805 kérdés-válasz a berlet kifejezésre

805 cikk rendezése:

11. cikk / 805 Vármegyebérlet főállású beltag részére

Kérdés:

Egy betéti társaság beltagja főállásban végzi tevékenységét (egyúttal ő látja el a vállalkozás képviseletét is, mint üzletvezető), havonta garantált bérminimumot meghaladó összegű tagi jövedelmet számfejtenek részére a végzett munkájáért. A tevékenység végzése nemcsak a cég székhelyén, hanem a környező településeken is igényel megjelenést egyes időpontokban az ügyfeleknél. Ez esetben a főállású beltag részére adható-e adómentesen költségtérítésként helyközi tömegközlekedésre szóló havi vármegyebérlet? Ha a vármegyebérletről a betéti társaság hivatalos számlázási címére kéri a készpénzfizetési számlát, akkor a személyi jellegű ráfordítások között kell könyvelni költségként?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 10.

12. cikk / 805 Működési bevétel vagy támogatás

Kérdés: Egy önkormányzati tulajdonú nonprofit társaság sportpálya működtetésére szerződést kötött a tulajdonossal. A megállapodás szerint a működtetőt terhelik a működési költségek (közüzemi díjak, takarítás stb.), és megilletik a működtető bevételei (ingatlan bérbeadása, terembérlet, azaz a működésből származó bevételek). Amennyiben az adott időszakban az elszámolt költségek meghaladják a bevétel összegét, a különbözetet a tulajdonos működési támogatás formájában köteles megtéríteni a működtető felé.
– Helyes-e, ha működtetési támogatásként kapja meg a különbözetet, és nem üzemeltetési díjként számlázza a társaság? A társaság áfakörös, az ingatlan-bérbeadásnál nem jelentkezett be áfakörbe. Így az üzemeltetési díjra áfát kell felszámítani.
– Amennyiben szolgáltatást számláz, akkor árréssel köteles-e számlázni, mivel nonprofit társaság?
– A sportpálya működtetéséhez felmerült költségek számláinak előzetesen felszámított áfáját arányosíthatom-e a mentes és az áfás bevétel arányában?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 10.

13. cikk / 805 Végelszámoláskor a készleten maradt bor

Kérdés: A borbolt a bérelt üzlet sürgős elhagyására kényszerült. Nem akar még új helyet bérelni, a kft. végelszámolásán gondolkodik, viszont készleten maradt sok bor. Ezt nem lehet visszavinni. Mivel jövedéki termék, így azt viszonteladónak – szerintem – nem lehet értékesíteni. Mi a teendő a készlettel?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 10.

14. cikk / 805 Bérbeadás vagy helyfoglalás?

Kérdés: Rendezvényszervező cég városi fesztiválokat szervez, amelyek a város terein, utcáin zajlanak. A városvezetés megbízza a rendezvényszervezőt a lebonyolítással úgy, hogy a város által biztosított területeket és a város meglévő eszközeit díjmentesen bocsátja a szervező cég rendelkezésére. A várostól kapott asztalokat és a hozzá való padokat a szervező cég kihelyezi a város főterén, ahol a lakosság bográcsban főzhet saját részre, és ott a helyszínen el is fogyaszthatja. Csak az a személy főzhet a téren, aki asztallal rendelkezik. Az asztalok többszemélyesek, baráti társaságok szoktak együtt főzni. A szervező cég az asztalokért – vagyis a főzési lehetőségért – bérleti díjat szed. A bérbeadás asztal és padok bérbeadását jelenti, vagy a terület bérbeadását? Vagy esetleg nem is bérbeadás történik, hanem a rendezvényen való részvétel lehetőségét vásárolja meg az asztalhoz jutni akaró személy? A főzni akaró személyek szemszögéből megközelítve a kérdést, nekik egyformán fontos az asztal és a hely is. Ha az asztal nem lenne a főtéren, akkor nem lenne rá szüksége, de a helyre sem asztal nélkül. A kérdés a helyes számlázás és az áfa helyes kezelése miatt merült fel.

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 26.

15. cikk / 805 Irodahelyiségek bérbeadása előtt végzett munkák minősítése

Kérdés: Ingatlannal rendelkező társaság irodahelyiség bérbeadásával foglalkozik. Új vagy meglévő bérlő szerződésének meghosszabbításakor jellemzően jelentősebb költségek merülnek fel a helyiségkiépítés kapcsán, amelyet a társaság végez el. A kivitelezési munkálatok a bérbe adott terület bérlői igényeknek megfelelő átalakításával kapcsolatosak, és bár funkcióváltással nem járnak, de magukban foglalnak épületgépészeti (vizesblokk-, konyha-, világításkiépítés stb.) és egyéb, inkább dizájn jellegű munkákat, mint pl. a szőnyegcsere, falak áthelyezése, tárgyalók kialakítása, falak festése. A munkálatok elvégzésének alapvető célja a bérlő megnyerése, illetve a bérleti szerződés meghosszabbítása, mely által a társaság a következő években további gazdasági hasznot fog elérni. Kifejezetten a fenti jellegű kialakítások esetén is indokolt-e egyenként vizsgálni az elvégzett munkákat, hogy mely, a számviteli törvény által meghatározott fogalomnak felelnek meg, és aszerint minősíteni beruházásnak, felújításnak vagy karbantartásnak, vagy a körülményekre tekintettel az egy bérlőhöz kapcsolódó munkák kezelhetők egy „csomagban”, és a jövőbeni addicionális haszonra és az összemérés elvére tekintettel indokolt lehet ezek aktiválása és a bérleti szerződés időszaka alatt történő költségkénti elszámolása?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 26.

