Pénzeszközöket érintő gazdasági események bizonylatai

Kérdés: Az Szt. 165. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint: "a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egy-idejűleg a könyvekben rögzíteni kell." Az alábbi gazdasági eseményekkel kapcsolatban kérem válaszukat:
1. A munkavállalónak előre nem látható okból, a cég tevékenysége érdekében felmerült kiadása keletkezik (a céges autó lerobbant, a vontatásról készpénzes számlát kap). Elszámolásra kiadott összeget nem vett fel. A munkavállaló egy-két nap elteltével adja le a pénztárba a számlát, amelynek összege részére kifizetésre kerül. Ebben az esetben megfelel-e a törvényi szabályozásnak, hogy a készpénzes számla kelte és a cég pénztárából történő kifizetés eltér egymástól? Könyvelése a szállítóval szembeni vagy a munkavállalóval szembeni kötelezettség kiegyenlítése?
2. A munkavállaló elszámolásra kiadott összeget vesz fel. Elszámoláskor melyik a helyes módszer: ha bevételezzük a pénztárba a teljes elszámolásra kiadott összeget, és az elszámolásra felvett összegből kifizetett készpénzes számlákat kiadjuk a pénztárból (ilyenkor el fog térni a készpénzes számla kelte és a pénzmozgás), vagy csak az elszámolásból megmaradt összeget bevételezzük, a készpénzes számlákat pedig a 36-os elszámolásra kiadott összegek számlára könyveljük? Hogyan kell eljárni akkor, ha a munkavállaló általi vásárlások összege meghaladja az elszámolásra kiadott összeget?
3. A cégnél a munkába járás költségtérítése (helyközi bérlet) a cég nevére kiállított számla alapján történik. A munkavállalók a bérlet számláját a következő hónapban adják le (a bérlet lejártát követően, új bérlet vásárlásakor). A bérlet számláját könyveljük, összegét a pénztárból kiadjuk, a dolgozó felé az önrészt számlázzuk. Ebben az esetben szintén nem egy időben történik a gazdasági esemény és a pénzmozgás, mivel a bérletről kiállított számla kelte és a pénztárbizonylat kelte eltér egymástól (az eltérés egy hónap). Hogyan járunk el szabályosan a bérletszámla összegének pénztárból való kifizetését illetően?
Részlet a válaszából: […] ...átvett összegből történt kifizetéseket a munkavállalónak elszámolásra kiadott összeg számlával szemben kell könyvelni.3. Az új bérlet vásárlására kiadott összeget a pénzmozgással egyidejűleg elő kell írni a munkavállalóval szembeni követelésként. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 12.

Vevő kijelöléséért fizetett összeg illetéke

Kérdés: Eladó és vevő egy ingatlanra ügyvéd által ellenjegyzett ingatlan-adásvételi előszerződést kötött. Ebben az előszerződésben a szokásos és szükséges rendelkezések mellett egy önálló pontban a következő rendelkezést is rögzítették: "Felek rögzítik, hogy vevő jogosult az adásvételi szerződés megkötésére maga helyett 3. személyt jelölni, mely szerződésszerű teljesítésnek minősül." Ennek megfelelően a vevő az adásvételi szerződés megkötésére maga helyett 3. személyt (egy Magyarországon bejegyzett gazdasági társaságot) jelölt meg. Eladó és a 3. személy megkötötte az adásvételi szerződést, az ügylet teljesült, a 3. személy az eladó részére az előszerződésben, majd a szerződésben azonos összegben rögzített vételárat megfizette. A pontosság kedvéért a továbbiakban az előszerződés vevője legyen korábbi vevő, a 3. személy legyen tényleges vevő. A korábbi vevő a vevőkijelölési jogát a tényleges vevő javára - különmegállapodásban rögzítetten, pénzben kifejezett ellenérték fejében - gyakorolta. Ezt az ellenértéket a korábbi vevő kiszámlázta a tényleges vevő felé, aki azt meg is fizette a korábbi vevő részére. Tehát a tényleges vevő az ingatlan megszerzése kapcsán az eladó részére megfizette az ingatlan szerződésben rögzített vételárát, és a korábbi vevő részére megfizette a különmegállapodás alapján javára gyakorolt vevőkijelölés ellenértékét. A vevőkijelölésért fizetett ellenérték része lehet-e az Itv. 102. §-ban meghatározott forgalmi értéknek, vagyis kell-e ezen ellenérték után vagyonszerzési illetéket fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...volt állapotában - a vagyontárgyat terhelő adósságok, továbbá az ingatlanon a vagyonszerző javára az elidegenítéskor megszűnő bérleti jog figyelembevétele nélkül - árként általában elérhető. Fontos még, hogy a forgalmi értéket az állami...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 12.

Devizás bérleti díj kifizetése magánszemélynek

Kérdés: Cégünk a 2023. évben adószámmal nem rendelkező magánszemélytől bérelne lakást iroda céljára. A bérleti díj a szerződés szerint euróban kerül meghatározásra. Ismereteink szerint cégünknek ebben az esetben kifizetőként havonta meg kell állapítani az adóelőleget, levonni és befizetni az adóhatóság részére. Az adóelőleg alapjának meghatározása 10%-os költséghányaddal történik, a nettó bérleti díj megfizetésére euróban kerül sor. A bruttó bérleti díj és az adóalap forintban történő meghatározásakor milyen árfolyamot kell használnunk? A nettó bérleti díj forintban történő meghatározását követően milyen árfolyam alapján szükséges azt euróra visszaváltani, hogy el tudjuk utalni a bérbeadónak? Mindezek megállapítása melyik pontos jogszabályhely alapján történik?
Részlet a válaszából: […] ...Az Szja-tv. 6. § (1) bekezdése alapján kiadás esetében a teljesítés időpontjában érvényes árfolyamot kell alkalmazni. Így a bruttó bérleti díj és az adóalap forintban történő meghatározásához a kifizetés időpontjában érvényes MNB-euróárfolyam...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 12.

Utólagos vízszigetelési munkák épületen

Kérdés: A kft. bérelt ingatlanon salétromos fal utólagos vízszigetelési munkáinak elvégzését rendelte meg (bruttó 1 millió Ft értékben). Az épület szerkezete korábban is rendelkezett vízszigeteléssel. Az elvégzett munkák felújításnak vagy karbantartásnak minősülnek a számviteli törvény értelmező rendelkezése alapján?
Részlet a válaszából: […] ...végzett vízszigetelési munkákat- a kérdésben leírtaktól eltérően - nem a bérlőnek, hanem a bérbeadónak kellene elvégeztetnie a Ptk. bérleti szerződésre vonatkozó előírásai figyelembevétele mellett. Ha a bérbeadó helyett a bérlő végzi, végezteti el, akkor annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 15.

Rendezvényszervezés - alvállalkozói teljesítmény - innovációs járulék alapjának összefüggései

Kérdés: Ügyfelem rendezvények szervezésével foglalkozik. A megrendelői általában egy tételben kérik a számlán feltüntetni a rendezvény konkrét megjelölése mellett (8230 TEÁOR - Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése) csak a rendezvényszervezés szöveget, időnként előfordul az is, hogy a megrendelő tételesen kéri a számlán feltüntetni a rendezvényszervezéssel kapcsolatos költséget, külön-külön. Melyik a helyes számlázási mód? Egy soron feltüntetni a "rendezvényszervezés" szolgáltatást, vagy fel kell tüntetni minden esetben a rendezvény kapcsán nyújtott szolgáltatásokat részletesen, vagy elég, ha csak a megrendelő kérésére van részletezve? A megrendelő nem fogadja el a szolgáltatások közvetítését. A rendezvényszervezésre milyen típusú szerződést lehet, kell kötni a vásárolt szolgáltatások esetében? Lehet vállalkozási szerződés is? Ha igen, akkor a rendezvényszervezéshez igénybe vett szolgáltatásokra köthető-e a szolgáltatás nyújtójával a Ptk. szerinti vállalkozási szerződés, vagy csak megbízási szerződés lehet? Az innovációs járulék alapja megegyezik az iparűzési adó alapjával. Így esetünkben csak az alvállalkozói díjjal lehet csökkenteni az adóalapot. A halmozódások kiszűrése miatt szeretnénk tudni, hogy milyen típusú szerződést kell alkalmazni az egyes vásárolt szolgáltatások esetében.
Részlet a válaszából: […] ...nem lehet vállalkozási szerződéssel alátámasztani. (Berendezések szállításához fuvarozási szerződés, az eszközök bérléséhez bérleti szerződés és így tovább.) Konkrét szerződésforma hiányában alkalmazandók a megbízási szerződés Ptk.-ban is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 15.

Bérelt lakás átalakítási költségeinek megtérítése

Kérdés: A kft. bérleti szerződést köt egy magánszeméllyel. A bérleti szerződés lakás bérletéről szól, amely lakást a bérbeadó saját költségén a bérbevevő igényei szerint átalakítja, de a bérbeadó költségeit a kft. megtéríti. A kft. az átalakítás idejére bérleti díjat nem fizet, csak az átalakítás befejezése után. Az átalakítás költségeinek bérbeadó részére való megtérítését hogyan lehet értelmezni? Beszámítás a bérleti díjba? Esetleg bérelt ingatlanon történt beruházás?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtakból nem derül ki, hogy a bérbeadó által elvégzendő átalakítás beruházásnak vagy felújításnak, esetleg karbantartásnak minősül. Ez azonban csak a megtérítésre kerülő költségek kft.-nél történő elszámolásánál lehet probléma. A gondot az jelenti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 24.

