11 találat a megadott bérlet tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]karbantartási munkák közé sorolandók. Ezek figyelembevételével minősíthetők a kérdésben említett munkák azzal, hogy az adott esetben tárgyi eszköznek az épület tekintendő, a bérlemény pedig az épület része, és így nem külön tárgyi eszköz.Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 7-9. pontjai tartalmazzák a beruházás, a felújítás, a karbantartás értelmező rendelkezését. A kérdésben leírt munkák nem tartoznak a felújítás fogalmába, mivel azok nem az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga helyreállítását szolgálják. Így azok a meglévő tárgyi eszközökön végzett beruházásnak vagy a rendeltetésszerű használat érdekében végzendő karbantartásnak minősíthetők.A kérdésben felsorolt munkákat csak további feltételek teljesülése mellett lehet beruházásnak minősíteni:- az átalakítás beruházás lehet akkor, ha a munkálatok során az irodából, üzletből lakás lesz, vagy a raktárból iroda, üzlet lesz, így iroda irodává történő átalakítása nem tekinthető az épület értékét növelő beruházásnak (függetlenül attól, hogy milyen gyakorisággal történik az átalakítás!);- az épület értékét növelő beruházás, ha olyan bútorokat építenek be, amelyek csak beépített formájukban felelnek meg a bútorokkal szembeni követelményeknek, használhatóak bútorként; az ilyen - korábban beépített - bútorok cseréje a karbantartás körébe tartozik;- a bérleményen belüli közüzemi vezetékek és a kapcsolódó felszerelési tárgyak cseréje csak akkor lehetne felújítás, ha az egész épületre kiterjedően végeznék el a cserét (ha csak egy bérleményben - az új bérlő igényeihez igazodóan - kell ezek cseréjét, áthelyezését elvégezni, akkor az karbantartás), beruházás az olyan közüzemi vezetékrendszer kiépítése, ami sem az épületben, sem a bérleményben korábban nem volt;- új válaszfalak beépítése, áthelyezése, új nyílászárók beépítése (ha ahhoz az épület szerkezeti elemeit, a főfalakat, a födémet nem kell megerősíteni), továbbá a bérleményen belüli aljzatcsere, burkolatcsere, festés, mázolás nem minősül beruházásnak, tehát[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kötelezettségvállalás megerősítéseként kerül sor, és ez a rendeltetés a szerződésből egyértelműen kitűnik. Ez esetben a foglaló könyvelésének bizonylata egyrészt a szerződés, másrészt az átutalást dokumentáló bankbizonylat (T 384 - K 4797). Ez esetben a pénzmozgásról nem kell számlát kiállítani, a pénzmozgást áfafizetési kötelezettség nem terheli.A biztosítékként átadott összeg (függetlenül annak nagyságától) foglalónak minősítéséhez az is szükséges, hogy a szerződésben egyértelműen rögzíteni kell, sor kerülhet-e a foglaló visszafizetésére, és ha igen, mikor (erről a Ptk. nem rendelkezik!), a szolgáltatást (a bérbeadást) mely hónapi bérleti díjába kell beszámítani, továbbá utalást a Ptk. 6:185. §-ának (3) bekezdésére, mely szerint a teljesítés meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszíti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. Ebből az következik, ha a bérbevevő a feltételeket nem teljesíti, a szerződésnek megfelelően a foglaló összegével csökkenhet a bérlővel szembeni követelés (T 4797 - K 311), a bérbeadó megnyerheti: T 4797 - K 9699, a bérbeadó elveszítheti: T 4797[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]időpontjára!)Alapvető követelmény, hogy a pénzügyi lízinget lízingszerződés támasztja alá, és nem bérleti szerződés. Így a fizetendő részleteket (az első is idesorolandó) nem lehet bérleti díjnak tekinteni. A pénzügyi lízingszerződés alapján lízingdíjat