnek is, a szolgáltatásnyújtásnak is piaci értéken kell megtörténnie. A mezőgazdasági munkagép értéke a keretszerződésben vállalt összmennyiség összértékének egyharmad része. Ha a mezőgazdasági munkagép tulajdonjogát a gazda a feltételek teljesítése esetén térítésmentesen kapja meg, akkor ezen munkagép bekerülési értéke valójában az ügylet során realizálódó engedmény összegének tekintendő. A keretszerződésben foglaltak másként nem értelmezhetők, másként nem felelnek meg sem az Szt., sem a Ptk., de még az Áfa-tv. előírásainak sem, az ügylettel kapcsolatos tisztánlátásról nem is beszélve.Annak érdekében, hogy egyik fél se kerüljön kellemetlen helyzetbe, tudomásul kell venni, hogy a keretszerződés szerinti teljesítés időszakában (az 5. év végét követően) a mezőgazdasági munkagép bekerülési értékének összegében az ügyfél engedményt ad, a gazda pedig engedményt kap. (Ha a számlázott tételek pénzügyi rendezése folyamatosan megtörtént, akkor[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. december 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7792
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6. találat: Bérbeadás útján hasznosított ingatlan értékcsökkenési leírása
Kérdés: A társaság az ingatlant bérbeadás útján hasznosítja. A bérlővel kötött szerződésben a bérleti díjat a piaci árat jelentősen meghaladó összegben határozták meg. Javasolható-e az évenként elszámolásra kerülő értékcsökkenési leírást ehhez, a piaci árat meghaladó bérleti díjhoz igazítani?
Részlet a válaszból: […]alkalmazásánál az egyedi eszköz várható használatát, ebből adódó élettartamát, fizikai elhasználódását és erkölcsi (eszmei értéke) avulását, az adott vállalkozási tevékenységre jellemző körülményeket kell figyelembe venni. Ezek között nem szerepel az, hogy az értékcsökkenés évenkénti összegét a piaci árat jelentősen meghaladó bérleti díj határozza meg.Az évenként elszámolandó értékcsökkenést meghatározó módszernek olyannak kell lennie, hogy az annak alkalmazásával meghatározásra kerülő nettó érték kifejezze az ingatlan elhasználódásának megfelelő reális értékét. A piaci árat jelentősen, lényegesen meghaladó bérleti díj alapján realizált árbevétel nem tekinthető ilyennek. Így a javasolni[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. október 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7744
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
7. találat: Tartós bérbeadás ingyen
Kérdés:

Személygépkocsi tartós bérbeadásakor a cégautóadó alanya a bérbevevő 2013. 07. 01-től, ha az üzembentartó személyét a hatósági járműnyilvántartás tartalmazza. Lehet-e ingyenes a tartós használatbavétel, és ez esetben is elszámolható a társaságnál az amortizáció, mint költség?

Részlet a válaszból: […]térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke (a rendkívüli ráfordításként elszámolandó terv szerinti értékcsökkenési leírás, a cégautóadó) nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül, amellyel az adózás előtti eredményt növelni kell, kivéve ha a kérdező társaság rendelkezik a juttatásban részesülő (a tartósan bérbe vevő) nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amelyet a beszámoló elkészítését követően nyilatkozat útján igazol. Más a helyzet akkor, ha a tartós bérbeadás magánszemély részére történik. Ez esetben a cégautóadót, a terv szerinti értékcsökkenési leírást a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni. Az Szja-tv. 4. §-a (2) bekezdésének d) pontja alapján nem pénzben megszerzett bevételnek minősül a szolgáltatás ingyenes vagy kedvezményes igénybevétele, azaz a személygépkocsi magáncélú tartós bérbevétele, piaci értéken. A tartós bérbevétel piaci értékének (de legalább a bérbeadónál felmerülő költségeknek) egésze a magánszemély jövedelme, amely jövedelem után a társaságot 27 százalék egészségügyi hozzájárulás, a magánszemélyt 16 százalék személyi jövedelemadó terheli.   Olvasói észrevétel (megjelent a Számviteli Levelek 307.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. április 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6255
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
8. találat: Ingyenes bérbeadás adóterhei
Kérdés: Az 5413. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódik a kérdés. Azt írják, abban az esetben, ha a magánszemély a saját kft.-jének ingyenesen bérbe adja ingatlanát, akkor a magánszemélynek nem keletkezik semmiféle adókötelezettsége. Ugyanakkor a cégnek sem, miután az igénybe vett szolgáltatás a rendkívüli bevételekkel szemben elszámolásra kerül, vagyis T 52 - K 98. Nincs áfavonzata az ilyen tételnek?
Részlet a válaszból: […]de a kettőnek az eredményre gyakorolt hatása nulla. Az állítás viszont nem helytálló, ha feltételezzük, hogy a kft. azért veszi bérbe az ingatlant, hogy ott valamilyen tevékenységet végezzen. Abban az esetben a tevékenység során értékesített termékek bevételként elszámolt összegét nem terheli az ingatlan használatával kapcsolatos költség (bérleti díj).Az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja alapján az ingatlan (ingatlanrész) bérbeadását, haszonbérbe adását áfa nem terheli, azaz áfamentes. A belföldön nyilvántartásba vett adóalany - a 88. § (1) bekezdésének b) pontja alapján - az állami adóhatóságnak tett[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. október 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5627
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
9. találat: Bérbeadó lemond a bérleti díjról
Kérdés: A Számviteli Levelek 256. számában az 5237. kérdéshez kapcsolódóan kiegészítésként kérdezem: ha a bérbeadó nyilatkozattal lemond a bérleti díjról, milyen adóvonzata van a bérbeadónál?
Részlet a válaszból: […]256. számában az 5237. kérdésre adott válasz ebben az esetben is megfelelő. Más a helyzet akkor, ha a bérbeadó nem magánszemély, hanem például társaság, és a társaság mond le a bérleti díjról. Ez esetben a magánszemélynek adóköteles bevétele lesz a bérleti díj piaci értéke összegében, amely az önálló tevékenységből származó jövedelem szerint adózik. A bérbe vevő társaság pedig térítés nélkül jut hozzá a szolgáltatáshoz, amelyet a bérbe adó társaság az elengedett bérleti díj formájában juttatott. Ez utóbbi esetben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. február 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5324
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
10. találat: Térítés nélküli bérbeadás magánszemély által
Kérdés: Egy magánszemély térítés nélkül ingatlant ad bérbe egy vállalkozásnak. Ennek adózási, számviteli vonatkozásai hogyan jelentkeznek a bérbevevőnél?
Részlet a válaszból: […]a magánszemély üzletszerűen, illetve tartós vagy rendszeres jelleggel folytatja), akkor ezen bérbeadás az Áfa-tv. hatálya alá tartozik. (Ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtás az ingyenes, térítés nélküli szolgáltatásnyújtás is!) Ezért a magánszemélynek az Art. 22. §-a alapján be kell jelentkeznie, adószámot kell kérnie, és a térítés nélküli bérbeadás piaci értéke alapján az áfát fel kell számítania, számláznia és megfizetnie (hacsak alanyi adómentességet nem kért, nem kérhetett)! A bérbe vevő vállalkozásnál a térítés nélkül igénybe vett szolgáltatás piaci értékét az igénybe vett szolgáltatások költségei között (529) kell elszámolnia a rendkívüli (illetve az egyéb) bevételekkel szemben (9891, illetve[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. december 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5237

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést