Találati lista:
1. cikk / 826 Adómentes kulturális szolgáltatások
Kérdés: Kulturális szolgáltatás igénybevételére nyújtott adómentes juttatás témában kérem szíves állásfoglalásukat. Az Szja-tv. előírásában kulturális szolgáltatásnak tekinthető esemény a színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadás, melyek közös jellemzője, hogy élő szereplősek és kulturális szórakozást nyújtanak. Az étkezéssel egybekötött színházi előadás (belépőjegy + vacsora) megfelel-e az Szja-tv. adómentes előírásainak?
Kérdéseink ezzel kapcsolatban:
1. A szolgáltatónak hogyan kell kiállítania a számlát az adómentességhez?
2. Mi az adózási kötelezettség,
– ha egy soron kerül kiállításra a számla (belépőjegy és vacsora egyben), vagy
– ha meg van bontva külön soron belépőjegyre és külön soron vacsorára?
Kérdéseink ezzel kapcsolatban:
1. A szolgáltatónak hogyan kell kiállítania a számlát az adómentességhez?
2. Mi az adózási kötelezettség,
– ha egy soron kerül kiállításra a számla (belépőjegy és vacsora egyben), vagy
– ha meg van bontva külön soron belépőjegyre és külön soron vacsorára?
2. cikk / 826 Előre kiállított számlák a mikrogazdálkodónál
Kérdés: Több vállalkozás is előre, december hónapban kiállítja a tárgyévet követő időszakot terhelő számlákat: a biztosító decemberben számlázza a következő év januári biztosítási díját, a bérbeadó a következő év I. negyedévi bérleti díját, a közműszolgáltató az alapdíjat stb. Ezen költségszámlákat mely évről készült beszámolóban kell szerepeltetni a mikrogazdálkodónál, ahol sajátosak az időbeli elhatárolás szabályai?
3. cikk / 826 Bérelt ingatlanon végzett beruházás amortizációja
Kérdés: Társaságunk kereskedelmi tevékenységet folytat, és ahhoz ingatlant bérelünk. Ha ezen az ingatlanon átalakításokat végzünk, azt aktiváljuk a bérelt ingatlanon végzett beruházások között. Jelenleg a számviteli politikánkban az éves leírás összegének megállapításánál figyelembe veendő mérték: 16,67% (6 év) van megjelölve. Aktiváláskor a számviteli és az adótörvény szerint is ezzel képezzük az értékcsökkenéseket. Helyesen járunk el így? Lehet-e a leírási kulcsokat (számviteli + adótörvény) egyedileg a bérleti szerződés időtartamával összhangban megállapítani? Mi történik akkor, ha a gazdasági hasznos élettartam a bérleti szerződés időtartamától lényegesen eltér? Hogyan kell kezelni a már aktivált beruházást, ha pl. idő előtt felmondják a bérleti szerződést?
4. cikk / 826 Bérleti díj és közüzemi költségek
Kérdés:
Partnereinkkel kötött bérleti szerződésében (helyiségbérlet és a kapcsolódó közüzemi díjak elszámolása), amennyiben a szerződés nem tér ki arra, hogy a bérleti időszakhoz mely korábbi közüzemi díj kapcsolható, a partnereink szabadon, a közüzemi díjak beérkezésének vagy kiegyenlítésének függvényében számlázhatják részünkre a közüzemi díjakat? Ezen esetekben szükséges-e feltüntetni, hogy melyik havi bérleti díjhoz kapcsolódik a közüzemi díj, valamint szükséges-e az egyes közüzemi díjak elszámolási időszakának feltüntetése a partner által befogadott a számlákon?
Például: 2025. 09. havi bérletidíj-számla (kelte 2025. 10. 03.; fizetési határidő, áfateljesítés dátuma: 2025. 11. 03.) kiállítását követően partnerünk külön számlán számlázta az alábbi hivatkozások feltüntetésével a közüzemi díjakat: gázdíj 2025. 06. 19. – 2025. 07. 15.; áramdíj: 2025. 08. 01. – 2025. 08. 31.; teljesítési időszak: 2025. 09. 01. – 2025. 09. 30.; a számla kelte: 2025. 10. 03.; fizetési határidő, áfateljesítés dátuma: 2025. 10. 18.
Elfogadható-e a fenti számlázási módszer, vagy más dátumokkal szabályos a számlák kiállítása? További kérdés, hogy a közüzemi díjakat
– a számviteli elszámolásban, mint a bérleti díj járulékos költségét bérleti díjként kell könyvelni, vagy energiaköltségként számolandó el;
– a főkönyvi dátum a tényleges fogyasztási időszak vagy pedig a bérleti díj időszaka, amelyre a számla megküldésre került?