határoznak meg, amely lízingdíj minden esetben két részből áll: egyik része a tőketörlesztő rész (a bekerülési érték miatti kötelezettséget csökkentő összeg), a másik része pedig a kamat (mivel a pénzügyi lízing eszközben nyújtott hitelnek tekinthető, a kamat a pénzügyi szolgáltatás ellenértéke, és mint ilyen áfamentes). A lízingdíjak jellemzője, hogy összetétele fizetendő lízingdíjanként más és más, a tőketörlesztő része növekszik, a kamat része csökken (csak az első részlet, első lízingdíj térhet el ettől!)A pénzügyi lízingszerződés alapján tárgyieszköz-beszerzés történik, amelyet először beruházásként kell elszámolni, a rendeltetésszerű használatbavételkor aktiválni, majd terv szerinti értékcsökkenési leírást kell - a számviteli törvény általános előírása szerint - elszámolni. (Nem bérleti díj!)A nyílt végű pénzügyi lízing számviteli elszámolásának és a fizetendő áfa meghatározásának bemutatása előtt nézzük meg a pénzügyi lízing Hpt. szerinti értelmező rendelkezését (ez alkalmazandó a számviteli elszámolás során is!):A lízingbe adó az ingatlan vagy ingó dolog tulajdonjogát, illetve a vagyoni értékű jogot a lízingbe vevő határozott idejű használatába adja oly módon, hogy a használatbaadással a lízingbe vevő- viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot,- a hasznok szedésére jogosulttá válik,- viseli a közvetlen terheket (ideértve a fenntartási és amortizációs költségeket is),- jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a dolgon ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen. A felek a szerződésben kötik ki a lízingdíj tőkerészét - amely a lízingbe adott vagyontárgy, vagyoni értékű jog szerződés szerinti árával azonos -, valamint kamatrészét és törlesztésének ütemezését.A pénzügyi lízing Hpt. és Szt. szerinti értelmezéséből egyértelműen következik, hogy a lízingszerződés nem bérleti szerződés, hogy a pénzügyi lízing termékértékesítés, termékbeszerzés, függetlenül a tulajdonjog megszerzésétől, és attól, hogy azt az Áfa-tv. előírásai alapján lehet-e termékértékesítésnek tekinteni, vagy nem lehet, és akkor nincs más, mint az, hogy szolgáltatásnyújtás, ami a tőketörlesztő részletek megfizetésekor áfaköteles.Természetesen a vagyontárgy, a vagyoni értékű jog használatba adása egyértelműen gazdasági esemény, és mint ilyent bizonylattal kell alátámasztani.A nyílt végű pénzügyi lízing keretében átadott terméket a lízingbe adó a lízingszerződésben meghatározott eladási (piaci) áron köteles számlázni a lízingelt eszköz átadásakor, a számlázott[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]javasolja:A bérleti szerződés módosításával fejezzék be a bérleti időszakot, zárják le azt, és egyidejűleg kössenek egy adásvételi szerződést az eszközre, amelynek a vételára a bérbeadás kezdetekor érvényes piaci értékének a kifizetett bérleti díjjal csökkentett összege (3740-1560 = 2180 E Ft). A vételárat pedig a vevő a bérleti díjnak megfelelő összegekkel törlessze, és amikor az utolsó törlesztőrészletet megfizeti, akkor az eszköz a tulajdonába átmegy.Minden[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]bérleti időszak folyamán azonos összegű. A bérleti díj meghatározható forintban és deviza­alapon is. Ez utóbbi esetben a bérlőnél ugyan lehet árfolyam-különbözet, de azt nem kell számlázni. A bérleti szerződés - jogszerűen - semmilyen változó kamatozást nem tartalmazhat. A futamidő végén a bérbeadó értékesítette a gépkocsit. Mennyiért? Erre nincs válasz! Vagy esetleg arról van szó, hogy a gépkocsi tulajdonjogát engedte át, és ehhez kapcsolódóan jóváírást adott.A hivatkozott számviteli alapelvből