Magánszemélynek bérleti díj euróban

Kérdés: A bérleti szerződés alapján a bérleti díjat a magánszemély euróban kéri. Az Szja-tv. 6. § (4) bekezdésének a) pontja alapján a teljesítést megelőző hónap 15-én érvényes MNB-árfolyamot alapul véve számolom ki a bérleti díjat és a személyi jövedelemadót, aminek a nettó összege a 471. főkönyvi számlán van. A nettó bérleti díjat az eurószámláról utaljuk. Ennek a könyvelése átlagárfolyamon történik, amelyet a 471. főkönyvre könyvelünk. A két összeg között biztosan lesz árfolyam-különbözet (a 471. főkönyv egyenlege). Ennek a különbözetnek mi lesz a sorsa?
Részlet a válaszából: […] ...választ azzal kell kezdeni, hogy - sajnálatos módon - rosszul értelmezi az Szja-tv. hivatkozott előírásait. Az euróban számított bérleti díjat nem az Szja-tv. alapján kell meghatározni (hivatkozott előírása a magánszemély bevételének a megállapítására vonatkozik),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.

Közös költség a bérleti díjjal együtt

Kérdés: Ingatlan-bérbeadással foglalkozó cég az ingatlan-bérbeadást adókötelessé tette, így a bérleti díjak áfával növelten kerülnek számlázásra. Üzlethelyiség bérbeadása kapcsán a felmerült közös költség is tovább lesz számlázva. Jól gondoljuk-e, hogy mivel a közös költség osztja a tevékenység sorsát, ezért az áfával növelten kell számláznunk ezt a bérlőnek annak ellenére, hogy a közös költséget egy díjértesítő alapján utaljuk a társasház részére? Nem kapunk róla számlát.
Részlet a válaszából: […] ...külön megállapodáson alapul".A közös költség a bérbe adott üzlethelyiség járulékos költségének tekintendő, így annak összege a bérleti díj fizetendő áfaalapjába beletartozik akkor is, ha a számlán - a két fél megállapodásának megfelelően - külön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.

Közös költség a bérleti díjjal együtt

Kérdés: Ingatlan-bérbeadással foglalkozó cég az ingatlan-bérbeadást adókötelessé tette, így a bérleti díjak áfával növelten kerülnek számlázásra. Üzlethelyiség bérbeadása kapcsán a felmerült közös költség is tovább lesz számlázva. Jól gondoljuk-e, hogy mivel a közös költség osztja a tevékenység sorsát, ezért az áfával növelten kell számláznunk ezt a bérlőnek annak ellenére, hogy a közös költséget egy díjértesítő alapján utaljuk a társasház részére? Nem kapunk róla számlát.
Részlet a válaszából: […] ...külön megállapodáson alapul".A közös költség a bérbe adott üzlethelyiség járulékos költségének tekintendő, így annak összege a bérleti díj fizetendő áfaalapjába beletartozik akkor is, ha a számlán - a két fél megállapodásának megfelelően - külön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 27.

Bérleti díj beszámítása ingatlan vásárlásakor

Kérdés: Jogi személy társaságunk magánszeméllyel kötött szerződésében úgy állapodik meg, hogy a szerződéskötéskor (02. 28.) kifizetünk részére 10 millió forint kauciót, amelyből felújítja azt az ingatlant, amelyet bérlünk tőle 07. 01-től, havi bruttó 500 ezer Ft-ért, 12 hónapra. A 12 hónap letelte után a szerződés átfordul adásvételi szerződésbe, amelyben rögzítve van, hogy az ingatlan 70 milliós vételárába beleszámítja az eladó magánszemély az 5 millió Ft kauciót és a 12 havi bérleti díjat (nettó 432.500 Ft, mert 10% költségnyilatkozatával az szja-t levonjuk), így akkor már csak a különbözet (vételár-kaució-nettó bérleti díj) kerül részére kifizetésre. Hogyan kell kezelni a cégünknél a 12 havi bérleti díjat? Havonta az 52-re könyveljük az általános szabályok szerint addig, amíg az adásvételi szerződés aláírásra kerül? És utána? Az ingatlan bekerülési értéke az adásvételi szerződés szerint 70 millió Ft lesz, és ekkor hogyan kell kezelnem a 12 havi kifizetett és az 52-esre könyvelt bérleti díjat? Egyéb bevételként kell elszámolni az eladóval szemben?
Részlet a válaszából: […] ...(amit a társaságnak kell levonnia), a társaságnak pedig a teljes összeg után szociális hozzájárulási adót kell fizetnie.Ha a havi bruttó bérleti díj 500 E Ft, 10%-os költséghányad 50 E Ft, a nettó bérleti díj miért 432.500 Ft?A fő kérdésre a következő válasz adható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 13.