5. cikk / 826 Csarnoképítés többletköltségeinek átvállalása
Kérdés: Társaságunk üzemcsarnokot épít a leendő bérlő részére. A bérleti szerződésben rögzítésre került az épülő csarnok műszaki tartalma. Az építkezés folyamán a bérlő műszakitartalom-változtatásokat igényelt, amelynek a többletköltségeit a bérlő – megállapodás szerint – átvállalja. A beruházás még nem fejeződött be. A többletköltségek mindegyike építési-szerelési munka. Helyesen járunk-e el, ha a többletköltségekről kiállított számlát a fordított adózás szabályai szerint állítjuk ki? Ha a megállapodás alapján továbbszámlázott, társaságunknál felmerült többletköltségeket közvetített szolgáltatásként könyveljük annak ellenére, hogy a módosításokkal létrejövő ingatlanba beépülő beruházások a társaságunk tulajdonát fogják képezni?
6. cikk / 826 Totálkáros jármű esetében a bérleti díj fizetése
Kérdés: Bérbeadással foglalkozó cég egyik járműve totálkáros lett. A bérlő csak 2 hónappal később jelentette be a káreseményt a bérbeadó részére (a szerződés szerint 24 órán belül kellett volna bejelenteni), aki a bérleti díjat emiatt folyamatosan számlázta a bérbevevő felé, aki azt ki is fizette. Köteles-e a bérbeadó a káresemény utáni időszakra járó bérleti díjat sztornírozni? A bérbeadó a bérelt eszköz beszerzési értékének 5%-át mint kárátalányt jogosult kártérítésként beszedni totálkár esetén, a szerződés szerint. Ez a kártérítés áfahatályon kívüli tételként számlázható?
7. cikk / 826 Bérbe adott ingatlanok nyilvántartása
Kérdés: Egy cég ingatlanokkal rendelkezik (saját tulajdonú ingatlanok adásvétele az egyik tevékenysége). A korábban megvásárolt ingatlanok jelenleg bérbeadásra kerültek. Számvitelileg jelenleg készletként kerülnek kimutatásra. Problémát jelent-e ez, vagy bérbe adott ingatlanként a tárgyi eszközök közé sorolandók? Az éven túli hasznosítási célból szükséges kiindulni a besorolás kapcsán, vagy esetleg a hosszú távúból, hogy készletként vagy tárgyi eszközként kerüljön besorolásra? (Az összes ingatlanban van bérlő, de csak néhány ingatlannál cél a következő évi értékesítés, a többinél várhatóan több év múlva kerül sor az értékesítésre.)
8. cikk / 826 Adómentes-e a koncert- és fesztiválbelépő?
Kérdés: Társaságunk szeretne a munkavállalóinak koncert- és fesztiválbelépőket adni (Sziget, Strandfesztivál). Az Szja-tv. 1. számú mellékletében az alábbiakat találtam:
„8.28. b: kulturális szolgáltatás igénybevételére (muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére) szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj”.
Ez alapján minden kétséget kizáróan adható adómentesen koncertjegy, fesztiváljegy? Illetve ehhez kapcsolódóan a kérdésem az, hogy a fesztiválról, koncertről kapott számla áfatartalma levonásba helyezhető-e? (Társaságunk kiskereskedelmi tevékenységet folytat, és az áfafizetési kötelezettséget az általános szabályok alapján állapítjuk meg.)
„8.28. b: kulturális szolgáltatás igénybevételére (muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére) szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj”.
Ez alapján minden kétséget kizáróan adható adómentesen koncertjegy, fesztiváljegy? Illetve ehhez kapcsolódóan a kérdésem az, hogy a fesztiválról, koncertről kapott számla áfatartalma levonásba helyezhető-e? (Társaságunk kiskereskedelmi tevékenységet folytat, és az áfafizetési kötelezettséget az általános szabályok alapján állapítjuk meg.)
9. cikk / 826 Szállásadó reggelit és vacsorát ad
Kérdés: Egy, az Szja-tv. 57/A. §-a alapján adózó szállásadó a vendégeinek reggeli és vacsora étkeztetést tervez biztosítani. Ennek megvalósítása befolyásolja-e az adóalany adózási státuszát?
10. cikk / 826 Tárolóbokszok után fizetett összeg minősítése
Kérdés: A társasház kültéri közös területén engedélyezte a társasházi lakások tulajdonosai számára betonozott aljzattal rendelkező, zárt tárolóbokszok létesítését. A tárolóbokszok a lakástulajdonosok tulajdonában vannak, a beszerzésük és telepítésük a tulajdonosok saját költségén történt. A tárolóbokszok után a bokszok tulajdonosai az egységnyi tulajdoni hányadon alapuló közös költség meghatározott százalékának megfelelő összeget fizetnek a társasház folyószámlájára. A tárolóbokszok után a bokszok tulajdonosai által fizetett összeg közös költségnek vagy bérleti díjnak, esetleg valamilyen más jogcímen fizetett összegnek minősül? Amennyiben nem közös költség, abban az esetben az a társasház részéről a vállalkozási tevékenység bevételei közé sorolandó? Ez utóbbi esetben a társasháznak van számlakiállítási kötelezettsége a bokszok tulajdonosai részére?