következően az adott esetben nem bérbe vették a személygépkocsit, hanem lízingelték 48 hónapos futamidővel, és a futam­idő elején lízingdíjként megfizették előre a maradványértéket. Mivel a lízing valójában sajátos pénzkölcsön, a bérleti díjakban (eltérő összegben) egyrészt törlesztőrészlet van, másrészt kamat (az első lízingdíjról feltételezhetjük, hogy csak törlesztőrészlet). A jóváírásra az eddig leírtak könyvelése után visszatérünk. A könyvelés előtt utalni kell arra, hogy az adott esetben ún. nyílt végű pénzügyi lízingről van szó, ami azt jelenti, hogy a törlesztőrészleteket áfa terheli, de a kamatot nem.A kérdező cégnél, mint lízingbe vevőnél, a futamidő elején, a személygépkocsi használatbavételekor a lízingbe adó számlája alapján könyvelni kellett volna a személygépkocsi áfa nélküli bekerülési értékét: T 161 - K 448, majd aktiválni: T 142 - K 161.A maradványértékkel csökkentett bekerülési (bruttó) értéknek az 1/48-ad részét havonta terv szerinti értékcsökkenési leírásként kellett volna elszámolni: T 571 - K 149.A maradványértéknek megfelelő lízingdíj könyvelése: T 448 - K 384.A bérleti díjnak nevezett lízingdíjból - a lízingbeadó közlésének megfelelően, ha azt a szerződésben nem bontották meg:- a törlesztőrészlet könyvelése: T 448 - K 384,- a törlesztőrészletre felszámított áfa könyvelése: T 466 - K 384,- a kamat elszámolása: T 8722 - K 384.A futamidő végén a lízingbeadó értékesítette a gépkocsit, de a kérdésből nem derül ki, hogy kinek. A kérdező cégnek? Az értelmetlen! Akkor harmadik személynek?[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]elővételi jog illeti meg, a lízingbe vevő azonban ezen jogairól a szerződés megszűnése előtt is lemondhat.A pénzügyi lízing számviteli elszámolásával kapcsolatos legfontosabb követelmények:- olyan lízingszerződés, amely egyrészt tartalmazza - többek között - a lízingelt eszköz megnevezését, annak a piaci értékét, a lízing időtartamát, a lízing időtartama alatt fizetendő lízingdíjat [amely havonta eltérő összegben tartalmazza a tőke (a piaci érték) törlesztőrészletét, továbbá a kamatot], az esetleges maradványértéket;- a lízingelt eszköz átadásakor a lízingelt eszköz piaci értékét számlázni kell, zárt végű pénzügyi lízing esetén áfával, nyílt végű pénzügyi lízing esetén áfa nélkül, annak függvényében, hogy a lízing időtartamának végén a lízingelt eszköz biztosan átmegy a lízingbe vevő tulajdonába, vagy nem megy át (csak átmehet), ez azonban a számviteli elszámoláson nem változtat.A lízingbe vevő a lízingelt eszközt a számla alapján beruházásként számolja el a lízingbe adóval szembeni kötelezettségekkel szemben (T 161 - K 448), majd a rendeltetésszerű használatbavételkor aktiválja (T 142 - K 161), és ezt követően terv szerinti értékcsökkenési leírást számol el a lízing időtartamának függvényében (T 571 - K 149).A lízingdíj számlája alapján könyvelni kell a számlán külön tételben szereplő- törlesztőrészletet (T 448, 466 - K 454, T 454 - K 384),- az áfa nélkül felszámított kamatot (T 8722 - K 454).A Ptk. 423. §-a szerint a bérleti szerződés alapján a bérbeadó köteles a dolgot (az adott esetben a személygépkocsit) időlegesen a bérlő használatába adni, a bérlő pedig bért fizetni. A bérleti szerződéssel szemben is követelmény - többek között -, hogy tartalmazza az időszakonként (havonta) fizetendő bérleti díjat (személygépkocsi bérbeadása esetén a bérleti díj áfaköteles), továbbá a bérlet időtartamát.A bérlet esetén a bérbe adott eszköz nem kerül ki a bérbeadó könyveiből, így azt a bérbevevő nem veheti állományba, utána nem[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]tartalom