Értéknövelő beruházás a bérleményben

Kérdés: Ügyfelem egy kft., amely egy bank részére 6 hónapra bérbe adja a tárgyi eszközei között szereplő üzlethelyiséget. A szerződésben havi 190.000+áfa bérleti díjban egyeztek meg. Majd a szerződést módosították, a bérlő értéknövelő beruházást fog végrehajtani (áram, burkolat stb.), így a felek eltekintenek a bérleti díj megfizetésétől. Ilyen esetben a bérbeadónak nem kell számláznia a bérleti díjat? Hogyan kell könyvelni a bérbeadó részéről?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a bérlő a bérleményen a bérbeadó helyett elvégez, elvégeztet különböző munkákat, amelynek az ellenértékét a fizetendő bérleti díjba beszámítják, annyival kevesebb bérleti díjat kell fizetni. Ez azonban nem változtat azon - a kérdés szerinti esetben sem -...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.

Kedvezményes áron értékesített jegyek

Kérdés: Színházunk üzletpolitikai célból meghatározott feltételek fenntartása esetén az előadásokra szóló jegyeket és bérleteket a listaárhoz képest kedvezményes áron értékesíti. A számla, nyugta eleve kedvezményes áron kerül kiállításra. A számviteli elszámolásokban a listaárat és a kedvezményt (bevételt csökkentő tételként) külön kell könyvelni, vagy elegendő a kedvezménnyel csökkentett árat bevételként elszámolni? Ez az eljárás sérti-e a bruttó elszámolás elvét?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a kedvezményes áron kiállított számla, nyugta szerinti - áfa nélküli - értéket kell árbevételként, tehát a kedvezménnyel csökkentett - áfa nélküli - árat kell bevételként elszámolni.A rövid válasz jogszabályi hátterét az Szt. 72. §-a (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.

Rendezvényszervezés adóztatása

Kérdés: Társaságunk üzleti célú rendezvényszervezési szolgáltatást vesz igénybe. Ez a komplett szolgáltatás magában foglalja a terembérletet, a technika biztosítását, vendéglátást, a szervező díját stb. Ha a szolgáltatást nyújtó fél tételenként számlázza ki a fentieket, akkor mi tételenként megvizsgáljuk, hogy az áfa levonható-e, és terheli-e szja/szocho fizetési kötelezettség. A szervező javaslata, hogy majd ő az egyes tételeket megvizsgálja, ha kell, leadózza, és felénk már csak egy tételt, "rendezvényszervezés" címen számlázna, illetve kiállít részünkre egy igazolást, hogy az adót megfizette az adóköteles tételek után. Ez a megoldás egyszerűsítené, segítené társaságunknál a könyvelést, adóbevallást. Kérdés azonban, hogy helyes-e ez a megoldás? Az Szja-tv. 69. §-a alapján az egyes juttatások után az adót a kifizető fizeti meg. Megfelel-e a fenti megoldás ezen előírásnak? Hogyan ellenőrzi ezt a befogadott számlát nálunk a NAV? Elegendő a kapott nyilatkozat, vagy abban részletesen be kellene mutatni, mely tétel után milyen összegű adót vallottak be? Levonhatjuk-e mi a teljes "rendezvényszervezés" szolgáltatás áfáját, mivel abba pl. a vendéglátás is beépült?
Részlet a válaszából: […] ...leírtak alapján az óvatosság elvét követve, megfontolandó, hogy a szolgáltatást nyújtó fél tételenként számlázza ki a terembérletet, a technika biztosítását, a vendéglátást, a szervezés díját stb., és a rendezvényszervezési szolgáltatást igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 13.

Cégautóadó, illetve magáncélú használat

Kérdés: A társaság (zrt.) által bérelt személygépjárművek után a bérbeadó mint tulajdonos (flottakezelő kft.) megfizeti a cégautóadó összegét, amelyet beépít a havi bérleti díjba, tételesen nem kerül átterhelésre a bérbevevőnek (zrt.). A fenti esetben is alkalmazható az a szabály, miszerint a cégautóadó megfizetésével (amely jelen esetben közvetlenül a bérbeadó által kerül megfizetésre) a járműnél a magáncélú használatért külön díjazás megállapítása nem indokolt, és a zrt. által az alkalmazottai számára biztosított jármű magáncélú használata adómentes juttatásnak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...adómentes a kifizető által biztosított személygépkocsi magáncélú használata, továbbá azzal összefüggésben úthasználatra jogosító bérlet, jegy juttatása. Ahogy a törvény szövegéből is látható, ez az adómentesség nem függ attól, hogy a személygépkocsi után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 29.
1
2
3
75