Közösen beszerzett géphez kapcsolódó elszámolások

Kérdés: Három vállalkozás közösen vesz meg egy gépet (közösen tudják előteremteni a saját erőt, a kapacitást is csak együtt tudják kihasználni), amihez vissza nem térítendő támogatást is kapnak. A gépet nyilvánvaló, hogy csak az egyik társaság (legyen ez az "A") aktiválhatja és számolhatja el annak költségeit, de a másik két társaság ("B" és "C") is használja majd. Milyen könyvviteli megoldás lehetséges a leírtak elszámolásához? Alkalmazható-e ez esetben az Szt. közös üzemeltetésre vonatkozó előírása? Ha igen, milyen feltételekkel, hogyan kell azt dokumentálni?
Részlet a válaszából: […] ...üzemeltetésével kapcsolatos bevételeket és költségeket is.Milyen bevételek lehetnek? Ha "A" társaság a szóban forgógépet közvetlenül bérbeadással hasznosítja, akkor árbevétele lesz. Ilyenhasznosításnak kell tekinteni azt is, ha "A" társaság "B" és "C"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 19.
Kapcsolódó címkék:  

Lakásbérbeadás egyéni vállalkozásban

Kérdés: Az egyéni vállalkozó főtevékenysége árufuvarozás. Bővítette tevékenységi körét a 702001 lakásbérbeadás, albérlet jogcímen. A tevékenység megkezdéséhez vásárolt egy új építésű lakást. Ennek a lakásnak a bekerülési értéke figyelembe vehető-e: a kisvállalkozói kedvezmény, az osztalékalap, az áfa-visszatérítés során, valamint a lakás üzemeltetési költségei, bútorzatai, felszerelési tárgyai milyen módon könyvelhetőek le? Későbbiekben, ha a vállalkozásból kivonja a lakást, milyen fizetési kötelezettségek terhelik a vállalkozót?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó általánosadózási rendelkezéseket kell alkalmaznia.Áfa-visszatérítésAz Áfa-tv. 2. számú melléklete szerint a lakóingatlanbérbeadása, egyéb módon történő hasznosítása tárgyi adómentesség alá tartozószolgáltatásnyújtás. Így a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 24.

Számlázott érték összetételének módosítása

Kérdés: A kft. 2004. 12. 27-én adásvételi szerződés alapján 2 db üzletet vásárolt, amelyek birtokba adása ugyanezen a napon megtörtént. Az üzletek ellenértéke még decemberben kiegyenlítésre került. A számlakibocsátó megállapította, hogy a szerződésben a telek és a felépítmény értéke helytelenül került meghatározásra. A javítás nem változtatta meg a számla végösszegét, a levonható áfát. A számla már a helyes telek- és felépítményértékkel került kiállításra. Az ügyvéd az ellenjegyzett szerződésmódosítást 2005. 01. 19-én készítette el. Az adóhatóság a kft.-nél áfakiutalás előtti ellenőrzést végzett, és a 4 M Ft összegű áfát nem utalta ki (bár elismerte annak jogosságát), mivel a számla módosítására vonatkozó szerződés kiegészítése csak januárban készült el, az üzletek bérbeadása sem történt meg december hónapban. Így az áfakiutalást önrevízióval módosítani kellett. A belső feljegyzés megfelelő dokumentáció-e a számla belső tartalmának módosítására? A bérbeadás ténye oka lehet-e az áfa-visszatérítésnek? Hogyan kell elszámolni és év végén a mérlegben kimutatni az adóhatóság által a következő időszakra átviendő áfát? Számviteli szempontból a teljesítés megtörténtnek tekinthető-e, és így a nyilvántartásba vétel helyes volt-e?
Részlet a válaszából: […] ...csak 2005januárjában készült el, a számla alapján könyvelni csak 2005-ben lehetett,természetesen az előzetesen felszámított áfát is.A bérbeadás ténye természetesen nem befolyásolhatja azáfa-visszatérítést. Valószínű, hogy az adóhatóság az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 10.
Kapcsolódó címke:

Bérleti díj mint közvetített szolgáltatás

Kérdés: Az ingatlan tulajdonosa társaságunkat bízta meg az ingatlan bérbeadásával, a bérlőkkel kapcsolatos szerződések megkötésével, az ingatlan irodakénti üzemeltetésével. A tulajdonos részére havonta fizetjük a bérleti díjat azon ingatlanrészek, területek után, amelyeket sikerült bérbe adnunk. A bérleti szerződéseket saját nevünkben kötjük, és magasabb bérleti díjat számlázunk, mint amennyit a tulajdonos számláz. A tulajdonos által részünkre számlázott bérleti díj megfelelő szerződés és számla alapján tekinthető-e közvetített szolgáltatásnak?
Részlet a válaszából: […] ...összegea helyi iparűzési adó alapjának meghatározása során az adóalapot csökkenti.Itt kell megjegyezni, ha a kérdező társaság nemcsakbérbeadást közvetít, de foglalkozik az épület irodakénti üzemeltetésével is, azépület üzemeltetésére külön szerződést kell kötni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 27.