elsődlegessége a formával szemben elv alapján tehát a kérdésben szereplő esetben a targonca bérletbe vételéről van szó, függetlenül attól, hogy a szerződésben lízingről írnak. A bérlet fogalmát, a bérlettel kapcsolatos előírásokat a Ptk. 423-434. §-ai tartalmazzák. E szerint: - a bérleti szerződés alapján a bérbeadó köteles a dolgot időlegesen a bérlő használatába adni, a bérlő pedig bérleti díjat fizetni; - a szerződésben megállapított idő elteltével vagy a szerződésben meghatározott körülmények bekövetkeztével a bérlet megszűnik; - egyebekről - a Ptk. tételes előírásai figyelembevételével - a bérleti szerződésben kell megállapodni. A bérleti jogviszonynál a bérbeadó az általa aktivált, használatba vett és bérbe adott eszköznek a bérleti időszak letelte után is tulajdonosa marad. Ezért a bérleti időszak alatt a bérbeadó az eszköz bruttó értéke után értékcsökkenési leírást számol el, a bérbe adott eszköz használatáért bérleti díjat számláz, amelyet árbevételként mutat ki. A bérbevevő (a bérlő) fizeti a szerződés szerinti (havi, negyedévi, éves) bérleti díjat, amelyet költségként számol el, a bérleti időszakra arányosan. A bérlettel kapcsolatosan - nem teljeskörűen hivatkozott módon - leírtak mutatják, hogy milyen lényeges eltérés van a pénzügyi[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]emelt összegű bérleti díjat is e hat év alatt kell költségként (bérleti díjként) elszámolni. Így az emelt összegű számla áfa nélküli értékét a költségkénti elszámolás (T 522, 466 - K 454) után időbelileg el kell határolni (T 3923 - K 522), és a hat év alatt annak az egy hónapra jutó részével kell havonta az időbelileg elhatárolt összeget csökkentve véglegesen költségként elszámolni (T 522 - K 3923). Ez az elszámolás következik az összemérés számviteli alapelv követelményéből. (Természetesen a bérbeadónál is kötelező a bevételként elszámolt összeget időbelileg elhatárolni!) Az Áfa-tv. 16. §-ának (14) bekezdése szerint: bérbeadás esetén az adófizetési kötelezettség keletkezésének az időpontja az egyes részkifizetések esedékességének a napja. Az Áfa-tv. 32. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján az adóalanyt megilleti az a jog, hogy az általa fizetendő adó összegéből levonja azt az adóösszeget, amelyet a részére[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]ki, vagy a dolgozó részére átalányjelleggel utazási költségtérítést adnak, akkor azt az Szja-tv. 28. §-a alapján egyéb jövedelemnek kell tekinteni, és annak megfelelően kell adózni, utána járulékot fizetni. (Ez esetben is kell a kifizetéshez bizonylat, annak dokumentálására, hogy a dolgozó részére azt az összeget bérként számfejtették és azt a törvényes levonásokkal csökkentették, s utána a törvényes adókat és járulékokat megfizették.) Olvasói észrevétel (megjelent a Számviteli Levelek 95. számában - 2004. 11. 25. ): A Számviteli Levelek 91. számában az 1857. kérdésre adott válaszunkra több észrevétel is érkezett. Az egyik azt a megállapításunkat kifogásolta, ha a munkavállaló a bérlet, a menetjegy teljes ára és a 86, illetve 80 százaléka közötti különbözetet nem téríti meg, akkor az adóköteles természetbeni juttatásnak minősül. A másik pedig azt, hogy amennyiben a munkavállaló, a dolgozó részére az utazási jegy teljes árát vagy annak egy részét a bérlet leadása nélkül fizetik ki, vagy a dolgozó részére átalányjelleggel utazási költségtérítést adnak, akkor azt az Szja-tv. 28. §-a alapján egyéb jövedelemnek kell tekinteni. A szerző válaszol: Tisztelt Olvasó! A hivatkozott kérdésre adott válaszunkban a 78/1993. Korm. rendelet 3. §-a (1) bekezdésének