Rezsiköltségtérítésnél csökkentő napok száma

Kérdés: Helyes az az értelmezés, hogy az Szja-tv. 3. melléklet II.11. pontjában szereplő rezsiköltség-térítés összegét csökkenteni kell a szabadságnapok, betegszabadságos napok és a táppénzes napok hányadával?
Részlet a válaszából: […] ...kell;- a munkavállaló nem számol el a távmunkavégzéssel összefüggésben tételes rezsiköltségeket (internethasználat díja, a helyiség bérleti díja, a fűtés, a világítás és a technológiai energia díja).(Kéziratzárás: 2023. 03....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.

Bérbeadás kata helyett magánszemélyként

Kérdés: Adott egy katás egyéni vállalkozó fodrász tevékenységgel. Az üzlethelyiséget, ahol a tevékenységet végzi, az önkormányzattól bérli egyéni vállalkozó minőségében. Az említett üzlethelyiség egy részét más katás vállalkozóknak bérbe adja. Kataadóalanyként bérbeadási tevékenységet nem végezhet. Lehetséges lenne-e a következő megoldás: Nem katás vállalkozóként, hanem magánszemélyként adja bérbe a bérelt üzlethelyiséget?
Részlet a válaszából: […] ...bérelt ingatlan, illetve annak bizonyos részei albérletbe adhatóak nem katás vállalkozóként, hanem magánszemélyként, mint önálló tevékenység keretében (Szja-tv. 16-17. §). Magánszemélyként végzett ilyen tevékenységet be kell jelenteni a 23T101E jelű nyomtatvány...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 9.

Bérbe adott ingatlan felújítási költségeinek megtérítése

Kérdés: Irodaház bérlője felújítja a bérbe vett ingatlant. A bérbeadóval megegyezik, hogy a bérbeadó bérbeadói hozzájárulás címen a felújítás-átalakítás egy részét megtéríti számára. Ezt a számlát - mint bérbeadó - hová kell könyvelnem?
Részlet a válaszából: […] ...érdekében felmerült ráfordítás, a társasági adónál az adózás előtti eredményt növelő tétel lehet).Feltételezhetően a bérbevevő bérleti díjat fizet. Külön szerződésben, de a bérleti szerződéshez kapcsolódóan, a bérbeadó és a bérlő megállapodhat arról, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 9.

Kiválás során a vagyon változása

Kérdés: "A" társaságban lévő termelőeszközöket (gépek, ingatlanok, járművek) a magánszemély tulajdonosok kiválás útján kiviszik egy már működő, szintén általuk tulajdonolt "B" társaságba. Jelenleg "A" társaság bérleti szerződés keretében adja bérbe "B" társaságnak az eszközöket. A cél, hogy az eszközök a termelést végző "B" társaságba kerüljenek, majd ezek után kívánják a magánszemélyek értékesíteni "B" társaságban lévő üzletrészüket harmadik fél számára. Az átalakulás során nem élnek a piaci értékelés lehetőségével, az eszközök könyv szerinti értéken kerülnek átadásra.
1. A kiválás során a felek szabadon állapodhatnak-e meg a kivitt eszközök, a saját tőke, kötelezettség elemek összegéről, arányáról? Vagyis 1000 egység eszközhöz kivisznek 100 egység kötelezettséget (az eszközökhöz közvetlenül hozzárendelhető), és a különbözetként maradt 900 egységet viszik ki az eredménytartalékból? Esetleg a kivitt eszközök eszközökön belüli arányát köteles alkalmazni a kötelezettség és a saját tőke esetében is?
2. Kiválás során kell-e jelezni a jegyzett tőke csökkenését az "A" kft.-nél, mint részesedés kivonását, amely a rendezés oszlopban az eredménytartalékból vissza lesz pótolva? Vagyis ez esetben a 900 egység eredménytartalék helyett 30 egység jegyzett tőke és 870 egység eredménytartalék-csökkenés kerülne a különbözetek oszlopba, majd a rendezés során a jegyzett tőke nőne 30 egységgel az eredménytartalék terhére, így végül a folyamatosan tovább működő "A" kft.-ben az eredeti jegyzett tőke nem változna meg, és az eredménytartalék 870-nel csökkenne. Ez a megoldás más eredményre vezetne, mint az 1. ponti levezetés.
3. Az átalakulás során a gépjárműveket kivéve kell-e illetéket fizetni?
4. A magánszemély üzletrész-értékesítésének azon része, amelyet az átalakulás során szereztek, hogyan számítódik a beszerzési ár és a helyes árfolyamnyereség megállapítása érdekében?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt meg kell jegyezni, csak jól megfogalmazott kérdésre lehet pontos választ adni. A kérdés szerinti tulajdonosok által megfogalmazott termelőeszközök kivitelére és bevitelére az átalakulás szabályai nem alkalmazhatók. Úgy kezelik a kérdés szerinti eszközöket,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 9.