Visszatartott kaució elszámolása

Kérdés: Ügyfelünk bérbe adott egy ipartelepet egy kft.-nek 2004 márciusában. A bérbeadás kapcsán 460 000 Ft (2 havi bérleti díjnak megfelelő összegű) kauciót vett át a bérlőtől. A bérleti szerződést közös megegyezéssel a felek megszüntették, de a kaució nem került visszafizetésre. Ügyfelünk újabb bérlőnek adta bérbe az ipartelepét, aki annak egy részét bérbeadja a korábbi bérlőnek. Mit kell tennünk a könyvelésben a kaució összegével? Változtat-e az elszámolás módján az, ha a bérleti szerződésben a bérbeadó kikötötte, amennyiben a bérlő az esedékessé vált bérleti díjat a tárgyhó 10-éig nem fizeti meg, a bérleti szerződés automatikusan érvényét veszti, és a kaució a bérbeadó tulajdonába kerül?
Részlet a válaszából: […] ...bérbeadó az ipartelep bérbeadásakor a Ptk. előírásaimellett óvadékot kérhet, amelyből a bérleti szerződés nem teljesítése vagy nemszerződésszerű teljesítése esetén a követelését közvetlenül kielégítheti. Azóvadékot csak a kielégítés céljára szabad...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 27.
Kapcsolódó címkék:    

Áfaarányosításnál éven belüli göngyölítés

Kérdés: Vállalkozásunk 2005. 04. 01. napjától "tárgyi adómentes" ingatlan-bérbeadással is foglalkozik az egyéb, adólevonásra is jogosító tevékenysége mellett. Mivel az I. negyedévben csak adóköteles tevékenységünk volt, a III. negyedévi göngyölítéses levonási hányad megállapításához csak a II-III. vagy az I-III. negyedévi bevételi adatokat kell halmozottan számításba venni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a választ az Áfa-tv. 3. számú melléklete I.részének 3. pontja tartalmazza. E szerint az adóalany – választása szerint – azarányosításba bevont előzetesen felszámított adó összegét– a tárgyév során göngyölítve, a göngyölített adatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 13.

Kisvállalkozói kedvezmény (egyéni vállalkozó)

Kérdés: Egyéni vállalkozó vásárolt egy új tehergépkocsit, rózsacsomagoló kisgépeket. Főtevékenysége: virág- és dísznövénytermesztés. Egyéb tevékenységek, amiket gyakorol, és rendszeresen bevétele van belőle: virág- és dísznövény-nagykereskedelem, gazdasági építmény bérbeadása. Ezen új eszközöknél érvényesítheti-e a kisvállalkozói kedvezményt?
Részlet a válaszából: […] ...vagyértékesítéséhez kapcsolódó tevékenység végzése esetén. A kérdésben ismertetetttevékenységek közül a gazdasági építmény bérbeadása az, amellyel összefüggésbenvásárolt eszközre lehetne érvényesíteni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.

Saját ingatlan bérleti díja (eva)

Kérdés: Egy bt. tevékenységét evaalanyként végzi. A társaság egy fő beltagból és egy fő kültagból áll. A beltag és házastársa 50-50%-os tulajdonában álló ingatlanban végzi tevékenységét a társaság. Az ingatlan 50%-ban a bt. irodája, 50%-ban pedig lakás. A bt. bérleti díjat nem fizet a tulajdonosoknak, hiszen a beltag és a bérelt ingatlan egyik tulajdonosa azonos személy. A bt.-nek evaalapot képez-e a bérleti díj szokásos piaci ára, mint ingyenesen juttatott szolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] Az Eva-tv. 6. §-ának (2) bekezdése szerint bevétel aszámvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany által (magánszemélyesetében egyéni vállalkozóként) bármely jogcímen és bármely formában mástólmegszerzett vagyoni érték, beleértve az áthárított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.
Kapcsolódó címkék:    

Épületek aktiválásának időpontja

Kérdés: A kft. tevékenysége az általa építtetett irodaház üzemeltetése, az irodaházban található helyiségek bérbeadása, amihez a kft. nagy összegű hitelt vett fel. A hitel után jelentős összegű kamatot fizet. Az irodaházba 2004. január 1-jétől a bérlők folyamatosan beköltöznek, fizetik a bérleti díjat. Az irodaház műszaki átadása során néhány szakhatóság kifogással élt, így az épület használatbavételi engedélyét nem adták ki, ezért az épület nem került aktiválásra. Helyes ez így? A bérlők beköltöztek, fizetik a bérleti díjat, aktiválás nélkül az összemérés elve miként érvényesül? Nem lenne helyesebb, ha a tényleges használatbavétel alapján történne az aktiválás?
Részlet a válaszából: […] A választ az utóbbi kérdésre adandó igennel kell kezdeni,feltételezve azt, hogy a tényleges használatbavétel jogszerűen történt. Akérdésben leírt esetben azonban nem az előírásoknak megfelelően történt azépület használatbavétele, hiszen az építési hatóság a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 15.
Kapcsolódó címkék:  

Bérelt személygépkocsi elszámolása

Kérdés: A társaság Németországból bérel személygépkocsikat. A bérleti szerződés szerint a bérlet 5 évre szól. A bérleti időszak lejárata után a társaságnak elővásárlási joga van, amelynek mértékét a bérbeadó kéthavi bérleti díjban határozta meg. Agépkocsik átvétele előtt az 5 évre vonatkozó bérleti díjat a társaság átutalta. A bérleti szerződés szerint a bérleti időszak és a bérleti díj elszámolása a gépkocsik átvételét követően kezdődik. A bérbeadó számlájában 16 százalékos adót számított fel. Az előre kifizetett bérleti díj könyvelésére az időbeli elhatárolás szabályait alkalmazta a társaság. Aszemélygépkocsik bérbevétele előtt átutalt teljes bérleti díj előlegnek minősül-e? A magyar társaság áfabevallásában kell-e szerepeltetni? A személygépkocsi bérleti díjának áfája visszaigényelhető. Hogyan történik ezek könyvelése?
Részlet a válaszából: […] ...ügyleteket tényleges gazdaságitartalmuknak megfelelően kell elszámolni. Az olyan szerződés, amelyszemélygépkocsik 5 évre történő bérbeadásáról és minimális díj megfizetésemelletti megszerzésének lehetőségéről szól – számviteli elszámolásszempontjából –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 15.
Kapcsolódó címke:
1
42
43
44
54