előírásából indultunk ki, mely szerint: a munkáltató köteles a munkavállalónak megtéríteni a munkába járást szolgáló bérlettel vagy teljes árú menetjeggyel való elszámolás ellenében azok díjának a 86, illetve 80 százalékát. Ezen rendelet egyértelműen fogalmaz, a munkáltató bérlet vagy a teljes árú menetjegy ellenében köteles az utazási költség 80, illetve 86 százalékát megtéríteni. A Korm. rendelet nem ad arra felhatalmazást, hogy a munkáltató a 80, illetve a 86 százalékot meghaladóan is megtérítse az utazási költséget. Ha ez lett volna a jogalkotói szándék, akkor a Korm. rendelet átveszi az előző jogszabály rendelkezéseit. A Korm. rendelet hatálybalépése előtt az utazási költségtérítésekről a 8/1990. PM rendelet rendelkezett. E rendelet 3. §-ának (2) bekezdése szerint a munkáltató, a kollektív szerződésben, illetőleg a munkaügyi szabályzatban meghatározott feltételek szerint, az (1) bekezdésben meghatározott, kötelező költségtérítési mértéken felül, a dolgozó által fizetendő díjat részben vagy egészben átvállalhatja. Ez az előírás azonban 1993. V. 20-tól nincs hatályban. A leírtakból következik, hogy az Szja-tv. 1. számú melléklete 8.29. pontja alapján adómentes természetbeni juttatásnak a Korm. rendelet szerint a munkáltatót terhelő utazási költségtérítést lehet tekinteni. APEH-tájékoztatásra hivatkozik az egyik észrevételt tevő, miszerint: ha a munkáltató úgy téríti meg a munkába járás költségeit, hogy nem kéri a bérlet (a menetjegy) leadását (a Korm. rendelet ezt nem tiltja!), akkor ez olyan költségtérítésnek számít, amit a magánszemély bevételének kell tekinteni. E bevétellel szemben költségként lehet elszámolni a bérlet teljes árát akkor, ha a magánszemély megvásárolja a bérletet, és az adó megállapításához való jog elévüléséig megőrzi. Ha viszont a magánszemély nem vásárol bérletet, akkor a kapott térítéssel szemben igazolás nélkül számolhatja el költségként a Korm. rendeletben meghatározott mértéket, vagyis a bérlet teljes árának 80, illetve 86 százalékát. Az észrevételt tevő az Szja-tv. 27. §-ának b) pontjára hivatkozik ennek alátámasztására. A 78/1993. Korm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdése nem mindenki számára biztosítja a költségtérítést, csak a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése címén, azt is csak a Korm. rendeletben előírt feltételek mellett. Ha a Korm. rendelet tételesen meghatározza, hogy az utazási költséget csak a bérlet vagy a teljes árú menetjegy ellenében lehet megtéríteni, emellett azt nem[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]K 4543, 384) a bérleti időszakra arányosan. A kérdés azt sugallja, hogy az adott esetben nem egészen erről van szó. Legalább két variáció lehetséges. Az egyik, hogy az adott esetben nem is bérletről van szó, hanem bérletformába burkolt pénzügyi lízingről. Erre nem lehet megoldást adni, legfeljebb azt, nem a bérlet, hanem az attól érdemileg eltérő pénzügyi lízing elszámolási szabályait kell alkalmazni. A másik, igen gyakran előforduló eset, hogy a bérleti díj jelentős hányadát előre meg kell fizetni. Ez esetben valóban indokolt az időbeli elhatárolás szabályait alkalmazni. Az előre megfizetett bérleti díjat (T 522 - K 384) időbelileg el kell határolni (T 3923 - K 522), és az aktív időbeli elhatárolást a bérleti szerződés szerinti időtartam alatt időarányosan (általában a rendszeresen fizetett bérleti díjjal arányosan) kell - több év alatt - megszüntetni (T 522 - K 3923). Emellett el kell még számolni a rendszeresen megfizetett bérleti díjat is. Előfordulhat, hogy a bérletidíj-fizetés[…] részlet vége a válaszból.