16. cikk / 805 Bérelt ingatlanon végzett felújítás

Kérdés: Az „A” kft. egy magánszemély tulajdonában álló ingatlant bérel a tevékenysége végzése céljából. A magánszemély nem kér bérleti díjat, feltéve, hogy az épületet az „A” kft. folyamatosan fejleszti. Az „A” kft. nagyobb felújítást hajtott végre az épületen, amelyet még nem helyezett üzembe. Időközben az épület tulajdonjogát „B” kft. megvásárolná, mert a különböző engedélyek miatt új céget kell alapítania a tevékenység folytatása érdekében. Így tehát a beruházás az „A” kft.-ben maradt, de „B” kft. szeretné folytatni a tevékenységet, ami miatt a beruházás elkezdődött. Az „A” kft. továbbra is működni fog az épületben, ezért a továbbiakban „B” kft.-től bérli majd a számára szükséges területet, de a felújítás egy részét már nem fogja tudni aktiválni. A tulajdoni viszonyok alapján kapcsolt vállalkozásokról van szó. Helyes-e az a megoldás, hogy az „A” kft. a felújításra fordított összeget felújítás címén továbbszámlázza a „B” kft. felé? Illetve az, hogy az „A” kft. által felújított részt nem számlázza tovább a „B” kft. részére, cserébe továbbra sem fizet bérleti díjat? Milyen lehetőségei vannak az „A” és „B” kft.-nek, ha a jövőben közösen használnák az épületet, és a felújítás eddigi bekerülési értékének megtérítésére az „A” kft. nem tart igényt?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 12.

17. cikk / 805 Visszabérelt üzlethelyiség költségeinek áthárítása

Kérdés: Adott egy kereskedelmi vállalkozás, amely egy nagyobb méretű üzlethelyiségben működik. Ezt az üzlethelyiséget az egyik tulajdonos tavaly év végén megvette a cégtől, és a kft. most visszabérli tőle. A vállalkozás könyveiből kikerült, arra értékcsökkenés a továbbiakban nem kerül elszámolásra. Ugyanakkor a rezsiszámlák továbbra is a cég nevére szólnak, és ha vannak kisebb-nagyobb felújítások, azokat is a vállalkozás végzi el, szükség esetén bérelt ingatlanon végzett beruházásként aktiválva. A kérdésem az, hogy ezek alapján a kapott bérleti díj szja-előlegének kiszámításakor lehetőség van-e az értékcsökkenést mint költségtényezőt figyelembe venni? (Tegyük fel, hogy 100 millió Ft volt a vételár, akkor évi 2 millió Ft értékcsökkenést lehetne a bevétellel szembeállítani.) A vásárlással kapcsolatban felmerült még az illeték mint kiadás. Ezt hogyan kell/lehet figyelembe venni? Szembe lehet-e állítani közvetlenül a 2024. évi bevétellel?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 29.

18. cikk / 805 Helyi adó számításánál alkalmazható módszer

Kérdés:

Hipa-számítás kapcsán kérném a segítségét. Adott egy teherfuvarozással foglalkozó kft., amelyik a helyi adóját a komplex megosztásos módszerrel állapítja meg. Székhelye „A” városban van, telephelyei pedig „B” és „C” városokban. „A” és „B” városban 2% a helyi adó mértéke, „C” városban viszont mentesség van. A kft.-nek 90 munkavállalója van, ebből 60 tgk.-sofőr. A székhelyen nem végez bevételszerző tevékenységet, ott székhelyszolgáltatást nyújtónak van bejegyezve. „B” városban található meg a telephely és az iroda, de ezt szívességi alapon használja (másik kft. a tulajdonos). Itt folyik az autók szervizelése és az adminisztrációs munka, fuvarszervezés. Ez a központi ügyintézés helye a munkavállalók munkaszerződése szerint. „C” városban van a tgk.-k többségének a tárolási helye a forgalmi engedélyek és a fuvarozói engedélyek alapján. Itt egy üres területet bérel a cég. Hogyan szabályszerű a helyi adó számítása, 1-es vagy 2-es technika szerint, vagy esetleg más módszert kellene alkalmazni?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 11.

19. cikk / 805 Egyéni vállalkozó belföldi utazásra szolgáló éves bérlete

Kérdés: Egyéni vállalkozó folyamatosan, hetente többször is ingázik a székhelye és a megbízója székhelye között, 2 vármegyét is érintve. Ezekre az utazásokra éves bérletet váltana. A kérdések az alábbiak:
– A bérlet elszámolható-e költségként?
– Ha elszámolható, akkor milyen dokumentációval kell igazolnia, hogy a tevékenysége érdekében használja a bérletet?
– A bérlet áfája visszaigényelhető-e?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 11.

20. cikk / 805 Vásárolt megmunkálóközpont lízingbe vétele

Kérdés:

Társaságunk 2024. 03. 26-án vásárolt egy megmunkálóközpontot (160.000 euró). Eredetileg úgy volt, hogy saját finanszírozású beruházás lesz, emiatt a 161. Befejezetlen beruházásra lett könyvelve. Később sikerült egy lízingcéggel megállapodni, és utófinanszírozásban lízingszerződést kötni. 2024. 05. 16-án szállították le cégünkhöz a megmunkálóközpontot, és ezen a napon ki is kellett számláznunk a megmunkálóközpontot a lízingcégnek változatlan áron. A gép a lízingcég tulajdonába került, mi havonta lízingdíjat (bérleti díjat) fogunk fizetni a lízingcégnek. Hogyan könyveljem az értékesítést? Mert ez nem egy aktivált tárgyi eszköz, hanem befejezetlen beruházás volt. Azon a napon, amikor megérkezett a gép cégünkhöz, ki is kellett állítani a számlát az értékesítésről.