Ellenérték nélkül átadott termőföld haszonbérleti joga

Kérdés: Egy mezőgazdasági tevékenységet folytató kft. az általa művelt területeket többségében magánszemélyektől bérli haszonbérleti szerződés alapján, haszonbérleti díj fejében. A kft. magánszemély tulajdonosa is rendelkezik saját termőföldtulajdonnal, melyet szintén a kft. keretein belül szeretne megművelni, ezért viszont mint magánszemély nem szeretne haszonbérleti díjat felszámolni a kft.-nek. Jogi szempontból megteheti-e a magánszemély tulajdonos, hogy ellenérték nélkül adja át a kft.-nek megművelésre a termőföld haszonbérleti jogát? A kft. oldaláról felmerül-e bármilyen adófizetési kötelezettség ezen ingyenes ügylet után?
Részlet a válaszából: […] ...szerint megteheti a magánszemély tulajdonos, hogy ellenérték nélkül adja át a kft.-nek megművelésre a termőföld haszonbérleti jogát. Az Sztv. 77. § (3) bekezdés n) pontja értelmében az egyéb bevételek között kell kimutatni a térítés nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 9.

Pénzeszközöket érintő gazdasági események bizonylatai

Kérdés: Az Szt. 165. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint: "a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egy-idejűleg a könyvekben rögzíteni kell." Az alábbi gazdasági eseményekkel kapcsolatban kérem válaszukat:
1. A munkavállalónak előre nem látható okból, a cég tevékenysége érdekében felmerült kiadása keletkezik (a céges autó lerobbant, a vontatásról készpénzes számlát kap). Elszámolásra kiadott összeget nem vett fel. A munkavállaló egy-két nap elteltével adja le a pénztárba a számlát, amelynek összege részére kifizetésre kerül. Ebben az esetben megfelel-e a törvényi szabályozásnak, hogy a készpénzes számla kelte és a cég pénztárából történő kifizetés eltér egymástól? Könyvelése a szállítóval szembeni vagy a munkavállalóval szembeni kötelezettség kiegyenlítése?
2. A munkavállaló elszámolásra kiadott összeget vesz fel. Elszámoláskor melyik a helyes módszer: ha bevételezzük a pénztárba a teljes elszámolásra kiadott összeget, és az elszámolásra felvett összegből kifizetett készpénzes számlákat kiadjuk a pénztárból (ilyenkor el fog térni a készpénzes számla kelte és a pénzmozgás), vagy csak az elszámolásból megmaradt összeget bevételezzük, a készpénzes számlákat pedig a 36-os elszámolásra kiadott összegek számlára könyveljük? Hogyan kell eljárni akkor, ha a munkavállaló általi vásárlások összege meghaladja az elszámolásra kiadott összeget?
3. A cégnél a munkába járás költségtérítése (helyközi bérlet) a cég nevére kiállított számla alapján történik. A munkavállalók a bérlet számláját a következő hónapban adják le (a bérlet lejártát követően, új bérlet vásárlásakor). A bérlet számláját könyveljük, összegét a pénztárból kiadjuk, a dolgozó felé az önrészt számlázzuk. Ebben az esetben szintén nem egy időben történik a gazdasági esemény és a pénzmozgás, mivel a bérletről kiállított számla kelte és a pénztárbizonylat kelte eltér egymástól (az eltérés egy hónap). Hogyan járunk el szabályosan a bérletszámla összegének pénztárból való kifizetését illetően?
Részlet a válaszából: […] ...átvett összegből történt kifizetéseket a munkavállalónak elszámolásra kiadott összeg számlával szemben kell könyvelni.3. Az új bérlet vásárlására kiadott összeget a pénzmozgással egyidejűleg elő kell írni a munkavállalóval szembeni követelésként. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 12.
1
2
3
76